Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-12 / 290. szám

WJ3. DECEMBER 12 »-----------------------------­I UAP9LÓ 5 Riadólánc, fagybrigád, védőital Tél a Pécsi Közlekedési Vállalatnál A hőmérő higanyszála ál­talában 0 fok alatt van. Bár csapadék nemigen esik, a le­vegő páratartalma itt-ott ki­csapódik és megfagyva sí­kossá teszi az utakat. A je­ges útszakaszoktól főleg a gépjárművek szenvednek a legtöbbet, különösen fékezés­nél, indulásnál és a kanyar­ban. A Pécsi Közlekedési Válla­lat 76 kocsija hajnali 3 óra 50 perctől éjfélig, s a bánya­járatok még tovább, üzemel­nek. A hidegbein hogyan old­ják meg a közlekedést? Erre válaszolt Aradvári István, a forgalmi osztály vezetője: — Összeállítottuk a veszé­lyes pontokat, amiket külön figyelemmel kísérünk. A vég­állomásokon az Indító ellen­őrök feladatul kaptáik, hogy ha jeget, síkosságot észlel­nek, akkor telefonáljanak a központba, ahonnan a gar* :s- mestar a Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat inspeii- ciósának szóL Az inspekciós ezután kiadja az utasítást és megadja az útirányt, hogy ho­va keli a szóró kocsiknak in­dulniuk. Ez a riadólánc, re­mélhető, beválik, és hasznos szolgálatot tesz. — A veszélyesnek nyilvá­nított utakon, mint például Nagy-Daindolban és néhány mecseki utcában csak 30-as tí­pusú buszokat indítunk. A város belterületén a Széche­nyi teret és a Séta teret fel- szóratjuk. Már tavaly is jól, zökkenés mentesen közleked­tek ezeken a szakaszokon a kocsik, még a csuklósok is. A pótkocsik okoztak és okoz­nak inkább nagyobb gondot, mert lefagynak és a lejtőkön nehezen' mennek. — A műszaknál intézkedési terv alapián fagy-brinádot ál­lítottunk be. Tagjainak az a feladata, hogy este 6-tól reg­gel 6-ig beérkező kocsikat já­rassák: mínusz 4 és 10 fok között részlegesen, azon alul pedig állandóan, hogy az in­dításkor ne kelljen a motor bemelegedésére várni. A bri­gád már megkezdte mun­káját. — A gépkocsivezetőik ho­gyan készülteik a télre? — Lapátot, sót, hókap arót tetteik kezük ügyébe, kötelező téli oktatásra járnak, ahol megismerkednek a kocsik té­len való üzemeltetésével. Ezen kívül védőitalokat, teát és fe­ketekávét adunk nekiik. A pót­kocsikban. ülő kalauzokat pok­róccal látjuk ed, mert a pót­kocsik nem fűthetők. Re­méljük, hogy a Köztisztasági Vállalat által felszórt uta­kon nem történik baj, tehát különösebb ok miatt nem kell járatot kihagyni a pécsi vo­nalakon. Bíróság elölt a mecseki autósbanda a vádlottak emlékezete, meghazudtolják egymást Arthur, Peti és a többiek Bemutatói tartottak Kincses József filmzenéiből Lapunkban nemrég közöl­tük azt a bűnügyet, amelyet Kaluber Imre, Füredi András és Pozsgai Sándor követett el. A három vádlott Füredi Wart­burg autójával rendszeresen „lesben” állt a Széchenyi té­ren és valóságos hajtóvadá­szatot indítottak a nekiik meg­tetsző lányok, asszonyok ellen. Rendőröknek adva ki magu­kat, különböző ürügyekkel igazoltatták a kiszemelt nőket, majd a „gyanúsítottat” autó­jukba ültették és a Mecsekre vitték, ahol — nem riadva Vissza a brutalitástól sem — erőszakoskodtak velük. De még ezzel sem elégedtek meg, nem egy nőtől még értéktár­gyait is — órát, töltőtollat — elrabolták. A bíróság kedden megkezd­te ügyük tárgyalását. Elsőinek Kaluber Imre kihallgatására került sor, aki nem először állt már az igazságszolgáltató szervek előtt. Magánokirat ha­misítása és egyéb bűnök el­követéséért kapott 3 évi sza­badságvesztését 1962. júliusá­ban töltötte ki. Kaluber a tárgyalást vezető bíró kérdéseire halk szavak­kal válaszolt, színleg megbá­nást mutatva de a maga fele­lősségét igyekezett tompítani. Nem egy kérdésre, ahol gát­lástalan magatartásáról volt szó a „lehetséges”, „talán” vá­laszokat adta. Bíró: Ki adta az ötletet, hogy rendőrnek adják ki ma­gukat és így kényszerítsék a nőket, hogy magukkal menje­nek igazoltatás végett? Kaluber: Füredinek az öt­lete volt. Én csak autózni akartam, ezért tartottam Fü­redivel a barátságot Bíró: Mit mondtak, amikor a kiszemelt nőket megszólítot­ták’ Kaluber: Katanakönyvemet a fényképes felére kifordítva mutattam, majd „Rendőrség, igazolja magát” szavakkal áll­tam a nők elé. Nemegyszer előfordult, hogy a nekünk tet­sző nő a Széchenyi téren vagy a sétatéren megállt, beszélge­tett egy-egy férfi ismerősével, majd a férfi elment Ilyenkor léptem oda: „Akivel beszélt, azt motorlopásért körözzük” — mondtam és közöltem ve­le, hogy kihallgatása végett a rendőrségre visszük. Beültet­tük a kocsiba, majd a Hu­nyadi úti rendőrőrs előtt meg­álltunk és hol én, hol Füredi kiszálltunk a kocsiból és meg­játszó ttuk, mintha bementünk volna az őrsre. Később visz- szajöttünk és a kocsiban azt mondtuk: „A százados nincs itt. fel kell menni érte a Me­csekre”. Aztán a Mecsekre hajtottunk. Bíró: Miért volt szükség er­re a megjátszásra? Kaluber: Hogy a nő ne fog­jon gyanút. Mindig ez volt a „séma”. Amikor aztán a Mecseken fteéggé messze hajtottak, egy­egy dúlőútra kanyarodtak. A félrevezetett nők mire észbe­kaptak, hogy nem a rendőr­séggel van dolguk — már ké­ső volt. Bíró: (A 11 közül az egyik vádpont tárgyalása kapcsán). S meg is ütötte a nőt? Kaluber: (Alig hallhatón). Lehet, Bíró: Nem emlékezik? Kaluber majd egy percig hallgat, fejét lehajtja, aztán halkan válaszol; „Megütöt­tem”. A vádpontok tisztázása so­rán Kaluber minden igyeke­zete arra irányul, hogy a le­hető legkevesebbre csökkent­se azokat az eseteket, ahol az „erőszakot” állapíthatják meg. A nyáron még a nőket verő mecseki fenegyerek most halk szavú, igyekszik csendesen vi­selkedni, s amit csak lehet, társaira hárítani. Ez derül ki, amikor a bíró megkérdezi tő­le, akar-e az üggyel kapcso­latban valamit elmondani: „Igen. Megfogadtam, hogy so­ha többet ilyent nem teszek. Mindennek az az átkozott au­tó volt az oka. Meg Füredi, aki nem hagyott békén, egyre unszolt, hogy ezt a nőt is „igazoljam”, meg azt is. Ha a rendőrség nem vet véget en­nek az egésznek, akkor más, még súlyosabb bűncselekmé­nyekbe is belevitt volna Fü­redi. Az ő elve volt: minden­áron nőt szerezni”. Kaluber kihallgatása után Füredire, a másodrendű vád­lottra került a sor. Magas, 23 éves, — gépkocsivezető. Mun­kahelyén ez év augusztus vé­gén lopás miatt fegyelmi leg elbocsátották. A bíróság fel­függesztett szabadságvesztésre ítélte. Júliusban vette az au­tót, 36 000 forintért, a vásáron. Mint mondja, 10 000 forintja volt, a többit szülei adták. A konkrét vádak tárgyalása előtt a bíró általános kérdése­ket intézett hozzá. Bíró: Kinek az ötlete volt az igazoltatás? Füredi: Kaluber ötlete volt. Kaluber felkapja a fejét és „csodálkozva” néz Füredire. Bíró: Szembesítés, álljanak egymással szemben. Kinek az I ötlete volt Kaluber? Kaluber: A tied volt. Füredi: Nem igaz, a tied | volt! Sót meg is fenyegettél, j hogy ha nem csináljuK, felje­lentesz a rendőrségen, mert I pénzt kértem tőled kölcsön és nem adtam meg. Kaluber: Nem is adtam köl­csön! A tankolásba mindig beszálltam... de én nem fe­nyegettelek ... te tuszkoftál mindig, hogy szerezzek nőt.... te jártál állandóan a lakásom­ra, hogy menjünk már. Bíró: Kinek az ötlete volt, ha kell, erőszakot is alkalmaz­nak? Füredi: Kaluber ötlete volt. Kaluber: Füredi ötlete volt, illetve mindig az adott eset­hez alkalmazkodtunk. Bíró: Kinek az ötlete volt, hogy a tankoláshoz szükséges pénzt a nők értéktárgyainak ellopásával szerezzék meg? Füredi: Kaluberé! Kaluber: Füredié! Sőt már arról is beszélgettünk, hogy nemcsak nőket kell pénzért „levágni ”, hanem Poasgai és Füredi ötlete alapján a kö­vetkező lépés az lett volna, hogy részeg emberektől kell „szerezni” pénzt... Bíró: Füredi, maga sem a rendőrségen, sem az ügyészsé­gen nem beszélt arról, ho<nr Kaluber fenyegette volna ma­gát, ezért kellett maradnia a társaságukban. Füredi: Kaluber mindent rám ken ... Bíró: Maga pedig most visz- szakeni? Pro és kontra hazudtolják meg egymást és egy szembe­sítés sem jár eredménnyel. Gátlástalanok, akik egysze­rű szavakkal le nem írható módon huligánkodták végig az egész nyarat De nemcsak az autó „vette el eszüket”, hanem az egész magatartásuk azt bizonyítja: senkit sem tiszteltek, erkölcsi gátlásaik nem voltak. Vallomásuk so­rán elmondották, hogy nem egyszer sétáltak a Kossullh Lajos utcában is, ahol egy- egy nőhöz o*aléptek és lerán­tották arcáról a napszemüve­get, miközben nyomdafestéket nem tűrő megjegyzésekkel il­lették az útjukba kerülteket A több napig tartó tárgya­lás során majd tisztázást nyer ennek a nővadász társaságnak az ügye. Mélyen elítélendő és tűrhetetlen, amit véghez vit­tek. Büntetésük minden való­színűség szerint olyan lesz. ami kétszer is meggondolásra készteti a jövőben őket, a je­lenten pedig azokat, akik esetleg Kaluber és társaihoz hasonló módon akarják váro­sunk jól megszervezett rend­jét és nyugalmát megzavarni. Garay Ferenc Es a végén a Szörny meg­javul és elmegy kosárlabdá­zónak ... Hogy kerül ez ide? Ügy, hogy az Arthur című rajzfilmsorozat egyik darab­ja végződik ezzel a meghök­kentő happy end-del. Arthurt, Petit, a marslakó­kat, a kis ősembert és társai­kat vasárnap délelőtt láthat­ták azok a pécsiek, akik el­mentek a Városi Művelődési Házba, hogy meghallgassák Kincses József filmzenéit. A zene mellett természetesen a filmeket is levetítették, ami azért is volt nagy élmény, mert ezeknek jórésze Ma­gyarországon nem kerül for­galomba. 1958-ban írta első rajzfilm­zenéjét Kincses József. Az első film címe: Ne hagyd ma­gad, emberke. Ezt láthatták a mozilátogatók is. Azóta rajzfilmek, dokumentumfil­mek, sőt, játékfilmek egész sorához írt zenét, számszerint összesen 134 alkalommal. Eb­ből a rajzfilmek száma 28. Nem csekély eredmény, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy rajzfilmhez nem olyan egyszerű zenét írni. Hogyan is történik ez? . — A rajzfilmzenénél nagy szerepük van az ún. szink­ronpontoknak — válaszolta Kincses József. — Ez azt je­lenti, hogy a rajzfilmben bi­zonyos akciók végpontjait zeneileg is alá keli húzni. Mondjunk egy mulatságos példát: valakit fejbecsapnak, ilyenkor a zenének is ki kell fejeznie ezt az akciót. A ze­nének ez a poentírozása úgy történik, hogy a rendező má­sodpercekre lebontva közli a zeneszerzővel a cselekményt, s a zenének szigorúan ehhez kell igazodnia. Mindez az erőfeszítés, a precíz munka aztán nem ér­ződik a rajzfilmeken — és éppen az lenne baj, ha ér­ződne. A rajzfilmek bájo­sak, könnyedek, mulatságo­sak, még akkor is, ha témá­juk komoly, ha valami sú­lyos, vagy éppen keserű ta­nulságot akarnak közölni a nézővel. Az Arthur-sorozat egyene­sen exportra, amerikai meg­rendelésre készült. A meg­rendelő által megadott alap­figurák és cselekményvázlat alapján készítette a figurák mozgatását, a színestechnikát, a hangosítást és a zenei fel­vételeket a Pannónia Film­stúdió. Minden egyes film legyártására külön stábok alakultak. A Pécsett bemuta­tott darabok rendezői Szabó Szabolcs, illetve Nagy Pál voltak. — Itt zeneileg az volt a legérdekesebb feladat, hogy gyakran énekes felvételeket is kívántak. Megküldték az ere­deti amerikai énekfelvétele­ket magnetofonszalagon, s erre kellett megcsinálni a ze­nekari hangszerelést. A Péti-sorozatban Macs- kássy Gyula és Várnai György tervezték az alapfigurákat: Petit, Katit és Félix-kutyát. Eredetileg tizenkét perces ma­gyar változatra készültek. — De mikor itt jártak az amerikai íilmszakemberek, s meglátták a Peti-filmeket, úgy megtetszett nekik, hogy rövidített változatban meg­rendelték az egész sorozatot. December közepéig 13 dara­bot szállítottunk le. Ez ab­ban különbözött az Arthur- sorozattól, hogy a történe­tek kidolgozása is a magyar írók feladata volt, s a ren­dezők is szabadabb kezet kaptak. Pécsett, a szóbanforgó be­mutatón két darabot láthat­tak a nézők. A Peti és a gépkutyát, Macskássy Gyula, és a Peti és a marslakókat, Cseh András rendezésében. Érdekes vállalkozás volt. Az oroszlán, a tulok és a szamár című film is. Aesopus mesé­jének ez a modernizált rajz- filmváltozata az Oroszlánt, mint hivatali főnököt, a Sza­marat, mint titkárát és a Tulkot, mint hivatalsegédet ábrázolta, ez utóbbit az Oroszlánhoz bejutni akarók megvesztegetésein keresztfll .2 Jó példa ez arra, hogy a rajzfilmben óriási lehetőségek vannak a szatíra számára is. A bemutatón, hogy a zene» szerzőről teljesebb képet al­kothassanak a nézők, egy do­kumentumfilm is műsorra került, a Kövek című. A film a fertőrákosi mészkőbarlang történetét dolgozza fel. Első része egyszerűen ismeretter­jesztő jellegű, második része dokumentumfilm, azt mutatja be ugyanis, mi történt 1944- ben a barlang körül, végül a harmadik rész mintegy a kö­vek víziója. A zene is ehhez igazodik, az első két rész­ben egyszerű aláfestő szerepe van, a harmadik részben vi­szont úgynevezett atmoszféra­zenévé változik. — Ez jelentette eddig a leg­izgalmasabb zenei problémát. Az első részben utalni kel­lett már a zenei motívumok­kal a harmadik rész vízió­szerű, nagyobb szerephez jutó zenéjére. A rendező konkrét zene hatásokat kívánt. Alkal­maztuk az elektronikus zenét is. Helyszíni felvételeket ké­szítettünk, amely a barlang különleges akusztikája révén rendkívül izgalmas munka volt. A Kövek-et Nádasy László rendezte. A zenei felvételek­nél, mint máskor is, a Ma­gyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara működött közre. A zenekart Hidas Fri­gyes, vagy maga a szerző ve­zényli. A zeneszerzés sajátos terü­letéről kaphattak néhány vil­lanásnyi ismeretet azok, akik meghallgatták Kincses József filmzenéiből összeállított mű­sort. H. B. A MAGTAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. dec. 12-1, csütörtöki műsora a 223,9 m középhullámon: 17.00; Szerb—horvát nyelvű műsor: Kultúrcsoportok műsorából. A tervből valóság. — Riport. A legszebb ajándék a könyv. — Jegyzet. Érdekelni fogja hallgatóinkat: A fák állva halnak meg. Ismert duettek énekelnek. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben:’ Olasz. Kórusok. Kihaló mesterségek: A íaeszler­gályos. Dallamról dallamra. Jegyzet. 18.00: Zenéről zenére. Közben: 1. Sokak véleménye egy döntés­ben. 2. Könyvespolc. 3. A fel­nőttoktatás helyzetéről, a szak- tanfolyamokról a zlppernovszki Károly Felsőfokú Technikum­ban. ".<4: Dél-dunántúil hfradő. 19.35: Jazz-zene kedvelőinek. 19.45: A kályhás-dinasztiától a szakember-hiányig. — Riport­műsor. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. színház: Nemzeti Színház: Hattyű feste 7 órakor). 15 százalékos szelvé­nyek érvényesek. MOZIt Park: A bűnös visszatér (4, ( és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: A félelem bére (fél 4, C és fél 9 órakor). , Kossuth: Hamu és gyémánt <*i 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Kövek. 23. v. h. Dalol a folyó. Ken Kész Hof: A virágok palotája. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Kollégák (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Noszty fiú esete Tóth Marival (S órakor, szélesvásznú, Irodalmi so­rozat). Jószerencsét (Péesszabolcs): Párizsi kaland (5 és 7 órakor, szé­lesvásznú). Istenkúti Ketten a túlvilágról (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Udvart bolond (5 és 7 órakor, szélesvász­nú). Május 1. (Vasas TT.): Az orosz csoda. IT. (7 órakor). Kossuth (Mohács): Négy szerze­tes (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Nappali sö­tétség (8 órakor). Táncsics (Siklós): Előzés (fél 8 érakor, szélesvásznú). Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat Pécs, Tímár u. 23. villanyszerelő és fűtés­szerelő segédmunka­sokat, valamint kőműves szak­munkásokat felvesz pécsi munkahelyre. csak' Kössön háztartási gépeire javítási szerződést! Csekély havidíj ellenében biztosítjuk gépei üzemel­hető ségét. Alkatrészcserét, motortekercselést vég­zünk és minden hibát megjavítunk. Szerződés köt­hető mosógép, centrifuga, porszívó, padlókefélő, villany- boiler és villanytűzhelyre. Bm. VÍTIamosípari és Gépjavító KSZ Pécs, Heim Pál utca 5. szám. Telefon: 15-23. Ha szerződést köt, nincs többé gépeire gondja! t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents