Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

I #iu*lIMIS 'T'.-n-» I • • • * AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 360. SZÁM Egy a feladatuk U a mostanában falva­ink fejlődéséről, jö­vőjéről beszélünk, beleértjük a termelőszövetkezetek erő­södését, gazdagodását is. A kettő — a falu, mint lakó­hely és a termelőszövetkezet, mint munkahely — elvá­laszthatatlan egymástól. Ugyanazok a személyek dol­goznak a közösben, akiket a megválasztott tanácstagok képviselnek az államhatalmi testületben. Azonos érdekek­ről és azonos feladatokról van szó, amelyeket közösen kell megoldani. Ahol a termelőszövetkeze­tek vezetői megértették ezt a kölcsönhatást, ott máris ki­alakult egy helyes, közös munkamódszer. A tanács ve­zetői megtervezik, pénzügyi­leg megalapozzák, megszer­vezik és végrehajtják azokat a feladatokat, amelyek bizto­sítják a falu lakosságának jobb életét. Utat építenek, — nemcsak a faluban, hanem több helyen a termelőszövet­kezet majorjához is. A jár­daépítéssel biztosítják, hogy a falu lakói, nagy többségük­ben a tsz tagjai, rossz időben is eljuthatnak a kultúrházba, a tanácsra, a boltba és a moziba. Általános lett a jó ivóvíz feltárása is megyénk­ben. Törpevízműveket léte­sítenek és társadalmi munká­vá! építik meg a vízvezeték hálózatot. Ma már egyre több községben isszák csap­ról a vizét és a fürdőszoba nem egy vízre váró helyiség az új családi házban, hanem fürdőkádat követelve kopog­tatnak a tulajdonosok a bol­tok ajtaján. A közös feladat azt Is je­lenti, hogy a termelőszövet­kezet is, a tanács is nem tart fenn külön-külön könyvtá­rat, klubot, kultúrhelyiséget, hanem éppen a lakosság ér­dekeinek szem előtt tartásá­val együttes erővel szervezik a falu-könyvtárat. Benne — éppen az összeadott pénzösz- szegek felhasználásával — sokká! bőségesebb könyvállo­mány . kulturáltabb berende­zést iák biztosítani a falu lak k. A községfejlesztés az a gazdasági lehetőség, ahol a termelőszövetkezet sokat tehet a faluért, amely­ben tagjai élnek. A közös alapból megszavazott minden forint nem valami külön kasszába megy, hanem kizá­rólag a falut fejleszti. Ezért örvendetes, hogy egyre több tsz vezetősége, tagsága ismeri fel ennek jelentőségét és szavaz meg jelentős összeget a községfejlesztési alapra. De nemcsak így, — a fo­rintok hozzáadásával — segíthetnek a tsz-ek egyes községi feladatot megoldásá­ban. A társadalmi munka is sokat lendít a falvakon. Jó példa erre a mohácsiak ösz- szefogása. ahol szinte az egész várost parkosították, fásították. A kezdeti lépések megtör­téntek, sajnos még nem álta­lános, hogy a termelőszövet­kezet és a tanács együttesen igyekszik megoldani az amúgyis közös feladatokat. Pedig az elaprózott pénzen sokkal kevesebbet lehet meg­valósítani, mint ott, ahol az egy kasszába tett összeget célszerűen és a falu lakossá­ga — egyben a tsz tagsága — érdekeinek megfelelően hasz­nálják fel. Felavatták a magyar ipar új büszkeségét, I DUNAI CEMENT ÉS MÉSZMŰVET Kádár elvtárs beszéde M Kedden Vácott ünnepélye­sen felavatták a második öt­éves terv egyik legnagyobb beruházását, a csaknem két és félmi liiárd forint költséggel épült Dunaä Cement- és Mész­művek Az ünnepségek már hétfőn megkezdődtek, amikor dr. Trautmamn Rezső építés­ügyi miniszter. Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára és Somoskői Gábor az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára kitüntette a DCM építésében kiváló ered­ményt elért dolgozókat. A párt és a kormány elismeré­sét dr. Trautmann Rezső tol­mácsolta. majd dr. TaLabér Jó­zsefnek, a DCM főmérnökének és Bartalis Andrásnak, az ÉM. I. számú Mélyépítő Vállalata kőműves brigádvezetőjének át­nyújtotta a Munka Érdemrend kitüntetést. A keddi avatóünnepségen résztvett Kádár János,, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Miniszter- tanács elnöke is, Kádár Jánost és a társasé- j gáfoan levő párt- és állami ve­zetőket dr. Talabér József tá­jékoztatta a DCM építőinek munkájáról. Kádár János elismeréssel hallgatta a szakszerű magya­rázatot: egy-egy szállítószalag átlag 10—12 perc alatt rak meg egy vagont, s a munka irányításához csupán három ember szükséges. Az avatóünnepség részvevői nagygyűlésen találkoztak a' DCM tervezőinek, építőinek kollektívájával, amelyen Trautmann Rezső mondott be­szédet. Az avatóüpnepség részvevői a gyűlés után díszebéden vet­tek részt. A díszebéden Kádár János pohárköszöntőt mon­dott; (Folytatás a 4. oldalon) A Szovjetunióban a mostani hétéves tervben ötszörösére emelkedik a gáztermelés 1958-hoz viszonyítva. Ezekben az években 26 ezer kilométer hosszú gázfővezetéket és városi elágazásokat építenek ki. Több mint 500 várost és lakott helyet látnak el gázzal. Gomel városában 20 000 lakos számára biztosítanak gázt, ezenkívül húsz ipari üzem és vállalat ellátásáról gondoskodnak. Képünkön: építik a Gomel városához vezető főgázveze­téket. R beruházások helyzete a megyei pártbizottság kibővített ülésének napirendién Kedden délelőtt kibővített ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A részt­vevők előtt először Papai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájé­koztatót a Központi Bizottság ülésérőlf majd Papp János elvtárs. a megyei pártbizotts' titkára a beruházások helyzetéről tájékoztat ta a pártbizottság tagjait és a meghívott párt, tanácsi, szakszervezeti és gazdasági vezető­ket. ] ACZÉL GYÖRGY ELVTÄRS beszámolója Új-Hecsekaljón Aczél György elvtárs mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese, országgyűlési képvi­selő, az új-mecsekaljai Ságva­ri Kultúrotthon ban az urán­ércbánya dolgozói részére or­szággyűlési beszámolót tartott, melyben foglalkozott az idő­szerű bel- és külpolitikai, va­lamint gazdasági kérdésekkel. Papp János elvíárs beszámolója A beszámoló részletesen ele­mezte a Baranya megyei be­ruházások jelenlegi helyzetét és az év végéig várható tel­jesítést. Felsorolta azokat az objektív nehézségeket, melyek gátolták a beruházások meg­valósítását, különösképpen az építőipar tevékenységét. Per­sze, a mostoha időjárás, az anyaghiány, a munkaerőhiány mellett bizonyos fokú szerve­zetlenség is tetézte a bajokat. Éppen ezért az év első felé­li étf sebessé vált lizenegy bányász éle e Beomlott a lengedei mentőakna Kedden reggel folytatták a munkát a lengedei vasércbá­nya felszínén. Nagy megdöb­benésre a fúrófej, amely agy 11 méter mélységben levő sza­kaszon tágította a már kifúrt vájatot, friss földtömegbe üt­között. Szakértői vélemények szerint az éjjel kisebb föld­mozgás történt, amely meg­rongálta, eltömítette a mentő­aknát. Bár a munka haladék­talanul folytatódott, a balsze­rencse értékes órákkal vetette vissza a mentést. Délelőtt már arra készültek, hogy a mentő­aknába a felszínről küldenek önkénteseket, akik megkísér­lik eltávolítani a földomlást. A lágzsákban október 24-e óta eltemetett 11 bányásznak napközben frissítőket, gyógy­szereket küldtek le. Bár ter­mészetesen arról nincs tudo­másuk, hogy a bányaigazgató­ság 50 százalékosnak minősí­tette megmentésük esélyét, hangulatuk gyorsan romlik. Az idegeskedés összetűzések­ben oldódik fel. Késésre tatószereket kaptak, s a bá- nyaigazgatóság a már előzőleg leküldött acéltámoszlopok mel­lé újabb munkaeszközöket küld le, hogy elfoglalja őket. A Bild Zeitung című nyugat­német képeslap, amely a már megmentett három lengedei bányásznak is külön számot nyomatott, különkiadást készít a szabadulásra váró 11 ember­nek is. A lapból kimaradnak mindazok az utalások, ame­lyekből megtudható a lengedei bányakatasztrófa halálos áldo­zatainak száma, s az, hogy a most folyó mentési munkák súlyos nehézségekbe ütköznek, j Időközben halványulnak a I remények, hogy a Broistedt-i j temető alatt levő második j földalatti kamrában további i megmentésre váró, élő bánya- | szokat találnak. A temetőben j levő mellékaknán nem sokkal ; dél előtt mikrofont, villany- j lámpát és ébresztőórát bocsa- ! tottak le. Az óra berregésére [ senki sem reagált, a mikrofon ha nem szólt bele senki. ben súlyos lemaradások ke letkeztek. Ilyen alacsony telje­sítés az utóbbi esztendők so­rán még egyetlen egyszer sem fordult elő. Százmillió forintos lemaradás A Mecseki Szénbányászati Tröszt beruházási tevékeny­sége ebben az évben elisme­résre méltó, — állapította meg a beszámoló, — mint ahogyan a mecseki medence szénbá­nyászainak a termelő tevé­kenysége is. Ami a berjuhá- zások legfontosabb jellemzőit illeti, a következőkben foglal­hatók össze: a beruházások 80 %-a ipari jellegű, ami azonban nem jelent megyénk iparában strukturális változást, vagyis a meglevő iparágak további fejlődését, kapacitásának nö­vekedését célozza. A jelenleg folyó építkezéseknél érvénye­sül a rekonstrukciós irányzat, akár a szénbányászati, sörgyá­ri, bőrgyári vagy porcelángyá­ri beruházásokat tekintjük. Valamit javult a beruházások koncentráltsága, vagyis a most folyó építkezések nagy­része a már meglévőknek a folytatása vagy befejezése. A beruházásokban eléggé magas az építési arány, tehát az épí­tőmunkásoknak komoly fel­adatokat kell teljesíteniük. Ál­talában jól akalult az építő­ipar munkája az év második felében, s az éves tervfeladat­nak mintegy 92 százalékát tel­jesíteni lehet, s így körülbe­lül százmillió forintos lemara­dással zárjuk az esztendőt. A beruházási tevékenység­nek vannak olyan problémái i,s, amelyek rontják az általá­nos képet. Elfogadható ugyan, de mégis emelkedik az építési költség és a kivitelezési idők i továbbra is hosszúak. Sok lé­tesítmény már elveszti kor­szerűségét, amire befejezik. Másik érdekes probléma, amellyel egyébként a hozzá- ! szóló gazdasági vezetők is so- ! kát foglalkoztak, a beruházási j összegek állandó emelkedése. ] Ennek oka, hogy a beruházók alátervezik létesítményeiket, s menetközben korrigálnak, emelik a költségeket. Papp elvtárs egész sor példával bizonyította, hogy mennyire eltérnek egyes beruházások költségei a befejezéskor a tervezetthez képest. Zobák-ak- na felépítésének tervezett költsége például 959 millió forint volt, azóta már 1 mil­liárd és 170 millióra emelték, a szászvári aknáé 45 millió, de jelenleg már 86 milliónál tar­tanak, a Farostlemezgyár újabb lépcsőinek költségét 43 millióra tervezték, most 81— 96 milliónál tartanak, a 400 (Folytatás a 3. oldalon.) Meghiúsult meremld Ikeda ellen Ikeda japán miniszterelnök kedden egy választói gyűlésén mondott beszédet a Tokiótól 240' kilométerre északra -fekvő Koriama városban. ~ Amikor Ikeda lelépett a szónoki emelvényről, a hall­gatóság soraiból egy 30 évét férfi rohant feléje. A rehd- őrök az utolsó pillanatban ra­gadták meg a miniszterelnök közelébe jutott merénylőt, aki nél egy tőrt találtak húsz centiméteres pengével. A rendőrség megállapította, hogy a merénylő egy fasiszta szervezet tagja, aki azzal vé­dekezik, hogy csupán egy le­vélét akart átadni Ikedának Későbbi jelentés szerint a tőr az egyik rendőrt megsebesí­tette, 20—24 fokos meleg várható A szokatlanul enyhe, napsugaras novembereleji napok szeptemberi hangulatot árasztanak. Mint a Meteorológiai In­tézet központi előrejelző osztályán elmondották — az éjszakai hőmérséklet tíz fokikai, a nappali maximumok sok helyütt 7—8 fokkal haladták meg az időszaknak megfelelő normákat. Kedden szokatlanul langyos volt a reggel, s így a tartós nap­sugárzás gyors félmelegiedést okozott csaknem mindenütt. A Dunántúlon általánosan 20 fok fölé emelkedett a hőmérők higanya. Sopronból a koradélutáni órákban 21, Szambathely - ről 22 fokot jelentettek. Az Alföld több éHomás&j mértek 23—24 fokot. A meteorológusok szerint a rendkívüli enyheség való­színűleg a közelgő ünnep alatt is tart. Szerdán reggel 8—11, a déltáni órákban 20—24 fok várható. A felhőképződés szer­dára kissé erősödik, valószínűleg több helyen lesz már kisebb eső, vagy átfutó zivatar,

Next

/
Thumbnails
Contents