Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

SSffBíBiS IVAPLÖ EV Békés verseny A Szovjetunió békés gaz­dasági versenyt vív az Ame- < rikai Egyesült Államokkal, a j legerősebb és a leggazdagabb tőkés országgal, és évről évre egyre határozottabban meg­mutatkozik a szocialista tár­sadalmi rendszer fölénye. 1918 és 1962 között, vagyis a szovjet hatalom fennállásá­nak 45 esztendeje alatt a szov jet ipari termelés átlagos évi növekedési üteme 9 százalék j volt, míg az Egyesült Álla- \ moké mindössze 2 százalék. : Míg 1913-ban Oroszország ipa­ri termelése az Egyesült Ál­lamok ipari termelésének .12,5 százaléka volt, addig 1963-ban a Szovjetunió ipari termelése már elérte az Egyesült Ál­lamok ipairi termelésének 63 százalékát. Közben nem szabad szem elöl tévesztem, hogy az impe­rialista hatalmak által a Szov­jetunióra kényszeotett pol­gárháború idején és a hitle­rista Németország ellen ví­vott négyéves elkeseredett küzdelem idején a Szovjet­unió termelőapparátusa óriási anyagi károkat szenvedett, el­veszítette sok jól képzett mun kását és szakemberét. Ha mindez nem jön közbe — ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban — a Szovjetunió gazdasági fejlődési üteme még nagyobbarányú lett vol­na. A Szovjetunió a legfon­tosabb gazdasági pozíciók te­kintetében messze maga mö­gött hagyta volna az óceánon túli partnert. A Szovjetunió sok Ipari ter­mékfajta tekintetében * máris utolérte az Amerikai Egyesült Államokat, s a világon az első helyre került. Ilyen a koksz- jártás. a kősaéntermélés, a vasérctermelés, a Diesel-moz- donygyártás, a főútvonali vil- lanybetonszerkezetek és ele­mek gyártása, a fűrészáru- termelés, a cementtermelés, a gvapjúszövet-gyártás, a vaj­termelés, a kristálycukorter- melés. Oroszország 1917-ben nem egészen 3 százalékkal része­sedett a világ ipari termelésé­ből. Nemcsak az Egyesült Ál­lamok, hanem Németországi Anglia és Franciaország égvén ként is több ipari ter­méket gyártott, mint Orosz­ország. Jelenleg a Szovjetunió ad­ja a világ ipari termelésének 20 százalékát, vagyis ugyan­kulcsot ad át minden család­nak és hozzá a jókívánságot: Érezzétek magatokat nagyon jól az új lakásban, szülőfölde­teken! Az örmény nép nagyon szét szóródott a török dúlás után. ötven évvel ezelőtt egymillió ember élt a kis kaukázusi or­szágban, és mire megalakult a szovjet hatalom örmény- országban is, alig maradtak hétszázezren. Most 1,7 millió örmény él az ország határain belül, de odakint sokkal töb­ben vannak. Nincs a világ­nak olyan országa, ahol ne találkoznánk velük. j?s mind haza akar jönni. " Görögországban a haza­telepítéssel foglalkozó bizott­ság nem győzte összeírásukat, annyian jelentkeztek. A hazatelepülök között kü­lönféle foglalkozású, gondol­kodású és vagyonú emberek találhatók, de egyben mind megegyeznek: ÍLagyon sze­retik hazájukat és nagy szülő­földjüket, a Szovjetuniót. Nem egy gazdag örmény hazatele­pülő — köztük milliomos is — teljes vagyonát felajánlot­ta a szovjet hazának, maga pedig munkát kapott és ma odahaza dolgozik. Nem a vagyonszerzés ker­gette őket a szovjet határo­kon túlra, hanem az ember­telen mészárlás elöl menekül­tek, és ez meghatározza ér­zéseiket, magatartásukat is a szocialista haza iránt. Patrióták ők, ízig-vérig oda hint vs. annyit, mint Anglia, az NSZK, 1 Franciaország, Kanada és Ja­pán együttvéve. A Szovjetunió : 1962. évi ipari termelése 48- szor volt akkora, mint a for­radalom előtti. Ipari potenciál tekintetében a Szovjetunió Európában az j első, világviszonylatban pe­dig a második helyen áll. 30000 kötetes könyvtár Lvovtél mintegy 35 kilo­méterre Karelics falu Május 1 kolhozának 30 000 kötetes könyvtára van, ahol a szép- irodalmi, politikai és szak­mai könyvek egyaránt talál­hatók. Az olvasók között 75 éves nyugdíjas pásztor és 7 éves iskolás gyerek is talál­ható. Egy olvasó évente 40—15 kötetet kölicsönöz ki a könyvtárból. Sokan keresik a Petőfi, József Attila köte­teket és az Egri csillagokat is. Adatok, számok, tények Amikor Oroszország mun­kássága és parasztsága 1917- ben kezébe vette a hatalmat, létrejött a világ első szocia­lista állama. Bolygónk terü­letének 16 százalékán terült el, és itt élt a föld összlakos­ságának 7,8 százaléka. Jelen­leg 14 szocialista ország lé­tezik. Kilenc szocialista or­szág Európában van, négy Ázsiában, és egy Amerikában. A szocialista tábor a Föld te­rületének 26,1 százalékát al­kotja, s bolygónk lakosságá­nak 35,3 százalékát foglalja magában. A forradalom előtti orosz ál­lam minden ügyét egy kivéte­lezett parazita kisebbség in­tézte. A földbirtokosok, a tő­kések, a kereskedők, a min­den rendű és rangú cári tiszt­viselők kezében volt minden hatalom. A munkásokat és a parasztokat lényegében íd- semmizték az országos és he­lyi államhatalmi szervekből. Még az utolsó, azaz a negye­dik Állami Dumában — Le­nin szavaival élve — ebben a szűkre szabott parlamentben is csak néhány munkás volt. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségében a 18 éves életkort elért minden férfi és nő, a hatalmas orszá­got benépesítő nagy és kis né­pek képviselői az államhata­lom minden szervébe bevá­laszthatok. A Szovjetunióban nem létezik semmiféle nem­zett, vallási, vagyoni, iskolá­zottsági és egyéb elv szerinti korlátozás. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának, a szövetséges köz­társaságok Legfelső Taná­csainak, a helyi szovjetek leg utóbbi megválasztáséban 140 millió választópolgár vett részt, vagyis a választásra jo­gosult polgárok 99,95 száza­léka. MIÉRT NEM NEGYEDM1LLIÁRD ? A lakosság száma 120 mil­lió volt. A Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatalá­nak legutóbbi jelentése sze­rint a Szovjet Szocialista , Köztársaságok Szövetségének lakosságszáma elérte a 225 milliót A statisztikusok szá­mításai szerint ez a szám ma már valószínűleg meghaladná a negyedmilliárdot, ameny- nyiben nem kényszerítették volna a szovjet népre az 1918—1921-es polgárháborút és 1941—1945-ben nem lett volna a hitlerista Németország és az imperialista Japán elleni Nagy Honvédő Háború. A Nagy Honvédő Háború egymagában a szovjet nép­nek 20 millió emberébe ke­rült, nem is szólva a háború alatti évek és a háború utáni első évek alacsony születési arányszámáról. Elég csak annyit mondani, hogy a Szov­jetunió lakosságának a szá­ma csak 1954-ben érte ed az 1940-es szintet. A legutóbbi tíz esztendő alatt a Szovjetunió lakossá­gának a száma 37 millióval növekedett. A Szovjetunió la­kossága naponta 'több mint 900 fővel gyarapszik. HARMINCKETTŐ HELYETT HETVEN ÉV A szovjet emberek magas életkora az ingyenes egész­ségügyi intézmények széles hálózatával magyarázható, a paliklinikákkal, a kórházakkal és szanatóriumokkal, a szocia­lista társadalombiztosítási rendszerrel, s természetesen aizaal, hogy a szovjet hata­lom fennállása óta erősen S raegnövekedett a szovjet ál­Csakis így érthető, hogy ez a maroknyi nép, amelyiknek olyan gazdag és ősi kultúrája van — ennyj, öldöklés után is — fennmaradhatott. Csak­is a szovjet hatalomnak kö­szönhető, hogy a Kaukázus legszebb vidékén évről évre gyarapodik, fejlődik. Végétért a dokumentum film, amely csak egy kurta epizódot örökített meg a két­százezer hazatelepült örö­méből. És amerre csak jár­tam a hósapkát viselő Arlí­rát tövében, mindenütt talál­koztam velük. így mutatták be őket: Ha nem tudná, ő is. egy hazatelepült! A szakma- { jában dolgozik. Ellátogattunk < egy családhoz is — néhány éve < jöttek haza — odakint szülét- < tek valamennyien. A nagy- j szülők elhaltak Ohióban, a \ fiatalok pedig továbbra is meg < őrizték honvágyukat. Haza- jöttek. < Megkérdeztem: Hol éltek \ jobban? 1 Az asszonyka nem vála- \ szolt. Hosszas hallgatás után csak ennyit mondott: Nem mindegy az? Itt boldogok va­gyunk, hiszen hazajöttünk, ugye megért bennünket! A Kino-prokat jutott eszembe, az idős asszony, aki a bakui kikötőben meg­fiatalodva jött le a többemele­tes lépcsőn. Hiába, a szülő­földnek mágneses ereje van... különösen, ha egy darabja az a nagy szovjet hazának ... Gáldoayi Béla lamipolgárok anyagi életszín­vonala. Míg 1917-ben az át­lagos életkor 32 év volt, ad­dig ma már 70 év! A Szovjetunióban több száz éves és száz éven felüli em­ber él, mint a világ bármely más országában: 21 000 em­ber. Nemcsak a déli Grúzia híres magas életkorú lakosai­ról, hanem a zord Jakutföld is, ahol gyakori az 50 fokos fagy. A szovjet ipar nagyarányú fejlődése, másrészt pedig a mezőgazdasági munka magas fokú gépesítése erősen meg­változtatta a városi és a fa­lusi lakosság arányszámát. — Míg 1917-ben Oroszország la­kosságának 18 százaléka vá­rosban lakott, 82 százaléka pe dig falun, addig most az or­szág 1763 városában és 3255 városi típusú településén a lakosság 52 százaléka él... milliós varosok A Szovjetunió nyolc váro­sában a lakc*ság száma meg­haladja az egymilliót, 20 vá­ros lakosságának száma pedig az 500 000-et. De nemcsak a Szovjetunió európai részén vannak milliós városok. Mil­liós város Baku — a Kauká­zuson túli Azerbajdzsán fő­városa, Taskent — a közép­ázsiai Üzbegisztán fővárosa, és Novoszibirszk, a gyorsan fejlődő szibériai város. Jelenleg az Európát Ázsiá­tól elválasztó Uralon túl mint- egy 53 millió ember él, azaz az ország lakosságának majd­nem egynegyede. A forrada­lom előtti időszakhoz képest Szibéria lakossága egyhax- maddal, Kazahsztáné kétsze­resére, a Távol-Keleté 1,8- szeresére növekedett. Gyorsan növekszik az óriá­si természeti gazdagságokkal rendelkező Szibéria lakossága. Ez részben azzal magyaráz­ható, hogy rengeteg ember — főleg fiatal — megy a nagy szibériai építkezésekre dolgoz­ni és magas a születési arány szám is. A születési arányszám tekintetében a szibériai Bratszk, Gyivnogorszk és An- gpmszfc aü az eleő helyen. Hatvanmillió férfi és nő tanul a Szovjetúnlóban, vagy­is minden harmadik, hétévesnél idősebb polgár. Hetvenmil- lió szovjet ember rendelkezik felső- és középfokú végzett­séggel, ami megfelel a lakosság harminc százalékának. Ké­pünkön: A Lomonoszovról elnevezett Állami Egyetem Moszkvában a Lenin hegyen. Világhírű ruhaanyagokat készítenek a Cselokarszkij kom­binátban, ahol Iván Galkin elektropantograffal retusálja a mintákat, mielőtt a festődében felraknák azokat a festő­gépekre. Radioaktív izotópok segít ségével kutatják a porár­talmakat Ukrajnában, Dnyepropctrovszkij megyében a tu­dományos kutatóintézet műnk aíársai. Munkájuk eredménye­képpen elérték, hogy jelenleg a bányák munkahelyein egy köbméter levegőben a portartalom nem haladja meg a t milligrammot, sőt még ennél is kevesebb. Képünkön a tu­dományos intézet két munkatársa kísérletezés közben a bá­nyában, közel a fejtésekhez és a robbantásokhoz, hogy to­vábbi adatokat gyűjtsenek a szilikózisos megbetegedéseit csökkentéséhez. *

Next

/
Thumbnails
Contents