Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám, Első kiadás

4 fUAPLtf 1983. OKTOBER 15. EPUL AZ UJ VILÁG A szocialista országok gazdaságának fejlőd ése A Karib-tengertől a Sárga­tengerig. az Északi- Jegesten­gertől a Földközi-tenger. part­jáig ma már 14 országban épül a szocializmus, a kom­munizmus, a dolgozók szabad, új világa. A szocialista orszá­gokban ma több, mint 1,1 mil­liárd ember, Földünk lakossá­gának mintegy 35.6 százaléka él és országaink területe boly­gónk területének körülbelül 26 százalékát — több, mint 35 millió négyzetkilométert — foglalja magában. A szocialis­ta világrendszer fiatal, alig másfél évtizedes múltra tekint vissza, de a történelmileg rö­vid idő alatt is nagy sikereket ért el gazdaságának fejlesz­tésében. Az alábbiakban átte­kintést adunk a szocialista közösség országainak gazda­sági fejlődéséről. SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZONYOK Az utóbbi két-három évben a legtöbb szocialista ország­ban az ipart szinte teljes egé­szében szocialista üzemek al­kotják, a mezőgazdaságban — Lengyelország, Jugoszlávia és Kuba kivételével — ugyan­csak döntő súlyra jutottak a szocialista üzemek. Egészében adja ma a szocialista országok ipari és mezőgazdasági össz­termelésének mintegy három­negyed részét. Bár a régebben elmaradottabb iparral rendel­kező országok fejlődésének üteme gyorsabb volt, az egyes országok gazdasági színvona­lában még mindig lényeges különbségek vannak. Ha Len­gyelország egy főre eső 1961. évi ipari termelését 100-nak vesszük, ennek megfelelően Csehszlovákia indexe 191, az NDK-é 185, Magyarországé 83, Romániáé 67, Bulgáriáé 52. A fejlődés tendenciája azonban azt mutatja, hogy a szocialista országok a gazdasági fejlődés színvonalának Kiegyenlítese felé haladnak. Az utóbbi öt évben a szo­cialista országok ipari terme­lése több. mint másfélszere­sére növekedett, míg a tőkés világban ez idő alatt alig egy­negyeddel nőtt az ipar terme­lése. Az évi növekedés rátája a szocialista országok ipará­ban ez időben több, mint 13 százalék, a nem szocialista vi­lág iparában pedig mintegy 4,3 százalék volt. 1950-től 1962-ig a szocialista országok villamosenergia-ter- melése körülbelül 3,9-szeresére Az általános iskolások és a főiskolások száma a szocialista országokban, összesen. ’ véve a szocialista szektor há­nyada a szocialista országok iparában eléri az ipar össz­termelésének mintegy 98 szá­zalékát, a mezőgazdaságban a szocialista szektor az egész vetésterületnek körülbelül 90 százalékára terjed ki. AZ IPAROSÍTÁS sikerei A szocialista országok ipari termelése 1962-ig, 1937-hez képest, összességében csaknem nyolcszorosára emelkedett, ugyanakkor a világ többi or­szágában az ipari termelés mindössze 2,6-szeresére nőtt. A szocialista országok ma a világ ipari termelésének több mint 38 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy az egy főre eső érmelés ezekben az orszá­gokban magasabb, mint a nem szocialista világban. Az ipar nőtt. Az ipari termelés ugyan­ezen idő alatt mintegy 4,2- szeresére növekedett, a ^lla- mosenergia-termelés fejlődési üteme tehát elmaradt az ipar egészének fejlődési üteme mö­gött. Az utóbbi években ez az arány már egészségesebb, 1962-ben például 10 százalék­kal nőtt a szocialista országok vülaimosenergia-termelése, míg az ipari termelés növekedése 8,5 százalék volt. A szocialista országokban egé­szében véve a gépipar terme­lése 1962-ben 6—7-szerese volt az 1950. évinek, és csaknem tízszerese a háború előttinek. Az utóbbi években meggyor suit a vegyipar fejlődése, és Lényegesen túlszárnyalta az ipar egészének fejlődési üte­mét. A fejlődés ellenére, a vegyipar súlya a szocialista országok iparának összterme­lésében még mindig nem éri el azt a szintet, amely a leg­fejlettebb, korszerű ipari ter­melést jellemzi. A szocialista bővített újra­termelés szükségleteinek meg­felelően, minden szocialista országban az átlagosnál gyor­sabban fejlődött a termelő- eszközök gyártása. Míg a má­sodik világháború végén csak az NDK és a Szovjetunió ipa­rában volt túlsúlyban ez a csoport, ma Kubát és Vietna­mot leszámítva, a termelési eszközök termelése valameny- nyi szocialista országban meg­haladja az ipari össztermelés felét. Gyors ütemben nőtt az ipari fogyasztási cikkek és a kü­lönböző élelmiszerek termelé­se is. A cukorgyártás például — Kuba nélkül számítva — 1950-től 1961-ig 2,6-szeresére emelkedett. Állati zsiradékok­ból és húsból ugyanebben az időszakban mintegy 2,5-szere- sére nőtt a termelés. A termelés növekedésének fő forrása mindinkább a mun­katermelékenység emelkedése. Ezt mutatja, hogy a legutób­bi öt esztendőben a foglalkoz­tatottak számának növekedési üteme csaknem mindenütt le­lassult. Ennek az a magyará­zata, hogy a munkaerő-tarta­lékoknak a termelésbe való bevonására az egyes országok­ban egyre kisebb a lehetőség. A szocialista országokban át­lag kétharmad részben a mun ka termelékenységének eme­lésével érik el az ipari ter­melés növekedését. A SZOCIALISTA MEZÖGAZDASÄG FEJLŐDÉSE A szocialista országokban növekszik a mezőgazdaság össztermelése. Az átlagos évi gabonatermelés a szocialista dett. A szocialista országokra jut a világ gabonatermelésé­nek körülbelül 47 százaléka. Hasonló folyamat zajlik le az ázsiai szocialista országok­ban is. Kínában 1949-től 1958- ig 48,7 millió tonnáról 113,7 millió tonnára emélkedett a rizstermelés. Koreában az ösz- szes gabonafélék termelése 1946—61 között mintegy 2,5- szeresére nőtt. Kubában most folyik a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása. 1960—62-ben a fő mezőgazdasági növény, a cukornád termelése, átlagban 6 millió tonna volt, magasabb, mint az előző három esztendő átlagos évi termése. Évről-évre növekszik a me­zőgazdaság technikai ellátott­sága. 1958-ban, 15 lóerős trak­torra átszámítva, a szocialista országok földjein — Kuba nélkül — mintegy 2 millió, 1961-ben 2,9 millió traktor dolgozott. Az égy hektár föld­re jutó műtrágya mennyiségét tekintve, a szocialista orszá­gok közül az NDK áll az első helyen (268,5) kilogrammal. Gyors ütemben növekszik a műtrágya alkalmazása a többi szocialista országokban is. Egészében véve azonban ma még nem termelnek annyi műtrágyát a szocialista orszá­gokban, mint amennyire szük­ség lenne. Növekszik a szocialista or­szágok állatállománya is. Míg 1950-ben mintegy 92 millió szarvasmarhát és 5V millió sertést számoltak össze, 1962- ben már 120 millió szarvas- marhát és 120 millió sertést tartottak nyilván. (Mindkét adat Kuba és Kína nélkül számolva.). Kínában 1950-ben 6 millió szarvasmarha és 58 millió sertés, 1958-ban 85 mii­Televízió- és hűtőszekrény-gyártás az európai szocialista or­szágokban. országokban egészében véve az 1953—57. évek 313,2 millió tonnájáról az 1958—61. évek­ben 365,4 millió tonnára, vagyis 17 százalékkal emelke­lió szarvasmarha és 160 mil­lió sertés volt.). A világ szarvasmarha-állományának ma mintegy 20 százaléka van a szocialista országokban. M8J WUflMOS tTTERClü 43 ÄSVÖNV01SJ 453 SZÉN (Kőszénre átszámítva) 3S.6 flCÉt 21.3 CEMEH1 Energia- és alapanyag-termelés (1950-ben, még Kuba néli A NEMZETKÖZI SZOCIALISTA * MUNKAMEGOSZTÁS A szocialista világ országai­nak gazdasága mind szoro­sabb szálakkal kapcsolódik egymáshoz. 1950—1962 között a szocialista országok külke­reskedelmi forgalma több, mint 3,5-szeresére nőtt. 1962-ben a szocialista államok külkeres­kedelmi forgalmának körül­belül 70 százaléka az egymás­sal folytatott kereskedelem­ből adódott. A külkereskedel­mi forgalom volumene tekin­tetében a szocialista országok között első helyen a Szovjet­unió áll. (A szocialista világ­piac összforgalmának 36 szá­zaléka.). Az egy főre jutó kül­kereskedelmi forgalom tekin­tetében a szocialista országok között az első helyet Cseh­szlovákia foglalja el, a máso­dikat az NDK, a harmadikat Magyarország. Míg az ötvenes években az ipari fejlődés nö­vekedésének üteme meghalad-, ta a szocialista országok egy­más közti kereskedelmi fejlő­désének ütemét, az utóbbi években ez az arány már meg változott, 1959—1961-ben pél­dául a KGST tagországai kö­zött a külkereskedelmi forga­lom évi átlagban 14,2 száza­lékkal nőtt. Erőteljesen fejlődik a keres­kedelmi kapcsolat Kuba és a többi szocialista' ország között. 1958-ban Kubának a szocialis­ta országokkal folytatott ke­reskedelme a kubai exportnak 2,6, az importnak 0,3 százalé­ka val. 1962-ben a szocialista országok részesedése Kuba ex­portjában 80,7 százalékra, im­portjában pedig 80,3 százalék­ra emelkedett. Fejlődnek Ju­goszlávia kereskedelmi kapcso­latai is a többi szocialista or­szággal. 1962-ben Jugoszlávia külkereskedelmi forgalmának még alig egynegyedéi bonyo i- totta a szocialista' országok­kal, az idén pedig ez az arány eléri majd az egy harmadol. A szocialista országok keres­kedelme a nem szocialista vi­lággal 1950 és 1960 között évi átlagban 11,2 százalékkal nőtt. A szocialista piac részesedést­A szocialista országok traktor­parkja. (15 lóerőre átszámítva. Kuba nélkül). a világkereskedelemben (bele­számítva a szocialista és nem szocialista országok közti ke­reskedelmet) meghaladja a 12 százalékot. * A szocialista világrendszer jövője, ma még inkább, mint valaha, mindenekelőtt a szo­cialista országok gazdasági eredményeitől függ. Az eléri eredményekre alapozva, most készülnek ezekben az orszá­gokban a távlati fejlesztési tér vek. E tervek értelmében az ipari termelés 1980-ban az egész rendszerben, 1961-hez viszonyítva 6—8-szorosára' nő. A mezőgazdasági termelés vo­lumene ugyanezen idő alatt körülbelül a négyszeresére növekszik. E feladatok megol­dása feltéttemül megköveteli a szocialista országok gazdasági együttműködésének további fejlődését, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás elmé­lyítését. Előzmények: Az idő­számításunk előtti 74. esztendőben, Spartacus vezetésével fellázadnak és a Monte Vezuviusra vonulnak a capuai gla­diátorok. A hegyről le­felé vezető egyetlen jár­ható út torkolatát római katonaság szállja meg. Mnogot. a fekete óriást a légionáriusok elfog­ják és kínvallatásnak vetik alá. Aznap éjsza­ka... Claudius prác tort egyszer csak iszonyú hangorka'n Riasztja pel ÁLMÁBÓL. Szitkozódva rohan KI A SÁTRÁBÓL , DE NEM JUT MESSZIRE... s ^ ... £$ HASONLÓ SORSRA JUTNAK KATONAI IS. A RABSZOLGA-HARCOSOK NEM KÍMÉLIK KÍNZÓIKAT. [ ÍREN. MnOGO, A RABSZOLGA'K . G ySZnieognak: ELSOPRIK. MEGSEMMISÍTIKJ RABSZOLGATARTÓ. s URALMATf Győztünk. Mnorq. MIENK A TA'BORl VÉGEZTÜNK . HAT CONORS ‘ VA'LOGATOir . RÓMAI . légionáriussal! Győztünk. SPARTACUSi Menjetek...! HARCOLJATOK TOVÁBB • ••• I semmisítsétek meg... /ZÓMAT...J, . A RABSZOLGASÁGOT...! NEKEM BEEELLEGZETT. DE... DE MOST MAR AZT SE BAVom... Mit szaMít egy EMBER... i HELYETTEM tízezrek... állnak MAJD... ‘iYmSS közétek... n ' S-- Jiillli» miMió 19SS 1962

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents