Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

■V

NOVEMBER 20

Szocialista brigádok alakulnak a termelőszövetkezetekben

A mohácsi járásban megkezdődtek az előkészítő munkák

Tanácskozást tartottak a közelmúltban a Bólyi Állami Gazdaság szocialista címért küzdő brigádjai. A tanácskozáson Lukics József, a mohácsi járási pártbizottság ágit. prop, osztályának vezetője, valamint a lippói, bólyi, ba- barci, somberek!, illetve mohácsi Uj Barázda Tsz párttitkárai is megjelentek. Lukics elvtársat és az öt tsz- párttitkárt nem a puszta kíváncsiság vezérelte Bolyba, hanem az a szándék, hogy — ha a bólyi tapasztalatok kedvezők lesznek — a tsz-ekben is megalakítják az első szocialista brigádokat.

A bólyi példa

Az új brigádok munkájáról Fóris Kálmán, a 29 ezer holdas gazdaság egységes pártvezetőségének titkára számolt be. Elmondotta, hogy 25 szocialista címért küzdő brigádjuk van, valamennyi a múlt év őszén, a VIII. pártkongresszus előtt alakult meg. A 25 brigádból 14 traktoros, 9 állattenyésztési és 2 pedig műhelyi brigád. A növénytermesztésben tehát még nincs szocialista címért küzdő brigádjuk, mert ott még nem értek meg erre a feltételek.

A szocialista cím elnyeréséért folyó versengés új színt hozott a fenti brigádok életébe és az egész gazdaságban meggyorsította a munkát Több traktorosbrigád már szeptember 30-ra teljesítette, vagy megközelítette éves tervét, a gondosabb gépápolás következtében több százezer forintot takarítanak meg az alkatrész felhasználásánál. Hasonlókat mondhatunk az állattenyésztőkről is: a szocialista címért küzdő tehenészbrigádok túlszárnyalják mar- hahizlaiási terveiket,

Fellendült a tanulási mozgalom és közösségi élet is. A szocialista brigódtagok jelen- tős része technikumba, illetve általános iskolába jár, a 25 I brigád csaknem mind a 334! tagja részt vesz a munkásakadémia előadásain. Nem Mányoznak a nívós szakmai tanfolyamok sem. Ami pedig a közösségi életet illeti: rendszeressé váltak a családlátogatások, a nyári vasárnapon egész brigádok, illetve brigád- családtagok utaztak Harkányba, Abaligetre és a megye más pihenőhelyeire.

Bár a 25 brigád munkája nem hiba nélküli, Lukics elv- ♦árs és az öt tsz-párttitkár arra a következtetésre jutott, hogy példájuk úgy is ösztön- I nő a tsz-ek számára, s semmií akadálya annak, hogy több j tsz-ben maguk is megalakítsák a szocialista brigádokat.

Megértek a feltételek

Lukics elvtárs és az öt tsz- párttitkár nem véletlenül beszélt csak több tsz-ről, és nem a tsz-ek egészéről. Gondos elemzések után ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy valamennyi termelőszövetkezetben még nem lehetne szocialista brigádokat alakítani. Az alakításnak csak ott van értelme, ahol annak feltételei megteremtődtek. Legalább három ilyen feltételt állapíthatnánk meg, amelyek meghatározása a következő:

1. erős tsz, szilárd szakmad- poii tikai vezetés, s ami ezzel jár: az állami gazdasági színvonalat megközelítő munka- azerveaettség és munkafegyelem; 2. stabil törzsgárda az állattenyésztőknél és traktorosoknál; 3. a szakmai-politikai továbbképzés, és a tartalmasabb közösségi élet igényének legalább olyan minimális foka, amely reálissá teszi a szocialista brigádok megalakítását.

Aligha szorul bizonyításra, hogy ezek a feltételek valóban fontosak a szocialista brigádok megalakításához. Hogy az első feltételnél kezdjük: ahol a szakmai-politikai vezetés nem elég szilárd, ahol a szövetkezet gyenge, ott nem, esetleg csak abban az esetben lehet szocialista brigádot ala%Städten gyenge tsz valamelyik kollektívája kitűnőre vizsgázik munkaszeretetből, összetartásból, stb- ből. Ami pedig a stabil traktoros- és állattenyésztő-gárdát illeti: ott, ahol a traktorosok vagy tehenészek örökösen váltogatják egymást, szó sem lehet szocialista brigádok létrehozásáról.

Érdemes lesz megvizsgálni, hogy a mohácsi járás erős termelőszövetkezetei megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek. Nézzük a mohácsi Uj Barázda Tsz példáját. 1. A szövetkezet elnöke Józsa István, korábban hosszú éveken át a megyei gépállomások igazgatója volt; párttitkára ömacht János, a járási pártbizottságról kérte magát a szövetkezetbe. Mind a ketten gyakorlott és tapasztalt vezetők. A szövetkezetben három jól képzett agronómus dolgozik. A tsz a prémiumot is beleszámítva, több mint 40 forintot fizet munkaegységenként. Az emberek szívesen dolgoznak, mert értelmét látják a munkájuknak. 2. összeszokott törzsgárda dolgozik az állattenyésztőknél és traktorosoknál, a párttitkár szerint nem lehet olyan célt kitűzni a traktorosok elé, amit ne teljesítenének. 3. Tizenkét ember jár a szövetkezetből technikumba, négy általános iskolába, 42 szakmunkás-tanfolyamra, 56 pedig politikai oktatásra.

A tények figyelmes elemzése után csak egy kővetkeztetósre juthatunk: ebben a szövetkezetben lehet szocialista brigádokat alakítani! Ehhez már csak a teljesség kedvéért kell hozzátenni, hogy a mohácsi Uj Barázda Tsz nem egyedülálló a járásban: több mint tíz szövetkezet van a járás 27 tsz-e közül, amelyről hasonlókat írhatnánk.

A kezdet: öt tus-ben

A mohácsi járási pártbizottság a fentiekből kiindulva elhatározta, hogy abban az öt tsz-ben — amelynek párttitkárai a bólyi tanácskozáson járták — a tél folyamán megalakítják az első szocialista brigádokat. Az alakítást előkészítő munka első fázisa min den szövetkezetben a párttaggyűlés lesz. Ezt a taggyűlést a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben már megtartották. A kommunista traktorosok és állattenyésztők lelkesen üdvözölték a pártvezetőség tervét. Valószínű hasonló lesz a fogadtatás a másik négy tsz-ben is, így az első szocialista brigádok létrejötte tehát biztosra vehető.

A járási pártbizottság természetesen nem áll meg az öt szövetkezetnél. A többi erős tsz-ben is megalakítják majd a szocialista brigádokat, a szocialista brigádok mozgalma néhány év alatt tehát az egész járásban eltérjed és általánossá válik.

M. L.

Gabonacsereakció

Érdekes és nagyon életrevaló csereakciót indított ezelőtt másáéi hónappal a Ter- ményfargatani Vállalat. Az ak dó lényege az, hogy a termelőszövetkezeti tagság búzafeles legét nagyon előnyösen takarmánygabonára cserélik át Időszerűségét könnyű megmagyarázni, hiszen a termelőszövetkezeti tagok közül jó- néhányam jóval több búzát kapnak, mint amennyit kenyérsütésre és háztartási célokra elhasználnak. Ilyenkor a maradék búzát takarmányozásra használják. Azzal, hogy a terményforgalmii egy mázsa búza helyett ugyanannyi rozsot vagy májusi morzsolt kukoricát ad a búza feletetését teljesen feleslegessé teszi, hiszen akár az árpadara, akár a kuikonicadara jobban haszno sítható, előnyösebb takarmány, mint a búza.

Azok a termelőszövetkezetek, amelyek nagyobb menynyi ségű búzát tudnak takarmánygabonára becserélni és takarmánykeverék szerződésük van a terményt orgalm i- val különösen előnyös helyzetbe jutnak, hiszen egy fuvart megtakarítanak azzal, hogy a búzáért járó árpa helyett egyenesen a takarmánykeveréket szállítják el — amelyért egyébként úgyis árpát adnának. A terményfor- galmi mór több, mint negyven vagonra kötött szerződést a tsz-ekkel, ez azt mutatja, hogy van búza felesleg, és a tsz-tagság nagy része meg is érti a csereakció hasznát.

Ilyen gazdagok vagyunk?!

A „mindenre van magyarázat” ellenére —- nem is sok tűnődés után — leül az ember és tollat fog a mérhetetlen pocsékolás ellen. Várható, az érdekelt fórumok majd „megmagyarázzák”, hogy bizonyos gépek két baranyai üzemben miért kerültek olyan sorsra, amelynek láttán az emberben felforr a vér. De a tényeken természetesen semmiféle magyarázkodás nem változtat, még akkor sem, ha azt a „népgazdasági érdekek” staniolpapírjába csomagolják.

Ládába csomagolt gépek

Köztudomású, hogy építőiparunk hallatlan erőfeszítések árán valósítja meg azt, amit a népgazdaság elvár tőle. Az erőfeszítések ott látszanak, amikor meglevő gépparkunkkal és újabb technológiai eljárásokkal igyekszünk kilábolni a hagyományos módszerek avultságából. Többek között ezért épült fel Pécsett a Stasa-üzem is, amely födémelemeket gyárt szériában, hogy az elemek beoktatá- sával meggyorsuljanak az építkezések. A Stasa-üzem elemgyártó gépsorát importáltuk, de igazán megérte, hiszen annyi födémet gyártanak vele, amennyire — legalább is a megyében — szükség van. (A szállítással persze baj van, de ez megint más kérdés) Az azonban érthetetlen, hogy az üzem miért kapott 1961-ben még egy teljes gépsort? Milliókért? Ezt a gépsort nem lehet beépíteni, üzemeltetése amúgyis csak harminc-negyven százalékos lehetne, s különben sincs gyártás-tere. A gépsor azonban ott áll az üzem területén idestova három esztendeje — ládákba csomagolva. Hogy a csomagolás, akármilyen precíz is, a végtelenségig nem óvja meg a gépet a rongálódástól, ezt minden szakember

Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat Pécsi Üzemegysége felvesz

AUTÓSZERELŐ, AUTÓ- VILLANYSZERELÖ, AUTÓKAROSSZÉRIALAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT,

szerelő segédmunkásokat, rakodókat. Jelentkezés Pécs, Megyeri űt 50. Munkaügyi osztályom

.............. J ,,t. II

I tudja. Sokkal kellemetlenebb ' érvágást jelentenek a becsomagolt gépek a népgazdaságra abban a vonatkozásban, hogy a „holt” gépek nem akkumulálnak, az importálásukra fordított összeg egyszerűen befagyott. Aztán: a probléma lán- colatszerűen folytatódik ott, hogy az építőipar is megsínyli a gépek tétlenségét

Hem gazdaságosak?'

Paradox módon egy másik

gépcsoportot pedig a szó legszorosabb értelmében azért kellett agyoncsapni, mert üzemelt. Ez pedig Mohácson történt, a Budapesti Te- mafor Vállalat mohácsi telepén. Nézzük csak, milyen kálváriát jártak be ezek a kárto- ló-gépek Budapesttől Mohácsig, illetve halálraítélésük pillanatáig.

A mohácsi telep rongy tépéssel foglalkozik. Valaki megszülte azt a nagyon helyénvaló és okos ötletet, hogy a mohácsiak mindjárt ott helyben fonállá dolgozhatnák fel az alapanyagot, azaz, ugyanezért a munkafolyamatért nem kell a tépett rongyot a fővárosba szállítani. Az ötletet végrehajtás követte. 1962 áprilisának elején, a Goldber- ger-gy árból tizennégy kártoló-gépegységet szállítottak le Mohácsra, a Temaíor- telepre. Nem voltak korszerű gépelt, hiszen 1940-ben gyártották őket Angliában, de harmadosztályú fonalkészítésre nagyszerűen megfeleltek. Üzembehelyezésük egyben — ez sem utolsó szempont — enyhítette volna Mohácson a női munkaerőfelesleg okozta gondokat Gondosan csomagolva érkezett meg a szállítmány. A mohácsi telep vezetői még emelő-darut is szereztek Pécsről, hogy a ki- és beemelés során a gépek el ne törjenek.

Most pedig tessék }Ő1 megfogózkodni! — Ez év áprilisában a Könnyűipari Minisztériumból utasítás érkezett: azonnal össze kell törni a gépeket. Hogyan? A selejtezésre kerülő gépre vagy anyagra — erre rendelet van! — a felbecsülés után fel kell hívni más üzemek, vállalatok figyelmét: hátha szükségük van egy ilyen géptípusra! És különben is: miért kell összetörni? „Mert nem gazdaságos" — volt a válasz. Tehát a gépek „halálára” meg volt az előre

gyártott érv és magyarázat. Gyorsan elkészítették a selejtezési jegyzőkönyvet. A gépek értéke négy-ötmillió forint. Megmentésükre közbenjárt a mohácsi járási pártbizottság, az ügyészség, rendőrség, s végül maguk a telep dolgozói is. De a gépeket el kellett pusztítani.

S a dolgozók — amennyiben határidőre elvégzik a gépek összetörését — négyezer forint célprémiumot kapnak. Összetörték határidőre és megkapták a pénzt.

Egy gépet megmentettek.

A Lágymányosi Dohánygyár egyik vezető műszaki embere tudomást szerzett a dologról, azonnal Mohácsra utazott és a fejéhez kapott: „Úristen. Hát mi ilyen gazdagok vagyunk!?” Bizony, ilyen gazdagok. Egy gép tehát épségben maradt, amelyet aztán átvett az említett dohánygyár, most a füstszűrös cigaretta szűrő-betétjét nagyszerűen gyárthatják ezen a gépen. Ugyanis a dohánygyár hasonló típusú gépei nem húsz esztendősek, hanem hetven évesek, 1890-ből származnak. De nemcsak a dohánygyár, hanem — ha már a Temafor-telep nem is — a megye bármelyik helyiipari vállalata szívest-örömest üzemeltette volna a gépeket.

A gépeket azonban összetörték.

Nos, valóban ilyen gazdagok vagyunk!? Több milliós gépek évekig ládában állanak, másutt összetörik, mert... Nos, ez az, amit egyelőre nem tudni: miért kárhoztatták erre a sorsra ezeket a gépeket? Akad-e ember az Építésügyi Minisztériumban és a Könnyűipari Minisztériumban, aki erre elfogadható magyarázatot ad? Mégegyszer: olyan érvet, amely igazolja milliós értékek pocsékolását?!

Rab Ferenc

Nemzeti történelmünk fordulópontja

M

a negyvenöt éve, 1918. november 20-án alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja.

Ha történelmi tetteket rangsorolni akarjuk, akkor a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek azt a tettét, hogy létrehozta a munkásosztály harcos, forradalmi élcsapatát, a legnagyobb történelmi tettek közé kell helyeznünk. A KMP megalakításával került a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó tömegek élére olyan forradalmi vezérkar, amely a marxizmus—leniniz- rnus eszméivel felfegyverezve tudta harcba vinni és győzelemre vezetni. Negyvenöt évvel ezelőtt született az a párt, amelynek vezetésével győzött a szocialista forradalom hazánkban, amely megszervezte a proletárdiktatúrát, irányította a szocializmus alapjainak lerakását és vezeti népünket a szocialista társadalmi rendszer teljes felépítéséhez.

Negyvenöt éve él a párt. És ez alatt a negyvenöt év alatt a magyar nép olyan utat járt meg, amilyet előbb csak évszázadok alatt tett meg. Hősi harcok, nagy megpróbáltatások és nagy győzelmek jelzik ezt az utat. Széttörtünk elavult társadalmi viszonyokat, leraktuk egy új társadalmi rend alapjait és biztosan haladunk az emberi társadalom fejlődésének csúcsa, a kommunista társadalom megvalósítása felé.

A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítása — negyvenöt év távlatából bizonyosan megállapíthatjuk —- nemzeti történelmünknek nem egy egyszerű momentuma, hanem nemzeti történelmünk fordulópontját jelző történelmi esemény. Nemzeti történelmünk megelőző fejlődésének szülötte a KMP, amely a magyar társadalom kibékíthetetlen ellentmondásainak évtizedes vajúdása után látott napvilágot. A félbenmaradt 1848—49-es forradalom, a feudális nagybirtok, a gyarmati uralomra törekvő osztrák és a nemzeti uralomra törekvő hazai burzsoázia, a bérrabszolgaságba hajszolt magyar proletariátus, a földönfutásra ítélt magyar parasztság, az első világháborúnak a népet kínzó pokla volt az a kohó, ahol egy új forradalom izzása hevítette a szenvedélyeket, ahol új forradalmak érlelődtek, amelyek vezető élcsapat után kiáltottak. A kialakuló forradalmi helyzet szükségszerű gyermeke volt a kommunista párt, amely azért született, hogy megmutassa, hogyan lehet az elfojtott energiákkal levegőbe repíteni a fojtogató régit és megalkotni az újat.

A Kommunisták Magyar- ” országi Pártja sajátos magyar viszonyok között született. Szülőföldje a budapesti munkáskerületek. Gyárak, bérházak, műhelyek. A szakszervezetek baloldalt csoportjai és a vidéki agrárproletár mozgalmak nevelték ki a vezetőit és harcosait. Soraiban egyesültek a baloldali szocialisták, akik hadat üzentek az opportunizmusnak, az anti- mjlitarista értelmiségiek, az orosz forradalom kohójában kommunistává edződött Szov- jet-Oroszországbőí hazatérő hadifoglyok.

Ha pártunk születéséről van szó, emlékeznünk kell a Szovjetunió Kommunista Pártjára is — Lenin pártjára —, amely ösztönözte létrehozását, és soha nem szűnt meg segíteni, amelyik párttól sokat tanultunk, amely párttal a marxizmus—leninizmus alapján nyugvó szilárd elvi, elvtársi viszonyunk alakult kh

A magyar kommunisták partja születésétől a magyar nép legnemzetíbb pártja, a nemzeti érdekek legkövetkezetesebb képviselője és védelmezője. A dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság idején, a Horthy fasizmus nehéz évei alatt, és felszabadulásunkat követően mindig a kommunista párt és a magyar kommunisták képviselték a magyar nemzet legigazibb érdekeit. Nemzeti párt a miénk, mart legfőbb célja a magyar nép boldogulásának útját megmutatni, a magyar nép felemelkedéséért munkálkodni. Ugyanakkor a magyar kommunisták pártja minden körülmények között internacionalista párt is volt. Internacionalista feladatának tekintette mindenkor a többi ország munkásainak és dolgozóinak harcát segíteni. Mindenkor az internacionalizmus próbakövének tekintette a Szovjetunióhoz fűződő forradalmi kapcsolatot, a szovjet néppel folytatott közös harcot. Most, a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vitában is ugyanazon —■ a marxizmus—leninizmus elvi álláspontján állva, — a Szovjetunió és a kommunista pártok többségével együtt képviseli a lenini álláspontot

P ártunk története kézzel* foghatóan bizonyítja, hogy a párt csak akkor válhat a tömegek vezetőjévé, ha ösz- szeforr a néppel. Pártunk min den sikerének titka a dolgozó néppel való szoros kapcsolatában rejlik. Ezt mutatják a Tanácsköztársaság, a két és fél évtizedes illegalitás és a felszabadulást követő éveik tapasztalatai.

Sajnos pártunk története azt is bizonyítja, hogy a dogma- tizmus, az elavult elképzelésekhez való merev ragaszkodás ,vagy a türelmetlen előre- szaladás súlyos károkat okozhat a pártnak, a népnek. Volt időszak, amikor pártunk politikájában hibák keletkeztek, és a kedvező talajon a jobboldali revizionisták tevékenysége is megerősödött és a bur- zsoa restauráció veszélye fenyegetett.

Az 1958 óta folytatott politikánk és gyakorlati eredményeink ismételten bizonyítják, hogy az a helyes elvi politika, amelyik helyesen fejezi ki a dolgozó közvetlen és távoli érdekejt, amely elveti a szektás módszereket, a parancsolgatást.

Az utolsó hat év nagy eredménye, hogy a kétfrontos harcban úrrá lett pártunk a különböző elhajlások felett, megvalósította és érvényesíti a lenini vezetési elveket, leküzdöttük a személyi kultusz maradványait és igazságot szolgáltattunk a személyi kultusz által okozott károkért elvtársainknak és az egész magyar népnek.

Nem könnyű és sima utat járt meg pártunk az elmúlt negyvenöt év alatt. Mártírjaink vére, az átmeneti kudarcok jelzik az út nehézségeit. Ezen a napon azokra az elvtársainkra is emlékezünk, akik a legnagyobb áldozattól sem riadtak vissza, hogy szolgálják azt a nagy célt, amit pártunk tűzött maga elé: harcolni az egész nép felszabadításáért. Megőrizzük emléküket, akik nem rjadtak vissza a nehézségektől és töretlenül megőrizték hitüket, a nehéz harcok idején is.

M i, akik ma élünk, sze• 1 rencsés kor gyermekei vagyunk. A szocializmus világ méretű győzelme korának gyermekei. Dicsőség a pártnak, győzelmeink szervezőjének és vezetőjének.

K. P.

Két Üel az én vége előtt telei temet az őgrária leiáfipr

A jé imwStaveraeny szervezés eredményeként szinte

már hagyományossá válók, hogy az Agrárt a Kemónyítő- ,‘Tyár minden évben december 31-e előtt teljesít! tervét, i Idén az Agrária dolgozói

* vállalták, hogy Vap/en felül

915 000 forint értékű árut termelnek. November 16-án reggel ezt a vállalást 20 000 forinttal túlteljesítették.

Mivel a gyógyszeripar több penicillin és Bi2_es vitaminhoz szükséges alapanyagra tart igényt, ennek gyártását jlgótare hozták s eddig 109

százalékra teljesítették. Az év hátralévő idejében főleg dextrin és keményítő készítést végeznek, s előreláthatóan december 15-re befejezik éves tervüket, amely jelenleg 93,8 százalékos eredményt mutat

á