Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
tMS. NOVEMBER 81 3 Miért került ki silány exportáru a Sopianáhól? Egy félmillió forintos kötbér tanulságai Tízkilométeres bekötőút A Központi Döntőbizottság a Géptervező és Műszalki Iroda valamint a Sopiama Gépgyár terhére 558 500 forint hibás átadási és 12 580 forint késedelmi kötbért álllapított meg egy csaknem 10 milliós exportszállítással kapcsolatban. A tervező iroda és a gépgyár féle-fele arányban vi sell a kötbért. A Központi Döntőbizottság indoklásában o'von súlyos vádakkal Illeti a pécsi gyárat, hogy amellett nem lehet szó nélkül elmenni. Különösen nem lehet szó nélkül elmenni a Szovjetunióba exportált T5 daralb EH-91-es típusú folyamatos hús töltőgép rendkívül hibás konstrukciója, s a magyar ipar hírnevének kigúnyolása mellett. De nézzük meg, hogyan jutott idáig a dolog, s mennyiben, hibás a Sopiama Gépgyár. Elindul az EH-9I A Sopiama 1956 óta gyárt húsipart gépeket. Eddig 21 fajtáit, mómtegy 1200 darabot készített kül- és beflföűdl piacra, többek között vákumos húskeverőket, darálógópeket, hidraulikus húetöltőket, pacaltisztítókat. Egyik típussal sem volt annyi baj, imdn* az EH—91-eseel. Az EH—91-es típusú folyamata* húatöltő- gépat Virág József, a HUS- G ÉPTERV főosztályvíaietöje, és Tornáin Zodtán, az Élelmezésügyi Minisztérium Húa- ipart Igazgatóságának főmérnöke konstmálMa. Ezért a konstrukcióért, — Czakó János, a Sapiana főmérnöke sze rint — a feltalálók egyenlWmt száz-százezer forintot kaptak. A Sopiama 1900. februárjában kapta utasításként a Géptervező és Műszaki Iroda által tervdokumemtólt prototípus legyártását. A gyárban két darab el is kóseükt, az egyilket még 1960-ban kivitték Moszkváiba kiállításra, ahol a szovjet szakembereik alaposan megbírálták s számos kifogással éltek, mire a géptervezők Jris módosításokat” eszközölitek a gépen. Valójában egy egészen új gép konstrukcióját küldték vissza Pécsre, mondván: most már igazán jó les®! A javított prototípus 1960. december 31- re készült el, * két-három heti „száraz” próba után felt- vifcták a budapesti vágóhídra üzemi kipróbálás végett. A gépen újabb átalakításokat kellett végrehajtani. Kiderült, hogy a gép vezérlésére hivatott automatika (elektromos berendezés) nem idei meg a követelményeknek, és más konstrukciós hibája is van. A sorozatgyártás mégis elkezdődött 1961. januárjában. A Sopianának felügyeleti ezer ve utasítására 50 darabot kellett legyártania, még 1961-ben, holott a prototípus sem volt jóváhágyv*. Az első 25 rossz gép 1961-ben 25 darabot legyártottak a Sopiainában, — amit azonban a MERT nem veti át konstrukciós hibák miatt. Az eredeti rajzok szerinti ei.ektromo* berendezést nem lehetett működtetni, a gép minduntalan leállt. A tervezők lejöttek, három napot Pécsett töltve sem tudtak zöldágra vergődni, így a gyár mérnökei szerkesztettek egy másik elektromos berendezést a gép számára. Ezt a tervező elfogadta. A gépék kiszállítása elkezdődött. Rövidesen 75 EH—Öl-es gép dolgozott a moszkvai üzemeikben. Kiderüli, hogy mind a 7a gép rt«sz A szovjet fél kifogásai . flz alábbtók voltak: a) a töltött áruban (kolbászban) légzsákok keletkeznek, b) a töltés befejezése után a töltelék kifolyik a gépből, c) komplikált a gép szétszedése, nehezen mosható, tisztítható, d) a töltelék 1 Kikerül a revolverfej csapágyába (!), e) a töl felék a ravolverfej körül is kifolyik, 0 átforognak a cevolvoiféj végkapcsolói, azaz akkor is tölt, aimaikor nem kellene, nem tölt, ha kellene, g) nehéz a gép, kezelése bonyolult, stb. ,.Séta a Moszkva foljó pariján“ A szovjet fél nagyon udvariasain nem dobta vissza az összes gépet, hanem kérte a magyar felet azok megjavítására. Mit volt mit tenni, a Somlaijából több hetet Moszkvában kellett tölteniük a szak embereknek. Jöttek-mentek Pécs és Moszkva között. A két feltaláló sem panaszkodhatott, mert nem kevesebb, minit nyolcszor gyönyörködhetett a távoli város kedves fényeiben. Az utazgatások eredményeképpen újabb változtatásokat kellett a „gonosz kis masinán” végezni, de sajnos még ettől sem javult meg. Annyit azonban elértek, hogy a Sopiam beszüntette az EH—91-es típus gyártásét, a szovjetek pedig kijelentették: nem vehetnek át többet ilyen gépeket. A csehszlovákok Ideál típusú, ugyancsak hús- töltő gépe ugyani* fele akkora, mint a magyar, feléibe kerül és a töltött áruban a iégbuborékok a magyarénak felét sem érik eL Száz szónak ?s egy a rége A Soplana Gépgyár hibás abban, hogy egy Ilyen rossz konstrukció sonazatgy ártásá- hoz hozzákezdett, azt exportra kivitte. Nem mentesíti a gyárat, hogy felügyeleti szervénél többször tiitakozoitt. A gépgyár elkezdte a sorozatgyártást, mielőtt a prototípust jóváhagyták volna, a gépgyár nem ellienőrizite a terveket. Azt szokás mondani: a pokol tornácai is jószándékkall vannak kikövezve, a Sopiana — ha jószándékból is — de „belement” az elektromos berendezés megszerkesztésébe, de ezzel csak egy részét tette „el viselhetővé" a gépnek, míg a másik részén javítani nem tudott. A gyár 34 százalékkal állította elő drágábban a gépet. Az EH—91 -esnek darabja 127 ezerbe került (75 darab közel 10 millió forint!) s igaz, hogy a géphez mellékelt gépkönyvet a tervező készítette, de a gyár nem ellenőrizte, és így szakszerűtlen, fórcmurikát kapott a szovjet fél. Nem lehet figyelmen kívül hagyná ebben az „elfuserált” exjxurtügyben a Géptervező és Műszaki Iroda felelőtlen szerepét sem. A Központi Döntőbizottság által felkért szakértő ugyan finoman azt állapította meg, hogy „ ... A tervezőiroda az EH—91-es típusú berendezéssel nem valósította meg azoikait a feladatokat, melyekéit egy új gépnél konstrukciós szempontból szem előtt kell tartani. A gép gondos felügyelet mellett üzemeltethető ugyan, de ez nem felel meg a gyakórCia/tnaík” ... Aim mi tovább mennénk, felvetve a Géptervező két konstruktőrjének komoly felelősségét. Virág Józsefet és Tornán Zoltánt nem mentesíti, hogy új gépet találtak fel, s ezért veit aranyi baj vele. — Egyetlen gépnél, egyetlen új gépnél sem szabad Ilyen pongyola tervdokumentációt adni, mert ebből a népgazdaságnak kára származik. Felelő* az Iper-igazgatóság is, mert a ki nem kísérletezett, rossz, teljesen hibás konstrukciót exportra vinni sürgette, amikor maga sem vdlit tisztában azzal, a gép beválik-e, vagy sem, elmulasztotta a 'kötelező ellenőrzést, nem kísérte gondosan figyelemmel ae EH—91-es útját a megindulástói a végső sikertelenségig, amit korábban beavatkozva megakadályozhatott volna. A Központi DöniíőbizóttsáE csak az ügy belső, gazdasági hibáira talált gyógyírt. Az általa megítélt félmilliót kifizeti a Sopiama Gépgyár és a Géptervező, — az állam pénzéből! Tanulságul nem ártana 1963-ban végleg felidéz ni: az exportra kerülő termékeknél nagyobb felelősséggel kell eljárni, nem engedni ki hazánk területéről hibás, rossz árut, mert az anyagi kárán felül egyéb kárunk is szár- masaik, belőle. SzHts István Még ebben az évben átadják a forgalomnak a drávasztár cíi tíz kilométeres bekötőutat. A kőpálya e hónapban elkészül, a burkolással december harmincegyig végeznek. Együtt — jobban Hasznos volt a tanácsok összevonása a Tenkes alján Az egyesítés előtt a siklósi és a máriagyűdi közös gazdaság a közepesekhez tartozott, a terehegyi pedig gyengének szá mííott. Amikor összevonták a tsz-eket és a siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz területe 4600 holdra növekedett, a gazdálkodás szinte az átlag fölé emelkedett és ha még nem is osztanak nagy összeget, azért szilárd, jól megalapozott gazdaság lett belőle. Nem kell utazgatni Csakhogy a gazdasági ösz- szevonás és megerősödés már szűknek találta a közigazgatási határokat és a községenként! kötöttségeket. Egy termelőszövetkezet ugyanabban az ügyben nem járhat el négy felé. Ezért fordult a tsz a tanácsokhoz, falvakhoz, döntsenek a közigazgatás összevonása mellett. Ez év februárjának utolsó napján megszületett a határozat, amely szerint siklósi központtal megalakult Harkány, Máriagyűd, Tere hegy közös tanácsa. Már ez a rövid idő is azt bizonyítja, hogy helyes volt a döntés. Eloszlottak azok a kéMeleg, tiszta kocsikban Szénnel megpakolva, vízzel teletöltve indul a mozdony a fűtőháztól a szerelvény elé. A szerelvény ott áll az állomás főépülete előtt Az Idő 13 óra húsz perc. Most áll rá a mozdony, mert eddig foglalt volt a vágány, — Hova indulnak? — kérdezzük Bérezés György mozdonyvezetőtől. — Pécs-—Siklós—Béremén d és vissza. — Ez viszonylag nem nagy távolság. A fűtési szezonban' mennyi szénnel vesznek fel | többet, mint nyáron? — Öt mázsa tüzelő kell erre j az útra. Most 19—15 fok kö- í Zott lehet a hőmérséklet tehát fél órával az indulás előtt j megkezdjük a kocsik előmele- j gítését. Hosszabb úton több j mint egy tonna tüzelő fogy el. j A kocsik foglaltak. A lehű- 1 zott ablakokból kíváncsi fejek hajolnak ki, az ajtók tárva-. nyitva. Egy kapcsolás és a j kábelokban megindul a gőz a j kocsikba, a kocsikból a nyitott ! ajtókon, ablakokon át a le-! vegő. — Most még hagyj ón. jó idő van. De télen ugyanez n helyzet — mondja Obliftn Andor | vontatási művezető. — Egy! ember beszáll a kocsiba, tárva 1 hagyja az ajtót, átmegy a mé-1 síkba vagy a harmadikba jobb helyet keresni, s az ajtók sorra nyitva maradnak. Az uta-! sok panaszkodnak, hogy nem ; meleg a kocsi, de arra már í nem figyelmeztetik egymást, j hogy az ajtókat, ablakokat | csukják be. — A kocsik fűtési karbantartását elvégezték? — A műhelyünk még * nyáron hozzákezdett a gőztömlők kijavításához, hogy október 15-ével fűtésre készen álljanak a kocsik. Az Itt közlekedő szerelvényeken körülbelül 700— 800 tömlő van. A karbantartók állandóan ellenőrzik a világítással együtt a tömlők állapotét is. Idén a fűtőház megfelelő szénkészletet biztosít A mellettünk lévő nagykanizsai szerelvényt éppen takarítják. Reggel kilenc óra körül érkezett, de először a hamarabb induló szerelvényeket kellett rendbehozni, most kerül sor a kanizsaira. Végh Ferenené vizes ruhával törölgeti az egyik kocsi kis asztalkáit, az ablak belső párkányét. Egy másik asszony most széli fel seprűvel. — Ügy látom, lesz dolga a kolléganőjének. — Lesz, mert a szerelvények elég piszkosak. Ez még csak tűrhető, de egyszer- tessék meg nézni a szombathelyit, Az a rengeteg papír, ételhulladék! Pedig itt a szemétgyűjtő. De megtörténik, hogy ez üres, a padló pedig tele van hulladékkal. Egy első osztályú kocsiban az új plüss Ülés kiégetve, a másik ülésből egy három négy zetdeciméternyi anyag kivágva. Lehetséges, hogy valaki így tett szert cipőtisztító rongyra? A fűtőtesten szalonnazsíros papír, másutt kenyér- és almahullndék. Czimmermann Katalin egy vödör vizet hoz fel. — Az előbb három vödörnél kellett egy kocsi felmosásához, de még így is csíkos maradt a linóleum. Nem csodálkozunk. Kitisztított, frissen mosott kocsin men tünk végig az előbb. Egy órával indulás előtt már bent ültek néhányan. Az egyik asztalkán szétterített szalvéta, rajta ennivaló, de a földön már kenyérhulladék, papírdarabok. Mi lesz itt, ha a szerelvény hatvan-hetven vagy kétszáz kilométert megtesz?! — ötven ember dolgozik az állomás területén, hogy rendben tartsuk a kocsikat. Három hetenként a kocsik nagytakarítását, naponta a felmosást, töröigetést végezzük. Igen, az ablakok porosak. De nem jutnak hozzá időben az asszonyok, mert órákat kell eltöl- teniök a kocsi belső tisztításával. Nagy az utazóforgalom. Nem csoda. Nálunk a vonat a legolcsóbb közlekedési eszköz. Az ipar fejlődése is magával hozta, hogy több munkás utazik akár naponta, vagy hetenként. Piaci napokon is rengetegen jönnek be Pécsre. Huszonnégy óra alatt 280—300 szerelvény fordul meg az állomáson. Elkelne több kocsi is. De egyelőre ennyivel kell gazdálkodni, amennyi van. S lehet is, ha az utasok is óvják. Mert sáros cipővel nem kell az ülésre éllmi, vagy letörni a villanykapcsolót, elvinni az égőt, leszaggatni a függönyt. Talán jobban is megbecsülhetnénk egymás munkáját, s mindannyiunk vagyonát, ez esetben a vonatok személy- kocsijait. telyek, amelyek kezdetben kísérték a tanácsok összevonását. Sokan úgy vélték, hogy a peremközségeket ezzel az intézkedéssel sorvasztásra kárhoztatták és megkezdődik az utazgatás mindenféle vitás ügyben, úgy, mint valamikor a körjegyzőségek idején. A döntés szerint Harkányban és Móriagyűdön tanácsi kirendeltséget állítottak fel, Tere- hegy pedig olyan közel van ma már Harkányhoz, hogy a szélső házak már találkoznak, így kirendeltségre nincs szükség, habár itt is alkalmaztak félnapos hivatalsegédet. így aztán a legfontosabb, úgynevezett mindennapi ügyeket a falvakban intézik. Harkányban is, Máriagyűdön is kiadják a különféle hatósági igazolásokat, járlatleveleket, sőt itt intézik a házhelyek birtokba adását is. Az adót központilag — Siklóson — kezelik, de az adóügyesek a hét meghatározott napjain kiszállnak a helyszínre. Egyetlen dolog, ami miatt a központba kell beutazni, ha lakásügyben szükséges tanácsi döntés. Ez a tanácselnök hatáskörébe tartozik, Fejlődnek a peremköm»égek Községfejlesztés miatt is sokan felszólaltak az egyesítés ellen. Ez az év, meg a jövő évi tervek bizonyítják, hogy nem volt ok az aggodalomra. Központilag kezelik ugyan a községfejlesztési alapot, de minden falu visszakapja az általa befizetett összeget járdában, útburkolatban. Néhány példa: Terehegy harmincezer forint községfejlesztést fizet jövőre, ugyanennyi forint értékben építenek járdát a faluban. Harkány félmillióval szerepel az 1964-es tervekben és félmilliót költenek útépítésre, járdákra, a villanyhálózat fejlesztésére. Sőt, a költségvetés is biztosítja a peremközségek önállóságát és jobb ellátását. Az összevont költségvetés hatmillió forint a jövő évben és ebből a jelentős összegből már lehetővé vált, hogy egymagában az útépítésre egymilliót szakítsanak ki. Éppen ebben van az összevonás egyik jelentősége, hogy olyan, átfogó és nagyarányú terveket is megvalósíthatnak most már, amilyeneket koréb- I ban a kis falvak, csekélykei pénzükkel még lehetetlennek tartottak. Most például egészen közeli tervnek ígérkezik a községek kommunális ellátása, jó ivóvíz biztosítása, hogy csapról folyjon a víz kerekes kutak helyett Az összevonással sok mindent kaptak is a községek. A régi tanácsi épületek felszabadultak. Terehegyen orvosi rendelő lesz belőle, ahová időszakonként kijár a diósviszlói körzeti orvos. Máriagyűdön óvodát és lakást alakítottak ki az épületből. Harkányban oda kerül a könyvtár és helyet kapnak a tanácsépületben a párt- és a tömegszervezetek. De a tanácsok összevonásának eredménye az is, hogy Siklós már a harmadik körzeti orvosi állás betöltését tervezi, amivel javul a peremközségek egészségügyi ellátottsága. Lakás már van, most a jóváhagyásra, az állás betöltésére várnak. Húszezre» város Anti pedig a sorvasztással kapcsolatos aggodalmakat illeti — ezek sem állják meg a he lyüket, hiszen már nyilvánosságra hozták az elképzelést, hogy Siklós, Máriagyűd és Harkány belátható időn belül fürdő-idegenforgalmi város lesz. Már ma közel kilencezer lakos tartozik a siklósi tanácshoz és másfél évtized múltán meghaladja majd a húszezret. Nem épül össze, inkább zöldövezetekkel, sétányokkal, park erdővel, és mesterséges tavakkal választják majd el egymás tói az egyes városrészeket. — Ennek a nagyszabású városfejlesztési tervnek a megvalósulását is jobban elősegítheti az összevont, központilag Intézkedő tanács. A termelőszövetkezet megteremtette a gazdasági alapokat, a tanács a közigazgatási feltételeket biztosította és ml|nd a kettőből a lakosság húzza a hasznot, azáltal, hogy számára jobb, kedvező élet- körülményeket — gyorsabb, racionalizáltabb ügyintézést biztosítanak. És még egy: sokak véleménye, hogy az összevonással javult a tanácsi munka színvonala. Döntésük megalapozottabb, intézkedésük gyorsabb és lényegbevágó. Már ez egymagában is amellett szól, hogy érdemes volt februárban a négy községi tanács összevonása mellett dönteni. Gáldonyj Béla Villamos gépek tekercselését és javítását, átszervezett tekercselő- üzemünkben rövid határidőre vállaljuk Állami Vállalatokkal, Állami Gazdaságokkal stb. karbantartási szerződéseket vállalunk. Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat Kaposvár, Május 1 u. 30. I
