Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
DECEMBER It ~IV£P1Ó 3 Lesz-e vasúti felül járó a Siklósi úton? Harminc gépkocsi esik ki naponta a várakozás miatt Húszmillió forintba kerül az átjáró építése Pécs városa úgy épült, hogy az épületek 80 százaléka a vasútvonaltól északra fekszik. Két csatornán át terelődik a forgalom dél felé, egyik a Megyeri úti, másik a Siklósi Úti. Ezek a csatornák, azaz vasúti átjárók szőkék, nem egyszer lehetünk szemtanúi a forgalmi dugóknak. Gépkocsik, autóbuszok vesztegelnek árukkal, utasokkal megrakottan. Az áruk tömege nő, az utasok száma sem csökken. A sorompó pedig könyörtelenül elzárja az utat. Mi a megoldás? — Egy alul- vagy felüljáró építése, amelynek segítségével ki lehetne kerülni, át lehetne hidalni a vasútokozta akadályt. De megvalósítható-e és mikor egy felüljáró építése? Ha igen, mennyibe kerülne s mikor épülne meg? Megtérülne-e a beléje fektetett költség? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ illetékesektől, akiknek átadjuk most a szót. Laki Pál, m 12. sz. AKÖV forgalmi osztályának vezetője — Az autókombinát felépítésével még csak növekedni fog a Siklósi' úton már most meglevő forgalmi akadályoztatás. Gépkocsiparkunk évenként átlagosan százzal nő. 1970-re csak a mi vállalatunktól ezernél több gépkocsi kel majd át naponta a vasútvonalon. Már most feszült a helyzet Naponta több alkalommal kell a gépkocsiknak a sorompónál állniok. Ha egy nap 400 gépkocsit számolok, az 15-ször három perces so- rompóleengedésncl olyan sói időt rabol el, mintha 30 gépkocsit teljesen kivennék i forgalomból. Nemcsak a közlekedés gyorsaságában érezteti ez hatását, hanem az üzem- anyagtöbbletíogyasztásban is hiszen senki sem állítja le, t sorompó felengedését várví motorját, öt-hat év múlvs olyan árumennyiség elszállításával kell számolnunk, amii szinte lehetetlen lesz továbbítani vasúti felüljáró nélkül. Erdélyi Albert, • városi tanács közlekedési osztályának mérnöke — A helyi közlekedés országos értekezletén is felvetődött a pécsi vasúti átjárd problémája. Különösen £ Siklósi úton érezhető nagj fennakadás. A Megyeri útor nem olyan nagy a forgalom ott nem érné meg, de a Siklósi úton kifizetődne egy felüljáró építése. Szerintem azon ban hatalmas költséget igényelne. hozzávetőlegesen 2( millió forintot. Pécs váró: távlati fejlesztési tervéber szerepel is egy felüljáró, d( sak a TTT tprvhpn ki* rülhet rá sor. A tanács foglalkozik a probléma megoldásával, de pillanatnyilag nincs lehetősége javítani a helyzeten. Székely Tibor, a MÁV pécsi Igazgatóságának osztályvezetője — Ha sor kerül a vasúti sínpárak áthidalására, azt alul- és felüljáróval is meg lehet oldani. Az aluljáró azért alkalmasabb, mert nem kell a környező házakat megbontani, viszont költségesebb. A talajvíz miatt különleges szigeteléseket kellene alkalmazni A felüljáró építése viszont magával vonná a környék szanálását, átépítését is. Mi, a vasutasok nevében csak örülnénk egy felüljáró, vagy aluljáró építésének. Oszecki Egon, a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi szerveseiének titkára — Egyesületünk keretében sokat foglalkoztunk ezzel a problémával. Egy tanulmány- tervet is készített Ládonyi László, az UVATERV mérnöke, amit a vasúti főosztály el is fogadott. Ebben a tervben felüljáró szerepel. Megvalósulása azonban bizonyos mértékig magával vonja, feltételezi Pécs vasútállomásának rendezését is. A felüljárónak úgy kellene elkészülnie, hogy ne csak kettő, hanem négy, vagy több vágányt íveljen át, mert a vasút fejlesztése folytán a mostani MÁV- AUT-telepen is vágányok mennek majd keresztül. Esetleges villamosítással is számolni kell. A felüljáró olyan széles lenne, hogy a mai házakra „rálógna”. Ezért a házakat le kellene bontani. A vasúttól két oldalon, északra és délre 200—200 méterre ki- hajlana az íve. Véleményem szerint feltétlen meg kellene építeni, mert szükség van rá. Krauter György, a KPM Közúti Igazgatóságának főmérnöke — A pécs—harkányi út állami út, tehát a felüljáró építése is a mi, azaz a KPM feladata. A költségeket mi viselnénk, természetesen a tanács hozzájárulásával. Addig ugyanis, amíg a tanács a sorompótól északra levő épületeket nem szanálja és nem építteti át az utat. addig szó sem lehet semmiféle felüljáróról. A 6,5 méter magas felüljáró hatalmas építménye alkalmas lenne arra, hogy alját garázsoknak, vagy raktáraknak kiképezzék, de lehet úgy is építeni melléje házakat, hogy ne legyen „kirívó” a híd íve. Am ez már részletkérdés. A tanulmányterv megvan, de sajnos időt nem tudok mondani, mikor kezdődhetne a munka — mondta végezetül Krauter György főmérnök. * A szakemberek véleménye tehát egyben megegyezik, mégpedig abban, hogy a felüljáróra szükség van, mégpedig égető szükség. Természetesen nagy összeg kellene hozzá és sok munkáskéz. Ha számítást végzünk, akkor azonban arra is rájöhetünk, hogy csupán a napi gépkocsikiesésekből — hozzávetőlegesen — 15 év alatt megtérülne építési költsége. De beszélnünk kell arról az égető szükségszerűségről is, ami 5 év múlva jelentkezik, amikor már gépkocsioszlopok fognak negyedórákat várakozni a sorompónál. Igen ám, de ha így van, akkor a környező házak szanálását már most meg kellene kezdeni. Jó lenne, ha a tervek készítésénél erre feltétlenül gondot fordítanának a városi tanácson. Szüts István Karácsonyi könyvvásár Sokan látogatják a Széchenyi téren a könyvárusító pavilont. A mill omolt radii Sztteiehérvjról A Székesfehérvári Villaimo«M i sági-, Televízió-, és Rádiókészü lékek Gyárában szerdán délután emelték le a szalagról ft gyárban készült milliomodik rádiót. A nevezetes rádió R 646 U típusú. Ebből a típusból kisebb változtatásokkal a .gyár eddig körülbelül kétszázezret készített. A székesfehérvári üzemben 1953-ban kezdték meg az előkészületeket rádiók gyártására és 1955-től folyamatosan gyártanak rádiókat. Eddig 25 féle típust készítettek, A milliomodik rádiókészüléket még ezen a héten forgalomba hozzák és szerencsés vevője a rádióval együtt kis ajándékot is kap. Vonzás és taszítás PRAKTIKUS EMBER a dunaszekcsőiek fiatal patikusa. „Pardon, egy percre” — kiugrik a patikába, hogy néhány vényre kiadja az orvosságot. „Ebből háromszor egy szemet, de csak evés után”... — aztán zörög a pénztárgép, visszaad a tízesből, s máris beszélgethetünk. Legalábbis a következő beteg érkezéséig. — Hogy él itt, vidéken? Nem bánta meg, nem vágyódik városba, színházba, presz- szóba? Elégedett a faluval? A sok kérdés nem zavarja Draschkovits Pál patikust. Sőt, úgy érzem, örül ennek a beszélgetésnek. Most legalább elmondhatja évek során kialakult véleményéit a faluról és a városról. — A' vidék volt minden elképzelésem. Én nem éreztem jól magam Budapesten. Faluról kerültem egyetemre, ide is jöttem vissza három évvel ezelőtt. A nagybátyám Szekción volt patikus, mi is a patikában laktunk anyámmal. Minden ide húzott, ezért nekem nagyon jó itt. A városban ma gond a lakás, falun azonnal kaptam szolgálati lauj típusú könyvtár Kevesen tudják, hogy Pécsett is van Különleges Tudakozó. A Megyei Könyvtár tájékoztató kézikönyvtárát lehet így nevezni, hiszen minden telefonon vagy személyesen feltett kérdésre válaszolnak — ha az a válasz megjelent már könyvben vagy folyóiratban. A pécsi „különleges tudakozó” egy kis szobában van. Három kis íróasztal, könyv- szekrények, öt-hatszáz könyv, katalógus, és egy nagy füzet rubrikákkal: Sorszám, dátum, az érdeklődő neve és foglalkozása, a kérdés, válaszadó, az intézés időtartama, válasz. Ebbe a nagy füzetbe csak a közérdekű vagy a nagyon különleges kérdések kerülnek be. Nemrég például valaki az 1964. évi, bécsi kertészeti kiállításra készülő toronyról szeretett volna megtudni mindent. Kelen Zsuzsanna vette fel a kérdést, de a készülő bécsi toronyról nem tudott semmit, pedig ismeri a műszaki folyóiratokat is, és nehéz tőle olyat kérdezni, amire azt válaszolná, hogy: nem tudom. N. N. másnap mégis megkapta a választ, mert megérkezett a Magyar Építőművészet című folyóirat, s az éppen erről a toronyról közölt cikket. — Műszaki kérdésekkel keresnek fel minket leginkább. Nagyon keresett például az angol és a német nyelvű fizikai lexikon, mert ennek magyar megfelelője nincs. — A rejtvényfejtők nem jöttek még rá, hogy itt perceken belül megkapják a megfejtést? — Dehogynem. Megkérdezték, hogy mikor adták ki a Pravda első számát, hogy ki festette a Józsefet eladják a testvérei című képet... Eleinte válaszoltunk is rá, de most már kikereshetik személyesen is az olvasóteremben. A rejtvény — szórakozás, s a mi feladatunk nem a rejtvényfejtés — mondja Kelen Zsuzsa. Két éve működik a Megyei Könyvtárban a tájékoztató szolgálat. Egyik feladata a beérkező kérdésekre válaszolni, a másik pedig az előzetes tájékoztatás. — Kevesen tudnak arról, hogy 450 folyóirat jár a könyvtárnak, ezek egy része idegen nyelvű szakfolyóirat. Most jelent meg egy kiadványunk, amiben a folyóiratokat ismertetjük. Félévenként megjelenik a szakkönyv-jegy- zékünk is. Ezeket a kiadványokat rendszeresen elküldjük a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Több ezer kötettel rendelkezik a műszaki-mezőgazdasági könyvtár. Minden szakkönyvet meg lehet kapni itt, mert ha nincs a könyvtár tulajdonában a keresett példány, Budapestről, Szegedről vagy Debrecenből megszerzik. — Kétféle szak-katalógust állítottunk össze. Az egyik betűrendes címtár. A másikban témák szerint csoportosítottuk a könyveket. A tájékoztató kézikönyvtár frissesége miatt is közkedvelt. Az érdeklődő gárda már tudja, ha kiadnak egy kormányrendeletet, két nap múlva már keresheti itt. Még mielőtt a határozat brosúrában megjelenne, itt már folyón-alban megkaphatják, A fontosabb folyóiratcikkeket fotókópiával sokszorosítják, s kérésre el is tudják küldeni. — Csak másolatokat adunk ki, mert megszűnt a folyóirat kölcsönzés a könyvtárban. Sokan szemrebbenés nélkül fizettek ki több száz forintot az „eltűnt” folyóiratokért, de hiába térítették meg az árát, a példányt már nem tudta a könyvtár újra megszerezni. Szeptemberben megnyílt az olvasótermünk, így a folyóiratok kölcsönzését beszüntettük. — Tudják az olvasók, hogy milyen sok folyóirat áll a rendelkezésükre az olvasóteremben? — Sajnos nem. Jó volna, ha felfedeznék — mondja Kelen Zsuzsa —. A folyóirat frissebb, mint a könyv. Egy- egy felfedezésről, szakmai újdonságról a folyóiratok azonnal hírt adnak, könyv formában esetleg évek múlva közük. Nem lenne kár lemondani arról a kényelemről, hogy „a könyvet haza lehet vinai”. Persze nemcsak vonzó dol= gok vannak falun. — Azt mondjuk, hogy ma már minden faluban van villany, csakhogy vidékein az áram drágább, mint a városban. Miért? Pár éve még luxuscikk volt a villanyáram, ma közszükségleti cikké lépett elő. Megveszem a villany tűzhelyet, bekapcsolom és főzök, melegítek. Aztán a tüzelőről beszél. — Slamot hozattam. It® a számla róla fiókból szedi elő, bizonyítéknak. — Azt mondják, hogy Pécsen 15.49 egy mázsa. Akkor én miért kapom 21.20-ért, plusz öt forintot számítanak fel mázsánként szállítási költségre. Mire hazahozzák már 29.20-ba kerül egy mázsa, mert négy forintot ráváenak mázsánként a házhozszállításért is. Azért mert falun élek, majdnem kétszer olyan drágán kapom a slamot. Rendszeresen olvassa a Hétfői Hírek piaci árje'entését. Legalább magának bizonyítsa, hogy a budapesti árak olcsóbbak a falusinál. — Pedig azt mondják, hogy falun könnyebb az élet. Én azt tapasztalom, hogy fordítva van. Igaz, hogy amióta a f öld m ű vess zö vetkezet konkurál a helyi tsz-szel, olcsóbbak lettek az árak a székeséi piacon. EZT A PAR „ELLENPÓLUST" ragadta ki a falusi életből, de mint mondotta, nem ez a jellemző Ettől még sok-sok fiatal patikus, orvos és pedagógus megtalá’hatja helyét a vidéki életben, ha nem orrfintorgatással indul el, hanem kedvvel és elszántsággal. — Nem vagyok egyedül elemmel — mondja végül Dunaszekcsőn is van két fiatal pedagógus, aki a dip’oma megszerzése után visszajött a 'aluba. Mert a vidék ma már — ha lassan is — de túlnövi vonzóerőiével a fiatalokat taszító gondokat.., Gáldonyi Béla kást. Más előnye is van.;. például a kert Én nagyon szeretem a kertet. Megvettem egy csomó kertészeti szakköny vet és abból tanulom a kerti munkáit. Ez engem nagyon leköt. Aztán itt van a Duna, a szabadságomat a vizen töltöm. Keü ennél jobb? Csónakázás, friss levegő, fürdés. — De minden faluban, minden fiatal patikusnak, orvosnak és pedagógusnak nem biztosíthatnak Dunát! — Nem ez a lényeg. Az a fontos, hogy a fiatalok a faluban megtalálják elfoglaltságukat. Szeressék hivatásukat és ragadják meg a faluból azt, amj számukra a legtöbbet nyújtja pihenésiben, szórakozásban, munka után. Akkor nem lesz una-mas, üres a falu, DRASCHKOVITS Pál ezt teszi. ‘Kertészkedik, sokat olvas és ott van a sportkörben. Tekintélye van — már a szakmája után is. És még egy! Ke resi, kutatja a falu életét. Tudni akarja, hogy milyen lesz Dunaszekcső, mit csinál a tanács. Meghívják a tanácsülésekre, és el is megy. Nemcsak azzal törődik, hogy milyen lesz az új patika. Menynyivel lesz nagyobb, szebb és korszerűbb? Megfigyel mást is, ami a változó falu életével összefügg. Az embereket, például azt, hagy a falusiak általános intelligenciája megnőtt. Már nem kell anv nyit magyarázni, ha átnyújtja az orvosságot. Már megértik, — ha nem is mindenütt — hogy nem érdemes otthon orvosságot gyűjteni. Azt tapasztalja, hogy közelebb kerültek az emberek a gyógyszerekhez. Úgy is, hogy most már SZTK receptre o’csón hozzájutnak, meg úgy is, hosv megismerték a legevakoribb orvosságok hatását, előnyét. És aki ennyi mindent észrevesz egy falu é'etében, az emberek gondolkodásában, az szereti is a vidéket, az tudja értékelni és meg is keresi a fa’uban mindazt, ami számára vonzó. ÜNNEPI BORVÁSART rendez a Baranya megyei Éleflmiszerkiskereskcdelml V. Komlón és Mohácson a piactéren, Szigetváron a Zrínyi térenMinőségi és kommersz-bor nagy választékban kapható: asztali fehér, homoki fehér, burgundi, szekszárdi kadarka, abasári rizling, mecseki rizling, siklósi rizling. verpeléti ólaszjrizlimg, szentgyörgyhegyi rizling. soltszem- imreá rizling, malaga, csemege fehér, ürmös vörös, pezsgő, habzóbor. Az ünnepi borvásár szilveszterig tart 10 üveg vagy ezen felüli vásároli a n szállítjuk. eg<
