Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

1963. DECEMBER 22 5 Ünnepi műsorok a pécsi mozikban A karácsonyi és újévi ünne­pek idején gazdag programmal várják a pécsi mozik a pécsi közönséget. A Bm. Rloziüzemi Vállalat mindkét ünnep idejére, de a két ünnep között is szín­vonalas programot biztosított a filmszínházak műsorára. A mű­sorok összeállításánál gondosan figyelembe vették, hogy az if­júságnak és a felnőtteknek is olyan filmek megtekintését te­gyék lehetővé, ami igazi ünnepi szórakozást jelent. December 24, 25. és 26-án mindhárom moziban ifjúsági külön előadások meg tatására ke­rül sor. Mindhárom napon a Pe.őf» mozi negyed 3 órakor, a Park mozi háromnegyed 2 óra­kor a Robínson-család című fil­met vetíti. A Kossuth moziban ugyanezeken a napokon délután 2 órakor a Hófehérke és a hét törpe című film kerül bemuta­tásra. A 24-re beütemezett koradél­utáni előadások valószínű nem­csak a gyermekeknek jelente­nek örömet, hanem a szülőknek is. A Kossuth moziban a kisebb gyerekek — óvodások, alsótago­zatos iskolások — részére a Hófehérke és a hét törpe, a na­gyobb gyerekek — felsőtagozato­sok — részére a Petőfi és Park moziban a Robin son-család cí­mű film megtekintése teszi le­hetővé az ajándékvárás — ré­szükre nehéz perceinek — le- rövid tését. Amíg a karácsony­fát díszítik az otthonokban, ad­óik a nagymamák vagy édes­apák megtekinthetik a gyerme­kekkel a filmeket és az otthon­maradó szülők nyugodtan mun* k ”'odhatnak az ajándékok és más tennivalók elkészítésén. Az ©ml-tett filmeken kívül az if­júság megtekintheti még a ma­tiné-műsorokat, a Híradó Mozi műsorát, a Jánosik című cseh­szlovák filmet és a Mi ketten fé~fi"k című szovjet filmet. A felnőttek részére is élmény- razdag filmek állnak rendelke­zésre: a Méhkirálynő című fran­cia film — Marina Vlady fő­szereplésével — a Jánosik című, színes, szélesvásznú, romantikus csehszlovák film. a rétjen várt Guminál magyar-francia film­változata, Jean Soréi főszerep- jí-cSvol és a Boccaccio 70 című olasz film Sophie Lorennel és Anita Eckberggel a főszerepben. KI A FELELŐS? Nemrégiben lapunk hírűi adta, hogy a hőtávvezeté’* Siklósi úti aknájánál rövid- del ; egymásután két súlyos baleset történt. December 7-én Dunavölgyi Péter 12 éves ál­talános iskolai tanuló bele­esett az aknába és karját törte. Néhány nappal később egy ismeretlen férfi holttes­tét találták meg az aknában A baleseteket három Ou> an ok váltotta ki, amelyek az ak­na építési fogyatékossága ból fakadnak. Ezek: a talajvíz be- szivárgása az aknába, az ak­nán tevő harmadik csőnyílás felületes elzárása és az akna­lejáró lezárásának hiánya. Amikor a balesetekről a tudósítás lapunkban megje­lent, az érintett vállalatok fel­keresték szerkesztőségünket, hogy mindegyikük a másikra hárítsa a felelősséget. Az igazságot mi nem tudtuk ki­deríteni. de SOK MINDENRE VÄLASZT KAPTUNK. A hőtáwezetéket a Pécsi Uránércbánya Vállalat beru­házási keretéből építették, a tervezést az Építésügyi Mi­nisztérium Mélyépítési Ter­vező Vállalata végezte él, a kivitelező a Baranya megyei Építőipari Vállalat volt és je­lenleg a Gáz- és Hőszolgálta­tó Vállalat üzemelteti. A Mélyépítő Tervező Válla­lat 1961-ben készítette el » teljes tervdokumentációt. A hőtáwezetéik útja során hat aknát terveztek, ahol a csövek a föld alá kerülnek. Ezek között az ötödik a Siklósi úti aknapár. amely a bőrgyár szomszédságában épült. Az eredeti tervek szerint az út alatt acélvédő csőbe került volna a szigetelt hőtáweze- tók. A kivitelező építőipari vállalat azonban egy újítást javasolt, hogy az acél védő cső helyett betoncsövekbe he­lyezzék el a hőtávvezetéket. Ehhez a tervező vállalat hoz­zájárult azzal a feltétellel, ha a távvezetéket négyrétegű bi­tumenes szigeteléssel veszik körül. Ez tökéletes vízszigete­lést biztosít. Ugyanakkor az aknába bejutó csövek csatla­kozását is tökéletesen víz­mentesen kellett elkészíteni. Több példa van rá, hosv ez­zel a módszerrel elkerülhető a talajvíz behatolása az akná­ba. Az építőipari vállalat a munkáit a tervek szerint ké­szítette el. A beruházó átvet­te az építkezést és üzemelés­re átadta a Gáz- és Hőszolgál­tató Vállalatnak. Üzemelés közben azonban kiderült, hogy a távvezeték építése több kívánnivalót hagy maga után Többek között AZ AKNÄBA a talajvíz beszivárog, néha két nap alatt megtelik vízzel. Normális körülmények között 45—50 fok meleg van az aknákban. Azonban feltehe­tően a szigetelés megsérült, a talajvíz eljutott a hőve/eték- hez, felolvasztotta annak szi­getelését is, s így a bejutó ta­lajvíz felmelegedik, magasabb hőfokot idéz elő az aknában, ennek következtében a falon levő bitumen 80 fok meleg esetén olvadni kezd, a fal szi­getelése egyre rosszabbodik. A forró vizet két-három na­A könyvszakértő — A legnagyobb ügyem még a felszabadulás előtt volt, amikor a nagyharsányi ipartelepekkel kapcsolatban kilenc szakértőt neveztek ki — kezdte munkásságának is­mertetését Nagy Sándor, a Pé­csi Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatának ta­nára, aki immár 30 év óta bí­rósági könyvszakértő —. Ugyanis az ottani részvénytár­saságot egy nagy bank vette át és a szerződés megkötése­kor senki sem vette észre, hogy közben mi történt a kis­korúakkal. A Kúria intézke­désére megvizsgáltuk az ügyet és kimutattuk, hogy a kisko­rúakat kisemmizték. Vizsgá­latunk befejezése után termé­szetesen a kiskorúakat visz- szahelyezték Jogaikba. Nagy Sándor Budapesten a Közgazdásági Egyetemen dr. Karch Kristóf professzor asz- szisztense volt, mellette sajá­tította el a könyvvitelt és sta­tisztikát. 1934-ben azután az igazságügyi miniszter hites könyvszakértőnek nevezte ki a pécsi bírósághoz. Most már három évtized óta nyújt se- g tséget a pécsi igazságügyi hatóságoknak a leltárhiányok, hozzá nem értésből keletke­zett gondatlanságok vagy könyvelési szabálytalansá­gok, „trükkök” felderítéséhez. — Nagymányokon volt egy vájáriskola — mondja Nagy Sándor —, ahol a vájárok ösz­töndíjjal tanultak. Tanulmá­nyi előmenetelüktől függött az ösztöndíjuk kifizetése is. Az iskola vezetője a nyugtákat ceruzával íratta alá és lénye­gesen nagyobb ösztöndíjat számolt el, mint amennyit szabad lett volna kifizetnie. Ewe Budapesten a miniszté­rium oktatási osztályán jöt­tek rá a statisztikai adatok alapján. Az ügy felgöngyölíté­dunantüli napló A Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: vs-32 15-33; IV óra után 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadta a Dunántúli Naplő Lapkiadóvállalat Felelős kiadó. Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10. st Terjeszti a Magyar Posta, atlőfizethető a helyi postahivatalok nál és kézbesítőknél. Bíflzetési dH 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25,054. se ezek után már egyszerű volt. Kiszámítottam, hogy a beírt jegyek alapján mennyi ösztöndíjat lett volna szabad kifizetnie és az 50 ezer forint küiönbözetet az iskola veze­tőjével megtéríttették. — Hosszú praxisa alatt, melyik volt legérdekesebb ügye? — A pécsváradi járásban több földmúvesszövetkezeti boltban hiány volt. A bíróság megkérdezte: mi lehet az oka ennek? Azt mondtam: vagy elszámolási hiha, vagy rossz áruátvétel, vagy a boltosok vitték el az árut, illetve a pénzt. Az egyik ilyen ügyben nem sok dolgom akadt, mert a véletlen közrejátszott. Ugyanis volt egy rendőrtiszt tanítványom — mert tíz év óta a felnőtteket is oktatom —, aki elmesélte, hogy lelep­leztek egy kocsikísérőkből álló társaságot, amelynek tagjai esténként a Nádorban mula­toztak. Kiderült, hogy a tár­saság tagjai, amikor a boltok­nak átadták az árut, annak egy részét a visszáru göngyö­legbe rejtették és ismét visz- szalopták. Ebből keletkeztek a boltosok leltárhiányai. Én mint könyvszakértő már csak a papíron mutatkozó hiányo­kat tudtam kimutatni. Nemcsak a bíróságnak, ha­nem a vállalatoknak és azok meggyanúsított adminisztratív tisztviselőinek is segítséget nyújtott • Nagy / Sándor igaz­ságügyi könyvszakértő. Pél­dául 5—6 évvel ezelőtt a pé­csi Kossuth Cipész KTSZ-nél a budapesti revizor 100 ezer forintos hiányt állapított meg. Állítását arra alapozta, hogy az ugyanazon szám alatt ki­adott munkautalványok hami­sak. Azt azonban nem nézte meg, hogy az utalványok mö­gött volt-e tényleges munka­teljesítmény. Amikor a bíró­ság Nagy Sándort ellenőrző szakértőnek rendelte ki, vé­gigvizsgálta az egész terme­lést. Ekkor derült ki, hogy nem 100 ezer, hanem csak tízegynéhányezer • forintos kárról van szó, egyéb köny­velési szabálytalanságok miatt. — A fiatalabb szakértők — folytatja szavait Nagy Sán­dor — hajlamosak voltak ar­ra, hogy beleéljék magukat az ügyész szerepébe, mindjárt azt mondják, hogy itt vagy ott sikkasztás történt Én 30 év alatt ezt soha sem mond­tam ki, mert ez a bíróság fel­adata. A könyvszakértőnek hatáskörébe csupán a meg­történt szabálytalanságok ki­mutatása tartozik. Három évtized alatt Nagy Sártdor sok millió forintot mentett már meg. De ugyan­akkor sok gyanúsítottat is megszabadított az alaptalan vádaktól. Harminc év alatt, egy egész könyvtárra való szakvéleményt készített már. Közöttük nem egy 300—400 oldalas „tanulmány”. Nappal heti 20—30 órája van a Köz- gazdasági Technikum keres­kedelmi tagozatán, ahol könyvvitelt, statisztikát és jogismeretet tanít. Szakvéle­ményeit pedig az éjszakai órákban szerkeszti, amikor el­merül a számok rejtélyes vi­lágában .,. pariként ki kell szivattyúzni az aknából. Sajnos, a vállalat nem rendelkezik megfelelő felszereléssel és más vállala­tok, a tűzoltóság segítségét kell igénybevenni. Amikor Dunavölgyi Péter beleesett az aknába, szerencsére néhány órával előtte kiszivattyúzták a vizet, így egy kartöréssel „megúszta” a balesetet. Az ismeretlen férfi azonban né­hány órával a szivattyúzás előtt akart egy éjszakát eltöl­teni az aknában, s bár saját hibájából, de szinte megfőtt a forró vízben. Az ügyből már a baleset előtt perre került sor. Sajnos azonban az egyéves garanciá­lis idő lejárta után nyújtotta be keresetéit a beruházó vál­lalat és így azt a bíróság el­utasította. A talajvíz beszivár­gásáért a felelősségeit nem állanították meg. Ezt teljes bizonysággal csak az akna fel bontásával lehetne elvégezni. Erre nem valószínű, hogy sor kerül. Van azonban több le­hetőség Is a talajvíz beszivár­gásának csökkentésére. II vé­nek injektálás alkalmazása az adena körül vízzáró anyag­gal, elhelyezni egy automati­kusan működő szivattyút az aknában, újólag vízzáró ré­teggel bevonni az akna belső faját Egyelőre azonban csak arról folyik a vita, hogy ezt KI VÉGEZZE EL? A balesetet kiváltó másik körülmény az, hogy az akna tetején levő nyílást nem zár­ták le megfelelően. A nyílás rendeltetése az, hogy a későb­bi bővítés során a harmadik csövet elhelyezzék. A tervező elkészítette lezárásának meg­felelő tervét, azonban már az átvételnél kiderült, hogy azt nem annak megfelelően készí­tették el. A tervező véleménye sze­rint szükségtelen az aknaie- járó lezárása, az országos gya­korlat szerint erre máshol sem került sor. Nyilvánvaló, aki ott akarja a melegben, nem éppen törvényesen töl­teni az éjszakát, az nem riad vissza' egv zár letörésétől sem. Ugyanakkor a fedŐ’ap is elég súlyos, mintegy hatvan kiló. Anyagi károsodás, a távfű­tés veszélyeztetése, balesetek. — íme ez a mérlege a hőtáv­vezeték hiányosságainak. A TOVÁBBI KAKOR ÉS VESZÉLYEK elhárítása végett érdemes volna megállapítani a felelős­séget. a hőtávvezeték továb­bi és újabb szakaszainak meg­építésénél az üzemelés eddigi tapasztalatait jobban fi évelőm­be venni, Mitzkl Ervin I SZÍNHÁZ Mai A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. dec. 22-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Zenéről zenére. Mai Jegyzetünk. Tje.mp.Lűmlőizlőg.alák A báitaszéki temp­lomban kezdték au­gusztus 20-án. Szabó György meg Jäger Bálint motor­ral menteik Mohács­ra kirándulni. Ott eszükbe jutott, hogy van egy nőismerősük a közeiben, azt min­denképpen fel kelle­ne keresni. Arról már igazán nem te­hetnek — vallották — hogy éppen a bá- taszéki templom közelében kiürült a benzintank. Szabó belépett a templom­ba, Jäger az útra ügyelt. A perselyben megcsörrent az apró, hát maeukkal vitték. Csak a falun kívül törték fel a p'éhdo- bozt és zsebre vágták a 120 forint apró­pénzt. Két nap múlva a Tanárképző Főisko­lára mentek, ahol Jäger utoljára dol­gozott az építkezés­nél. Míg Jäger állí­tólag a nadrágját ke resté, amit ott fe­lejtett, Szabó egy nyitott ablakon be­ugrott és Villányi Antal nadrágjából el­emelte a 350 forint értékű karórát. A kővetkező betörést szeptember 2-án kö­vette ed a Szabó— Jäger duó. Megint csak motorozni men­tek és már Gyár vá­ros on elfogyott a benzin. A zseb üres, de itt a templom. Jäger posztod az úton. mintha a mo­torjával piszmogna, Szabó pedig belép a gyárvárosi templom­ba és e’-emel i a per­selyt. Újra 120 forint a zsákmány. Most már bandába verődnek. A Séta té­ren találkoznak né­gyen, Szabó, Jäger, Pandur, és Péter — összesen sincsenek nyolcvan évesek, Pé­ter János pedig csak 17. Mivel ő az újonc a csapatban, éjjel 11 órakor őt küldik fed a Székesegyház vil­lámhárítóján a to­ronyba. De Péter visszaereszkedik. — Szédülök, men­jen más. — Bérezettéi? Majd én megyek — és Szabó elindul a villámhárító ujjnyi vastag drótján. Pan­dúr és Jäger a nyo­mában. Hárman ér­nek a toronyba, itt már csak egy ugrás a mellvéden át te előttük a lehetőség. Még egy ajtót kell kinyitni, azt is Sza­bó vállalja, hogy azután a melléklép­csőn behatoljanak a Székesegyházba. Itt már harácsol­nak. Ha egyszer ennyit másztak a magasba, akkor négy perselyt is felnyitnak. A pénzen pedig —• ki- lencszáz forinton — osztozkodnak. A visszaút már rövi- debb. gyorsabb. Egy­másután csúsznak le a villámhárítón — éppen éjfélt üt a templom nagyórája. Jäger remegve, va­cogva várja őket a kerítés tövében. Már figyelik a bandát, híre ment a bátaszéki, a gyár­városi, meg a többi templomfosztogatás­nak. Szabót és tár­sát Budapestén fog­ták ed — mégpedig stílusosan; A Smat István téri templom­ban. Éppen a per­selyt feszegette — szokásához híven csavarhúzóval — amikor a zajra fel­figyeltek és elfogták. A banda másik két tagját Matty hatá­rában vették őrizet­be — szeptember 4-én. Amikor a bíróság összefoglalta ítéletét, a könnyelmű pénz­szerzést állapította meg, mint bűnre ve­zető okot. így is volt. Szabó csavar­góit, Jäger tanult ugyan szakmát, de nem szívlelte, Pan­dúrt a rendőrség többszőr Is figyelmez­tette botrányos ma­gatartása miatt, Pé­ter pedig igen gyak­ran változtatta mun­kahelyét. A bírósáa Szabó Györgyöt egy év négy hónap, Jäger Bálintot egy évi, Pé­ter Jánosit pedig hat hónapi szabadság- vesztésre itélté. Pan­dúr Istvánt rendőrsé­gi figyelmeztetésben részesítették. Az íté- 'et jogerős. Gáldonyi Béla A könyvesbolt kirakatából. Találkozás népszerű énekesek­kel. 17.30: Német nyelvű műsor: Kivánsághangverseny. 18.00: Egy csomag kottafej. — Könnyűzene. , 18.30: A Pécsi Orvostudományi Egyetem népegészségügyi szol­gálatának előadás-sorozata. — A mandulagyulladás szövődményei. Dr. Alföldy Jenő egyetemi ta­nár, klinikai igazgató előadása. 18.40: Népdalok, magyar-nóták. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Válogatás hanglemez­albumunkból. 19.45: Jeles napok Baranyából. Néprajzi összeállítás. 19.55: Műsorismertetés. 30.00 Műsorzárás. SZÍNHÁZ! Nemzeti Színház: Don Carlos este 7 órakor). Törzs-bérlet. MOZI! Park: Üzenet az élőknek (dél­előtt 9 órakor ifjúsági előadási Francia kandalló mellett (délelőtt 11 órakor). Jánosik (4, 6 és 8 óra­kor, szélesvásznú). Petőfi: Utazás a léggömbön (dél­előtt 9 órakor, szélesvásznú, ifjú­sági előadás). Virágok a napon (délelőtt 11 órakor). Méhkirálynő (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Kossuth: Állami Aruház (dél­előtt 10 órakor). Méhkirálynő (4. 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Építők Kultűretthona: A nagy start előtt (délelőtt 10 -órakor). — Hóvihar (5 és 7 órakor).^- Fekete Gyémánt (Gyárváros): Hamis alibi (délelőtt 10 órakor). Levegő kalózai (5 és 7 örsikor, szélesvásznú). Istenkút: Visszavárlak (6 óra­kor). Jószerencsét (Pécsszaboles): Fehér vér (délelőtt 10 órakor). — Jánosik (3, 5 és 7 órakor, széles­vásznú). Rákóczi (Meesekalja): Egyiptomi történet (délelőtt 10 órakor). Az aranyember (3, 5 és 7 órakor, szé­lesvásznú). Mátus l. (Vasas TI.): Bandi és Bundi (délelőtt 10 órakor). Az or­vos felesége (5 és 7 órakor). Vörös Csillag (Bóly): Elcserélt randevú (délelőtt 10 órakor). A hazugság városa (5 és 7 órakor, szélesvásznú), Kossuth (Mohács): Kétéltű em­ber (délelőtt 10 órakor). A hosszú- távfűtő magányossága (4, t éa t órakor, szélesvásznú^ I t LIBA M Á J Azt mondják, a városi öregek, hogy az igazi, a „béke­beli” béke akkor jön el, ha majd a vendéglőkben friss libamájat lehet kapni. Bár ennek az ínycsiklandó vágynak kevés kö­ze van a nemzet­közi helyzethez, szó ami szó, libamájat évek óta nem árul­nak Pécsett. S a nyomozást mindjárt egy gaz­daságföldrajzi tény nehezíti meg: Ba­ranya sohasem volt májlibás megye. Vagyis nálunk a húsáért, a tolláért nevelik a libát, s nem a májáért. A megye állománya nem egységes. A legtöbb fajta kis- testú, az ipari fel­dolgozás során mindegyiknek hat kilogramm alatt marad a súlya. Eb­ből nem lehet jóízű májat kivenni, hi­szen ahhoz erős, kövér liba kell, amelyet legalább hat hétig tömnek. S Baranyában négy hétnél tovább nem tömnek. Az utolsó két hét alatt ugyanis megnő a fulladás veszélye, különösen a kistes- tű baranyai libák­nál. Ezen a helyze­ten megyei mére­tekben nem segített annak a néhány száz kisalföldi há­ziasszonynak a hoz­záértése sem, akik 1947—48-ban kerül­tek Baranyába. A májliba tenyészté­sének ugyanis a Kis- és a Nagy- alföldön van a ha­zája, s ott értik a legjobban a „máj- ratömés” mestersé­gét. A háború,előtt Pécsre is Kiskún- halasról jött a li­bamáj, a híres Schneider cégtől, amely milliókat ke­resett a májon. S a millióknak főleg a külföld volt a forrásuk. Ma­gyarországon, Tö­rökországon és ál­talában a balkáni államokon kívül ugyanis hatósági­lag tilos a liba tö­mése. A legtöbb európai országban ennyire befolyáso­sak az állatvédő li­bák, s a tömést kínzásnak tartják. Ebben van is igaz­ság, hiszen a finom máj, amely 30—35 dekánál kezdődik, tulajdonképpen be­teges elváltozás a szárnyas belsejé­ben. A magyar májnak tehát van piaca. Ezzel a lehe­tőséggel találkozott a párt feltétlenül helyes gazdasági politikája, misze­rint exportálni kell a valutaszerzéshez alkalmas termé­keink meghatáro­zott részét. A ma­gyar libamáj pedig igen előkelő helyet foglal el ezen ter­mékek sorában. Amíg ugyanis a dollár hivatalos ára 30 forint körül mo­zog, tizenkét forin­tos teljes költséggel előállított liba­májért egy dollárt kapunk. Ez tehát az oka és egyben a haszna is, hogy a májlibás megyék­ből nem hozunk árut Baranyába és 'Pécsre. Ha azonban a májért szerzett felbecsülhetetlen értékű, alapvető nyersanyagokat és egyéb cikkeket szá­mítjuk, akkor egye­lőre nyugodt lélek­kel lemondhatunk erről a valóban fi­nom,, de nélkülöz­hető ínyencségről. Mégis felmerül a kérdés: mikor ehe­tünk bőségesen li­Damájat? S erre ■ pécsi BARNEVÁI* coratavaszi akciója adja meg a választ. Ez a vállalat ugyanis négyezer libát továbbított a negye állományá­nak felfrissítés« céljából Oiaszlisz- káról és Rácalmás­ról a bel várd gyűl ab s vókányi és a mattyi termelőszö­vetkezetbe. Java­részük úgynevezett rajnai fajta, amely az átlag hatkilós naranyai fajtákkal szemben 8—10 kiló­ra nő meg. A véle­mények szerint évi tojáshozama eléri i 40—50-et, ami a megyénk 12 tojásos itlagához képest gén nagy szapora- iággal bíztat. S mi­vel a rajnai ludak jól érzik itt magu­kat, s mintegy két­szer tojót meg­hagynak törzsállo­mánynak, — bizta­tó a jövő. Né­hány éven belül Baranya iS májli­bás megye lehet, niszen az ilyen nagytestű szárnya­sokkal ízletes má­jat lehet fejleszte­ni. Jövő április- májusban már sok ;sz-be és a Dráva és Dúna menti falvak sgyéni és háztáji tenyésztőinek is ndnak rajnai kisli- nát. S addig? Nos, a vendéglá­tóipar is segíthet a íolgon. Elképzelhe­tő egy olyan meg- nldás, hogy a na- íyobb éttermek szerződést kötnek igyes háziasszo­nyokkal és kellő naszonért májlibát lizlaltatnak. Ezzel ri lehetne zárni a szabadpiac áringa- iozásait is. góc (Földessy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents