Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
4 / Ü2APIL&' IMS. OKTÖBEB f 1 Ha egy kicsit többet törődnének velünk! Miért elégedetlenek a falura került pedagógusok? Száz—száznegyven általános iskolai nevelő kerül ■ évente vidékre, s vagy húsz jön be közülük Pécsre. Ez a körforgás már elfogadott és hagyományos, olyannyira, hogy Pécsett nem is szokás új, frissen végzett pedagógust alkalmazni az általános iskolákban. Ha mégis előfordul, csak kivételnek számít, mely erősíti a szabályt. A falura kerülő pedagógusok bizonyos hányada tehát a város felé gravitál. Bár ennek a városi életforma előnyein túl még számos szubjektív oka lehet (városban élő vőlegény stb.l, gyanítható, hogy más objektív okok is közrejátszanak a körforgásban. Nevezetesen: a falura került pedagógusokkal nem törődnek annyit, mint amennyit joggal elváhatnának. Vizsgáljuk meg a kérdést hórenrt konkrét eset tükrében’ Sőfch Veronika magyart és történelmet tanít Himesházán. Eredetileg középiskola«, tanár akart lenni, özvegy édes-' anyja betegsége miatt azonban ott kellett hagynia a szegedi egyetemet. A bölcsészkarról átiratkozott a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, és dolgozva tanult tovább. A fiatal lány KISZ vezetőségi tag volt Szegeden, KISZ- taborokban járt, s elmondása szerint nagyon hozzászokott a közösségi élethez. Ehhez fogható közösségi élet Himesházán nem található. Szívesen segítene ugyan a kialakításában, de azt mondja, hogy nincs olyan jó szervezőkészsége, hogy egyedül vágjon neki a feladatnak. Ha valaki elindítaná a folyamatot, készséggel támogatná Egyébként sem könnyű beilleszkednie a falusi életbe. Modern, városi lány, nem híve a korai férjhezmenésnek, s annak, hogy utána az élet örökös „szerzésben” és vagyon gyarapításban teljen éL ügy véli, sokkal célszerűbb külföldre utazni, világot látni. Himesházán mindennek az ellenkezőjét tapasztalja, már tizenhat éves koruk után íérhez mennek a lányok. Szegedem táncoltak szabad estéiken, Himesházán ritkán lehet táncolni. A falunak csak kocsmája van, presszója nincs. És mivel csak egy hasonló korú, fiatal kolléganője él a . faluban, s mivel a KISZ-től sem szóltak még neki (bár ő is szólhatott volna!), roppant egyedül érzi magát, s munka után alig várja, hogy autóbuszra szánhasson, s hazamehessen Mohácsra. Drága az ebéd Tőrök Beüt bólyi tanárnő, most került ki a Tanárképző Főiskoláról. Bár minden ízében városi lány (Pécsett született, Pécsett nevelkedett), nem idegenkedik a falutól. Tetszik neki a parkosított, virágos község, a viszonylag jól felszerelt iskola, az emberek közvetlensége, természetessége, amivel & szülői értekezletem találkozott Véleménye szerint falun is jól érezné magát, hiszen vidéken anyagilag jobban ki lehet jönni, s különben is: több kollégájának autója van, s gépkocsival pedig a városi színház is köny nyen elérhető. Hogy mégis feltételes módban beszél, annak oka csupán egy: vőlegénye van, s geofizikus a szakmája. Ezzel a foglalkozással csak városban lehet elhelyezkedni, s ilyen esetekben nyilván a menyasszonynak, illetve feleségnek kell inkább alkalmazkodnia. Ha a fiúnak, akit megszeretett, nem geofizikus, hanem tanár a foglalkozása, talán másképp alakul az élete; Noha autóbusszal jár ki, s az utazás elég fárasztó, jó kedvvel tanít Bolyban. Csupán egy bántja: nincs a faluban olcsó ebéd. Csak a vendéglőben ehetnek napi tíz—tizenöt forintért, ez pedig szerény kezdőfizetéséhez mérten nagyon drága, hiszen az autóbusz is havi 250 forint- tot emészt eL Mivel nincs ebéd, hideg koszton éL Azt mondja, legalább tíz kollégájának lenne szüksége olcsó ételre. Ha lakást kapnék! A Székel yszabartoan tanító Radnai Hona ideális pedagógus. Noha Mohácson nőtt fel, jobban szereti a falut, mint a várost. Már gyermekkorában élvezettel járt ki Lánycsókra, ahol édesanyja tanított, s Babarcra, ahol a nagyszülei élnek. Falun mindent csendesebbnek és nyűgöd tatodnak lát, ott teljes egészében elé- tárul a természet örökké változó pompája, ő pedig valóságos természetimádó, őt az iskolával szemben fekvő ligetes domb látványa is fel tudja vidítani. Ezért, amikor megkérdezték tőle a járásnál, hogy hova akar menni tanítani; Mohácsra, Kölkedre vagy Székelyszabarra, az utóbbit választotta, mert falu és itt a legszebb a természet A falu szeretet* békességben megfér nála a kritikus városias szemlélettel Nem minden falusi szokás előtt hajt fejet, felháborodva beszél arról, hogy több embert ismer, aíkit idegileg tönkretett és egész életében keserűvé tett a megalapozatlan pletyka. Ezért elhatározta, hogy küzdeni fog a suttogó pletyka ellen, s ha tanítványai között csúnya árulkodásofcat, „Hallottam, de nem vagyok benne blztos”- féle kósza beszédeket hall, erélyesen fellép, s nem nyugszik addig, amíg a dolgokat nem tisztázza, s a pletykák megalapozatlanságát be nem bizonyítja. Udvariója a Soproni Erdészeti Egyetemen tanul, az is természetbarát, ő is vidéki életre készül. Radnai Ilonánál tehát semmi akadálya nem lenne annak, hogy végképp beilleszkedjék a falusi életbe, ha csak az nem, hogy nincs lakása. Ezért még a falukedvelő pedagógus is Mohácsi— Székelyszafbar ingázásra kényszerül, holott nem kívánna sokat. Amíg lány. egy tiszta űszi tűrák és kirándulások adtainával nélkülözhetetlenek a csinos, könnyű, praktikus műanyagcikkek: kulacsok, dobozok, tojástaríók, só- és paprikaszórók, palackok, fedeles poharak, italkeverő poharak citrom- nyomóval. efészséges és világos szoba is megtenné, az a fontos, hogy ne legyen drága. Mert a napi tíz forintot, amit most kellene fizetnie a faluban, nem tudja kiadni. Nagyon sok lenne. Csak egy kis figyelmesség Miután három pedagógust meghallgattunk, levonhatjuk a szükséges következtetéseket. Tapasztalataink és meggyőződésünk szerint a falusi pe- degógusok túlnyomó többsége előbb-utóbb bekapcsolódik és derekasan részt vesz a falu szocialista átalakítását célzó nagy munkában. Ezt nagyon sokszor kérik és igénylik a pedagógustól, ám — amint látjuk, — a pedagógusra, mint emberre, nem szentelnék elég figyelmet. Pedig nincs sokról szó: Sőth Veronikát csak meg kellett volna keresnie a KISZ- titkámak, és megkérdezni tőle, hogy miként vagy, hogy érzed magad a faluban, miben tudnánk segíteni, s mivel támogathatnád a mi munkánkat?! Régi KISZ-vezetőségi tagról, fiatal pedagógusról lévén szó, a KISZ-nek is megérte volna, és: akár egy alkalmi tánczenekari is létrehozhatnának, mert nem olyan ördöngős dolog az! Ami pedig Török Editet és a hozzá hasonlóikat illeti, nehezen hihető, hogy egy kis jóakarattal és leleményességgel ne lehetne olcsóbb ebédet szerezni számukra! Egy kis szemfüles- séggel minden faluban elérhető ez, különösen Bólyban, amelynek nagy állami gazdasága és termelőszövetkezete van! Ugyanez mondható Radnai Ilona lakásproblémájáról is. Cikkünket tehát azzal summázhatjuk, hogy nemcsak kérni kell az emberektől, hanem adni is kell nekik, mert mindenki — akár pedagógus, akár más — csak akkor dolgozik szívesen és örömmel, ha látja, hogy törődnek vele. Magyar László Magyar siker a kölni lemzeiközi élelmiszeripari kiállításon Vasárnap ért véget Kölnben az Anuga, az élelmiszer- ipari és agrártermékek két- évenkint megrendezett nagy nemzetközi kiállítása, amelyen a magyar kereskedelmi kamara rendezésében három kül kereskedelmi vállalat, a Ter- impex, a Monimpex és aHun- garofruct vett részt. A magyar kiállításnak nagy sikere volt. Mind a szakemberek, mind a nagyközönség részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar szalámi, gyulai kolbász, a különféle borok, friss gyümölcsök iránt és különösen nagy sikere volt a frissen készült magyar ételkülönlegességnek. A kiállítás látogatói sokezer adag gulyáslevest, paprikáscsirkét, töltöttpaprikát, stb. fogyasztottak. Kétnapos ülésre hívták össze a Szakszervezetek Országos Tanácsát Csütörtökre és péntekre ösz- szehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését A tanácsülés első napján megtárgyalják az 1963. évi népgazdasági terv teljesítésének, valamint a télre való felkészülésnek a feladatait. A második napon a szakszervezetek nevelő munkája szerepel a tanácsülés napirendjén. Az elnökség beszámolóit Beck Sándor és Bugár János- né, a SZOT titkárai terjesztik elő. KGST-kfsérletek Szolnokon a cukorrépa* betakarítás gépesítésére A Szolnoki Állami Gazdaságban a KGST megbízásából kísérletek kezdődtek szovjet és csehszlovák répakombájnokkal. A kombájnok — a szakemberek felügyelete mellett — a gazdaság hatszáz holdnyi cukorrépa-tábláin dolgoznak. Az eddigi tapasztalatok szerint a gépek naponta 3—4 holdról szedik fel és fejelik le a répát, így negyven ember munkáját helyettesítik. A gazdaság és a mező gazdasági gépkísérleti intézet szakemberei munka közben tanulmányozzák a gépeket és tulajdonságaikról jelentést készítenek a KGST-nek. MA ESTE* Pillangókisasszony — Neményi Lili Este majd megismerkedik a hódító Pinkerton hadnagy- gyal, belészeret, az magára hagyja és ő ebbe belehal. Puccini operájának hősnőjét, Cso-cso-szánt keresem arcvonásai mögött, miközben ő feketekávéját kavargatja. — Hogy átalakulhassak Pillangókisasszonnyá, ahhoz évek hosszú és fáradságos előkészületei kellettek — mondja Neményi Lili, ma esti vendégművészünk. — Hány könyvet olvastam végig, múzeumokban japán selyemfestményeket, vázaképeket nézegettem a mozdulatok, a tőlünk oly távoli életstílus elsajátítására. És persze nem utolsó sorban lelkialkat kérdése is: van, akiből inkább Maeh- beth lesz, van, akiből Pillangó kisasszony. Az én lírai alkatommal ez a szerep könnyen tud azonosulni. — Mióta énekeli Cso-csoszánt? • — Tíz éve. A Székelyfonó, a Bohémélet és a legcsodálatosabb Mozart-szerep, a Figaro házasságának Suzanne-ja után ez volt negyedik szerepem. Csaknem háromszázszor énekeltem szerte a nagyvilágban Londontól Kínáig, Bukaresttől Varsóig. Méghozzá mindenütt magyarul. Egy nagyon kedves, megható emléket is őrzök: egy levelet. Férjétől évek óta különváltan élő asszony a Pillangókisasszony egyik margitszigeti előadásán, melyen én énekeltem Cso-cso- szánt, véletlenül összetalálkozott férjével. Olyan hatással volt mindkettőjükre az előadás, hogy a harmadik felvonást már együtt hallgatták végig és utána együtt mentek haza. Boldog kibékülésük és gyermekük születése alkalmából írta nekem köszönd levelét az asszonyka. Ez az a ritka alkalom, amikor egy anya egy másik nőnek köszöni meg gyermeke születését. És én erre nagyon büszke vagyok! A beszélgetés Neményi Lili többi szerepeire terelődik. Hiszen ő olyan sokoldalú művészegyéniség, akihez egyformán közel áll a sanzonéneklés, az operett és az opera. Ezen belül is milyen ellentétek! A könnyes kis Cso-cso- szán és a kacagtató szerep Britten: Albert Herring című operájában. — Nekem nem okozott különösebb problémát ez a modem szerep. Azt vallom, hogy aki tud könnyeket csalni a szemekbe, az tud nevettetni is. Különben is ez a Britten- opera remekmű és én a modern zenétől egy cseppet sem idegenkedem. A dzesszt kitűnő muzsikának tartom, magam is számtalanszor énekeltem már Gershwin Porggy és Bess-éből. Es nemcsak klasz- szikus hangversenyekre járok, hanem modernekre is. Itt említi meg, hogy látta a pécsi balettegyüttes fővárosi előadásait, de nagyon sok jót hallott már az operatársulatról, általában Pécs zenei életéről. — Örülök, hogy a pécsi közönségnek is elénekelhetem a Pillangókisasszonyt, és hogy együtt dolgozhatok az itteni művészekkel, közöttük Paulusz Elemér karmesterrel. Egyébként Pécshez rokoni kapcsolatok fűznek. Ez alatt azt értem, hogy színészfamiliám csaknem minden tagja játszott itt: bátyám Szabó Ernő, unokaöcsém Szabó Ottó, a férjem rokonságából Upor Péter, Jánosi Olga és ha nagyon utánanéznék, talán a nagyanyám vagy a szépanyám is megfordult ezen a színpadon. Ügy éreztem: ülő, hogy én is eljöjjek ebbe a mindenki által dicsért és szeretett városba. A pécsi napok nagy feladata a Pillangókisasszony két előadása lesz, de utána még szeretne itt tölteni néhány napot. Megnézni a város nevezetességeit, közöttük aZsol- nay-múzeumot, hiszen Neményi Lilinek — aki szabad óráiban művészi agyagszobrocskákat készít —, nagyon értékes és válogatott váza-, illetve korsógyűjteménye van. Míg mindezt elmondja, mosolyog, — de én e mosoly mögött már ott látom Cso- cso-szán arcát, akivel ma este a pécsi közönség is megismerkedhet. Idő j árásj el en tés Várhatf MSJiráa kedd estig: Felhő átvonulások, néhány helyen totó esők. Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő mérséklet I—I fok. Legmagasabb nappalt hőmérséklet holnap 14— H fok között. Paprika, paprika, paprika:: • Az autó mintha mesebeli tájon suhanna, hol a házak fala csokoládé helyett paprikából van. Pedig Kalocsa még messze van, húsz, harminc kilométer, Aztán elfogynak S faluk, most már nem is bámulunk meg minden paprikás házat Csak azokat, amelyekre kívül az utcafrontra is piros paprikafűzéreket lógattak. Belógnak a fai közepéig, s az ablakok is csak azért látszanak, mert föléjük rövidebb füzéreket akasztottak. Mennyi paprikát termelhetnek ezen a környéken? A Kalocsai Paprikamalom művezetője Nagyi József ad a kérdésre választ, már a malom és a konzervgyár udvarán, ahol hatalmas szárítókban pdroslanak a paprika- füzérek, — Ezerháromszáz vagonnal dolgozunk fel ebben az évben. Kicsit elcsodálkozom a szárítók láttán. Vajon minden őr lésre kerülő paprikát így szárítanak meg, természetes úton? — Nem. Ebből lesz a vetőmag. Az őrlésire kerülő paprika nagy részét gépi úton szárítják. Hatalmas gépteremben egy robusztus, gőzzel fűtött gép nyelj a föltépett paprikát. Hat óráig van a gép gyomrában az anyag — utána szárazon és magtól elválasztva jön ki. — Ez a paprika már olyan, mint az üveg, és az az előnye, hogy sokkal hosszabb ideiig tárolható, mint az őrölt paprika, CSIPKE ES PAPRIKA — Miért választják ei a magtól? — A paprika minősége többek között a bőr rész és a mag arányától is függ. A bőr adja a színt, a mag az olajat Legjobb arány, száz kiló bőr részhez negyven kiló mag. — Hány WkS őrölt paprikát készítenek a szezonban? —• Naponta százhúsz mázsát, — Egy mázsa nyers paprikából mennyi őrölt lesz? — Tizenhét kiló körül. — Milyen országba szállítanak? — Nem ta tudnám hirtelen megmondani. A világ minden részébe. De csak édes-nemes paprikáit Egyedül a franciák vásárolnak tőlünk csípős paprikát is, Bevallom azt hittem a látogatás előtt, hogy pirosra mart szemű, köhögős, tüsszö- gős emberekkel találkozom majd a malomban. Nagyi István mosolygott ezen, hiszen a malom kitűnően zárt hengereiből, csöveiből nem j«t a levegőbe paprikapor. —- Paprikával dolgozni * híresztelések ellenére sem ártalmas. Én például egy híján negyven éve dolgozom a paprika iparban. Soha semmi panaszom nem volt. Még csak nem is tüsszentettem. Annál nagyobbakat tüsszentettem én, még szerencse, — hogy csak fél óráig tartott a látogatási EGY KILOMÉTER CSIPKE FRANCIAORSZÁGNAK „író” asszonnyal nem sikerült találkoznom, de a sokat vitatott kalocsai népművészetből azért láttam némi ízelítőt. Azért sokat vitatott, mert a kalocsai népművészet viszonylag fiatal, a múlt század dereka táján keletkezett — furcsa módon a gépi csipe készítés inspirációjára. Abban az időben kezdtek dolgozni a híres kalocsai pingáJó asszonyok is. A jelenlegi Népművészeti Szövetkezet mellett áll egy jellegzetes kalocsai ház múzeumnak berendezve. Tárgyain nyomon követhetjük a Kalocsa környéki népművészet alakulását a fehér csipkétől egészen a mostani sokszínű változatigBevallom őszintén a püngált falú szobócska nem egészem egységes hatást váltott ki belőlem. Nagyon sok a szín, zavaró a tarkaság a a motívumok jónéhányában hiába is keresnénk a jellegzetesen magyar elemeket. Különben az- tifci kiderült, hogy az eredeti lakóházakban általában csak a fal-szegélyeket plngál- ták ki, ritka volt a teljesen pingált falú szoba S az idegen motívumokra is választ kaptunk a szövetkezet vezetőjétől. A qafú és író-asszonyok ugyanis nagyon sokat járnak külföldre, nem egy közülük már Párizsba is eljutott. Külföldről mindig új tapasztalatokkal érkeznek haza, és ami kint tetszett nekik, azt itthon is alkalmazzák. A híres Király Ilus néni nemrégiben látott egy kínai kiállítást és legközelebb itthon egy szinte eredetinek ható kínai hímzést készített. A pingálő illetve író-asszonyoknak egyébként utánpótlásuk nincs, munkájukat meg tanulni lehetetlen. (Azért íróasszonyok, mert ők rajzolják elő a hímzéseket. A rajzoló jelzőtől idegenkednek, mondván, hogy ők nem rajzolnak. Valóban nem is rajzolnak elő semmit, a fal pingálásakor azonnal festékkel dolgoznak, és álig van ismétlődő motívumuk, a síkbeli elhelyezés is ösztönös — de csodálatosképpen mindig arányos. Éppen ex az, amit nem lehet megtanulni!) A szövetkezetnek különben évi 16—20 millió forint a jövedelme. Népviseleti ruhadarabokat, térítőkét és csipkéket készítenek- Legutóbbi Franciaországból érkezett meg rendelésük például egy kilométer hosszúságú csipke csíkot kér estélyi ruhákra. A szövetkezet munkái egyéb ként a világ minden részére eljutnak — s a sok megrendelés azt mutatja, akár vitatkoznak a Kalocsa környéki népművészetein, akár nem — ezek a minták, motívumok, színek szerte a világon tetszést aratnak. Műig v é I f
