Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
I Kmo ml PBcnna » A gyarmati rendszerek ideje lejárt (Folytatás az 1. oldalról. — Hogyan értékelt a gyár mati rendszer utolsó marad Tanyainak megdöntéséért folyó harcot? Hruscsov válaszában emlékeztetett arra, hogy míg 1960- ban több minit 100 millió ember volt gyarmati járomban, addig ma már ezek többség« —, a népek bátor harca eredményeképpen — felszabadult Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint ismeretes — folytatta Hruscsov — a Szovjetunió kezdeményezésére nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról. A gyarmattartók és a fajüldözők szégyenpadra kerülitek az egész emberiség eJőtt. A gyarmati rendszereik ideje lejárt és nincs olyan erő, amely meg menthetné őket — Ml « ön nézete szerint a nemzeti felszabadító harc fé tartalma a jelenlegi viszonyok között? Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy e harc tartalmát és formáját minden nép saját feltételeitől függően határozza meg. Az imént beszéltem azokról a népeikről — jegy eze meg —, amelyek felszabadulásukért, állami függetlenségükért küzdenek. Nyilvánvaló, hogy éppen ez a jelenlegi időszakban nemzeti felszabadító harcuk fő tartalma. Az országok egy másik csoportjában az állami önállóság csupán spanyolfal a szélsőségesen reakción, önkény- uralmi bábrendszerek számára. — A népek többsége azonban — folytatta a szovjet kormányfő — már megszerezte a politikai függetlenséget Természetesen most másfajta feladatok kerülnek eléjüik. Ázsia. Afrika, és Lastin-Ame- rika népeinek túlnyomó többsége számára a központi feladat a gazdasági függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott harc lesz. — Az elmaradottságtól és a nyomortól való megszabadulás. a független gazdaság felépítése, a politikai függetlenség megszilárdítása, a demokrácia fejlődése — ezek nézetem szerint a fiatal nemzeti államok előtt álló fő problémák — hangsúlyozta Hruscsov. — A gazdasági függetlenség" megvalósítása, az imperialista rablóktól való megszabadulás nélkül nem lehet- ségés emelni a néptömegek életszínvonalát, nem lehet biztosítani jólétüket Az idegén gazdasági elnyomástól való megszabadulás és a nemzetgazdaság fellendítése szempontjából fontos jelentőséggel bír az állami szektor — folytatta Hruscsov —, természetesen ha abból a célból hozzák létre, hogy harcoljon az imperialista monopóliumok ellen. A külföldi monopóliumok tulajdonának államosítása, az ipar fejlesztése, az állami szektor létrehozása és erősítése, a parasztság érdekeit szolgáló földreform — ezeket az intézkedéseket maga az élet sugallja. Ennek az általános demokratikus programnak a megvalósításához érdeke fűződik a néptömegeknek, ennek megvalósításában résztvehet a külföldi monopóliumokkal kapcsolatban nem álló nemzeti burzsoázia is. E program teljesítése azonban — és ezt különösen fontos hangsúlyozni — nem lehetséges belső társadalmi átalakulások nélkül és nem lehetséges antiimperialista, forradalmi erők hatalma nélkül. — Ml az ön véleménye, milyen fejlődési távlatok mellett foglalnak állást a népek? A fejlődési út megválasztása maguknak a népeknek a üulga — mutatott rá Hruscsov —. Én személy szerint JnélységeSen hiszem, hogy a "*épei; — egyesek előbb, mások később — a szocializmus mellett törnek lándzsát. A tömegek teljes joggal tartják, hogy a felszabadító harcnak jobb életkörülményeket kell hoznia számukra. Minden dolgozó természetszerűleg aka- dalytalanul akarja érvényesíteni politikai jogait, tevékenyen részt akar venni az állam politikájának meghatározásában, küzdeni akar a szabad és boldog életért. Egész sor felszabadult ország forradalmi szellemű demokrata vezetői a nem kapitalista fejlődési útra való átmenet módszereit és formáit keresik. A marxisták- leninisták véleménye szerint sok ország számára a nemzeti demokrácia állama lenne a megfelelő formája az ilyen átmenetnek. Ez az állam a független demokratikus fejlődésért harcolni kész összes társadalmi erők imperialistaellenes egységfrontjára támaszkodnék. Magától értetődő dolog, hogy nem kizártak a nemzeti felszabadulás és a társadalmi- haladás útján folytatódó fejlődés egyéb formái sem. Hruscsov ezután külön kiemelte, hogy a szocializmust nem lehet csak úgy meghirdetni, nem lehet átugorni a demokratikus átalakítások szakaszát, nem lehet olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekhez nincsenek meg a nélkülözhetetlen társadalmi és gazdasági feltételek és amelyekhez nincs biztosítva a néptömegek támogatása. Az általános demokratikus feladatok megoldása során azután — jóllehet ezek önmagukban még nem szocialista jellegűek — létrejönnek a feltételek a szocializmusba való átmenethez. Kétségtelen egy másik dolog is — jegyezte meg Hruscsov. — A szocializmust nem lehet kommunistaellenes pozícióból felépíteni, nem lehet közben szembehelyezkedni azokkal az országokkal, amelyekben a szocializmus győzelmet aratott, nem lehet üldözni a kommunistákat, akik önfeláldozóan harcolnak országaik nemzeti felszabadításáért, az új társadalmi rendszerért, a társadalmi haladásért — Miben látja az imperial izmus gyarmati politikájában alkalmazott új formák és módszerek vészélyességét? Az egyes gyarmati rendszerek megszüntetése — jelentette ki válaszában Hruscsov — még nem jelenti a gyarmati rendszer egészének megszüntetését A felszabadult országok többségében az imperialista monopóliumok uralkodó pozíciókat tartanak még kézben, elsősorban a gazdasági életben, és a dolgozók kíméletlen kizsákmányolásával roppant profitot vágnak zsebre, amely közgazdászok számításai szerint évente mintegy 5 milliárd dollárra tehető. A monopóliumok a gazdaságilag elmaradt országoknak háromszoros áron adják el az iparcikkeket, ugyanakkor fillérekért ■ vásárolják fej az ásványi és a mezőgazdasági nyersanyagot. Ily módon évente csillagászati összeget — további 14—16 milliárd dollárt — vándoroltalak páncélszekrényeikbe. Hruscsov ezután kifejtette a neokolonializmus néhány ismérvét. Rámutatott, hogy a neokolonialisták mindenek előtt szeretnék fenntartani, sőt, fokozni» ellenőrzésüket a felszabadult országik gazdasági fejlődése fölött. Az imperialista monopóliumok lázas ütemben hatolnak be ezekbe az országokba, behálózzák és maguk alá rendelik a helyi tőkét. Az imperialisták makacsul próbálkoznak azzal, hogy mindenütt saját ügynökeiket juttassák hatalomra, igyekszenek a felszabadult országokat bevonni reakciós regionális szövetségekbe, megtartani területükön az idegen katonai támaszpontokat. A neokolonialisták sokszor arra hivatkoznak, hogy ők a Szovjetunió befolyásával szem | ben védelmezik ezeket az országokat. Merő hazugság! A felszabadult országokat — folytatta Hruscsov — súlyos veszélyt jelent más országok imperialistáinak, különösen pedig a nyugatnémet és a japán monopóliumoknak a gyarmati terjeszkedés. A kolonializmus új formáinak és módszereinek veszélyessége mindenekelőtt abban áll, hogy itt álcázott formákról és módszerekről van szó. Korábban sokkal könnyebb volt az ellenséget felismerni — állapította meg Hruscsov. — Ma valamilyen „segélyszakértő”, tekintélyes üzletember, gazdasági vagy katonai tanács adó, a „békehadtest” legénye, avagy a nemzetközi valutaalap biztosa tógája mögé bújik. — Nincs-e ellentmondás a békés együttélés politikája és __a nemzeti felszabadító h arc között? — ügy gondolom — jelentette ki Hruscsov — hogy erre a kérdésre máris meggyőző választ adott maga az élet, adtak a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatai. Az a tény, hogy a népek a politikai függetlenségért vívott harcukban a legszámottevőbb sikereket a háborút követő időszakban, vagyis abban az időszakban érték el, amelyet lényegében a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése jellemzett, sokatmondó. A békés együttélés viszonyai között több mint ötven űj nemzeti állam jelent meg a világtérképen. Marxista szempontból semmi váratlan nincs ebben, ez teljesen törvényszerű. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elve távolról sem jelent megbékélést az imperializmussal, nem jelenti a forradalmi harc tompítását, a nemzeti felszabadító mozgalom felgöngyölítését Ez az elv a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok viszonyára vonatkozik. Merőben más dolog — fűzte hozzá a szovjet kormányfő — a tőke elleni osztályharc, a nemzeti felszabadító harc. Ez mindegyik nép saját belső kér dése, amelyet ő maga old meg. Természetesen vannak olyan emberek, burzsoá politikusok, sőt olyan személyiségek is, akik szocialistáknak nevezik magukat, akik szeretnék, ha a békés együttélés erre a területre is kiterjedne. Ezek az emberek gyengíteni igyekszenek a népek- felszabadító harcát, az imperialistákkal és a gyarmattartókkal szemben. Gyengíteni igyekeznek a dolgozók osztályharcát a kapitalizmus ellen. A marxisták—leninisták közül — hangsúlyozta Hruscsov — soha senki nem értelmezte úgy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélését, mint a status quo fenntartását, mint valamiféle megbékélést az imperializmussal, mint „menlevelet” a nemzeti és társadalmi felszabadulást célzó forradalmi folyamatokkal szemben. Ezt az elvet senki sem terjesztette ki. az imperializmus és az elnyomott népek közötti viszonyra. Mi mindig elleneztük és ellenezni fogjuk — hangsúlyozta Hruscsov — a kizsákmányolok és kizsákmányoltak, az elnyomók és az elnyomottak közötti békés együttélést. Ugyanígy teljesen alaptalan minden olyan próbálkozás, hogy a leszerelési harcot úgy tüntessék fel, mint az imperializmus ellen felkelt népek lefegyverzésére irányuló tö- rékvést. Világos, hogy a leszerelés főként azoknak a nagyhatalmaknak a fegyvertárára vonatkozik, amelyek a fegyverzet zömét összpontosították saját kezükben. A gyarmatok és a felszabadult országok néped csak nyernek, ha az imperializmus hadigépezetét leszerelik, ha megszüntetik az imperialistáknak az ő területükön elhelyezett, katonai támaszpontjait.-^Kifejthetné-e még egyszer az Ön álláspontját a csupán e számokból és nem a segítség jellegéből, valamint célkitűzéseiből, a népek gazdasági függetlenségi harcában betöltött szerepéből kiindulva meghatározni a szocialista államok segítségének igazi jelentőségét. őszintén segíteni akarunk ezeknek az országoknak abban, hogy saját lábukra állhassanak, megvalósíthassák a gazdasági felszabadulást, fefépíthessék korszerű iparuk alapjait, erős állami szektort hozhassanak létre, amely megbízható eszköz a külföldi monopóliumok behatolása elleni harcban. A mi gazdasági együttműködésünk — hangsúlyozta a szovjet kormányfő — nemcsak közvetlen, hanem roppant közvetett segítség is a felszabadult országoknak. Megerősíti pozíciójukat az imperialista hatalmakkal szemben. Másfelől viszont a felszabadult országok támogatják a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, számukra hasznos cikkeket szállítanak, egységfrontba lépnek fel velük az imperializmussal szemben. — Hogyan értékeli gn __t n atal nemzeti államok sze- repét napjaink nemzetközi politikájában és a békeharcban? Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzeti álfáinak túlnyomó többségükben haladó szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Szembeszá! Inak a gyarmati rendszerrel, a háborús előkészületek és a fegyverkezési hajsza imperialista politikájával Meggyőződésem — folytatta Hruscsov —, hogy nem- csupán a fiatal nemzeti államok száma, hanem nemzetközi szerepe is számottevően növekedni fog az elkövetkező időben. Minden fiatal nemzeti állam kiveheti részét a leszerelésért, az atomfegyvermentes övezetek létoehoaáaáért, íü nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéért, a hidegháború megszüntetéséért folytatott harcból. A felszabadult országok népei — álllapította meg a szovjet kormányfő —, mindjobban felismerik, hogy a szocialista országok népeivel, a világ proletariátusával kiépített tartós szövetség nélkül a nemzeti felszabadító mozgalom képtelen lett volna ii yen na^sze- rű győzelmeket kivívni. E szövetség erősítéséhez, e szövetség megbonthatatlanságához mélységes érdekük fűződik mind a nemzeti feil szabadulásukért küzdő népeknek, mind a szocialista országok népeinek, mind pedig as egész világ munkásosztályának. Mi soha nem „exportáltunk" és soha nem fogunk „exportálni” forradalmat — hangsúlyozta Hruscsov —, de tovább* ra is minden segítséget megadunk azoknak a népeknek, amelyek szent harcra keltek az imperializmus ellen. A nemzeti felszabadítási harc erőivel kiépített szövetség politikánk egyik sarkköve volt máig és az is marad, őszinte szívvel azok mellett állunk, akik a szabadságért harcolnak. Teljes szívvel kívánjuk Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népeinek, hogy járjon győzelemmel az imperializmus ellen, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért folytatott bátor harcuk. És mi minden eszközzel támogatni fogjuk harcukat, megadunk e harcnak minden lehetséges erkölcsi, politikai és anyagi támogatást A szovjet emberek testvéreiknek tekintik mindazokat, akik a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért küzdenek és további sikereket kívánnak nekik — zárta nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov. Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának X. ülésszakáról népek gyarmatosítás-elleni t harcának békés és f egy veri formáiról? Hruscsov válaszában többe t között ezeket mondotta: — Mindenekelőtt szeretnél leszögezni, hogy nincs mindé ' ország és minden nép számár egyetemesen érvényes recep A harc egyik vagy másik fői májának alkalmazása a korú- rét feltételektől, elsősorban gyarmattartók és lakájaik é lenállásának fokától függ. Mi, marxisták—leninisták - jelentette ki Hruscsov — as tartjuk, hogy a népek ner saját jószántukból ragadna fegyvert, hullatják vérüké Erre a gyarmattartók erősza kos fellépése kényszeríti őke és amikor egy nép kónytele fegyveres harcot kezdeni, min den internacionalista köteles sége, hogy minden segítsége és támogatást megadjon nek Ez a mi álláspontunk a népei fegyveres nemzeti felszabadít harca kérdésében. — Milyennek látja a szocia lista államok és a felszaba dúlt országok közötti kap csőlátókat, valamint ezc-1 fejlődésének kilátásait? — Az imperialisták valló ban sokért nem adnák, ha el szigetelhetnék a felszabadul országokat a szocialista kö zösségtól. Az imperialistái képtelenek megakadályozni a; együttműködés bővülését i fiatal nemzeti államok és f szocialista világ között A történelem — folytatta Hruscsov — nem kevés olyar államközi szövetséget ismert amely az érdekek ideiglenes egybeesésén, esetleges diplomáciai kombinációkon alapul. Mait az idő, és az ilyer szövetségek széthullottak, feledésbe merültek. A szocialista közösség és a fiatal nemzeti államok, a nemzeti felszabadító mozgalom kapcsolatai azonban másfajta alapra épültek. Ez az alapvető érdekel! közössége. Mi ebben a kapcsolatban nem keresünk a magunk számára semmiféle előnyt — szögezte le Hruscsov. — Nekünk nincsenek katonai támaszpontjaink és mi nem akarunk ilyen támaszpontokat a felszabadult országok területén. Nem törekszünk arra, hogy ezeket az országokat katonai tömbökbe vonjuk. A szocialista államoktól, társadalmi rendszerük természeténél fogva, merőben idegen a népek leigázására és kizsákmányolására irányuló törekvés. A szocialista országok népei és az önálló életútra lépett népek kapcsolatai előtt nagy jövő áll — jelentette ki Hruscsov. — Hogyan értékeli » saecialísta államok és a felszabadult országok gazdasági együttműködésének jelentőségét és kilátásait? A szocialista államok és a felszabadult országok gazdasági együttműködésében nézetem szerint a legértékesebb az, hogy ez az együttműködés segíti a felszabadult országok népeit nemzetgazdaságuk alapjának felépítésében, a gazdasági függetlenség megvalósításában — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: — Jelenleg a Szovjetunió segítségével mintegy 500 ipari és egyéb objektum épül az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban. A felszabadult országok gazdasági fejlesztésének szükségletére fordított szovjet hitelek és egyéb átutalások összege majdnem hárommilliárd új rubelt tesz ki. Több mint 400 ipari üzem és egyéb objektum készült el vagy épült Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Bulgária, Románia, Magyarország segítségével. Gazdasági segítséget nyújt a felszabadult országoknak a Kínai Népköztársaság is. Helytelen dolog volna azonban — folytatta Hruscsov —I A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1963. december 17. és 21. között Bukarestben tartotta 10. ülésszakát. A végrehajtó bizottság ülésszakán A. Birladeanu, a Román Népköztársaság képviselője elnökölt A végrehajtó bizottság megvizsgálta és elfogadott ajánlásokat a termelés szakosítására és a vegyipari teljes gépsorok és gépcsoportok kölcsönös szállítására vonatkozólag. Az , ajánlások előirányozzák 35 teljes gépsor termelésének szakoszítását, valamint hat olyan technológiai berendezés-típus termelésének szakosítását, amely 65 szabványos méretű kapacitást tartalmaz. E kapacitásokkal biztosítják a legfontosabb vegyi termékek és készítmények gyártását, amelyeknek termelését a KGST országokban a következő években jelentősen bővítik. Ajánlásokat fogadtak el a KGST-tagállamok szükségleteinek bizonyos típusú mérőműszerekkel, kőolajkitermelő berendezésekkel és élelmiszeripari berendezésekkel való kielégítéséről. A végrehajtó bizottság ülésszakán elfogadták a KGST- tagállamok legfontosabb nép- gazdasági ágai 1966—1970. évi fejlesztési terveinek összehangolását szolgáló előkészítő munkálatok konkrét tervét, amelynek megvalósítására 1964 első felében kerül sor. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a fontosabb hasznos ásványi anyagok tartalékainak helyzetére vonatkozó jelentést és jóváhagyta e jelentés következtetéseit, a geológiai kutató munkálatok fő irányaira és e munkálatok hatékonyságának szüntelen növelésére vonatkozó javaslatokat A végrehajtó bizottság ülésszakán megvizsgáltak néhány j szállítási kérdést, és a gazda- j sági és műszaki-tudományos együttműködés számos más problémáját. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a tanács titkárságának tájékoztatóját arról, hogy a KGST tanács 18. ülésszakának határozata értelmében megalakított könnyűipari, élelmiszeripari, geológiai, rádiótechnikai-ipari és edektro- nikai állandó bizottságok a megállapodásnak megfelelően megkezdték tevékenységüket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta működési szabályzatukat. A végrehajtó bizottság munkálatai során ’ a Bolgáj Népköztársaság, a Csehszlo* vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazott képviselői aláírták a közös tehervagon-park létrehazására és üzemeltetésére vonatkozó egyezményt. A végrehajtó bizottság ülésszaka a barátság és a teljes kölcsönös egyetértés légkörében folyt le. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Moszkva (TASZSZ): A szovjet kormány javasolja, folytassanak újabb tanácskozásokat az ENSZ biztonsági tanács, gazdasági és szociális tanácsa létszámának kibővítésére vonatkozó döntés kidolgozásáról. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata hangsúlyozza: „Ezeknek a tanácskozásoknak k] kell tcrjedniök az alapvető kérdés mielőbbi megoldásának módozataira, arra, hogy helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben és kiűzzék onnan a Csangkaf* sekista-klikk képviselőit i i 1
