Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1983. NOVEMBER ät ” Már 1287-ben írásos emléke van. Kis lakott hely volt a mai Kacsótátói délre, hol a nép ra­gyogó emlékezete máig is őrá nevét Gyűrű, Gyűrű rét dűlő nevek formájában. Régi telephelyén ma füves legelő, kaszáló van, de még fel­ismerhető egy kerekebb emel­kedés, hói kövek, cserepek tűn­nek elő s hol alkalmasint kis kerek, sánccal-fallal körülvett udvarház állhatott. A Gyűrűhöz tartozó birtok határait is ismerjük, mert mi­kor 1207-ben „Teleki Demeter Gyűrűn levő 100 holdnyi szán­tóföldjét és erdejét, rokonai,» Szentdienesiek beleegyezésévéi 7 Márkáért eladta a Szegedi­eknek, határait leírták”. (Győr- ffy I. 312. L) A határleírás szerin ‘ a birtok délen ás nyu­gaton a Szegediek, északon Vátyi Konrád fia Gerőit, ke­leten pedig az okormindsaentí monostor földjével határos. Az egykori Szeged község területe ma Szentéiemes, Csa- kadia, (újabb nevén Csata­hely), Nagyváty és Kacsóta határait gyarapítja. Mindezen helyeken szerepelnek a „Szige­ti” dűlőnevek. A Getolt által bírt lakott hely ma Girótfa né­ven dűlő Kacsét» és Berki ha­tárában, az ckormámdszanti monostor pedig Csonkaimind- szent határában átült. Az épü­let helyét a nép még ma is sejti s többször öntevékenyen .ájta” is. A monostor földje határolta Gyűrűt keletről. Azt is tudjuk, hogy Szent­éi en esi János, ugyancsak a XIII. században 20 hold gyű­rűi földet eladott a Szegediek­nek. Ez Kude erdeje mellett feküdt. Mivei ennek a Kude erdőnek bizonyára megfelel * . mai „Koterin” nevű dűlő, ahol a korábbi térképek még erdőt jeleznek, nyilvánvaló, hogy Kacsóta a mai helyén nem lé­tezett a XIII. században, hiss a határleírásofc nem említik. Területét akikor Gyűrű község területe foglalta «1 s Kacsóta keletebbre, a mai Lőrinc föld­jén. az „Acsota” forrásfejnél feküdhetett. Honnan kaphatta Gyűrű község a névéi? Ez is kiderül. Éspedig még az előbbieknél is régebbi .‘ok­levélből. Ugyanis Kacsóta ha-' tárának északján, Girotfa mel­lett. Helesfa és Dinnyeberki határának déli csücskére is ki­terjedően „Boldogasszonyfa” dűlőnevek fordulnak élő. Er­ről a Bol dogasszon yfal várói mér 1192-ben azt írja egy, az Erdődv család által megőrzött oklevél, hogy a Gyűrű folyó mellett fekszik s itt „Boldog Mária” tiszteletére szentelt templom áll. Ugyanitt ez év­ben III. Béla király, Makari ás ispánnak — kinek nevét a gör- csönyi határ is megőrizte — 9 eke földet adott • A lényeg, hogy a Boldogasz- szony mellett lefolyó patakocs­ka is Gyűrű, vagy Gyűrő ne­vű. Erről a patakocskáról pe­dig jól tudjuk, hogy északabb­ra, a mai Gyűrűfű község ha­tárában több ágból ered. A községinek korábban Gyűrűfő volt a neve, nyilván annak ki­fejezésére, hogy itt ered a Gyűrű patak s itt található an­nak forrásfeje a „Gyűrű fej”, Gyűrű fő, népiesen „Gyűrű fé”. (Ajánlatos is volna ezt a községnevet visszaformálni Gyűrűfőre, hisz meg a XVIII. században is így írták a hely nevét s mai formájában a helynév hamis értelmű.) Ez a Gyűrő, vagy Gyűrű pa­tak végigfolyik Nagyváty és Dinnyeberki határán, majd át­szeli a mai Kacsóta. az egyko­ri Gyűrű község határát s kis­sé délebbre beleszalad az Ókor folyóba. Itt elveszti nevét. A ..Cyűrő” nem személynévi ere­detű. Mevéí sgy földvártól kapta, melynek tövében elhalad fo- lyása mentén. GYŰRŐ Ezt abból következtethetjük, mivel a folyócska neve nem­csak a Gyűrű fő, Gyirő falu, Gyűrűboldogasszony falu ne­vében maradt fenn, hanem a földvárat magában rejtő erdő nyugati szegélyén is feltűnik egy Gyűr helynév, Mosgó ha­tárában, mely Szenterzsébet Nagyváty határának mai északi erdőségében, az ún. Fe­kete erdőben fekvő Győr-vár egykor erdőtlen területen fe­küdt. A honfoglaláskor! föld­várak szerte az országban fel­ismerhető típusát mutatja. A hegygerinctől észak felé kiug­ró keskeny dombét ez, mely­hatarában Gyiri, Gyűri mező, sőt Győri mező formában él a ma élő nép nyelvén. Ez a Győ­ri is máj- 1294-ben feltűnik, mint falu, ekkor az oklevél Y ewry-formában, 1315-ben Geury alakban írja. Az utóbbi évek tudományos irodalma nyelvészeti és egyéb alapokon igyekezett cáfolná azt a tudományos közhitet, hogy a Gyfr—Győr—Gyűr szó avar földvárat jelentene. De szerte az országban a helynevek, akár csak itt is, ellentmondanak en­nek az újabb szemléletű iro­dalomnak. A Győr—-Gyűr helynevek úgy veszik itt körül a földvá­rait rejtő erdőséget, hogy telje­sen világos: ezek a központban fekvő földvárra vonatkoznak. Azaz ez a földvár egykor avar erdőség vplt. nek nyakát két mélyebb sánc­cal (Farkas-árok?) a hegytől elválasztották, mely így egy kerek, meredek falu, három oldalról igen nehezen megkö­zelíthető erősséggé alakult. Ugyanilyen erősség volt egy­kor a mai Kaposszekcső hatá­rában fekvő Dáró vára, mély Tinódi Lantos Sebestyén élet­történetében is szerepel, azon­kívül a pécsváradi Kósza vár (Kurszán vára?), a kéméndi vár, amely már a pécsváradi alapító levélben is szerepel „Nagy Rád” néven stb. A nagyváty! Győr menedék oldalait a nép ma Dalola (Da~ nola), Palánkos oldal (palánk- vár) néven ismeri s a várat délről határoló völgyet Csigo- la fejnek nevezi. Az erzsébeti határban pedig a csdgolafeji erdő szélén Csigolai dűlő és „Csigotei meetaG* helynevek jönnek elő. Mindez azért igái jelentős, mert Kézay is, Ano­nymus is megemlékezik egy Csoha-Csaba nevű vezérről, ki Görögországba emigrált ma­gyar földről. Kézad ugyan e ve­zért Attila fiának Írja, de csak a vak nem látja, hogy ő a korabeli politikai helyzet miatt rejti ily ősök mö­gé a Csabával . kapcsolatos mondanivalóját Azt írja róla: „Csaba tehát 15 000 hunnal Honorius hoz me­nekült Görögországba... ma­radt még a hunokból 3000 fér­fi, akik futással menekedteka krimhilcH csatából s a rvág-ia mezeibe igyekeztek gyülekez­ni. („In campum Chiglamezeá se colligere procurarunt”) Fél­ve a nyugati nemzetektől, ma­gukat nem magyaroknak, ha­nem változtatott néven szé­kelyeknek kezdték nevezni, ezek a székelyek a hunok ma­radékai, akik a többi magya­rok vissza jöttéig az említett mezőn maradtak.” Na, mármost Györffy mun­kássága révén világosan tud­juk» hogy Nagyváty környé­kén a középkorban jelentős székely népség lakott, akik minden bizonnyal az említett Csaba népségének visszama­radt egy részéből származhat­tak, hisz a környék helynevei döntően bizonyítják, hogy itt Csaba volt az ősi foglaló s a Gyűrő folyócska közelében kétszer is előjövő „Csobága** helynév (Dinnyeberkin pl.) is „Csoba ága” módon értéke­lendő. Így azután egyáltalán nem «u nagy merészség a „Csigo­lai mezző”-t az említett „Csíg- Iamezei” kifejezéssel egyeztet­ni. Azt se felejtsük el, hogy az Árpádok hivatalos történetíró­ja: Anonymus is a Görögor­szágba emigrált honfoglaló magyar vezér népét Csoba ma­gyarjainak titulálja. Végül ne értsük félre, nem azt mondom, hogy a honfoglalás előtti szé­kely népség egyedül ide húzó­dott vissza, hanem azt, hogy ez a Csdgla, vagy ahogy ma mondják: Csigola egyike azok­nak a sáneváraknak, amelyek­be az avar székelység visszahúzódott s a magyarság őket itt találta. Ugyanaz a Csi­gola sáncvár, amély a széke­lyek nyelvén Csigla — egye­sek szerint Csőgle, az avarok nyelvén Gyir vagy Győr, is­mét másként paiánk s egyik korai birtokosa személyneve után: „Dán óla”. Az előadottak részleteseb­ben is bebizonyíthatok! Dr. Zsolt Zsigmondi. Nem akartam arái a görcsröil inai, amit apuka a múltkor kapót, demivel igenn sorsdöntő események kö­vették mégis fénytelen vagyok vele. Tehát az történt, hogy a múltkor apuka egy újságai a kezében éktelenül elkezdi kacagni. Odoment hozó. anyuka és kérdezte mit nevetsz KAroj? De apuka nem, tutt válazolni a görcs mi- jat, anyuka igen megijett és azonal elhivató a doktor bácsit. Meg is jöt, adót apukának egy injekciót. Ere apuka kicsit lecsilapodot és odamutata a zujságot a doktor bácsi­nak. És ekor történdt a furcsa esemény. A doktor bácsi ránézet az újságra és azonal elkezdet kacagni és apukára is újra rájött. Rohantunk a zomzédokért, még orvosokért — a végénn osztón tele volt a zoba bácsikai és nénikel. örülettesen kacagtak, mert közbenn mindegyik megnézte a zujságot. Végre aztán jöt egy bácsi — ő is belenézet a zujeágba és sirógörcsöt kapót. Apuka azt kérdezte tölle: Mongy kólega maga miér sir? Azongya a másik azét mer én dohánygyári vagyok! Végre aztán sikerült meg­szereznünk a zujságot. Hát eggy kép volt be ne, aminn egy néni dohányleveleket tartót a kezébenn és az volt aláírva: Eből kézül a cigaretta. Erre aztán minket is el­fogat a röhögőgörcs! Méghogy dohányból készül a ciga­retta?! Ekor nagyon kedves, baráti beszélgetés kezdődi a dohámyiparunkroU, anyira kedves hogy a jelenlevő do­hányipari bácsi háromszor elájult a felháborodástoll. Elösször akkor ájult el mikor a Kragulec bácsi aziránt érdeklődőt hogy miért gülföldről importállt anyagai töl­tik a cigaretát. Milyen külföldi anyag — kérdez te a do­hányiparis bácsi — hiszen nincs aban külföldi anyag! Pedig aszittem menta a Kragulec, hogy anyi szárítót teve­trágyát nem lehet ithon előálitani, amenyi a Koseuthba kel! (Első ájulás.) Másoccor akar ájult el mikor a szeme látára belevertek 1-gy cigaretát a zasztalba (sokai jóban tart mint a zög — monta apuka) és harmaccor akkor, amikor anyuka megkínálta egy KosuttaL Mindez nem izgatott volna ojan nagyon de teeék el­képzelni, hogy nekem holnap tessz a nevem naptya (te- sék megnézni a nabtárbann!) ée étkeztem kutatni, hogy mijen ajándékot vetek a kedves züleim. Hát sémijén ajándékot nem fölálltam, s akar jött a Pancák és easonta Károj! ünepéjesen kőzöntlek nevednaptya alkalmával és ezt a zajándékot hoztam neked: és átadót egy Csongor zivart. (Tőbre nem enUékzenK) Mikor magamhoz tértem a górháébmm hét haSom ám, hogy éppen meletem egy néni azongya: A fene ezt a rohatt Palajbáz Károjt emijat van minden! Ha ez nem irgya meg, hogy az Vzsok uca nincs kivilágittva akar még máma is minden rendben tan. Jól behúztam a fejem a takaró alá és aztán laean-lasan kiderült, hogy mi « hejzet. Az ugyanis, hogy én télleg megirtam, hogy az Vzsok uca nincs kivilágittva. Ere aztán asziszik megjavi- ■ toták a rd.la.nyt (nem let volna nagy dolog, mert csak egy van a Petőfi ucátol a Jászai ucáig) de egyáltalán nem ez történt, hanem az, hogy azóta az Vzsok, uca fojtatásábarm a Garay ucában semnem ég a. tnlany és ojan töksötét van éjei, hogy az ember az orrát eemnem látya (ami nem lene nagy baj, mer az órát a zember világosban sem látya, de sajnos a gödröket sem látya!) ezer is törte ki a lábát az a bizonyos néni. Másrézt marhára örültünk a Pancáklcal egy üt amak hogy finek vannak Pécset, mer sokat halotunk őröl a ziskolában, hogy ez nekünk eggy rokon-nyelv. El is men­tünk a Nádor elé és halgatuk a fineket. Hát télleg egy rokon-nyelv csak nem tűnni, hogy a rokonság hányadik fokán, mert például lány azt jelenti tyttö, jónapot azt jelenti hyve peive, és távolugrás meg azt jelenti, hogy pytushiippi. Hát ez télleg nagyonn hasonlat, mondta a Pancák, de az'ér vám. evek a rokon-nyelvnek eggy előnye is, szegény bitó bácsi máma a meccsen nem foggya meg­érteni mikor mongyák a bíró bácsinak a finnek azt, hogy ... Tiszteletei Plajbász Koreai GÉPJÁRMŰ­TULAJDONOSOK FIGYELEM! Hűtőtakarók, gépkocsik és motorkerékpár védőtaka­rók készítését a legrövi­debb időn belül elkészít­ek PÉCSI VEGYESIPARI I V ÄLLA LAT Pécs, Irányi r [ D. tér 9. c4 né lakúi fő hagi/aíéka Tágas szoba- A főfal mellett ébenfa könyvespolc, rajta tar­ka könyvekből díszes soroza­tok. A polcok legtetején hang­szerek, hárfa és hegedű. Az asztalok, székek faragottak, a díszes láda pedig — a sarok­ban — kottákat rejt és régi újságkivágásokat, évszázados plakátokat. És felette egy fest­mény — Ányos Laci portréja. Az ő hagyatékát őrzi ez a szoba. ' A gazdag anyag között ta­láltam egy sokatmondó meg­hívót. A barítólapon ez olvas­ható: „Ányos Laci daükö’Jtő' 25 éves zeneszerzői jubileumát barátai ea tisztelői jubiláns nagy hangversennyel ünnepük meg 1931. évi február 22-én, a Zeneakadémia nagytermé­ben este fél hat órakor.” Már ez így — egymagában is — a zeneköltő elismerését bizonyítja, de csak fokozza az ünnepély nívóját a második oldalon felsorolt művészek ne­ve: Berky Lili, Dayka Margit, Gázon Gyula, László Imre, Palló Imre. Aztán következik a cigányzenekarok prímásai­nak sora: Bura Károly, Ku­rina Simi, Magyart Imre és a Sovánka Nándor. Tovább lapozok a meghívó harmadik oldalára és légiéiül megtalálom a fővédnököt: dr. Huszka Jenőt, a Magyar Ze­neszerzőik, Szövegírók Szövete sógének elnökét. Aztán kö­vetkezik a jubiláós bizottság 57 tagú gárdája, akik között ilyen neveket találni, mint Eisemann Mihály zeneszerző, Ferenczy Károly igazgató, Kel­ler Andor szerkesztő, Stella Adorján és Szép Ernő író, va­lamint Salamon Béla igazgató. Nem akármilyen jubileumot ünnepeltek. Ányos Laci akkor már elismert nótaszerző volt, negyed százada énekelték, ját­szották fülbemászó, kedves dalocskáit a cigányprímások. Maga írta a szöveget és dal­lamot szerzett hozzá. És most újabb jubileumhoz érkeztünk. December 13-án lesz huszon­öt éve, hegy Ányos Laci Bu­dapesten meghalt Á hagyaté­két Mohácson őrzik dr. Öno- dy György orvos, Eötwös utca 3 szám alatti lakásában. — Ónodymé és Ányos Laci fele­sége közeli rokonok voltak. Amikor a dalkölbő — 1938-ban meghalt, beteg felesége Mo­hácsira költözött és magával hozta férje dolgozó szobájá­nak teljes felszerelését, köny­veit, hangszereit, bútorait. — Aztán a szeretett Újvári Nusi is meghalt Mohácson és Óno- dyékra maradtak az emlékek, a kották. — Nagyon szerette Mohá­csot — emlékezik vissza Óno- dyné — szívesen jött hozzánk, elbeszélgetett a sokacokkal és a szőlőben írta legszebb da­lait. Talán emlékezik a „Meg­öleltem a Katót..című dal­ra. Azt is itt írta nálunk. És még sok száz, közked­velt dalitek ő a szerzője. — Amikor nemrégiben a Jogvédő Iroda bekérte kézira­tait. háromszáz dal eredeti kottáját küldtük meg, sok he­tet áldoztunk összekeresésükre a hagyaték között. Legszebb dalai közül válasz­tottam ki néhánynak a címét: „Nem én lettem hűtlen hoz­zád”, „Elkerülsz, mert szegény vagyok”, „Úgy megyünk el egymás mellett”. Legbüszkébb aura volt, hogy egyszer Ady így szólt hozzá: Laci, ha a te dalaidat hallga­tom, olyan érzésem van, mint­ha egy hatalmas ököl a el­vemre ütne. önéletrajza megér egy re­gényt. Sokoldalú ember, és sokoldalúan képzett zeneszer­ző. Tizenegy hangszeren ját­szik és megteremti a „kávé­házi énekes” típusát* aki zon­gorázik, gitározik, hegedűjé­vel játssza saját dalait és al­kalmanként énekli is. Aztán 1918-ban az „Országos Hírliaip- tudósító” belső munkatársa, egy év múlva tagja lesz a Magyarországi Szociáídemokra ták Pártjának és még ez év júliusában, mint az „1. vörös tábori tüzér ezred” katonáját a színházhoz osztják be. Ekko­ri tevékenysége ismeretlen, ha csak az a rövid hír nem tájé­koztat róla, amely szerint a „csepeli Munkás Otthon nagy kabarét rendez, Ányos Laci felléptévél”i Nyugtalan természetű em­ber, aki mindennel ismerkedik és mindenben a legjobbat alkarja alkotni. Tagja lesz a Magyarországi Artista Egyesü­letnek. Sportol és 1927-ben megnyeri az országos nehéz­súlyú ökölvívó bajnokságot. — Fényképez. Témája a munkás: szénporos, izzadt szagú sze­nes emberele, anyóka újsággal és asszony a mosóteknő mel­lett Képei az élet egy-egy mozzanatát árbázolják, az úri világot, uralt nélkül, a szegény­ségbe eorvBsatot* embereket keresi fényképezőgépe lencsé­jével. Dalait ma is sokféllé játsz- szák — itthon és külföldön egyaránt. S ahogy közeledik halálának huszonötödik évfor­dulója, úgy növekszik az ér­deklődés hagyatéka és dalai iránt is. A Rádió riportot készített nemrégiben, egy neves pécsi fotós tanulmányt írt fényké­peiről és már a Népszabad­ságban is jelent meg hír Ányos Laciról — mondja Ómo- dyné. — A múltkor Budapes­ten jártam és ott is emlege­tik, mondják, hogy szeretik nótáit, szívesen játsszák. Mohács is készül az évfor­dulóra. — A Bartók Béla Művelő­dési Házban december 13-án akarnak ünnepi hangversenyt rendezni, kis megemlékezővei. Ennyit közöltek előre. A többit már én érdeklőd­tem meg: A művelődési ház egyik klubjában kiállítást ren­deznek hagyatékából, amelyet több napon át megtekinthet­nek a ínohácsiaík, a vendé­gek. akiket az ünnepségre Mohácsra várnak. Az utókor hálával emlékezik arra, alá életének 57 évét arra szánta, hogy dalaival derűt, örömet szerezzen egy országnak. C-«Menyi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents