Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
DECEMBER X. A feladatokat az élet szüli Mi foglalkoztatja most a járási tanácselnököt? ' '£ pénzügy, a művelődés- ügy és az egészségügy tartozik Varga Sándorhoz, a pócsvá- radi járási tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyetteséhez, így aztán amikor leültünk, hogy elbeszélgessünk egy járási vezető mai gondjairól — a művelődési feladatokról, az egészségügyi problémákról szólt Segítenek a kis községek — Nálunk sincs másfajta gond, mint a többi járásban. Ugyanabban a cipőben járunk. Jelenleg például a körzetesítés megoldásán dolgozunk. Az a célunk, hogy minél több felsőtagozatos gyerek tanuljon osztott oktatással. — És ehhez szaktanáruk van elegendő? — Aránylag jól állunk. Inkább a feltételek biztosítása a fő probléma. Létrehoztuk Berkesden a körzetet ahová Ellendről, Szilágyról és Perekedről járnak be a tanulók, azonban a politechnikai tanterem kialakítása még megoldásra vár. Én azt vallom, hogy első a jó előkészítés. Csak azután szabad hozzáfogni a körzetesítéshez, ha már a tárgyi feltételeket minimálisan biztosítottuk. Érdekes helyzet alakult ki az iskolák körzetesítése után. A kis községekben — ahol megszüntették a felső tagozatot — felszabadultak az egykori tantermek. Ezekben művelődési otthont, klubot alakítottak ki. Ugyanakkor a körzeti központoknak kijelölt falvakban tanterem kell, hogy az osztott oktatást megszervezhessék. Varga Sándor szerint ezen a következőképpen lehet segíteni: — A kis falvak a községfejlesztési alapból erejükhöz mér ten hozzájárulhatnak a körzeti központok fejlesztéséhez, például egy polj technikai műhely létesítéséhez, hiszen ezekben a műhelyekben az ő gyermekeik tanulnak. így például a körzetesítés után klubhelyiséget kapott Pereked. Ésszerű tehát, ha a perekediek a következő években megszavazzák a berkesdi körzeti iskola anyagi támogatását. — És segítenek? — A püspöklaki egyesített tanácsnál tapasztaltuk, hogy a körzethez tartozó Geresd, Ma- ráza és Fazekasboda is hozzájárult az orvosi rendelő kialakításához a községfejlesztési alapból. Egyenként egyik község sem tudott volna megbirkózni a feladattal. Orvosi rendelők Keresni kell tehát az újat a gondok megoldásánál és előrelátással lehet csak megelőzni a nehézségeket. Sokszor egy- egy országosan bevezetett és a lakosság egészét kedvezően érintő intézkedés a községekben hosszú évekre jelent szinte megoldhatatlan gondot. Itt van a társadalombiztosítás ki- terjesztése a termelőszövetkezeti tagokra. Mennyi paraszt fogadta örömmel és alig várta. hogy odakerüljön az orvos elé! — Csakhogy nincs elegendő orvosi rendelőnk — mondja Varga Sándor —. Ami van, az is kicsi. Hidason, napi átlagban ötvenen jelennek meg a rendelőben, de csak 15—20 beteg számára van hely a váróban. Hosszúhetényben már kibővítettük az orvosi várót Ezt tesszük másutt is. Sajnos, Pécsváradon sem jobb a helyzet. Mind a két orvosunk a saját lakásán, saját rendelőjében fogadja a betegeket. — A megoldás? — Nem olyan egyszerű. Rendelőintézetet kellene építeni Pécsváradon, ahol legyen nőgyógyászat, gyermek szak- rendelés és fogászat is. Ez a minimum. A pécsváradi járásnak 27 községi tanácsa van. Ha mindegyik megszavaz valamicskét községfejlesztési alapjából a járási rendelőintézetre, akkor rövidesen hozzáfoghatnak az építéséhez. — A feladatokat az élet szüli — folytatja Varga Sándor —. A községek azonban nem mindenütt látnak hozzá helyesen azok megoldásához. A helyes sorrend Ha egy faluban tudják, hogy a közeli években orvosi rendelőre lesz szükség, akkor először szerezzék be a rendelő tervét, készíttessék el a költségvetést és ennek alapján már konkrét elképzelést, feladatot vigyenek a községi tanácsülés elé. Most gyakorta előfordul, hogy elhatározzák a tanácsülésen egy kultúrház, egy kövesút, vagy orvosi rendelő megépítését, de még nem rendelkeznek megfelelő tervekkel, részletes, pontos költségvetéssel. Mire mindezt kézhez kapják, már a nyár derekán vannak és ’ akkor hiába keresnek kivitelezőt, az építőipar kapacitását előre lekötötték. Ilyenkor befullad a terv, elmaradnak a községfejlesztéssel és csak az áthúzódó beruházásokat gyarapítják. — A helyes sorrend: pontos költségvetést és tervet készíteni, amiből meggyőződhet a községi tanács, hogy rendelkezik-e elegendő pénzzel a feladat megvalósításához. Csak akkor kezdjenek hozzá a munkához. Öfalun például betartották ezt a sorrendet és- tanácsházat, egészségházat építettek. Nem is volt fennakadás. — Ez mind helyes, de mit tesz a tanács, a járás, hogy a jövőben így is legyen? Varga Sásdor egy tervet mutat. Az idén állították össze először. Tartalmazza a járási tanács és az egyes osztályok feladatait, összehangolja a járás és a községek munkáját, az állandó bizottságok, tevékenységét. — A következő évre is elkészítjük, de már tanultunk az idei tapasztalatokból. Kevesebb feladatot tervezünk és alaposabb ellenőrzést valósítunk meg. Ez annál is inkább lehetséges, mert állandó bizottságaink jól működnek. Szakemberek vezetik és irányítják munkájukat és nemcsak segítői ezáltal a hivatali apparátusnak, hanem egyben szaktanácsadói is. Kutatják az újat Perekedtől Pécsváradig, a községi tanácsoktól a járásig kutatják az újat. Hogyan lehet megteremteni a körzetesítés feltételeit, hogyan biztosítsák az orvosi ellátást a tsz- parasztok számára. A járás a jövőben még jobban, alaposabban akarja ellenőrizni a falvakban a tervezést, hogy ne fulladjon a szerződéskötés, az anyagbiztosítás és az építőipari vállalat keresés labirintusába. Varga Sándor járási tanácselnök helyettesnek ez ma a legnagyobb gondja. ’ Gáldonyi Béla Öl és fél millió forint érlékíi műszaki társadalmi munka 1961-ben alakult meg Pécsett a Hazafias Népfront 170 tagból álló műszaki akcióbi- zottsaga. Azzal a célkitűzéssel alakult meg, hogy a községfejlesztési alap terhére történő munkákat: kultúrházak, iskolák, óvodák, egészségügyi létesítmények, villamoshálózat, fürdő, törpevízmü, autóbusz- megálló tervét társadalmi munkában elvégezze. A bizottság tagjai 1961-ben 50 ezer, 1962-ben 620 ezer, 1963. III. negyedév végéig pedig 338 ezer forint értékű tervezést végeztek el társadalmi munkában. Tavaly 80 000 forint értékben elkészítették 6 Iskolának, — a bólyinak, a drávaszabol- csinak, a drávafoklnak, a ka- posszekcsőinek, a vajszlóinak, valamint a berkesdinek — a tervét. Megterveztek öt kul- túrházat, illetve annak bővítését. így készült el a szalántai kultúrház terve, a máriaké- méndi mozi, az apátvarasdi klubház, valamint az erdős- mecskei művelődési otthon restaurációja. Elkészítették a magyarbólyi, a máriakémén- di, a villányi, a mecsekrákos- orfűi, továbbá az almamellék!, a tormási, a kétújfalui, valamint a hegyhátmaróci út tervét. Ezen kívül még sportpályák, öltözők, a termelőszövetkezetekhez vezető villany- hálózat, óvoda, bölcsőde átalakítási tervét is elkészítették. A Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága elkészítette 1964. évi községfejlesztési tervét a tanácsoktól beérkezett igények alapján. E szerint a jövő évben a bizottság tagjai összesen ötmillió forint értékű tervezési társadalmi munkát végeznek a baranyai Két óra között Bm. Vendéglátó Vállalat azonnal fe'vesz közgazdasági érettségivel rendelkező üzemeltetési előadót. Gyakorlott előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Pécs, Kossuth u. 9. Üzemeltetési csoport. — Milyen hangszert tanulsz? — Klarinétot. — Akkor a te órád a bar- kács klubban vagy a harmadik emeli -öltözőben van ... Elcsodálkozik Jóska. A hosz- szadalmas álméllkodás után mond csak egy haj vány „igent”-t és hozzábiggyeszti, hogy pénteken a barkácsban, kedden meg a harmadik emeleten. Aztán afelől érdeklődik, honnan tudom, hiszen őt nem ismerem, tanár sem vagyok a komlói zeneiskolában, de még a művelődési házban sem látott soha. Nem volt egyszerű megtanulni: a Zrínyi Művelődési Házban a ping-pong teremben hegedű, az előcsarnokokban zongora, az öltözőkben klarinét, ütő, ének, a kisklub- ban szolfézs, hegedű, a játékteremben is szolfézs, A Május 1. Művelődési Házban főleg szolfézs és a hangversenyek. Jóska kételkedve nézeget: nem bízik a tudásomban, bár lehet valami igazam, mert Zsuzsi sem reklamál: valóban a ping-pong klubban van a hegedűórája. Aztán úgy dönt, hogy elhiszi a dolgot, s most már jókedvűen újságolja, hogy negyedik éve tanulja a klarinétot, hogy a szolfézsért nem rajong túlzottan, < hogy énekelni is nagyon szeret, és hogy szoprános, és nemrég kapott egy nagyszerű Böhm- klarinétot. Belelendült a beszélgetésbe. Gyorsan emlékeztetem, hogy amikor Tóth Ferenc énektanár őt jelölte ki — mint a legjobb énekest — arra, hogy velem beszéljen, akkor egy csep pet sem örült a várható társalgásnak. Zsebregyűrt kézzel, nagy sállal a nyakában, szomorúan álldogált. A többiek — a komlói belvárosi iskola hetedikesei — j kint nyüzsögtek az iskola folyosóján fiók-ördögökhöz mél- i tó sivalkodá9t csapva. Megkérdeztem hát Jóskát, mire készülnek osztálytársai? Motyogott valamit, s most ismét megkérem, tájékoztasson, de legalább olyan érthetően, mint ahogy bemutatkozott: „Vörös József vagyok”. Ez használt. A fiúk székhordáshoz készülődtek. Szülői értekezlet lesz ma délután, és be kell rendezniük a tornatermet. A székeket a zeneiskolából hozták. — Egyébként azért motyogtam, mert meg vagyok fázva és fáj a fejem — magyarázza Jóska. Rendben. De most nézzük meg a zeneiskolát, a volt zeneiskolát! Nincs messze a belvárosi iskolától. A hetedikesek szorgalmasan hordják a székeket, közben a szék-fogás módszeréről vitatkoznak. Az egyik meg esküszik arra, hogy legjobb, ha a fejére teszi. . Jósika otthonosan mozog a régi zeneiskola épületében. Pontosan tudja melyik teremben milyen zeneórák voltak régein. A nagyteremből hordják a székeket a hetedikesek. Az egyik oszlop tövében becsomagolt fúvóshangszerek szo- morkodnak. Ezt a pár darabot már végképp nem tudták elhelyezni sehova sem. Az egyik ajtón vörös kartonon egy halálfej és két ke- resztbetett lábszárcsont, rajza világít, alatta a biztonság kedvéért nagy betűk: Életveszélyes! Jóska kinyitja az ajtót — és ekkor el kell hinnem a felirat igazságát. A teremben hiányzik a fél mennyezet, a törmelék a felpúposodott parketten hever. A mennyezet többi része is lóg, és elég az ajtót becsapni ahhoz, hogy leessen. — Ezt az oldalszárnyait egy esőzés tette tönkre: leesett a mennyezet, a parkett tönkrement, megrepedtek a falak. A zeneiskola másik felében nem Látszik semmi különös, de ott meg süllyed a föld. Amikor a távfűtést fektették le, akkor csúszott mes először... — tájékoztat Jóska. A fiúk továbbra Is a székekkel nyüzsögnek. Aki már négyszer fordult, annak Tóth Ferenc tanár azt mondja, hogy leállhat — Hát igen. így tönkrement ez az épület. Jó ideig nem tudtuk, mit csináljunk? Hova helyezzük el a zeneiskolát? A városi pártbizottság és a tanács segített a helyzeten. Ök biztosítottak helyet a két művelődési háziban a zeneiskolások számára. Sok munkába került, míg a kétszáznyolcvan zeneiskolás számára termet és időpontot találtunk. De megszűnt volna itt a zeneiskola, ha a két művelődési házban nem kapunk helyet — tájékoztat Tóth Ferenc. Egy merész fordulattal Jóska bejelenti, hogy sajnálja is, nem is, hogy összedőlt a régi iskola. — Miért „nem” sajnálod? — Azért, mert most mindenki azzal foglalkozik, azzal törődik, hogy legyen Komlón egy rendes zeneiskola. Lesz is! Jóska optimizmusa nincs túlzottan megalapozva hiszen az új iskola építése évekbe telik... De azért előbb-utóbb beválik jóslata: Komló zeneiskolát kap. S. N. G. községek fejlesztése érdekében. A tervek szerint iskolabővítést végeznek majd Bara* nyajenő községben. Százhúszezer forintos költséggel pedagógus lakást terveznek Geré- nyes részére. Óvodát terveznek Hidasnak, Hosszú hetény- nek, Véméndnek és Himeshá- zának. Klubszobát kap Dráva szerdahely, kultúrházat építenek és bővítenék Palkonyán, Binjánban, Egeragon, Heles- fán, Olaszban, Óidon, Kökényben, Eilenden, Teklafaluban, Püspöklakon, valamint Palo- tabozsokon, Drávasztárán, Gyódon, Páprádon. Bővítik az egészségházat Csikósttíttösön, egészségügyi rendelőt terveznek Drávacse- pelyre és Ipacsfára, orvosi rendelőt létesítenek Atán, Vá- sárosdombón, Merenyén, orvosi lakást terveznek Kárászra, Felsömindszentre, tisztasági fürdőt alakítanak át Felső- mindszenten, Pogányban, Nagy pallón és Almáskeresztúron. Egészségházat terveznek Helesfára. Egészségügyi fürdőt létesítenek Hcgyszenlmárton- ban, Kisszentmártonban és j_.olhárclon. Fejlesztik a törpevízművet Jercmenden és Nagy harsányban. utat építenek Kozásmis- lenyben, Szőkén, Beremenden, Harkány'—0. bekötőuta* er- yeznek Kisharsónyba, Ké- kcsdre és a felsőmlndszentd termelőszövetkezeti: \ valamint Lapáncsára. Elkészítik az autóbusz-váróterem tervét Kishajmás és Mekényes részére, továbbá Csertő, Vcjti, Kémes, Romonya, Vémónd, valamint „. dmi dszent községeknek. Ásott kút lesz Cser- di’zcn, bitumenes járda Gerdán és rwVágósZöllősön. Elkészítik a belvízrendezés' tervéi Püspöklak és Hosszúhetény •özséfFk .'észére, szét * "vízcsatornát, valamint a nyomvezetéket Komlónak. A fenti munkák tervezését a következő évben készíti majd el a Hazafias Népfront műszaki [ akvióbizottsága. A szajki dolce vita A mohácsi Járási rendőrkapitányság a napokban befejezte a nyomozást a szajki ügyben, amelynek története röviden a következő: T. Vin- céné, a szajki italbolt vezetője valóságos „dolce vitát” rendezett be italboltjában. Hónapokon át „menhelyet” adott két, esténként három nőnek is, olyanoknak, akik kerültek minden tisztességes foglalkozást, helyette inkább az italboltba betérő vendégek „szórakoztatását’’ vállalták — jó pénzéért. B. Mária és B. Károlyné voítak az italbolt forgalmának „fellendítői”. A két nőt az üzlet vezetője úgy tekintette, mint akik az italbolthoz tartoznak. Szállást adott nejeik, nem egyszer segítettek a vendégek kiszolgálásában, főztek, elvégezték a házkörüli munkákat. A szállás és az élelem fejében persze viszontszol gáltatást is elvárt Ilonka néni, amitől ők egyáltalán nem húzódtak. A zsák megtalálta a foltját és a legteljesebb egyetértésben vezették az üzletet. Előfordult, hogy néha tüzes lett lábuk alatt a talaj, akkor B. Mária és B. Károlyné néhány napra eltávozott. Alkalmi munkát kerestek magúknak, aztán visszamentek és Ilonka néni szeretettel fogadta őket. Ki is volt Ilonka néni? — 1945-ben jöttem Szajkra — olvassuk vallomásában, — attól az időtől béreltem a kocsmát a szajki községtől.. A PfiCSI RADIO 1963. dec. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — Összeállítás. Dalok a tengerről. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikro ionunkkal útközben: Maráza. Vidám táncok. Az ismétlés hatalma. Történet. Kihaló mesterségek. — A kékfestő. Tarka muzsika. 18.00: Legszebb Strauss-lemezelnk- ből. 18.25: Égy hasznos törvény a gyakorlatban. — Kommentár. 18.35: Táncritmusban. 18.45: Dél-dunántúli híradó. 19.05: Azok a mindenféle furcsa emberek. Turián György vidám összeállítása. (Ismétlés). 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Hattyú (délután 3 órakor) Ady-bérlet. — Hattyú (este 7 órakor) Jászalbérlet. MOZI: Park: Az éjszaka (4, negyed T és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Petőfi: Epekedő szerelmes (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: A szélhámosnő (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Színes világ. Százarcú anyag. 10. sz. sporthíradó. Húsvéti menetelés. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: üzletemberek (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Epekedő szerelmes (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Istenkút: Délután 5-kor Madridban (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A szélhámosnő (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Május l. (Vasas n.): Az orosz csoda. I. (7 órakor). Kossuth (Mohács): Fekete nemzedék (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Az orosz csoda n. (7 órakor). Táncsics (Siklós): Keresztesek. T.. n. (fél 8 órakor, dupla helyárak). DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33, 17 óra után 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló r^nkladövállalat Felelős kiadó- Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u H Telefon * 15-32 15-33 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 sz Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahlvr.rnini* nál és kézbesítőknél Előfizetési díj I hónaorá Fi Indexszám 25 *54. Hogy az üzlet jobban menjen, mindig tartottam pincérlánvt. Amikor az italbolt a Boly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kezelésébe került, Ilonka néni a „pincérlányt” elbocsátotta, ő pedig maradt tovább is, már nem mint bérlő, hanem mint üzletvezető. A mohács—pécsi országút mellett lévő. különben is forgalmas italbolt egy ideig a többi italbolthoz hasonló, egyszerű üzletté vált. De csak egy ideig, mert azután — idézet vallomásából: — „továbbra is titokban fenntartottam a szakmámat”. Fenntarthatta, mert akik tudtak, vagy sejtettek az üzelmekről. nem intézkedtek megfelelő eréllyel, „A nyár folyamán a földművesszövetkezét két esetben is figyelmeztetett”, — vallotta többek között. Aztán maradt minden a régiben. Miért? Olyan jó munkaerő volt Ilonka néni, hogy leváltása még csak szóba sem jöhetett? A Boly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek sem volt ez a véleménye róla. mert jellemzésében többek között ezeket írták: „Nevezett kezdetben igen gvenge munkaerő ... munkáját nem látta el rendszeresen, több esetben szóbeli figyelmeztetésben is részesült, sőt fegyelmi ügye is volt...” Ezek után mi sem természetesebb. maradt az üzletben, sőt fel is fejlesztette. Mint B. Károlyné vallja: „Az utóhbi időkben már nagyban vittük a dolgokat.. Nem vitás, hogy az egész ügy nem történhetett voina meg T. Vincéné közreműködése nélkül. Elsősorban ő a felelős, aki kapva kapott az alkalmon, ha egy szerencsétlen sorsú .nőt útjába vitt a sors. B. Mária még 19 éves sincs — családi körülményei .miatt ment el hazulról — egy ; léig mint gyors- és gépíró dolgozott. de munkahelyét -l'hagvta barátnője, B. Károlyné unszolására, Mindketten T. Vineé- nénél találtak „megértésre”. Az idősebb asszony pedig ahelyett, hogy segítette volna B. Mária és a nála csak valamivel idősebb B. Károlyné életét rendbe hozni, arra adott alkalmat és lehetőséget, hogy a két nő teljesen elzülljön. Sőt még busás hasznot is húzott a két szerencsétlen nőből. Mindketten vallják: keresetük felét neki adták. A „jószívű” Ilonka néni különösen megérdemli, hogy ügyét a bíróság a legszigorúbban ítélje meg. De a történtek figyelmeztetőül is szolgálnak: alaposabban kell megnézni, kire vagy kikre bízzák a vendéglátó. vagy szórakozóhelyek vezetését. Garay Feren* * t