Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 1 FORINT 301. SZÁM Ä béke ünnepén Numa Pompilius római királyról azt tartja a mondás, hogy amikor a kétarcú Janus ti rfulétére templomot emelte lett, parancsba adta.: a templom ajtajait csak akkor zárhatják be, ha az egész birodalom területén a béke honol. Mondanom sem kell, hogy a templom papjai édes keveset aludtak a zárt kapuk biztonságában, hisz az óriási birodalom valamelyik területén csaknem mindig állt a harc. Az ókor embere nemigen élvezhette a békét, s ha érvényben volna még Pompi- Iius király rendelkezése, akkor sajnos ma is egyfolytában tárva-nyitva kellene tartani Janus szentélyének kapuit. Az eilmúlt kétezer évben alig-alig volt olyan időszak, amikor a földkerekség minden részén béke honolt volna. Pedig az emberiség mindig békében szeretett volna élni. létünk fő és egyetlen elfogadható formája a béke, de feltörekvő, szép reményeinket rendre eltiporták a háborúk. Történelmünk tulajdonképpen nem állt másból, mint a harcokra való felkészülésből, a háborúkból, a háborúk sebeinek begyógyítá- sából. Nem csoda hogy a béke, az annyira nélkülözött szeretet hovatovább emberfeletti, misztikus értelmet kapott. A boldogság, a béke csillaga olyan elérhetetlen messzeségben pislákolt, mint az igaziak és mivel a földi királyoktól hiába várták, hogy megteremtsék az áhított békét, a csodák világába menekültek. így legalább egy évben egyszer hihették. hogy a mitoszbeli királyok nyomán egyszer majd az igaziak is megtalálják a közös csapást és a pásztorok sarjai, a nép javára hasznosít iák tudásukat, hatalmuké*. N ;m állítom, hogy ma már elju'oítunk idáig, de azért az idei karácsonyon valahogyan bátrabban hihetünk abban, hogy az emberiség évezredes békeadventje előbb-utóbb eredményeket szül, bekövetkezik az az idő, amikor a béke nem az átmeneti fegyver- nvu -vás, nem egy újabb háborúra való felkészülés szakaszát, jelenti csupán, hanem a valóban „jóindulatú” emir Tek békés egymásmelleit é!é«'í‘. amelynek keretében a tf- dhatatlanul fennálló vi- 1*-»nézeti, politikai, osztályéi nemzeti ellentétek talaján i® elfogadható plattformot találnak a vitás kérdések r->n<j»7ésére. A béke nem mai ászt és i-éret vagy távoli cél manapság. hanem reális alapja van: Az emberiség többsége békét akar és mind hathatósabb eszközökkel rendelkezik bék-akarata érvényrejuttatá- sára. A moszkvai részleges a* om es end egyezmény létrejötte. me-e-örő bizonyítékát jelent? ennek. Minden remé- Bvffnk megvan arra, hogy az első megegvezést sorra követi a második, harmadik. Eljön —. minden bizonnyal eljön az álltalános és teljes leszerelés időszaka. ' Jit F. m Eredményekben gazdag esztendőtől búcsúzunk Palkó Sándor elvtárs, a Baranya meg-yei Tanács Vcgreliajtó Bizottsága elnökének nyilatkozata Az új esztendő küszöbén számvetést készítenek a megyei tanácson. Számbaveszik, hogy a múlt év végén, 1963-ra meghatározott feladatokból, a költségvetési és a községfejlesztési tervekből mit valósítottunk meg. A számvetésről, az 1963-as feladatok végrehajtásáról, eredményeinkről Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyilatkozott a Dunántúli Naplónak. Új üsernek a lakosság sxolgálaiában — Eredményekben gazdag esztendőtől búcsúzik megyénk lakossága. Ebben az évben tovább erősödtek termelőszövetkezeteink, újabb ipari üzemeket adtunk át rendeltetésének, befejeztük a faluvillamosítást és falvainkban — a községfejlesztési alapból — növeltük a törpev ízművek, az orvosi rendelők, a pedagógus lakások számát, a szilárd burkolatú járdák, a köVesutak és a vízvezetékek hosszát. — A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítését szolgálja a sellyei új sütőüzem, amelyben naponta 4,5 tonna kenyeret sütnek, valamint a Patyolat Vállalat Tüzér utcai üzeme, amelyet ezekben a hetekben szerelnek fel korszerű, külföldi gépekkel és évente 12 000 mázsa ruha mosására, 90 000 tétel vegytisz- títására lesz alikalmas. A megyei és pécsi építkezések mészellátása nem kis gondot jelentett a tanácsnak. A gondok enyhítésére üzembe helyeztük a szamárkúti ikerak- nás mészégető kemencét és felújítottuk a godiisai mészégetőt. Csak ennek a két létesítménynek az évi kapacitása 14 724 tonna. Ezenkívül fejlesztettük a Komlói Helyiipar Vállalat papucs és kárpitos üzemét és a szolgáltatási tevékenység javítása érdekében 1,3 millió forint értékű különféle gépet és berendezést állítottunk üzembe. — A faluvillamosítás befejezése után előtérbe került a -falusi lakosság jó ivóvíz ellátásának biztosítása. Nyolc községben — Bicsérden, ’ Pel- lérden, Királyegyházán, Nagy- nyárádon, Sásdon, Pécsvára- don, Nagyhajmáson és Baksán — kezdtünk hozzá törpevízmű építéséhez. Görcsönyben, Dencsházán és Felsőszentmár- tonban pedig mélyfúrású kutakat létesítettünk 600 000 forint értékben. A jó ivóvíz-ellátás mellett folytattuk a bekötőutak építését. Hat községbe jutott el, 19 kilométer hosszúságban a szilárd burkolatú út és húsz falu útviszonyait . javítottuk meg azzal, hogy 12 kilométer utat felújítottunk 1963-ban. — A lakóházépítéseket is elősegítették községi tanácsaink. Kijelölték és felparcellázták azokat a területeket, amelyeken kívánatos a falu fejlesztése és csak ebben az évben 354 családi ház épült fel az OTP segítségével és magánerőből. Ezenkívül 162 állami lakást adtunk át Komlón, Nagy harsányban és Siklóson. — Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, a víz- és úthálózat bővítése mellett jelentős anyagi eszközök fel- használásával korszerűsítettük, kulturáltabb körülményeket teremtettünk megyénk üzlethálózatában, a vendéglátásban. Huszonhat egységben, több mint kétmillió forint fel- használásával fejlesztettük a berendezést. Harkányban — a vasárnaponként tizenötezernél is több látogatót fogadó strandon — élelmiszerpavilont állítottunk fel, Orfűn csemegeboltot és a 17 holdas tó partján nyári büfé szolgálja ki az egyre sűrűbben idelátogató túristákat, Sikondán tóparti pavilon várja a kirándulókat és fejlesztettük a komlói üzlethálózatot is. A felújítási és korszerűsítési hitelekből jutott Mohácsra, Szászvárra, Hidasra, Szigetvárra is. A napokban pedig megnyitottuk a siklósi Várvendéglőt, amelyik elősegíti majd a történelmi nevezetességű és idegenforgalmi jelentőségű vár és környéke nagyobb látogatottságát. Gépi betakarítás — új gépek — Külön szeretnék szólni a mezőgazdaság, S termelőszövetkezetek idei fejlődéséről. Az 1963-as esztendő időjárása a növénytermesztés szempontjából igen kedvezőtlen volt. Éppen a legkritikusabb időszakban nagy volt a meleg és kevés a csapadék, ezért gabonatermésünk igen alacsony. Ugyanakkor az állattenyésztés némileg pótolta, de teljes egészében nem tudta kiegészíteni , a növénytermesztés ki(Folytatás a 3. oldalon.) Az 1964. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli t Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlődött. Az 1963. évi terv legfontosabb céljai — a mezőgazdaság és az építőipar kivételével az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az ipari termelés, összességében végrehajtásra kerül a beruházási terv, amely magasabb, mint amekkorát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme is, mint VIRAQOS ÜZENETEK Mester József üzemvezetőt, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Siklósi úti dísznövény üzemegységének irodájában találtam meg. Kevesen tudják róla, hogy ő irányítja a nemzetközi virágküldő szolgálat pécsi munkáját. Amikor e különös szolgáltatás iránt érdeklődöm, egymás után veszi elő asztalfiókjából a külföldi bélyegekkel ellátott borítékokat, amelyeket a világ négy sarkából küldtek a vállalathoz. A borítékokban megrendelések, üdvözletek voltak. — Ez a megrendelés Washingtonból érkezett — mutatja az angol nyelvű cégjelzéses borítékot, — a Thomas and Slye virágüzlet küldte. Egyik vevőjük karácsonykor pécsi professzort ajándékoz meg a Fleurop szolgálat útján egy cserép azáliával. — Hogyan lehet hazánkba külföldről virágot küldeni? Nagy barnakötésű könyvet vesz elő. — A zürichi központ minden évben kiad egy ilyen könyvet, mely tartalmazza a szervezethez tartozó címeit. Közel kétszáz országban több ezer virágüzlet és vállalat áll egymással kapcsolatban. Hazánkat harmincegy város képviseli. Ha valaki hazánkba akar külföldről virágot küldeni, akkor a tagállamok bármelyikében kifizetheti a virág árát, melyet tőlünk írásban megrendelnek. Mi pedig a megadott címre a kívánt időben eljuttatjuk a kiválasztott virágot. — Hogyan történik az elszámolás? — A Fleurop szervezetnek van egy sajátos fizetési eszköze, a fleurins. Minden orszagban a vásárolható virágokról árjegyzéket készítenek, melyet azután fleufins-ből átszámítanak pénznemeikre. Magyarországon egy fleutins értéke 5,37 forint. Hazánkban például egy szál rózsa két fleurinsba kerül. A tagországok között a forgalmazott virágok végösszegének elszámolása a zürichi központon keresztül történik. Rokonok, ismerősök, barátok ajándékozzák meg egymást ezekben a napokban. Több pécsi lakás ajtaján kopog be a kertészeti vállalat küldönce is, kezében celofán- papíros csomaggal. Messzi országokból visz virágos üzenetet, karácsonyi jókívánságot. Szerény, de kedves megemlékezést a távolból... ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb az előirányzottnál. A külkereskedelem teljesítette tervét. A népgazdaság egyes területem azonban a tervhez képest lemaradások mutatkoznak; ezek nagyrészt a kedvezőtlen időjárással, másrészt a műszaki fejlesztés nem kielégítő előrehaladásával függnek össze. A lemaradások az 1964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz összességében megfelel a tervezettnek. A bányászok áldozatos munkájának eredményeként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a köny- nyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit. Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségeké és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takar- * mánygabona hozama viszont alacsonyobb volt a tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős mennyiségű gabona behozatalára szorul. 1963-ban a mezőgazdaság a tervezettnél több gépet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Nagyobb területen telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, több földet öntöztek, mint amekkorát az ötéves terv 1964-re előirányzott. A felvásárlás összes meny- nyisége az idén nagyobb arányban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. A kormányzati szervek, valamint a tanácsok ez év őszén a korábbinál nagyobb erőfe-. szítéseket tettek a gabona vetésének előmozdítására. Ennek eredményeként sikerült a kenyérgabonát a2 előirányzottnál is valamivel nagyobb területen október végéig el-- vetni. A mélyszántást is nagyobb területen végezték el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítménye a terv szerint emelkedett, de a nagy erőfeszítések ellenére — nagyrészt az időjárási nehézségek miatt — sem tudta teljesíteni valamennyi feladatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra terve* (Folytatás a, 4. oldalonj j * V V * i VILÁfí PROUETÁRílAI EGYESÜLETETEK! nillMAJÉlYHH ■ ★ ki MSZMP BARANYA MEGYEI'BÍZOTTSÁ6A ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAPJA
