Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám
»63. NOVEMBER 5. RIAPLO 5 Jegyzet: Bérletesek Általában nem helyes, ha kulturális kérdésekben csak a bevételi oldalát nézik. Nem helyes az, ha csak azért szüntetik meg itt, vagy ott a filmvetítést, mert az nem gazdaságos. De tény, hogy a gazdaságosság kérdését azért teljes mértékben itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Különösen akkor nem, ha a deficit megszüntetése érdekében egy kis munkával tenni is lehet valamit. Szaván volt olyan filmvetítés, amikor hárman-négyen nézték végig a filmet. Három négy emberért valóban nem érdemes fenntartani egy mozit Megszüntették. Mit tettek erre a községi vezetők? Először körülnéztek a házuk táján: mit lehetne csinálni, hogy ismét vetítsenek Szaván. És megtalálták a megoldást. Egy ívet készítettek és azzal végigjárták a falut. Bérleteseket toboroztak. Hetven bérletesük van. Ilyen „érv” előtt mindenki meghajtotta a fejét. Ismét járhatnak moziba a szavaink. És hetven nézőt állandóan biztosítanak. e Jó példa. Követhetnék ezt más községekben is, mert igaz. hogy nem lehet ezt a kérdést elsősorban anyagi szempontból vizsgálni, de az is tény, hogy nem mindegy: hány ember néz végig egy-egy filmvetítést. (S zalai) Higiéniás vizsgálat Pécs egyik falusias jellegű településén Erőteljes városiasodás — Legsürgősebb az ivóvizkérdés rendezése A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a nagyarányú gépesítés következtében egyre inkább előtérbe kerül a nagyvárosokhoz kapcsolódó peremközségek helyzetének, városiasodásának kérdése. Az úgynevezett törpefalvak vizsgálata elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a problémákat megnyugtatóan rendezhessék. A Pécsi városi KÖJÁLL orvosai széleskörű vizsgálatokat folytattak a közelmúltban Mólomban, amelynek célja, hogy a hegyvidéki törpefalvak higiéniás kérdéseihez mintatelepülést ismerjenek meg. Azért esett választásuk Málomra, mert már több mint 10 éve Pécshez tartozik, mégis bizonyos mértékig különálló települése , a városnak. A vizsgálat kiterjedt a település általános leírására, a lakosság korcsoport szerinti megoszlására, a lakóházak építési anyagára, és a lakóhelyiségek nagyságrendi megoszlására is. Málomban és a peremközségekben általában régi építésű házakban él a lakosság. Az alápincézettség és megfelelő szigetelés hiányának következtében a lakások meglehetősen nedvesek. A természetes világítás nem kielégítő, mert a lakóhelyiségek ablakai kicsinyek, a fényt sok helyen az előtornácok is elzárják. A vizsgált lakások közül 36 szobában nem volt kályha, kilencben viszont konyhahasználatra utalt az asztali tűzhely. Még mindig divat a „tiszta szoba”, amelyet csak rendkívüli alkalmakkor használnak. Zömmel a konyhát lakják, sokan alvóhelyül is ezt használják. Többnyire lavórban, teknőben fürdenek, mert fürdőszoba, A „KORMOS BÁCSI" u Húsz éves. A húszévesek gondtalan derűjével, pajkos csintalansá- gávál szemében. Ö az a mosolygós kéményseprő legény, aki szilveszter estéjén a kis brosstűkről, képeslapokról mosolyog. Amikor kollégám lencsevégre kapja felnéz a kémények felé, az a birodalma. Kovács Sándornak hívják és 5 éve dolgozik a vállalatnál. Mezítelen lábán csattog a papucs, vállán seprő, a másikon kaparóvas. És a lányok megállítják az utcán. — Ma is jön velem szemben három kislány — tnc ' i nevetve. — — Tessék adni n-' • • három szál hadd tegyem az erszényembe, mondja az egyik. Ä másik meg azt kéri, hogy egy kicsit hadd cibálhassa meg a seprőmet. — Azt nem lehet, mon dóm neki, mert ha mindenki megci- balja, nem marad belőle semmi. Inkább engedje meg, hogy megszorítsam a' kezét. Érre aztán nevetve tovább men tek a lányok. Nos, ha szerencsét hoz a kéményseprő, akkor az a kérdés, hogy Kovács Sándornak milyen szerencsét hozót1 ■ az a kormos seprű — Először a mamám beszélt rá, hony menjek el kéményseprő tanulónak. Aztán megmond ólta magát és Őzt mondta nem jnged. Erre elszöktem, és azt mond-. tam márpedig kéményseprő leszek. Aztán belenyugodtak. Az első tanulási nap, nem éppen szerencsésen kezdődött. Itt, a jele — mutat a jobb szeme fölött húzódó sebhelyre. Ezt akkor szerezte, amikor. a szakma rejtelmeibe bevezették? — Akkor. Ugyanis a szakma ismerete azzal kezdődik, hogy hogyan kell levenni a füstcsövet. Ezt akarta nekem megmutatni Bánfai Gyula a mesterem. Én le is kaptam a csövet és a fejemre ejtettem. Tehát első napon vérszerződést kötött a szakmával. A második élrnény remélem kellemesebb volt. — A Pécsi Bőrgyár kéményébe kellett felmenni. De kívülről mentem. Hatvankét méter magas. Hogy milyen kilátás van onnan— S azóta már hány helyről látta a várost? — Rengetegről. Most újabban Kovács-telep, Rácváros, Kővágószöllős a körzetem. Két hónapig voltam Szigetváron, ott naponta 50—60 kilométert kerékpároztam. Itt is azzal járok. A legnehezebb munka a magánházaknál van. Egykét kéményért padlásra fel, padlásról le. S néha bizony a lakás is bekormo- lódik, ha rosszul zárják el a kéménynyílást. Ilyenkor aztán nem hoz szerencsét a kéményseprő és nem is kap érte köszönetét. De sok helyen azért úgy fogadnak; de jó, hogy jött... Nyolcszázezer kémény van a megyében, s összesen 86 kéményseprő. Majd nem 10 000 kémény jut egyre egy évben. Nyáron kevesebb a munka, de télen aztán nincs megállás egy percig sem. Említette, hogy bevonul. — Talán még most az ősszel. De, ha leszerelek, visz- szajövök. Szeretem a szakmámat. A kis gyerekek meg engem. Úgy hívnak kormos bácsi, s nem félnek tőlem. Vállán a seprű, lábán csattog a papucs, amikor kifordul a kapun a Kossuth Lajos utcában. Három gimnazista lány ránevet. Sándor utánuk néz. Lám nemcsak a seprőnek van varázsa, hanem a leányszemeknek is... Cx Killetve községi tisztasági fürdő sincs. Sajnos az árnyékszékektől az előírt védőtávolságon belül találhatók a kutak, s így az ivóvízellátás nem kielégítő. A vizsgált 20 kút vízéből mindössze négy nem esett minőségi kifogás alá. Dr. Szabó Lajos, a KÖJÁLL orvosa elmondotta, hogy átalakulóban van az élelmezés. Előtérbe kerül a zöldáru- és főzelékfélék fogyasztása, -az egyhangú* kenyér, szalonna, pörkölt, kelttésztával szemben. Az édes- és pékáruk fogyasztása soha nem látott méreteket öltött. Sajnos a nem- kívánatos alkoholfogyasztás jelentősen növekszik és erős az eltolódás a tömény italok, a likőrök és a pálinka felé. A harminc málomi általános iskolai tanuló közül 26 vallotta be, hogy otthon rendszeresen bort kap. A boritatás már gyermekkorban kezdődik és a felnőttkori, étkezés utáni bor- fogyasztástól egyenes az út az italboltig. A vizsgálat kiterjedt az oktatás és kulturális élet vizsgálatára is. Az oktatási helyzet megfelelőnek látszik, bár hiányzik az óvodai előkészítés. A kulturális életben még mindig a rádióé a vezető szerep. Könyvet, újságot meglehetősen kevesen olvasnak. A vizsgált családok közül helyi lapot 11, országos lapot kettő olvas. Nem olvas újságot 18 család. A szépirodalmat rendszeresen olvasó 9 családdal szemben 26 a könyvet nem olvasó családok száma. Ez éppen a nagymértékű városiasodás és a város közelsége miatt feltűnő. A körzeti orvosi, gyermekkörzeti- és szakrendelés megfelelő, de elgondolkoztató, hogy a legközelebbi gyógyszertár öt kilométernyire található, és hogy viszonylag magas a féregpete fertőzött- ség. A fertőző betegségeket csak gyermekek és városban dolgozók kapták meg. örökérvényű, minden településre egyaránt alkalmazható szabályt nem lehet felállítani. A vizsgálatot végző orvosokban azonban felmerült a kérdés, hogyan tovább, hogyan vihetnék előre a nagyvárosokhoz tartozó peremközségek helyzetének megjavítását. Nem elegendő az újonnan épülő házak megtervezése, vele párhuzamosan meg kellene terveztetni, hogy a gazdaság (ólak stb.) a követelményeknek megfelelően kapcsolódjanak a lakóépületekhez. Szorgalmazni kell a fürdőszobák, vizesfülkék, de legalább a köztisztasági fürdő építését. Helyes lenne, ha a tanács ki- rendeltséget, tsz-adminisztra- tív központot, tömegszervezeti helyiségeket egy épületbe vonnák össze. Másik csoportos házként üzletház építése kívánkozik. Az egyik legégetőbb kérdés a vízellátás problémája, megnyugtatóan csak törpevízmű építésével rendeződik. A törpevízművek vezetékeit úgy kell elhelyezni, hogy a későbbi helyi vízvezeték gerincét alkothassák. Véglegesen a problémát Málom bekötése Pécs víz- és csatornahálózatába oldaná meg. Kevés a park, a zöldövezetek létesítésére is nagyobb gondot kellene fordítani a falvakban. DCisúfhántfai házak Foto: Dr. Varga Országos bábjátékos napok Pécsett Az I. országos bábjátékos napokat Pécsett rendezik meg j november 24—26. között. A megnyitót a Városi Művelődési Házban tartják az első nap délelőttjén, majd megkezdődnek a szakelőadások a bábirodalomról, a bábjátékról, mint a gyermekek művészeti nevelésének fontos eszközéről. Délután az ország legjobb gyermekbábcsoportjainak bemutatója következik. A ka- rancskesziek a helyi lakodalmas játékukkal szerepelnek, a kapolcsiak és a debreceniek pedig a „Minden -kezdet nehéz” című bábjátékot, valamint a „Gyermekdalok” című Kodály feldolgozások alapján készült összeállítást mutatják be. Este a Fegyveres Erők Klubjában a legújabb magyar, lengyel, csehszlovák báb filmeket nézik meg a résztvevők. A második nap a KPVDSZ Művelődési Házban szakmai ankétra jönnek össze a bábcsoportvezetők. A felnőtt csoportok bemutatóján a kecskeméti MŰM. 607. Helyiipari iskola bábszakköre az „Etűdök az iskolai életből” című báb- pantomimot, a békéscsabai KPVDSZ csoportja a „Vackor világot lát” című bábjátékot, a pécsi Városi Művelődési Ház bábegyüttese pedig a „Citromka” című bábjátékot adja elő. A zárónapon. 26-án pedig emléklapokat osztanak ki ünnepélyesen az I. országos bábjátékos napok résztvevői között. Kísérletek mesterséges élelmezéssel Kaliforniai élelmezési szakemberek önként jelentkező 18 bűnözőn próbálták ki több mint egy hónapon keresztül a „szintétikus diétát”. A rabok a kísérleti időszakban kizárólag laboratóriumi úton előállított anyagokkal táplálkoztak. Táplálékuk jórésze aminosavakból állt. ez az anyag építi fel a szervezetben a fehérjét. Az érdekes kísérlet eredxn@fi$e rendkívül- bíztató: a rabok valamennyien kitűnő egészségi potban maradtak, sőt, sokan közülük jobban érezték magukat, mint azelőtt. A kövérek lefogytak, a soványak még híztak is. Az érdekes kísérletet az amerikai űrhajózási és űrkutatási szervezet, a Nasa, 400 ezer dolláros kiutalásából fedezték. A szintétikus diéta egyik fő célja ugyanis megfelelő élelmezést találni az űrkutatási programban résztvevők számára. Adalékok a tanácsháza megkereszteltefésének történetéhez Akinek Voll már dolga fényképekkel s kiadókkal, nem is tud már csodálkozni az efféle varázslaton. Majd ha egyebeik is lesznek a Városi Tanács tornyán... S annak, aki nem olyan jó megfigyelő, engedtessék meg felhívni figyelmét — csak pécsi fotók vonatkozásában — hasonló szarvas- (vagy mondjuk őzike) — hibákra. Az egyik új képeslap tanulsága szerint éppen beállványozva örökítették meg a székesegyházat. Mit lehet tenni — nem tudhatták azt ott fent Pesten, hogy ilyen állapotban leledzik, amikor kiállították a fényképész-mester útirendelvényét, — szerencsére a retusőr észrevette az állványokat, s lelkesedéséből jutott is odáig, hogy a tornyon túl érő állványokat lemaszatolta. A többi most is megtekinthető azon a képeslapon, amelyen mellesleg az jeflő- térben álló kiszáradt fát tiszteletreméltó türelemmel, ám mérsékeltebb művészi sikerrel sokszáz levéllel belom- bosította. Egy másik látképen hasonló eredményre vezetett az oktalan retusa lás: a Jakaibhegyből havasok lett, ismét másikon a Hőerőmű mögött eddig ismeretlen hegység veszi kezdetét. — Olcsó dolognak számít ma még az elszíneződéseket kifogásolni, pl. azt^ a szép rózsaszínt az aszfalton, s a dóm kövein, de az már az objektivitás hiányán túl is megdöbbentő műveletlen- ség, hogy patinás zöldre festik a ro- mánstílusú kőtemplom toronysüvegét. Vagy pirosra a Zsolnay kutat — mint az egyébként jóhírű természettudományi Közlöny utcásó (pécsi!) számának címlapján. önként is felvetődhet a gondolat; vajon városunkat nem tudnák jellemzőbben s kedvezőbb módon, alkalomban, világításban, stb. fénykéoezni maguk a pécsi fotósok? A gondolat régi, megwakieétatt formájában is. öt éve már, hogy az „Ezerarcú Pécs” című kiállítást megrendezte a Mecseki Fotóklub csupa művészi városfotóval. Akkor fel is ajánlották a teljes anyagot a Képzőművészeti Alapnak esetleges céljaira, amire válaszul meg se tekintették a képeket; látatlanba meg tudták ítélni, hogy nincs szükségük ezekre a pécsi fotókra. Harom eve a Városi Idegenforgalmi Hivatal és a Fotoklub összefogásából sajtó alá rendezték a Pécsi Képes Könyv anyagát, amely jelenleg hazai viszonylatban a legjobb városfotóalbumnak mondható. A könyv megjelenését —’ bár az összes költséget az Idegenforgalmi Hivatal* állta — két évig húzták-halasztották! Kik — s miért? Csak egy-két epizód: Először a képanyag nem tetszett, helyette mutatott a kiadó olyat, amit ő szívesebben látna, pL egy kép címe: „X. Y. kisgyerek a Káptalan utcai óvodában” (akkor már Zsolnay-múzeum volt!) — Hónapok után belátták, amit addig is tudtak: a Mecseki Fotóklub ehhez jobban ért. — Aztán van a kiadóknak Hgy rosszul bevált gyakorlata: a fényképeket retusálni kell! — ez lehet görcsös ragaszkodás is a régihez, de okkal tekinthetjük anyagi hátterű alapelvnek is! Például a Pécsi Képes Könyv ma sem jelent volna meg, ha egy retusőr nem veszi a „pártfogásába”. — Aztán a maszek retusőr saját autóján lekocsikázik Pécsre, és ismét kijelenti, hogy nem jók a képek! — Aztán kiderül, hogy azok immár jók! — De nincs retusálval — De van! — Uram, ha nem Feli hozzányúlni a képekhez annál jobb, úgy is megkapom érte a pénzt. (Ez szó szierint így hangzott el a tárgyaláson). Ls ugyanez számokban: a főtte (a című V ’uh ■ :ól !:e■ ’S többezer fénykép közül beválogatott 150-ért!) 100 forintokat kap, — a retusőr a már retusált képért 60 forintot. Hogy valahol lássék is munkája, habos gomoíyfelhőt fest a hangulatteremtő sötét égboltra, máshol fölös kéményt az általa hiányolt szimmetria kedvéért Tillai Ernő művészi fotójára. — is hasonlóan történt a képforgatóköryv (tükör) tervezéssel is, amelyet Ti" í Ernő készített társadalmi munkát:’'! A megjáró szerkesztői díjat ugye.: r nem ő vette féL A Kincses Baranya fotóskönyv volt a Mecseki F másik kiadványterve, amelye -• megalapozott a hasonló című < fényképkiállítás is. Ehhez azonban **-ár nem volt senkinek sem e célra pihentetett idegrendszere, — győzőt4 a fővárosi vállalat, s alig néhány hónán1 leforgása alatt megjelent az utóbbi évek legsivárabb fényképes kiadványa, a szegényes Kincses Baranya. Tudomásunk szerint ebből még alig adott el a Megyei Idegenforgalmi Hivata1, amíg a városiak 10 000 példányban « egyedüli terjesztésre, saját költség-'-» rendelte meg a Pécsi Képeskönyvet Az utóbbi könyv nem egy fotóig szerepelt egyéb országos művészi fénykép- kiállításon. ami a Kincses Baranyában nem valószínű, hogy elő fog fordü*ni. (Szerzője, Reismann János egy rövid évszakban rohanta le egész Baranyát* S még egy példa a szomszédos Grafika területéről: ha az Idegenforgalmi Hivatal pécsi grafikusművésszel tervezteti leporellóját, az már elévül, mire kijön a nyomdából, — de Vneg. van a módja annak is, hogy egy-két hónán alatt elkészüljön, csak tudni kell, hol megrendelni. Elkalandozásnak tűnhet, de valójában idáig nyúlik a keresztelő története. Varga Gyula
