Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

4 ni *»1.0 1963. DECEMBER 13 A berlini megállapodás kihathat I a német kérdés enyhülésére A nyugatnémet lakosság nagy örömmel fogadta a hírt, hogy megegyezés jött létre az NDK kormánya és a nyugat­német szenátus között a kará­csonyi utazási engedélyek ügyében. Ennek nyomán most sokan azt a reményt táplál­ják, hogy a mostani tárgyalások ered­ményes kimenetele kihat majd a két német állam közötti kapcsolatokra is és kezdeti lépésnek bizonyul majd a német kérdésben be következő enyhülés útján. „Megvan a remény — hang­súlyozza vezércikkében a Frankfurter Rundschau —, hogy talán meg lehet majd teremteni az előfeltételeit an­nak, hogy Németországon be­lül olyan új politikai légkört hozzanak létre, amelyben egy naoon nagyobb kérdések meg­oldására is lehet majd töre­kedni.” „Az utazási engedélyek kér­dése megmutatta — írja ve­zércikkében a Neue Rheinzei- tung, — hogy lehet tárgyalni olyan problémákról, amelyek eddig megoldhatatLanoknák számítottak. Megmutatta azt is, hogy jogos az a remény: további megállapodások is le­hetségesek.” Persze nem osztják az örö­met azok a hidegháborús kö­rök, melyek a múlt napokban is a tárgyalások meghiúsításá­ra törekedtek. Ezekben a kö­rökben azt hangoztatják, hogy a mostani megállapodás „veszélyes precedenst te­remt”, mert hiszen a® egyezményt a nyugat-berli­ni szenátus kötötte és ez a tény a jövőben csorbítja majd azt a bonni érvet, hogy Nyugat-Berlin as NSZK szerves része és a Nyugat-Berlini érintő kér­désekben csak a bonni kor­mány az illetékes tárgyaló fél. Ugyanakkor kifogásolják azt is, hogy a megállapodást rög­zítő jegyzőkönyv elismeri, hogy Berlin a Német Demok­ratikus Köztársasáig fővárosa, s egyáltalán, hogy ebben az okmányban szerepel a Német Demokratikus Köztársaság ki­fejezés, hiszen a bonni hiva­talos álláspont szerint az NDK „nem létezik”. CDU-körökben máris hang­súlyozzák, hogy a mostani formát semmiesetre sem lehet a'kalmazm a jövőben, más kérdések megoldására. A Szabad Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt azon- j ban fenntartás nélkül üdvö- \ zölte a meet kötött megába- 1 podást A német békeunió nyilatko­zatában hangsúlyozta: a kap­csolatok felvétele máris be­bizonyította, hogy érezhetően meg lehet javítani a légkört és ez sokkal több reményt nyújt a német problémák fo­kozatos megoldásához, mint az állítólagos „erőpolltika” korábbi manőverei. Vagyim Szajusev, a Lenini Komszomol Központi Bizott­ságának titkára nagy taps j közepette jelentette be, hogy i a húszmillió fiatalt tömörítő I Kommunista Ifjúsági Szövet- | ség a vegyipari építkezéseken j is éppen olyan lelkesedéssel j fog dolgozni, mint a szűzföl­deken. Közölte, hogy a vegy­ipari és egyéb nagyüzemek építkezéseire az elmúlt évek során körülbelül másfélmillió fiatal jelentkezett. Szakember­képzési kérdésekről szólva el­mondotta. hogy a szovjet szakmunkásképzés új, haté­konyabb formákkal gazdago­dott. Évente körülbelül négy­millió szovjet fiatal nyer ké­pesítést valamilyen újabb szakmából, s körülbelül hét­millió fiatal ér el magasabb szakmai képzettséget Rusk Londonba érkezett Rusk amerikai külügymi­niszter szerda délután a NA­TO tanácsának párizsi ülése után Londonba érkezett. Csak egy napot tölt a brit főváros­ban, s csütörtökön tovább utazik Washingtonba. Szerdán este Butler brit külügyminisz­ter „munkavacsorát” ad tisz­teletére, csütörtök délben pe­dig Douglas Home miniszter- elnök látja vendégüL Szerdán délután érkezett haza Londonba Butler brit külügyminiszter is. A repü­lőtéren újságírók kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy „a közeljövőben” találkozni j kíván Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Erre a talál­kozásra valószínűleg a genfi leszerelési értekezleten kerül majd sor, amely a tervek sze­rint január 21-én kezdődik. A Legfelső Tanács két há­zában a vita szerdán befeje­ződött. A vita három napja alatt hetvenhárom képviselő szólalt fel és egyhangúlag helyeselte a népgazdaság fej­lesztésének 1964—1965-re szó­ló tervét és a költségvetési tervezetet A szerdai ülésen felszólalt Szergej Kurasov egészségügyi miniszter, aki kijelentette, hogy jelenleg a Szovjetunió­ban a legmagasabb a születé­si és legalacsonyabb a halá­lozási arányszám egész Euró­pában. Hozzáfűzte, hogy az átlagos életkor a Szovjet­unióban elérte a hetven esz­tendőt, a gyermekhalandóság a legutóbbi tíz év alatt a fe­lénél is csekélyebbre csök­kent. A gyógyszergyártásról szólva megállapította, hogy jelenleg a Szovjetunió minden létező antibiotikumot gyárt, s a legfontosabb feladatnak tartja az előre meghatározott terápiái sajátságokkal felru­házott szintetikus antibiotiku­mok termelésének megszerve­zését. Tőálé&zobák dió és natúr színekben 8 féle változatban 5000 forinttól 17000 forintig Befejeződött a Szovjetunióban a Legfelső Tanács két házának vitája A Mau-Mau vezető előiőtt rejtekhelyéről NAIROBI, KENYA: Mwariama, a Kenya függetlenné válásáig az erdőkben rejtőző Man- Mau-k tábornagya előjött rejtekhelyéről, a Meru környéki hegyekből. Kenya függetlenné válása után valószínűleg általános amnesztiát hirdetnek. E hírre mintegy 580 Mau-Mau jött eiő erdei rejtekhelyéről. A képen: Mwariama Mau-Mau vezető Jotno Kenyatta mi­niszterelnökkel. T A SZSZ-jelen tés Ruby védőinek mozgolódásáról New York: Ruby védői lázas tevékeny­ségbe kezdtek, hogy legalább óvadék ellenében szabadlábra helyeztessék Oswald gyilko­sát. A hat védőügyvéd azt bi­zonygatja, hogy Ruby beszá­míthatatlan állapotban volt, amikor Oswaldra emelte fegy­verét. Követelik, hogy a vád­lottat „megfelelő módon ves­sék alá az elmeorvosi vizsgá­latnak”, ezt pedig véleményük szerint a börtönben lehetetlen megvalósítani. Valójában a már eddig lefolytatott orvosi vizsgálatok bebizonyították, hogy szó sem lehet semmiféle beszámí thatatl an ságróL Ruby védői ezenkívül to­vábbra is azt állítják, hogy Parkettát, linóleumot, műanyag- és gumi padlót TÖKÉLETESEN tisztít és fényesít az ALFA padlófény! Oswald kapcsolatban állt a kommunistákkal. Az ügyvédek nyilván azért manipulálnak a rovottmultú bűnöző vallomásaival, hogy eltereljék az amerikaiak fi­gyelmét Oswald előre kiter­velt meggyilkolásának igazi szervezőiről, egyszersmind tisztára mossák a tettest Mind ezeken kívül újjá akarják éleszteni azt a provokációs legendát, amely szerint a kom­munistáknak benne volt a ke­zük Kennedy elnök meggyil­kolásában. Ismer forintos kötvény az év eiső újszülötténél Az Állami Biztosító az 1964. év első budapesti és vidéki újszülöttének ismét 20 000— 2G 000 forintos életbiztosítási kötvényt ajándékoz. Az első­séget az Egészségügyi Minisz­tériumtól kapott adatok aJap­ján döntik eL Ha a véletíett úgy hozza, bogy azonos idő­pontban több gyermek szüle­tik, sorsolással döntik el, ki lesz a szerencsés. A nyertesek 18 éves koruk­ban vehetik fel a 20 090 forin­tot. ajándékozzon ! ÜVEG, PORCELÁN fis KERÁMIA DÍSZTÁRGYAKAT! V PÉCSI KISKERESKEDELMI VÄLLALAT BÜTOR­AUTÓVAL SOKKAL JOBB SOLTJÁBAN. \ PÉCSI KISKERESKEDELMI VÄLLALAT BŰTOR- tOLTJÁBAN konyhabútorok 'bel- és külföldi) 1800 forinttól 4000 lórin ti gr IX iéíe ♦ .líiozctí óit A Villányi Gépjavító Állomá­son szalagrendszerben javíják a gépeket Mintha gyárban jár­na az ember, ilyenek vannak a műhely-bé.f áratok fölé kurva: lúgos mű e:y, sebességváltó, meg mit tudom én, mi nem. És hol vannak inár a régi G—Ü5- ösök! Már nem i3 vállalják a főjavításukat! Pedig nem Is olyan régen . • • • Útnak indultunk. Hátunkon zsákból készült hátizsák, tele elemózsiával. Rajtam egy pokrócból készült szélesszá­rú nadrág, amely még a feke- tézés világából maradt visz- szi. Szára rojtos, de egy tu­lajdonsága jó volt: melegített. Az amerikai katonai zubbony jól ment hozzá. Az is foltos volt. Anyám azt mondta: „Jó lesz az a traktorra”. Trakto­rosnak mentünk Nagyhar- sányból Ivándárdára, az ifjú­sági brigádhoz, a Vörös Csil­laghoz — gyalog. Én pék vol­tam, a barátom borbély. De kinek kell a péksegéd, amikor jegyre mérik a kukoricás, bab- és árpaliszttel kevert kenyeret, amely dagasztáskor majdnem lehúzta az ember kezéről a bőrt. Zsebünkben a segédlevéllel vándorútra in­dultunk Dolgoztunk állami gazda­ságban. Kipróbáltak bennün­ket mindenütt. Csináltattak velünk rozsét, vágattak ve­lünk kukoricaszárat, szórattak műtrágyát. Ez ment is. De egyszer úgy gondolták, hogy beosztanak majd az ökrök mellé. Hengerezni kellett vol­na. Jól megnéztem a két nagyszarvú, szürke jószágot, és odacsördítettem a nyakuk közé miközben elmondtam mindazt, amit hallottam: „Csálide ne hó, hajsz!” Ettől az ökrök úgy megbolondultak, hogy jobbnak vélték, ha arra mennek, amerre látnak — neki egyenest egy nyárfának. Leváltottak, mielőtt hengerez- hettem volna. A hízókhoz osz­tottak be. Kitűnő munka volt. Legalábbis nekem, mert itt valami szakmába vágó dolgot csinálhattam. A hízóknak én kevertem a kukoricadarát. Lapáttal kellett volna, de én belehajoltam a nagy hordóba és kézzel kevertem, szinte dagasztottam. A hízókat elvit­ték, csak süldők maradtak. Felkínálták a disznópásztorsá- got, amin én kapva kaptam. Ügy gondoltam: leülök a hűs fa alá és egész nap mást sem csinálok, mint olvasok. Más­nap megjelentem egy re­génnyel a hónap alatt és át­vettem a kondit. Leültem a fa alá és olvastam. Beleme­rültem az olvasásba és ami­kor felnéztem, csodálkozva láttam, hogy a disznók sehol. A kukoricásba mentek. Há­romszor körülszaladtam az ir­datlan kukoricatáblát. Nagy ricsajt csaptam, amitől egy ideig megriadtak a disznók, kiszaladtak, de néhány lé­péssel odább ismét visszaóda- logtak. Hiába, kutya nélkül kutya az élete a kondásnak — vontam le a végkövetkez­tetést —, miközben az intéző, vagy ahogy mi neveztük ak­koriban, a gazda minden szép­nek elmondott, ami nem ütkö­zött erkölcseivel. Nagy hajku- rászás után kikeveredtek a disznók a kukoricásból, én meg a jónak hitt állásból. — Ne búsulj! — mondta egy idős brigádvezető —. Gyere hozzánk a barátoddal együtt! Tudtok kaszálni? Nem? Majd otthon próbáljá­tok meg, így ni. Nem nehéz! Legelőt kaszáltunk. Csak a tüskéket kellett lecsapkodni, és jól kerestünk Csakhát en­nek is hamar vége lett. Már­mint a kaszálásnak, mert a jő keresetnek nem. Két hét múlva megint egy rakás pénzt kaptunk. Elcsodálkoztunk, de ránk szólt az öreg brigádve* zető: „Egy szót se! Fogjátok be a pofátokat! örüljetek, hogy nem vették észre! Én még egyszer elszámoltam a legelőkaszálást.” Nem csoda, ha ezzel az emberrel elvállal­tuk a silógödörásást is. Ne­héz, agyagos volt a talaj. Ezért mi a könnyebbik megol­dást választottuk. Néha ás­tunk egy-egy csipetet, aztán bejártunk egy pusztai házba, ahol egy szőke lány is volt. Az öreg pipázhatva merengett a múlt időkön, mi meg a lánnyal kacarásztunk. De a fizetést azért megkaptuk, mert az öreg mindent elszámolt. Az elszámolási listán már majd­nem készen volt a silógödör. — Innen le kell lépnünk, amíg baj nem lesz! — mond­tam a barátomnak és elmen­tünk a kisharsányi gépállo­másra. Ismertük már a gép­állomást, hisz társadalmi munkában részt vettünk be­kötőútja építésében. És részt vettünk a felavatásán is. Vö­rös és nemzeti színű zászlókat vittünk és valami nagv ember tartott beszédet a fellobogó­zott, virággal teletűzdelt trak­torok között Voltak ezek kö­zött újak, MÁVAG-ok, meg G 35-ösök. Ez utóbbiakat tóbb csoportra osztottak. Volt új is. meg olyan is3 amit vala«; í i

Next

/
Thumbnails
Contents