Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
tm. DECEMBER Z* KAPIÓ 3 A Pécsi Vendéglátó Vállalatnak mintegy 110 kisebb-na- gyobb egysége van a városban. A vendéglátás feladata az utóbbi években lényegesen megváltozott. Míg régebben elsődleges feladatként a vendégek italé! látását és szórakoztatását jelölték meg, addig ma újabb igény jelentkezett: a közétkeztetés lebonyolítása. A vállalat ma közel 5000 adag ételt főz a közétkeztetés számára. Ez az adat természetesen nem foglalja magában az étlapszerinti rendelések számát, ami ezen felül jelentkezik. Előfizetéses étkeztetés A napi 5 000 adag előfizetéses étkeztetés nem elégíti ki az igényeket. Még mintegy 1 000 adagra volna szükség pillanatnyilag, s a város fejlődésével « közétkeztetésre jelentkezők száma napról napra nő. A pécsi vendég'átás a jelentkező Igényekkel nem tud lépést tartani, nincs megfelelően felkészülve. Elsősorban a konyhai kapacitása elégtelen, sőt nem egy üzemegységben csökkenteni kellett a kifőzött adagok számát — mint például az Aranykacsa étteremben —, mert konyhája alkalmatlan a nagyobb számban jelentkező vendégeik kulturált kiszolgálására. A probléma megoldható-« a meglévő egységek bővítésével? Kétségtelen, hcjgy a vállalat az adott lehetőségek keretein belül ebben az esztendőben is igyekezett néhány üzletét csinosítani. Pécsbá- nyán ismét kisvendéglőként m üköd te ti italból t já t, az Aranybikában is kisvendéglői a kiszolgálás és mintegy félmillió forintos költséggel korszerűsítették a Hősök tered üzletüket. Az átalakítások azonban a probléma lényegét nem oldják meg. A helyiségek szűkek, bővítésükre vajmi kevés a lehetőség, de ahol csak „valamit tenni lehet”, a jövőben is újabb átalakításokat terveznek. A Hal téri központi éttermüket jövőre átalakítják, ugyancsak átalakítják a vasúti Lokomotív éttermet is önkiszolgáló rendszerű étel- és italbolttá. Megoldják a Fenyves szálló konyhaproblémáját is — új konyha építéséved. Az említett 3 egység átalakítására egymillió forintot költenek. De ezek az átalakítások sem járulnak döntő mértékben a közétkeztetés igényeinek kielégítéséhez. Koncentrált termelő- egységek A cukrászati termékek fogyasztása is örvendetesen javul — de a vállalat cukrászati teljesítőképessége szinte elérte kapacitásának határát. Több ételt, cukrászati terméket, fagylaltot pillanatnyilag nem tudnak termelni. — Újabb üzemegységek létesítését pedig anyagiak akadályozzák. Nem kicsi a gond — az igények holnap és, holnap után még nőnek — megoldást kell keresni. Olyan megoldást, amely egyrészt növelni képes a termelést, másrészt a termelés költségeit csökkenti. Vannak elképze'ések. A válla’at vezetői a 'Tejipari Vállalat épületére „kacsintgatnak”. Köztudomású, hogy ennek a vállalatnak új telephelye épül, az átköltözködéssel a mostani épü'et felszabadul. Ez az objektum alkalmas . lenne arra, hogy a Vendéglátó Vállalat szétszórt termelő egységei — mint például a cukrászati részlegük — koncentráltan működhessenek. Ebben atz épületben elegendő helyiség állna rendelkezésre, mind a közétkeztetés igényelt kielégítő konyhai kapacitás bővítésére, mind a cukrászati részleg további fejlődésére. Az átalakítás természetesen pénzbe kerül, — de mégis jóval olcsóbban megoldható a probléma mint egy új objektum építése. Az idő sürget, az igények nőnek — mihamarabb, de körültekintően és alaposan meg kellene vizsgálni: meg- valósítható-e az említett elképzelés. A peremrészek ellátása A város peremrészeinek vendéglátói ellátása sem kielégítő. Meszesen például a lakóépületek építésével nem tartott lépést a vendéglátó ipar fejlődése. Ez a hatalmas terület egy kisvendéglőjével, egy cukrászdájával és italboltjával korántsem nyújt kultúrált szórakozást az ott lakók számára. Ugyanez mondható el Kertvárosra is. Tény, hogy. ezeket a problémákat a Pécsi Vendéglátó Vállalat egymaga megoldani nem képes. A peremvárosok fejlődésével párhuzamosan feltétlen szükséges a vendéglátó egységek fejlesztése is. A kerületi tanácsok és vendéglátó szervek jobb kooperációjává! segíteni lehetne az áldatlan helyzeten. De ahol működnek is a kulturáltabb szórakozást nyújtó kis vendéglők, az áruellátás ott is akadozik. Oblektív nehézségek miatt például egészen augusztusig nem volt megfelelő bar. Egész évben különösen a palackozott sörökben volt hiány annak ellenére, hogy a Pécsi Vendéglátó Vállalat ez évi áruforgalmi tervét jóval túlteljesíti, mintegy 6 millió forinttal. De sokan hiányolták például a kiskocsmákban a friss kiflit, zsemlét, perecet, ami úgy hozzátartozna a vendéglátáshoz, rrvnt a fehér asztalhoz a sótartó. A sütőipar azonban a kisvendéglők részére — a kisebb kifli vagy zsomferende- ’éheket — nem szállítja le. Tény az, hogv szállításról a gyártó vállalatnak kell gondoskodnia, — de közös megegyezést is lehetne találni. Ebben az esztendőben nem volt mindig megfelelő az áru terítése. Ez azonban már nem helyi probléma. Pécsett, ahol általában a fehér borok kedveltek, a vállalatot jobban színes borral látták A S ha már a bornál tartunk: az István pince kiválóan alkalmas volna kizáróan pécsi, baranyai borok mérésére. A borkedvelők nagyon örülnének, ha a város központjában levő pincében jó minőségű baranyai borokat ihatnának. Éjszakai szórakozóhely A vendéglátással összefügg a záróra kérdése is. Minden valamire való városban van éjszakai vendéglő vagy szórakozóhely. Pécsnek nincs. Miért? Lehet, hogy adott körülmények között helyes volt a zárórát korlátozó intézkedés, de immár ezt az intézkedést semmi sem indokolja. — Nem a duhajkodó helyeket hiányoljuk, semmi szükség rájuk, de a kulturált szórakozást nyújtó egy vagy két hely nyitvatartási idejét meglehetne hosszabbítani. Ha Kaposvárott, Szegeden vagy Debrecenben nem okoz ez különös problémát, Pécsett sem okozhat. Pécs vendéglátása , általában kielégítő, de a már jelentkező, hiányosságok a közeljövőben csak fokozódni fognak. Már most kell elejét venni annak, hogy később — akár a köz- étkeztetés, akár a peremrészek ellátása terén — ne álljunk sokkal nehezebben megoldható feladatok előtt. Garay Ferenc Január 31-ig lehet Jelentkezni a mezőgazdasági kiállításra Megkezdődtek a jövő év augusztusában, és szeptemberében rendezendő 65. országos mezőgazdasági kiállítás és vásár részvételi előkészületei. A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda az egész országba szétkü dte a kiállítás részvételi plakátjait* szabályzatait és jelentkezési lapjait. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az egyéb mezőgazdasági intézmények és vállalatok, ezek dolgozói és tagjai, va- .lamint az egyéni terme’ők és tenyésztők 1964. január 31-ig jelentkezhetnek a kiállítás eredménybemutatóira. A Tempó KTSZ sokszorosító és könyvkötő üzeme december 20-án befejezte éves tervét. Több mint 2 és élmillió forint értékű munkát végezték ebben az évben. Ennek. nagy része könyvkötés és jegyzetsokszorosítás volt. Győzzük-e a hóeltakarítást? Hét gépkocsi hordja éjiel-nappal a havat — Kevesen jelentkeztek hóeltakarításra — Egy hóntaróra van szüksége Pécsnek Amióta leesett az első hó, nem a legkedvesebb szavakkal illetik a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot. Sokan felháborodva mondják, hogy ha a külvárosokban nem Külföldre készül a Pécsi Nemzeti Színház zenekara A Pécsi Nemzeti Színház zenekara a próbákon a Bányász ballada, a Pókháló, a Concerto, az Etűdök és Változatok egy találkozásra című balettdarabok zenéjét eleveníti fel Sándor János karnagy vezetésével. A színház balettkara nyugat-németországi szereplésre indul január elején és a zenekar együtt utazik a balettegyüttessel. is, de legalább a Széchenyi téren tegyenek rendet, mert a hó bokáig ér. — Mi erről a véleménye Csorbics Józsefnek, a . vállalat igazgatójának? _ Péntekről szombatra forduló éjjel húsz centis hó esett, s emiatt ötször tolták le a havat a Széchenyi térről a munkások — mondotta az igazgató. — Ezen a téren a parkírozás neheziti a tisztítást, s ezért ér bokáig az átkelőhelyeken a hó. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy a fő közlekedési utakat biztosítsuk. így a bányajáratok- nak, a kórházakhoz, mentőkhöz vezető utat takarítjuk először, utána a nagyobb forgalmú utak következnek. Sajnos, huszonöt teherkocsinkból csak hét hordja a havat és a salakot, homokot, a többi tizennyolc a szemét szállítását végzi, hiszen ilyenkor télen kétszerannyi szemét gyűlik össze a fűtés miatt, mint nyáron. Innen tehát nem vehetünk él autót. Más gépből is kevés van Pécsett. Három hóekével dolgozunk, a negyediket márciusban megrendeltük és az utolsó értesítés sz»- rint a hónap végén kapjuk meg. A hóekék két műszakban dolgoznak, éjszaka is. pedig a rossz látási viszonyok és a veszélyes utak megnehezítik kezelőik munkáját. így előfordul, hogy valamelyik elromlik és öt—hat órára kiesik a hóeltakarításból. — Az utcákon csak itt-ott látni havat lapátoló embevyyyyyvyyyyyywwwv vywwwwYVww, vvvyyvwwvwwvvwwwwv, Cigarettaügyben az igazgatónál Már úgy volt — sikerül meggyőzniük. De aztán — ahogy kiléptem a Dohánygyárból — a 48-as téren rágyújtok egy Kossuthra, úgy éreztem, valaki hátbavágott. Kedélyesen fogtam fel a dolgot, elvégre most már tudom, hogy nem a dohányban, hanem a papírban van a hiba. Lám, el is aludt a cigarettám, újra meg kellett gyújtanom és való igaz — a papír szenese- dett, bűzlött, minden úgy történt, ahogy Perlaki József igazgató mondotta. Mit lehet itt tenni? Semmit. Kicsit ki is oktattak, hogy a papír Csehszlovákiából érkezett, néhány vagonra való még van belőle, különben nem a legjobb minőség. Égőképessége nem több 18 százaléknál, s hol van ez az olasz vagy a jugoszláv papírtól, amely nyolcvanöt, illetve százszázalékos égőképességgel rendelkezik? Egy napon aztán levél érkezik Siklósról, bizonyos Körmendi János soraival: „Hiába cikkeznek, én tudom hogy a dohány rossz. Levelemhe? csatoltam régi Diadal-cigarettapapírt, amelybe Kossuth- dohányt csavartam, az eredmény éppen olyan bosszantó. Próbálják csak ki, juttassanak belőle az igazgatónak is.. Perlaki József KÍvcaea fogadott, leültetett, felnyitotta a cigarettásdoboz födelét. Kivesznek egy Kossuthot, kifejtem belőle a dohányt — Mit csinál? — Sodorjunk ebből a papírból ... Szép, hasas cigarettát csavartam — rég elfeledve ezeket a mozdulatokat — meglehetősen ügyetlenül. „Most megfogom a dohányipart! — gondoltam —. Ennek a Körmendinek van esze!” Csak az igazgató ne nézne olyan derűs nyugalommal. Meggyújtom. Nem rossz. Néhány siukk után leteszem a hamutálca szélére, hogy a jegyzetfüzetembe megörökí tsem az üzem igazgatójának várható mentegetődzését, miszerint majd belátja, hogy a dohányban van a hiba, mert lám, a jó papírban ... abban is ... . — Hiszen ez ég! — kapok zavartan a „békebeli” papírba csavart cigarettáért. Szépen parázslik s a papír nem sze- nesedik. — Azt várta, hogy elalszik... — jegyezte meg az igazgató —. Mondtam, a dohány receptúráján mi nagyon sokat javítottunk, már ameny- nyire ilyen olcsó cigarettánál ez lehetséges. Jó húsz esztendeje vagyok a szakmában, soha a papírral nem merült fel kifogás, mint az utóbbi két évben. Nem hisz nekem? Gyújtson rá ebből! Ez is Kossuth. A papíron keresztben — vízjel-finomságú csíkokat látók. — Romániából kaptuk’. Ez sem kifogástalan, de feltétlenül jobban ég. Es más a za- mata is? Nem? — Mennyi van ebből a papírból? v — Nem sok. Egyelőre nem sok. Ha elfogy a csehszlovák papír, körülbelül január végén, már ezt gyártjuk. Egyelőre hat hétre elegendő román papírunk van. Persze, csodát e.ttöl sem kell várni. Az üzem számtalan levelet kap „dohányzókörökből” és panaszkodnak a Kossuthra, Munkásra. A panasz annyiból jogos, hogy. a pap.r egyáltalán nem kielégítő minősége kedvezőtlenül befolyásolja a cigarettát Egyébként Perlaki József igazgató tudja legjobban, mert ő is dohányzik, Kossuthot szív, nem is keveset. S ha egy szippantás után leteszi a hamutartó szélére, hogy közben ügyeit intézze. néhány másodperc múlva éppen úgy elalszik a cigarettája, mint teszem fel nekem, hiszen amíg ezt a cikkecskét írogatom, éppen negyedszer kell rágyújtanom az elhamvadt és mindúntalan kialudt cigarettámra. Mondja az igazgató,, hogy a tömeg-cigarettákhoz zömében magyar dohányt használnak. Ennek az a tulajdonsága, hogy lúgos kémhatású, ezért is erős és magas a nikotin tartalma. A keleti típusú dohányok (görög, török, bolgár ... stb.) sokkal finomabbak, s ezekből Opera, Luxus és egyéb drágább cigarettákat gyártanak — más dohánygyárak. — Emlékszik rá — mondja az igazgató — ötvenhétben bolgár cigarettát árusítottak az árudák. Finom, jóminősé- gú cigaretta volt, de — számunkra, erős dohányosoknak élvezhetetlen. Sehol a világon olyan erős cigarettát nem igényelnek a dohányosok, mint nálunk. S — következésképpen — legolcsóbb is. A nyugatnémet vagy az olasz tömegcigaretta, ami a mi Kossuthunknak, Munkásunknak felel-meg — négyszer, ötször drágább. Nehéz ügy ez. Számon van már a megbékélés: „Olcsó is legyen, jó is legyen...” — de meggondolom magam. Nem tudom, hogy Körmendi János — a levél írója — hogyan sodorta cigarettáját, de hát itt a tények beszélnek. A Kos- suthtól különös zamatot aligha lehet elvárni. Azt viszont igen, hogy — égjen ... Ennek érdekében pedig a Pécsi Dohánygyár csak akkor tud érdemlegesen tenni valamit, ha jóminőségű papírt kap. Rab Ferenc reket, nem tudnának többet felvenni? — Kevés a jelentkező Ennek egyik oka. hogy PépsetS sok a munkalehetőség, a másik pedig, hogy keveslik a 6 forint 20 filléres órabért. Pedig ez országos tarifa. Most tárgyalják a tanács építési és közlekedési osztályán kérvényünket, hogy felemelhetjük-e az órabért 9—10 forintra. Akkor többen jelentkeznének. — Középiskolás diákok, — a KISZ felhívására — szívesen segítenek. Munkájukkal elégedettek a vállalat vezetői? — Ha ók nem lettek volna* nem is tudom, kihez fordultunk volna segítségért. A mi száz dolgozónkon kívül mindössze nyoJcvanan jelentkeztek* s ez nagyon kevés, A városnak egymillió négyzeteié er útfelülete van, ebből a tized- része főközlekedési út, de ehhez sem elegendő enn- i ember, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a főútvonalakra pénteken több mint 40 ezer köbméter hó esett. Eddig ezer köbméter havat hordtak el* de ahhoz, hogy rend legven* még tízezer köbmétert ke lene elhordani. A TEFU-tól kértünk segítséget, de nem tud adni. — Pedig szükség volna tt segítségre, a meleorológ'ai intézet szerint továbbra ti havazás várható. — Húsz gépkocsinak két zer tizenkét órás műszakban kellene dolgoznia ahhoz, hogy a szűk utcákból el tudják hordani a havat. És kellene egy hómaró, amit az Építésügyi Minisztériumtól várunk, a hóekéket pedig más szakaszra küldhetnénk. Budapesten 18 URH-s kocsi rendezi az embereket és gépeket. Nálunk ia elkelne legalább egy, s szükség volna arra, hogy néhány dolgozónknak a lakásába a telefont bevezessék. A posta vo- nallhiány miatt már három éve elutasítja kérésünket. — Végeredményben nagy bajról nem beszélhetünk, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az adottságokat. Ha azonban nem lesz több munkáskéz és erőgép, és az idő sem javul, akkor rosszabb a| pokat látunk. Éppen ezért i szükség van a felemelt óra- , bérre, a katonák segítségére, s nem utolsó sorban arra* hogy a minisztérium legyen belátással: szinte nélkü’özie- tetlen Pécsett egy hómaró. — b — Felvételre keresünk budapesti és vidéki munkahelyeinkre bádogos szakmunkásokat Jelentkezés személyesen vagy írásban a2 ÉM. Gyárkémény-, Kazán-. Kemenceépftő-, Hő- és Savszigetelő Vá'la'at Budapest. VII., Wesselényi u. 2. sz alatti bádogos főépítésvezetőségén. I ¥ % • ' * Pécs várja önt! — De hogyan? Nincs elég konyha — Problémák az áruellátásban Megoldásra varó ú| leiadatok
