Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1983. DECEMBER L hiapiA 9 Oswald a merénylet után Rubyhos igyekezett? Az AFP külöutudósítóia rekonstruálja a merénylet utáni elsíí órák eseményeit Az AFP Dallasba kiküldött külön tudósítja — abból a fel­tevésből kiindulva, hogy Os­wald gyilkolta meg Kennedy elnököt — rekonstruálja a me­rénylet utáni első órák esemé­nyeit és miután lépésről-lépés- re végigjárta azt az útvonalat, amelyet Oswaldnak tulajdoní­tanak, arra a következtetésre jut, hogy újabb homályos pon­tok merültek fel az üggyel kaocsolatban. Dallas városa — kezdi az AFP különtudósítója — 28x38 kilométer nagyságú területen fekszik, de a dráma két főszereplője — Oswald és Ruby — külö­nösképpen ugyanabban az egész kis kiterjedésű ne­gyedben, Pák difiben kott. A gyalog sétálónak nem egészen öt percre van szükségé ahhoz, hogy Os­wald egykori otthonából Ruby otthonába eljusson. Lakásától 12 percnyi járásra a Ruby otthonához vezető úton találkozott Oswald Tippi- rendőrrel és — az elleni emelt vád szerint — lelőtt« őt. Annak az útnak, amelyet Oswald a Kennedy ellen el­követett merénylet után meg­tett, első szakasza világos és egyszerűen nyomon követhető — folytatta ezután az AFP különtudósítója. Kennedy el­nököt 12,29 órakor (helyi idő) érték a halálos golyók. Oswald 12,33 órakor elhagyhatta a me rénylet színhelyét, 12,39 óra­kor — négy perccel azután, hogy a rendőrség személyle­írást adott róla — Oswald autóbuszra szállt annál a meg­állónál. amely 400 méterre van a Texas School Book De- pasitory épületétől. Közben azonban a merény­let hatására megbénult a forgalom. Oswald ' 12.42 óra­kor leszállt az autóbuszról. Gyalog elhaladt néhány épü­let mellett, majd 12.45 óra­kor taxiba szállt és a sofőr­nek olyan házszámot mon­dott be, amely egészen kö­zel van a Ruby otthonához vezető 10. utcához. Oswald 12.53 órakor kiszállt a taxiból, túlhaladva saját la­kásán. gyalog igyekezett ha­zafelé, mivél. valószínűleg úgy határozott, hogy átöltözik, lép­teit meggyorsítva, öt perccel később — tehát 12.58 órakor — érkezett haza. Szállásadó- nője látta, amint futva érke­zett haza és rövid időn beiül ismét eltávozott hazulról. Ek­kor a házzal szemben lévő autóbuszmegállóhoz ment. Né­hány percnyi várakozás után azonban úgy döntött, hogy gyalog folytatja útját. Ez 13.03 óra tájban lehetett Ennél a pontnál kezdődik Oswald útjának második, sok­kal titokzatosabb szaksza — folytatta az AFP különtudósí­tója, aki — maga is meglővén ezt az utat — erről a pontról kiindulva 12 perc alatt érke­zeit el arra az utcasarokra, ahol Tippit rendőr holttestét megtalálták. Ez a dráma tehát valószínűleg 13.15 órakor ját­szódott le, afni megfelel a ren­dőrség által félhivatalosan megadott időpontnak. A drá­ma gyorsan lepergett. Körül­ményeit titokzatosság veszi körül. Az emberben számos kérdés felmerül, amikor a dráma színhelyét, ezt a sze­gény lakónegyedet, a gyér for­galmú utcát nézi. Felmerül először az a kér­dés, hogy Tippit rendőr miért tartóz­kodott Dallasnak ebben az elhanyagolt negyedében, amikor a rendőrség csak­nem valamennyi tagját siet­ve a Kennedy elleni me­rénylet színhelyére irányí­tották. Ugyanígy felmerül az a kér­dés is, hogy miért ült Tippit egymaga a jeepben, amikor a rendőrségnél érvényben lévő szabályzat megköveteli, hogy szolgálati úton legalább két rendőr tartózkodjék egy-egy jeepben. De kérdés az is, hogy miért szólította meg Tippit Oswaldot és mit mondott egy másnak az a két ember annak a rövid beszélgetésnek során, amelyet egy szemtanú —* He­lene Markham asszony — „ba­rátainak” irt le. Markham asszony szerint, miután a rendőrségi jeep meg­állt, Tippit egy ideig még a volán mellett maradt és így beszélgetett az ablakon át be­hajoló Oswalddal. A rendőr azután hirtelen kiszállt a ko­csiból. Oswald néhány lépést hátrált és körülbelül három méter távolságból — a kocsi teteje fölött — három lövéssel leterítette a rendőrt. Mindhá­rom revolvergolyó a fején ta­lálta Tippitet. A% AFP különtudósítója sze­rint Oswald a szemébe né­zett Markham asszonynak, de úgy döntött, hogy meg­kíméli ezt a tanút. Ezután elindult Ruby otthona felé, amelytől ekkor már csak hét percnyi távolságra volt. Né­hány lépés után azonban meggondolta magát és irányt változtatott. Oswald nem sókkal később megállt egy zsibárus épülete előtt, majd elhaladt két lakó­ház között és egy üres telken eltávolította revolveréből az üres töltényhüvelyeket és — amint egy szemtanú elmon­dotta — új töltényeket tett a fegyverbe. Ugyanakkor eldob­ta fehér gyapot ingzubbonyát, továbbment és 13.40 óra táj­ban izgatottan megállt egy cipőüzlet előtt — háttal az úttestnek, hogy elrejtse ma­gát egy arra haladó rendőr­ségi autó elől. Mihelyt a ve­szély élmúlt, Oswald folytatta útját és bement a Texas Theatre-moziba, ahol az emlí­tett cipőüzlet tulajdonosának bejelentése alapján a rendőr­ség letartóztatta. Magyar parlamenti küldő tség,iádban Az Indiában tartózkodó ma­gyar parlamenti delegáció, amelyet Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke vezet, el­látogatott a köztársaság Pun­jab államába. A küldöttség felkeresett több ipari létesít­ményt, köztük egy magyar se­gítséggel felépült árammérő gyárat is. Az állam vezetői fogadást és vacsorát adtak a delegáció tiszteletére. Az indiai felsőház és az al­sóház elnöke ebédet adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Ezen többek kö­zött megjelent Laksmí Menőn asszony külügyminiszter-he­lyettes és R. K. Nehru, a kül­ügyminisztérium főtitkára is. Eltemették Major Frigyest Szombaton a Mező Imre úti temető ravatalozójából nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Major Frigyest, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát. A végső tiszteletadá­son a gyászoló hozzátartozó­kon kívül megjelent Aczél György, Szerény! Sándor, Ve­res József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Gábor István, a Magyar Par­tizán Szövetség főtitkára, ott volt a spanyol nép szabadság- harcában részt vett nemzet­közi brigádok számos magyar tagja, az elhunyt sok isme­rőse és jóbarátai. Aláírlak az 1§S4 - §5-rj szili msgyar—szavlsl árucserefirialmi mepliipiisl Magyarország és a Szovjet­unió kereskedelmi delegációi között a barátság és a test­véri együttműködés szellemé­ben lefolytatott tárgyalások eredményeként szombaton este Budapesten a külkereskedelmi minisztériumban aláírták az 1964—1965. évekre szóló, ma­gyar—szovjet áruszállítási jegyzőkönyvet A megállapodás a gazdasági együttműködés további fejlő­dését irányozza elő a két or­szág között. A jegyzőkönyvet az előző évektől eltérően nem egy, hanem két esztendői’e Ír­ták alá és ez lehetővé teszi a jobb tervezést, az ipari ter­mékek egyenletesebb szállítá­sát. A két ország közötti árufor­galom 1964-ben körülbelül 790 millió rubel lesz, s 10 száza­lékkal meghaladja az 1963. évi jegyzőkönyvben rögzített érté­ket. 1965-ben tovább növek­szik az árucsereforgalom és meghaladja majd a 830 millió rubelt. A most aláírt jegyzőkönyv szerint, az előző évekhez ha­sonlóan a Szovjetunió Ma­gyarországnak kőszenet, kok­szot, kőolajat, vasércet, ferro- ötvözeteket, nyersvasat, hen­gerelt árut, acélcsöveket, szí­nesfémeket, fa-féleségeket, gyapotot és egyéb nyersanya­gokat, valamint gépeket és be­rendezéseket, köztük 2000 ló­erős Diesel-mozdonyokat szál­lít. Magyarország a Szovjet­unió részére fémvágó szer­számgépeket, élelmiszeripari és vegyipari bex'endezéseket, Krpfiloszercncséílensrg Kanadában 118 halott Montreál. A kanadai polgári lé.jiforgalom történe­tének egyik legsúlyosabb sze­rencsétlensége zajlott le Mont­real közeiében. A montreali repülőtérről az esti órákban szakadó' esőben szállt fel egy DC-8 típusú utass-a.'iito repülőgép, hogy ufT't Torontóba szállítsa.- Alig hat perccel az indulás után. am'kor a gép még csak a repülőtériől mintegy 30 ki­lométerre .fekvő Sainte The- tese-nél repült körülbelül 300 méter magasságban, a kör­nyék lakói nagyerejű robba­násra figveltek fel. A lezu­hant ás hatalmas lánggal lo­bogó gép roncsát két órán át nem lehetett megközelíteni. Az időközben kiérkezett mentőosztagok és a vizsgálóbi­zottság megál'apította, hogy a repülőgép fedélzetén tartózko­dó 118 személy közül senki sem maradt életben. A szerencsét­lenség okát még nem tudták megállapítani híradástechnikai és vákuum- technikái berendezéseket, Die­sel-mozdonyokat, Diesel-vona­tokat, személyvagonokat, ve­gyi cikkeket, kábel-készítmé­nyeket, tengeri és folyami ha­jókat, műszereket,' valamint nagy választékban közszük­ségleti cikkeket, például kon­fekció- és kötöttárut, divat­cikkeket, cipőket, szöveteket, gyógyszereket, bútort és egyéb árucikkeket szállít. A jegyzőkönyvet a magyar kormány meghatalmazása alap ján Incze Jenő, a szovjet kor­mány meghatalmazásából pe­dig N. Sz. Patolicsev külke­reskedelmi miniszterek írták alá. Az aláírásnál jelen volt a külkereskedelrru miniszté­rium és az országos tervhiva­tal több vezető beosztású mun­katársa, ott voltak a két dele­gáció tagjai. Az aláíráson részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az MTI munkatársának elmon­dotta, hogy a mostani megál­lapodást igen nagyjelentőségű­nek tartja. A mostani jegyző­könyv minden eddigitől elté­rően nem egy, hanem előre két esztendőre szabja meg a két ország kereskedelmi for­galmát és stabilabbá teszi a tervezést, lehetővé válik a vállalatok jobb felkészülése. A megállapodás figyelembe Veszi a KGST-hez tartozó or­szágok gazdasági együttműkö­désével járó munkamegosztás, szakosítás lehetőségeit is. Mindkét ország elsősorban olyan árukat szállít, melyek­nek előállítására berendezke­dett. A Szovjetunió mindenek­előtt alapanyagokat, Magyar- ország pedig híradástechnikai cikkeket, speciális szerszám­gépeket szállít. Árucserefor- galmunk éppen a szakosítás eredményeként növekszik min­den eddiginél nagyobb mér­tékben. A két ország közötti árucsere 1965-ben 65 százalék­kal lesz magasabb az 1960-as szintnél. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter is a szakosítás tér­hódításában és a hosszabb­távú tervezésben látja a szer­ződés nagy jelentőségét. El­mondotta még, bogy • most aláírt jegyzőkönyv többezer cikk árucseréjét tartalmazza, jelentős részben olyan árukét, amelyek a két ország forgal­mában teljesen újak, vagy a régitől lényegesen különböz­nek. Ezúttal első ízben a töb­bi között például 2000 lóerős Diesel-mozdonyt is vásárolunk a Szovjetuniótól, Magyaror­szág pedig teljesen újfajta, korszerű szerszámgépeket, hír­adástechnikai és átvitel-tech­nikai berendezéseket szállít. Mindkét részről jelentős mér­tékben növekszik a közszük­ségleti cikkek forgalma. A megállapodás számukra azt is jelenti, — mondotta —, hogy még gyorsabb ütemben emeljük gyártmányaink mű­szaki színvonalát, törekedjünk a szállítások pontos lebonyolí­tására. A Békc-Világlanács ülése VARSÓ: A Béke-Vil ágtan ács varsói ülésszaka szombaton bizottsági üléseket tartott. Az Isabelle Blume (Belgium) ve­zette bizottságban a nemzetközi légkör egészségesebbé válási­val, az államok közötti bizalom erősödésével, a hidegháború megszüntetésével és az általános és teljes leszerelés megvaló­sításával kapcsolatos problémákról tárgyaltak. Az Antoine Tabet (Libanon) vezette bizottság megvitatta a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenségért és a szuve­renitás elismeréséért folytatott küzdelem kérdéseit. Az ausztrál Frank Hartley elnökletével ülésező bizottság vizsgálat alá vette a békemozgalom hatékonyabbá tételének és megszilárdításának, a békéért küzdő különböző szervezetek együttműködésének problémáit. Minisztertanács Bonnban Erhard továbbra is elutasítja a háborús károsultak követeléseit A bonni kormány szomba­ton délelőtt tartott miniszter- tanácsi ülésén Erhard kancel­lár beszámolt párizsi és washingtoni látogatásairól, majd a kormány hosszabb vi­tát folytatott a háborús káro­sultak követelésének kérdésé­ről, amely az utóbbi időben a nyugatnémet belpolitika egyik elsőszámú problémájává vált. A háborús károsultak (hadi- rokkantak, hadiözvegyek, ha­diárvák) ugyanis ellátmányaik azonnali felemelését sürgetik, s arra hivatkoznak, hogy ezt a kormány már korábban megígérte. Erhard viszont ta­karékossági szempontokra hi­vatkozva, elutasítja ezt a kö­vetelést, illetve csak részben hajlandó azt kielégíteni. Bo­nyolítja Erhard helyzetét — mint már jelentettük — az utóbbi hetekben az is, hogy Strauss, a CSU elnöke, aki úgylátszik, ily módon próbál olcsó népszerűségre szert ten­ni, a háborús károsultak kö­veteléseinek azonnali kielégí­tése mellett foglalt állást. Ez viszont azzal a következmény- nyei fenyegeti Erhardot, hogy a parlamentben esetleg ki­sebbségben marad ebben a kérdésben. A szombati minisztertanács után Von Haase államtitkár közölte: a kormány elhatároz­ta, hogy a jövő évi költségve­tésnek 60,3 milliárd márkában megállapított összegét semmi­lyen körülmények között sem lépik túl. Ez gyakorlatilag a hadi károsultak követelései­nek újbóli elutasítását jelenti. Az államtitkár még hozzátette: Erhard kancellár nem hajlan­dó „fenyegetés nyomása alatt tárgyalni”, s mivél a háborús károsultak bejelentették, hogy december lö-én nagyszabású tüntetést rendeznek majd Bonnban, Erhard nem hajlan­dó megjelenni és beszédet mondani azon a december 4- ére meghirdetett gyűlésen, amelyet a háborús károsultak szövetsége tart majd a bonni Beethoven Halle-ben. 4 tudón elmondja» Űrállomásokká kell átalakítani a Nap kisbolygóit Megszületett az első részle­tesen kidolgozott terv idegien égitestek hasznosítására. Ármint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munka­társa elmondotta, nemrég D. Cole angol űrhajózási szakér­tő felelevenítette és konkrét tervek formájába öntötte a nagy orosz tudós, Ciolkovszkij régi gondolatát: űrállomássá kell berendezni néhányat azok közül az apró bolygók közül, amelyek a Mars és a Vénusz között „hiányzó” bolygó helyén többszázezer, sőt esetleg több- millió számra keringenek a naprendszer térségében. Néma. A „£2tégénty" fn&d<ton£ Hu ÍJ a a jelenlegi dél-viet- “ nami kormány valame­lyik funkcionáriusa előtt bár­ki is megeml ti, hogy Nu asz- szony szegény mint a temp­lom egere, gyanakodva fogad­ják a megjegyzést. Nem hiszik el ezt az üzletemberek sem, akik jobban ismerik az állam­csíny előtti törvényeket. Sai­gont pénzügyi körükhöz közel álló emberek azt állítják, hogy a Ngo család vagyona megha­ladja . az ötvenmillió dollárt. Ezt persze nehéz ellenőrizni, valószínű, hogy a Ngo család életben maradt tagjai sem tudják pontosan, mennyi pén­zük maradt az országban, A legfontosabb választ nyil­ván a párizsi, genfi és Hong Kong-i bankok adhatnák, ezek azonban mélyen hallgat­nak. Nem is sejtik, mekkora összeggel rendelkezik a „sze­gény" madame Nu. Őrá ma­rad az egész vagyon, mert a volt dél-vietnami diktátor né­pes családjából csak fivére, Ngo Din Tűk, a Hue városbeli püspök van Európában. A töb­bi életben maradt családtag Dél-Vietnambna van, vagyo­nukat nyilván hamarosan el­kobozza az új rendszer. A Ngo fivérek anyja, az öreg és béna Ngo Din Ka, Hue ban él, ahol Tűk fia püspök volt. Másik fia, Ngo Din Kan börtönben van, s bí­rósági tárgyalását várja, A lyik még a Földet is megkö­zelíti. Ilyen például az- Erős, a Hidalgo, az Ikarus, az Amor, a Geographos stb. Cole terve elsősorban ezeknek a „kiépítésére” irányul. Eddig egy-egy űrállomás ki­alakítását úgy képzelték, hogy minden egyes alkatrészét kü- 1 ön-külön küldenék fel a meg­határozott pályára és kint az űrben szerelnék" össze. Érthe­tően nehéz a feladat, hiszen rengeteg, a földön előre elké­szített lakóépületet, raktárait és kutatóhelyiséget kellene egyenként fellőni, nem is szólva a személyzetről, az élelmiszer- és üzemanyagkész­letről, a tartaiékrakétákról és a töméntelen műszerről. Ezzel szemben, ha az űrállomást például a mindössze 22 kilo­méter hosszú, 7 kilométer vastag Eroson építenék fel. a kisbolygó természetes, vagy mesterségesen kivájt üregei­ben lehetne elhelyezni a „munkásszállásokat” a labora­tóriumokat, a raktárakat stb. Sőt még a vizet sem kellene a Földről szállítani, mert a helyszínen lehetne kitermelni a kisbolygó kőzeteibe zárt szerkezeti vizet, mint ahogyan más célokra iis fel lehetne hasznánd az ott kibányászha­tó nyersanyagokat. S az ilyen apró kisbolygók pálváiát szük­ség esetén meg is lehetne vál-' toztatni. Ilyen módon megfele­lően beiránvzott rakétákkal például az. Erőst aránylag kis energia felhasználása árán a Nap körül keringő bolygóból , akár a Föld félig természetes, félig mesterséges bolygójává is át lehetne alakítani. Az ÉM. Építőipari Szállí­tási Vállalat pécsi üzem­egysége Pécs, Megyeri út 50. sz. felvesz SZERELŐ szak- és SEGÉDMUNKÁSOKAT, GÉPKOCSI­VEZETŐKET, GÉPKOCSI- és VAGONTIAKODŐKAT. Jelentkezés a Vállalat munkaügyi osztályán. harmádik, Ngo Din-Luyen, az egykori londoni nagykövet, is­meretlen helyen tartózkodik Dél-Víetnamban, Vannak persze távolabbi ro­konai is a volt diktátornak, akik szintén mesebeli vagyon­ra tettek szert Diem uralko­dása alatt. Egyiküket, Nguyen Van Buant, aki szintén vizsgálati fogságban van, Dél-Vietnam leggazdagabb emberének te­kintették. Volt egy kis keres­kedelmi flottája, országszerte halfeldolgozó gyárai s egy óriási építőipari vállalata. Va­gyonát ötmillió dollárra be­csülték. Igaz, hogy ennek ja­varészét elkobozta az új rend­szer, de még így is maradt neki jócskán, ha kikerül a börtönből. / ó üzletember volt Npo Din Nu is, madame Nu férje, a titkosrendőrség volt főnöke. Tőkéjét a világ külön­böző részein fektette be. Rész­vényese volt néhány vagy vál­lalatnak, több svájci kiadó- vállalatnak, nagy összegeket helyezett letétbe a legismer­tebb bankoknál, s némi pénzt hazájában is hagyott. Dél- Amerikában nem egy kávé- ültetvényt vásárolt, a halál azonban meghiúsította abban, hooy ügyes üzleteinek gyü­mölcsét élvezhesse. Helyette „szegény” özvegye teszi majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents