Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
A csillagászat legújabb eredményei Az űrhajós biztonsága A „HÄBORU ES BÉKE” 55 KÖTETBEN Prágában 46 éve működik a vakok nyomdája, amely Braille írású könyveket és folyóiratokat ad ki. Itt nyomtatják az 1300 példányban * megjelenő „Zóna” újságot, amelyet 32 országba küldenek meg. Az újság főszerkesztője, valamint a nyomda munkásainak és alkalmazottainak többsége világtalan. Ismeretes, hogy a Braille írás a rendes betűkkel írt könyvekhez viszonyítva sokkal több helyet igényel. Solo- hov Csendes Don-ja 55 kötetben jelent meg és súlya 110 kilogramm. A nyomdában kiadott „legnehezebb” regény Tolsztoj „Háború és béké”-je. Az 55 kötetben megjelent regény csaknem 120 kilogrammot nyom. Sz. U A szovjet űrhajózás flő | bálya az, hogy teljesen ve- i szélytelenmé kell tenni az űr- ! hajós útját. Ez azonban nem egyszerű dolog, mert az űri hajós biztonságához hozzátar- | toziik az, hogy az útja kényelmes legyen (vagyis biztosítva legyenek az életfunkciók legkedvezőbb feltételei), védve legyen a sugárzástól, a meteoritoktól, ha baj lép fel, megmenekülhessen az út minden szakaszában. Ezek közül csak egyik védelmi berendezésről szólunk most. Kezdjük ezen: ha sofőr bajt észlel a kocsin, megállítja, kiszáll, kijavítja a hibát. A repülőgépnél már nehezebb a feladat. Ejtőernyővel kell „kiszállná” belőle. Az űrhajós meg még ezt is nehezen teheti meg: az óriási sebesség, a csillagászati távolságok, a baj megállapításához rendelkezésre álló rövid idő miatt Az a veszély, hogy meteoritokkal ütközik össze az űrhajó, a legkevésbé fenyegeti az űrhajóst Amerikai újság közölte a megállapítást, hogy ilyen összeütközés 230 évben egyszer fordulhat csak elő. De tegyük fél, mégis megtörténik a baj és az űrhajósnak kényszerleszállást kell végeznie. El nem hagyhatja tudniillik az űrhajót, mert fékezőberendezés és a hideg elleni védelem nélkül nem érné el élve a Földet A kényszerleszálláshoz azonban idő kéH Addig pedig rá kell bíznia magát a fedélzeti védőberendezésre és a védőöl- tözetére. Mikor hagyhatja el az űrhajót? Amikor még csak rátért a bolygópályáról a visszatérő röppályára az űrhajó, nem Ui gépek — hasznos újítások Automata benzinkút Nemrégen megnyílt Zürichben az első automatizált benzinkút. Az autós bedob egy ötfrankost, az automata viszont kidob egy ötliteres benzinkannát, megtöltik a tankot, és visszateszik az üres kannát. Erre az automata gépből kihull 2,50 frank, mint a kanna betétdíja. Érdekes, hogy a kannát már több alkalommal elvitték, bár forgalmi ára alig 2 frank. Új mezőgazdasági &épek Az Amerikai Egyesült Államokban a napokban mutatták be az újfajta salátaszedő gépet. Óránként, másfél kilométer sebességgel halad végig a salátaültetvényen; egy futószalagon kinyúló szerkezet minden salátafejre nyomást j gyakorol, és egy elektronikus I készülék jelzi, hogy a saláta rugalmassága megfelelő-e? Ha i igen, egy miniatűr nyaktiló óránként 4500 fejet vág le; ötször annyit, mint a leggyorsabb kezű munkás, aki nem is tapogatja meg olyan nagyszerűen a fejeket. Sok bajt okoz, hogy a,bálázó drót egy töredéke esetleg benn marad, a szénában, ily módon megsebzi, vagy éppenséggel megöli a takarmányo- zotl .’”’+ot. Erősen mágnesezett drótot helyeznek el a rakodógép futószalagjára, amely jelzi, ha fémdarab kerül a közelébe, sőt ki is veti azt a szénából ötletes találmány a legújabb diótörő, mely nevével ellentétben nem töri a diót, hanem robbantja. A készülék apró lyukat fúr a héjba, majd acetilén és oxigén gázkeveréket fuj bele, természetesen minimális mennyiségben. Ez szétveti a héját, de a dió magja sértetlen marad. Teljesítmény: 900 darab óránként. Ehető csomagolóanyag Végül a londoni csomagoló konferencia legújabb kiállításának egyik érdekességéről: bemutatták az ehető csomagolóanyagot Ez a növényi anyagokból készült hártya húsfélék csomagolására és borítására szolgál. Színtelen, íztelen, szag tálán, átereszti a vízgőzt és a levegőt, úgyhogy a bele csomagolt anyag tud „léLegzeni”. A húst vagy húskészítményt vele együtt meg lehet főzni, sütni, hűteni, vagy egyszerűen tartani — és megenni. A hártya egyik érdekessége, hogy szabad levegőn a tartóssága megkétszereződik, és majdnem 180 fokos hőmér- sékletkülönbözetet bír ki. Sényi Imre ! hagyhatja eä, meri lángok tóm bolnak körülötte. Csak a légkör alsóbb rétegeibe érve hagy hatja el és érhet fülke nélkül a Földre. Ekkor kell káröpíttet nie magát a hajító-szerkezet- tel: ki kell „lövetnie” magát a „hajító puskából”. Miből áll a hajító szerkezet? A karosszékből, amelyben ül az űrhajós az útja alatt. Ezzel együtt kell kirepülnie a fülkéből. Ez az a „lövedék”, amelynek henger alakú tartó- rúdja egy pontosan olyan kaliberű „puskacső” torkába illeszkedik, s a. puskacsőbe berobbanó gázok lökik ki az űrhajóból a karosszéket, a bele- szíjazótt űrhajóssal. A kilövésikor a karosszék sebessége a másodperc töredéke alatt nullától néhány m/mp- re fokozódik, az űrhajóst lökésszerűen éri a súlyterhelés érzése. Szerencsére ez a kellemetlen érzés csak rövid ideig tart — ezért nevezik lökésszerűnek — és megszűnik, amint egyenletessé vált a sebesség. Ekkor várja az űrhajós, hogy bekövetkezzék a pillanat, amikor — fontos, hogy egyetlen mozdulattal, egyetlen kapcsot megoldva! — elszabadítsa magát a karosszéktől és ejtőernyőjével leereszkedjék. (Az ejtőernyőnek nem csak ekkor van szerepe, hanem már akkor kinyílik egy másik, kisebb s a karosszék mozgását módosító ernyő, amikor az megindult az űrhajóssal: akkor a karosszók gyors és szabálytalan, bukdácsoló forgását kell ejtőernyővel megszüntetni.) Az űrhajós a saját ejtőernyőjét aikkor nyitja ld, amikor a karosszék ernyője lefékezte a karosszéik sebességét. Különben a levegő hirtelen ellenállása elszakítaná az ő saját ernyőjét, az ernyő köteleit, amellett hirtelen súlyterhelés is érné az űrhajóst. Szélsőséges lehetőséget feltételezve, ilyen módon biztosítja abban az esetben is az űrhajók tökéletes konstrukciója az űrhajós veszélytelen kényszerleszállását. G. Szvjatlanor a műszaki tudományok kandidátusa PUáisáfr a Az űrhajózás — a kozmosz közvetlen megismerésének — korszakában az ember fokozott figyelemmel fordul a boly gók világa felé. mert minimálisra kell csökkenteni ' á későbbi űrhajósokat érhető meglepetéseket, tervszerűen fel kell számolni az ismeretlent. A csillagászat számos új eredménye, felfedezése közül természetesen nehéz kiválasztani a legfontosabbakat, azokat, amelyeket az utókor is döntőnek talál; éppen ezért mi a könnyebb megoldást választjuk. Röviden ismertetjük a csillagászat legérdekesebb új felfedezéseit. A FÖLD ÉS KÖRNYEZETE Az űrhajózás kezdeti korszakának eddigi legfontosabb felfedezésének a Föld sugárzó- náinak felismerését tartják. A sugárzási övezetekkel koszorúzott Föld körül most a szovjet Mars-1 bolygóközi állomás és az amerikai Mariner-2 Venus rakéta műszereinek „jelentései” alapján felfedeztek egy harmadik- sugártartományt amely az előbbi kettő fölött, mintegy 70—80 ezer kilométer magasságban húzódik. A harmadik övezetet az első becslések alapján gyengébbnek tartják az első kettőnél s így ez nem jelent halálos veszélyt a rajta keresztül haladó űrhajósok számára. Az eddigi több, mint 200 mesterséges égitest, köztük nyolc mesterséges bolygó méréseinek — mikrometeor számláló berendezéseinek észlelése — alapján elhanyagolhatónak tűnik a bolygóközi térben a meteorveszély. Nagyon valószínűtlen, hogy a jövő űrexpedíciói éppen meteor-találat következtében pusztuljanak ei. A becslések szerint egy századmilliméter vastagságú alumínium fólia több mint . két éven át képes ellenálltad a mikrometeorok záporának. Ennél valamivel vastagabb űrhajófal évtizedeken át megvédené utasait s így semmiféle naprendszerbeli utazást meteorveszély nem fenyeget. Ha már a meteoroknál tartunk, megemlítünk egy érdekességet. Ügy látszik sikerült megtalálni a földre hullott meteorok érkezési időpontját meghatározó fizikai módszert. Azt a véletlen esetet kivéve, amikor az ember szeme láttára hullik a földre egy kozmikus kő vagy vásdarab, eddig nem tudták, hogy egy megtalált meteorit lényegében mikor érkezett a Földre. A nagy arizonai meteorkráter környékén végzett geológiai vizsgálatokból például arra következtettek, hogy egy 10—100 ezer tonna súlyú meteortest vájta ki 5—50 ezer évvel ezelőtt. Az új atomfizikai módszerrel viszonylag pontosan kimutatták, hogy a mexikói Tlaxcala városka mellett 1872- ben talált 1300 kg súlyú meteorvas éppen 800 ezer évvel ezelőtt, a Föld első ' eljegesedés! hullámának j idején, a pleisztocén korszakban érkezett. Egy másik kozmikus „látogató” az 1961-ben Alabamá- ban talált meteorit pedig kereken 3 millió éve vendége a Földnek. A KÉT SZOMSZÉDVAR — A MARS ÉS A VENUS Igen érdekes eredményeket értek el a bolygók kutatása terén is. A Mariner-2 rakéta kimutatta, hogy a Venus bolygónak igen gyenge mágneses tere lehet, mert a Venus rakéta — a bolygótól 84 ezer kilométer távolságra elhaladva — nem jelzett mágneses teret. Csillagászok elméleti számításai szerint — ezeket a negatív eredményű távcsöves megfigyelésekre alapozták — a Venus bolygónak aligha lehet kísérője, holdja. Ha van is egyáltalában, igen kisméretű lehet, tíz kilométernél kisebb átmérővel és — ha van —igen közel keringhet a Venus felszínéhez. A Venus bolygó magas hőmérsékletével kapcsolatos aggodalom továbbra is fennáll. Az onnan érkező 1,35 mm-es hullámhosszú rádiósugárzás 4200, 4300 fokos hőmérsékletre utal. -Most már csak egyben reménykedhetnek a jövő űrhajósai: a magas hőmérséklet talán nem a bolygó felszínén, hanem a magaslégkörében uralkodik s a felszíne talán nem oly barátságtalan világ, mám a rádiósugárzás mutatja. A Mars bolygóval kapcsolatban annyi új, érdekes felfedezés született, hogy ezek puszta felsorolása is meghaladná cikkünk kereteit. Mindenesetre a Mars kisebb — 6790- km átmérőjű — mint eddig gondolták, ezenkívül jóval lapultabb, mint a I Föld. Egyenlítői átmérője csak .6710 kilométer, viszont- a tömege nagyobb mint eddig vélték. A Mars anyagának átlagos sűrűsége 4,09-szer sűrűbb a víznél. Az új mérések folytán módosítani fogják az űrrepülési tervek alapvető feltételeit. Dolfus francia csillagász kimutatta a Mars légkörében a vizpára jelenlétét. Kitűnt, hogy a Föld „öccse” bizony igen száraz égitest. Ha az ottani vízpára lecsapódna a felszínre, csak néhány század,milliméter vastagságú tenger keletkezne belőle. (Az esernyő és a sárcipő alighanem felesleges lesz a Marson.) A marsbeli élet problémája régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Ezen a téren most újabb eredményt sikerült elérni. Egy laboratóriumban mesterséges marslégkört állítottak elő, amelynek „receptje” a következő: 99,67 százalék nitrogén, 9 század százalék oxigén és 24 század százalék széndioxid tartalmú levegő, egytized atmoszférás nyomás és mínusz tíz — plusz húsz fok közötti hőmérséklet. Ebben a szintetikus levegőben rizsszemeket tároltak és meglepetéssel tapasztalták, hogy 50 rizsszemből 20 darab 21 napon belül kicsírázott! Alacsonyabb- rendű élőlények pl. rovarok nem pusztultak el, sőt élénkek, aktívak maradtak. Mindezek az úgynevezett exobioló- giai kísérletek arra mutatnak, hogy a Marson mégiscsak eltengődhet al ácson y abbrendű növény- és állatvilág Ganser Károly a budapesti Planetárium vezetője Kísérleti kőkorszak Az ásatások során előkerült őskori tárgyak legszorgosabb vizsgálata sem derít fényt az akkori ember életmódjának az összes részletére, arra, hogy a kezdetleges szerszámok hogyan segítették a természet erőivel szemben. Ezért vállalkozott a moszkvai és lening- rádi egyetem történész-hallgatóinak egy csoportja arra, hogy egy igen félreeső vidéken — a Szajan-hegység északi lejtőjén, a Kazár folyó mellett — a nyári szünidőben kipróbálja a tíz- és tízezer évvel ezelőtti ember életmódját, ugyanolyan körülmények között MUNKA-TANULMANYOK ... Fatörzsből vájt csónak siklik a kis öböl vizén. A csőAZ ENSZ demográfiai évkönyve Az ENSZ demográfiai évkönyvének megjelenése mindig számos érdekességet tartalmaz. Nézzük meg, miről számol be majd a legújabb füzet. A világ lakossága 1961 első felében 3 069 millió volt és 1950-től 1960-ig 560 millióval emelkedett. A világ lakossága ezen időszak alatt évente átlagban 50—55 millióval nőtt. Elfogadható tehát az a feltevés, hogy ez év végéig a világ lakossága eléri a 3 200 millió főt. A XIX. század küszöbén Földünkön 1 550 millió ember élt. Bár a lakosság jelenlegi természetes szaporulata valamelyest lelassult, a föld lakóinak száma valószínűleg 2000- le eléri a 6 milliárdot. A XX. Században tehát az emberiség I «zárna megkétszereződik és a MUC. század végére megnégyszereződik. Az óriási népesedési „eredmények” részben a halálozási arányszám csökkenésének tudhatok be. Az évkönyvből kitűnik majd, hogy a világ 26 országában az átlagos életkor meghaladta a 70 évet, ami a XVIII. századhoz képest Európában 100 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ázsiai és afrikai országok többségében élő emberek átlagos életkora az európai XVII. és XVIII. századbeli átlagos életkornak felel meg. Az ENSZ demográfiai füzetéből megtudhatjuk továbbá, hogy különösen a nők átlagos életkora emelkedik. Ez ma már kétségtelen biológiai tény, amely elsősorban abból adódik, hogy a nők kevésbé hajlamosak a szívbetegségekre, mint a férfiak. Leghosszabb életűek az emberek a skandináv országokban, Hollandiában, Franciaországban, Izraelben és az Egyesült Államokban. A legalacsonyabb halálozási arányszám országa a Szovjetunió. Még egy érdekes szám: a világ több mint 3 milliárd főt számláló lakosa közül kb 1200 millió írástudatlan, s a lakosság fele éhezik, rosszul táplált, rosszul öltözött. Az ENSZ jelenlegi közgyűlésén felhívások hangzottakéi többek között a tengerek és óceánok készleteinek jobb kihasználására. Nemcsak az óriási halgazdaságról, hanem vízinövényekről, plantonokról és egyebekről van szó, amelyek óriási élelmezési értéket jelentenek. Megfelelő szervezés esetében a tengerek és óceánok kiaknázása olcsóbb lesz, mint például a sivatagok és pusztaságok őntözíése. nak orrában félmeztelen va-! dász áll, szigonnyal. Testes j hal úszik el a csónak előtt. Hirtelen mozdulat, a szigony kőhegye átdöfte az ezüst testet. A háncsbél font kötél megfeszül, a hal erős, megrángatja a csónakot. De végül mégis sikerül kiemelni a zsákmányt. Június végétől kezdve több mint egy hónap kellett, amíg az egyetemi hallgatók beleélték magukat a kőkorszakba. Nem volt könnyű dolguk. Mert például nehezen sikerült pálcapörgetéssel tüzet lobbantam, 1 alig találták meg a szerszámokhoz való követ, s amikor megtalálták, sok bajjal járt a | csiszolás. Mert nem volt sza- ! had semmi mai eszközt igénybe venni hozzá. A kísérlet vezetője, A. Don- cov régészprofesszor mutatta meg hallgatóinak a feltételezett, őskori munkamódszere- i két. Amikor a fiatalok ezeket elsajátították, kezdődött az idő mérés: a. tűzcsiholás 3 órát j vett igénybe, egy kőkést 9 nap alatt tudtak csiszolni, kőbaltát' faragott nyéllel 11 nap alatt készítettek. Faháncsból 5 nap j alatt fontak 20 méter kötelet, kőből csiszolt varrótűvel medvebőrből 2 nap alatt varrtak egy pár csizmát. Kőbaltával 40 cm vastag törzsű fát kivágni mindössze F2~ órába telt.de csak akkor, ha apró ütésekkel, csuklóból dolgoztak. Amikor vállból mérték az ütéseket, azonnal kicsorbult a fejsze. Nyírfából kezdetleges ekét szerkesztettek, hogy felszántsák az irtást. Előbb azonban .felégették a talajfelszínt, az- | tán a hamut beleszántották a földbe. A „csiszolt-kőkorszakbeli” veremszerű kunyhót 3 nap alatt készítették el. Egy csónakot 8 nap alatt. A kísérletből kiderült, hogy az i. e. 8000 és 4000 közt élő ember nem is volt olyan ügyet len! Kőszerszámaival bátran meg tudta állni helyét a természetben. I UGRÁS AZ ÉVEZREDEKEN AT A folyó fölött barlang odva j sötétlik. A barlangból óriási j állat bukkan elő ... Aztán tűz | lobog a barlangban — tanyát j ütött benne az ember: az i. e. 100,000 és 20 000 közt, a pat- j tintott-köszerszámok korában j élt ember. Ennek az életét j próbálták ki végül az egyete- j mi hallgatók, miután „leérettségiztek” az- ennél újabb kor; életéből! A barlangban kezdetleges tűzhelyet róttak össze, a falra kezdetleges állatrajzok kerültek: ezeken mutatta meg mesterük, Doncov professzor, hogy hol kell eltalálni az állatot dárdával, nyállal. Kipróbálták a vadászatot közösen, a kor törvényei szerint. De megpróbálták ári is, hogy az apróvad. rágcsáló, madár és hal elegendő zsákmány-e a létfenntartáshoz. Érdekes tapasztalatra tettek szert: napi tápláléknak j 3 kg sülthal vagy iy2 kg hús j volt szükséges, természetesen kenyér nélkül Kaland is akadt. Amikor a közösség vadászni ment, mindig maradt valaki a barlangban, hogy őrizze a tüzet. Egyszer az őr elszunyókáLt a semmittevésben, s arra ébredt, hogy egy hatalmas medve állja el a bejáratot. Az őr kikapott a tűzből egy izzó húsán got és a medvéhez vágta. A medve erre kereket oldott. Nem tudni, melyikük ijedi meg jobban: a medve-e, vág az őr? — A tűz tehát, íme. így volt fegyvere is az ősembernek, azzal védte lakhelyét a betolakodó farkastól, orosz» lántól, barlangi medvétőL Augusztus végén fejeződött be a kísérlet. A fiatal történészek ládákba csomagolták a pattintott és csiszolt kőszerszámokat, halászhálót, még a, kunyhót is, amit a tajgába' róttak maguknak. Csónakkal szálltak le a Kazáron, amelynek a partján most talajmarók és önkiürítő teherautók dolgoznak; készül az Abakan- Taiset csatorna, mellette pedig egy új város. A csónak útja a múltból itt haladt el, a mo dem ma mellett — a jövő felé. Jttrij Gurjev
