Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
OKTÓBER f. RIAPIÓ 5 A kincses Baranyában Idegenforgalom, tapasztalatok, javaslatok A legújabb pécsi találmány Itt a „zsebhűtőgép44 Szépfekvésű megyénk kedvelt kirándulóhely. Azt megmondani, hogy egy-egy szezonban mennyien keresik fel szűkebb hazánkat, pontosan nem lehet. A statisztikai adatok csak arra nyújtanak támpontot, hogy egyik vagy másik idegenforgalmi objektumunkat hányán nézték meg, mennyi kirándulóríak nyújtott az Idegenforgalmi Hivatal különböző szolgáltatást. Több százezer vendég Ha csak ezeket az adatokat vesszük, akkor is szép szám kerekedik ki: a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kimutatásaiból kitűnik: legforgalmasabb Siklós, ez évben augusztus 31-ig közel 57 000 turista fordult meg a várban. Abaliget 30 000 és Szigetvár a 24 000 látogatójával szintén a „feltétlen nézzétek meg” közé tartozik. Orfű, Pécsvárad, Mohács és még néhány kirándulóhely augusztus végéig mintegy 100 000 látogatót vonzott. A pécsi turistaszállást .augusztus végéig mintegy ötezren vették igénybe. A Városi Idegenforgalmi Hivatal 462 csoportot fogadott közel .18 000 vendéggel. Vasárnaponként nem volt ritka, amikor 10—13 idegenvezetőt is „szolgálatba kellett állítani”. A dzsámi, a Zsolnay Múzeum kisebb-nagyobb műemlékeink és természetesen a Mecsek ezrével vonzza a hazánkat megismerni akaró kirándulókat Tízezrek Jó ellátása nagy feladatot ró a megyei és a városi idegenforgalmi hivatalra. A kirándulások hónapja Melyek voltak az elmúlt nyár tapasztalatai az idegen- forgalom területén? Alapjában jól megoldották a kirándulók „kalauzolását”. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal például ha a csoportok kérték — ebben az évben először — étkezésüket is megszervezte. Örömmel fogadták ezt a kirándulók. Azt viszont már kevésbé, hogy néhány IBUSZ-iroda (pesti vagy más városi) rosszul jelenti a csoportok érkezését és akkor itt a csoportnak nem tudnak éjszakai szállást biztosítani. Elképzelhető, mennyi „áldást” szórnak ilyenkor a kirándulók általában a szervezésre. Szeptember az iskolások tanulmányi kirándulásának hónapja. Autóbusz autóbuszt ér Pécsett és a megyében is, minden szállás túlzsúfolt. Tán érdemes volna gondolkodni: hogy tanulmányi kirándulásokat nyáron is szervezzenek, ne egy hónapra „ütemezzék be” az összesét. Sok csoportot nem tudnak fogadni férőhely hiányában. Ez megyei, de országos tapasztalat is. Külön-külön lehetne foglalkozni Harkány, Siklós, Abaliget és a többi idegenforgalmi A fegyveres erők nap únak eseményei ; Országszerte ünnepi esemé- | nyékén emlékeztek meg va- j sárnap a fegyveres erők nap- j járói. A pákozdi emlékműnél j koszorúzási ünnepséget ren- j deztek. Vácott eseményekben gaz- | dag diák-katona találkozót i rendeztek. Többszáz egyetemi ! hallgató látogatott el a híradó I laktanyába. Délelőtt a vendégeknek technikai bemutatót tartottak, majd az egyetemisták megtekintették a tantermeket, a körieteket, a laktanya klubjait és kulturális helyiségeit. Ifjúsági találkozót és honvédelmi sportnapot rendeztek vasárnap a győrvári csata színhelyen. A változatos műsorban volt repülőmodell és vitorlázó bemutató, ejtőernyős ugrás, műrepülés, motoros ügyességi és terepverseny, s jó szórakozási lehetőséget nyújtottak a kulturális, valamint a sportrendezvények, amelyeknek sora este tánc- mulatsággal zárult. A fegyveres erők napja alkalmából különböző ünnepi események zajlottak le az ország más vidékein is. A két újító miniatűr jégszekrényükkel. hely tapasztalatával, de ezekről „menetközben”, azaz a nyáron lapunkban is több cikk jelent meg. Néhány szót csak a várható fejlődéséről. Siklóson, Szigetváron és Abaügeten jövőre az idegenforgalmi tájékoztatót idegen nyelven is „elmondják”. Magnóra veszik az ismertetőt — így minden csoport a saját anyanyelvén hallhatja. Mind a megyei, mind a városi idegenforgalmi hivatal több nyelven ismertetőt bocsát a kirándulók rendelkezésére. A térképpel ellátott ismertető választ ad: bol van benzinkút, hogyan közelíthető meg a kívánt hely autóval, vonaton vagy autóbusszal a leggyorsabban és még egy sor hasznos tudnivalóval látja el a kirándulókat Hol reggelizzünk! Nem új dolog: idegenforgalmunk fellendülését a szállodahiány gátolja. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal már alig tud a jövő tavaszra helyet biztosítani & most, tehát időben jelentkező csoportok számára A városi idegenforgalmi hivatalban például elmondották, hogy külföldi csoportokat már alig Irányítanak Pécsre. Városunk külföldi idegenforgalma csökkenő! Sző volt arról, hogy a Sallai utca egyik épületét Idegenforgalmi célok rendelkezésére bocsátják. Talán-talán jövőre majd. Szorgalmazni kellene ezt az ügyet, 250—300 ággyal bővülne ezzel a férőhely. Sok bosszűsí••'t okoz Pécsett hogy a turistacsoportoknak nincs hol reggelizniök. A Jókai kis tejvendéglő kapacitás híján nem képes nagyobb létszámú csoport befogadására. Igaz, mondhatná valaki, ott a Nádor. De a turista olcsón akar reggelizni. Debrecen például ezt a problémát — egy nagy reggelizőhely létesítésével — már megoldotta. Ipari és bányaüzem Szép a Zsolnay-múzeum. De ! a múzeum dön ően a gyár ré- j gi készítményeit mutatja be. j Miért? A Pécsi Porcelángyár j egy sor valóban nagyszerű ké- j szítményt produkált az utóbbi években. De hol lehet ezeket látni? A kiránduló a specialitásokra kíváncsi. Pécsett például a Zsolnay gyárra! A gyárnak igaza van: a gyakori csoportos látogatások akadályozzák a termelést, nem adhat minden csoport számára láto- atási engedélyt. De az gyártmányokkal valahol azért „büsz kélkednünk” kellene. Egy Ipari múzeum létrehozásán gondolkodni kellene. Uram boesá’, ha netán egy-egy kisebb darab elkészítésének folyamatát h be lehetne mutatni! A mi gyerekeink politechnikát is tanulnak — szívesen látnák ezt a munkafolyamatot is. Pécs bányaváros. Sokan jönnek azzal a kéréssel: megnézhetnék-e a bányát. Egy-egy külszíni fejtést néha megtekinthetnének. De ha Pécsett létesíthetnénk egy bányamúzeumot kellő berendezéssel, tízezrekkel ismertethetnénk meg a föld alatti munkát. Miért nem tesszük? Pénz dolga az egész. De tervezzük be és két- három év múlva fogjunk hozzá a megépítéséhez! Szakemberek mondják: városunk idegenforgalmát a háromszorosára, négyszeresére lehetne emelni, de szálló, szálló és harmadszor is szálló kell hozzá. Nem kis pénz. Valamit már javult a helyzet a Fenyves Szálló létesítésével. De még mindig kevés. Boranyai borok Csak néhány tapasztalat, javaslat Mert szólni lehetne a parkírozó helyekről is, amiről már annyi szó esett — de falra hányt borsó —, egy tájjellegű vendégfogadó a Mecseken, ahol baranyai borokat kaphatna a vendég az étel mellé.:. Az Idegenforgalom hasznos a turistáknak is, az országnak is. Nem lenne elveszett pénz, amit az idegenforgalom további fellendítésére fordítanánk — az eddiginél még erőteljesebb „szinten”. Garay Ferenc VIGYÄZAT, a címet köny- nyen félre lehet érteni, ha rosszul hangsúlyozzuk. Mert úgy is lehet olvasni, hogy zsebhűtő-gép, meg úgy is, hogy zseb-hűtőgép, s mindjárt kiderül. hogy a két hangsúly más-más fogalmat takar. Az előbbit ugyanis könnyen úgy lehetne értelmezni, hogy olyan gépről van szó, amely a „zsebláz” enyhítésére szolgál, noha nem lenne utolsó dolog egy ilyen találmány sem. Viszont az űj találmány egyértelműen zsebhűtőgép, amely hamarosan előkelő helyet kap a zsebrádiók, a zsebkempingek, a zsebtoalettek és más egyéb zsebben hordozható magán használati, közhasználati cikkek újdonság listáján. Az elmés találmányt két pécsi technikus, Szemmelveisz László és Várkonyi Lajos szex késztette, és úgy hírlik, hogy a miniatűr hűtőgép prototípusát tömeggyártásra is alkalmasnak találta a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kutató Intézete. Amikor a szerzők egyikénél Várkonyi Lajos műszerésznél a találmány céljáról, lényegéről érdeklődtem, nagyon szerényen azzal kezdte: — Csak azon csodálkozom, hogy miért nem jutott eszünk be már tíz évvel ezelőtt ez az újítás. ö ugyanis újításnak vallja a kis készüléket, ami szerinte nem egyéb, mint a monstre hűtőgépek egyik legkisebb és legegyszerűbb változata, amit akármelyik ügyeskedő gebi- nes is megszerkeszthetett vol na. íme a hűtőgép rövid „műszaki” leírása. A közönséges termoszfélékhez hasonlóan dupla burkolata van a minimális hőszigetelés biztosítására, A polietilénből készült belső tér minden tekintetben megfelel a higiénia követelményeinek és egyaránt alkalmas cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú anyagok hűtésére, tartósítására. A doboz kül mérete 15 centiméterszer 20 centiméter és mindössze 65 dkg súlyú, tehát valóban illik rá a „zsebhűtőgép” titulusa. A hűtőrendszer két főrészből áll: 0 légköri nyomásra töltött széndioxid patronból (szódásüvegek töltésére használt autosziforaról van szó) és egy mikropórusos poll etilén adszorbens szivacsból. A hűtőgép dupla fedelei között speciális „hab” anyag van elhelyezve, amely szintén a tökéletes hőszigetelés biztosítására szolgál. A tetszetős külsejű (különféle színben elő állítható) mikrohűtőgép külső oldalára van felszerelve az autoszifon, amely két-három- szori töltéssel 24 órán át mínusz 16, plusz egy celzáus közötti hőfokot biztosít a beépí tett hűtésszabályozó segítségével. MIVEL egy-egy patron mindössze 60 fillérbe kerül, feltétlenül gazdaságosnak mondható a hűtőgép használa ta, amely a jelenlegi méreteit tekintve kb. másfél liter folyadék, vagy ennek megfelelő Mirelit áru tartósítására alkalmas. És ami szintén figyelemre méltó, a hűtőgép beszer zési ára (előkalkulációk szerint) nem haladná meg a 80— 100 forintot, amely minden bizonnyal felkeltené a vásárlási kedvet. Ma még nem tudni, hegy a kisháztartásokon kívül mi mindenre használhatnák a mikrohűtőgépet. de egy biztos, — Nagyon is alkalma lenne kényes gyógyszerek, vagy kisebb mennyiségű vérplazma szállítására különösen olyan esetekben, amikor azt helyszínen történő életmentés céljaira alkalmaznák. A kon-, struktőrök szerint igen alkal* masnak mutatkozna félkész, vagy mélyhűtött árucikkek biztonságos hazaszállítására, fagylalt és egyéb hideg cukrásztermékek otthont tárolására, kirándulásokra, hosz- szabb utazásokra csomagolt ételek tartósítására, kisebb mennyiségű kényes fotóvegyszerek szállítására és egy sor más eddig megoldatlan probléma megoldására, amelyre nem alkalmas a nagyméretű hűtőgép. TÜRELMETLENÜL várjuk tehát a „zsebhűtőgép” mielöb bi megjelenését. s—gy Vasárnap raéjr törődtek a Balatonbau A balatoni üdülőszezon utolsó vasárnapjain már csak a bátrabbaik próbálkoztak meg a fürdésseL A siófoki meteorológiai obszervatórium mérése szerint ugyanis a levegő hőmérséklete alig érte el a 13 fokot a déli órákban és a tó vize 12 fokos volt. A hideg szeles időben valóságos mutatványszámba ment egy- egy fürdőzés, de siófokon és Balatonfüreden mégis akadtak, akik vállalkoztak a stran dolásra. RÁGÓS ZSÁKMÁNY LESZ Játsszák az autóbuszok, kalauznők, sofőrök és a hálátlan emberiség Prológ: A szerző becsületszar vára kijelenti, hogy a dráma nem a Pécsi Közlekedési Vállalatról szól, az esetleges hasonlóság kizárólag a hibás nézőpontokból adódik. Ha a hitetlenebbeket még ez sem győzi meg, akkor nekik külön megesküszik valamilyen hiánycikkre, hogy a dráma Katangában játszódik. Színhely: A vasutas bérház alatt elterülő utcarész. Jellegzetes katangai reggel, az úton autók mennek, és néhány kertészeti terméket szállító lófogat. A fűszerbolt elé éppen megérkezik a kenyereskocsi, s a lyukacsos drótkosarakat, melyekből kilógnak a kenyerek, végighúzzák a járdán, aztán a fűszerbolt lépcsőjén is. A rosszindulatú Guzmicsefcné fel is kiabál a bérház első emeleti ablakába, hogy „no most ugye maga is látja, hogy miért terjed a himlő, megmondtam én magának Ficekné •..” A fűszerbolttal szemben, a buszmegállónál jellegzetes paradicsomi állapotok: A fa alatt ácsorog két ember, várnak. A mellékutcából lélekszakadva rohannak az emberek. Ijedten az órájukra pillantanak, és utána vagy lassítják, vagy REC/C/EL KATANQABAN Burfesik-’ragédia egy felvonásban gyorsítják a lépteiket, aszerint, hogy az órájuk késik, vagy siet. A legjellegzetesebb emberek megérkeznek a paradicsomba, melyet katangai szokás szerint csak egy kék-fehér vasoszloppal jelölnek, melyen egészen kicsi táblák vannak, és a táblákon egészen kicsi számok. A megérkezőkkel Ádám és Éva közli, hogy nem lehet tudni miért, de két járat kimaradt. Kezdődik a játék, jobbról erős reggeli fény. Muzeológus: (az órájára pillant). Már itt kellene lenni ennek a rohadt busznak. Többéin: (bólintanak). Asszisztensnő: A főorvos úr tegnap azt mondta, hogy tűrhetetlen állapot, hogy én minden reggel elkések. Filozófus: (felfedezi a költőt, aki a másik oldalon hosszú, megnyújtott léptekkel halad). Gyere autóbusszal, kényelmesebb, gyorsabb! Költő: (legyint, és fanatikusan megy tovább). Filozófus: (ingerülten a körülötte állókhoz). Rohadt szubjektív idealista •.. Az autóbuszt ez képtelen folyamatában és lényegileg szemlélni... Mindig elakad a jelenségeknél és a látványnál ... Muzeológus: Már öt perce* késik... Munkás: Én ráérek, órabérben vagyunk... Kofa: Megint a piac végére érek-’.. Asszisztensnő: Jaj a doktor úr. Egy anya: Nem tudom ml lehet a gyerekekkel, még felgyújtják a házat, mire hazaérek. A türelmes: (Mosolyogva nézi a többieket). Muzeológus: Tűrhetetlen állapot, a múlt héten is nyolc sírral kevesebbet tudtunk kiásni, mert félórákat késtem. Jelenteni kellene az illetékeseknek. Húsz perces közjáték után az utca távoli végén megjelenik az autóbusz. Felélénkülnek az arcok, a szemközti vasutasbérházban az asz- szonyok abbahagyják a takarítást, és kíváncsian kihasalnak az ablakba. Az autóbusz katangai szokás szerint nagyon lassan jön. Filozófus; (dörzsöli a kezét): Az ablakból majd elegánsan integetünk a költőnek ... Begördül az autóbusz. Mint a heringek állnak bent az emberek. Az első ajtó kinyílik, a hátsó nem. A filozófus és a muzeólugus (egyedül ők rendelkeznek történelmi tapasztalatokkal, azonnal felismerik a helyzetet) odarahonnak az első ajtóhoz, s a kiszálló egyetlen ember helyére ketten felugranak. Úgy látszik hozzáértek egy kicsit az ajtóhoz, mert az ajtó (modern patentzár, sűrített levegővel működtethető) kizuhan a buszból. A filozófusnak és a muzeológusnak szeme sem rebben, megszokták már, hogy az autóbuszokból néha kiesik egy kerék, a diferin- ciálműből egy kűpgörgős csapágy, esetlég a tengely- kapcsoló fele, de a másik felével katangai szokás szerint még nyugodtan lehet üzemelni. Most azonban más ként történik. Sofőr: (hanyattvágja magát az ülésen és dühösen ordít): Szánjanak ki, mert egy lépést sem megyek tovább! Utasok: Nem szégyellik magukat, azonnal szereljék be az ajtót! Muzeológus: De kérem, jogom van utazni... A római sírok félben... Kalauznő: Állatok! Micsoda disznóság! Azonnal szánjanak le! Utasok: Úgy van! Szánjanak le, addig úgy sem megy to-^ vább az autóbusz... Egy különleges utas: Jellem- telenek, majd én kiszállok maguk helyett! (Leugrik az ajtó előtt tolongó tömeg közé, s azok felüvöltenek, amikor legázolja őket). Sofőr: (Fenyegetően): Ne várják meg, hogy odamenjek! Utasok: (Vak gyűlölettel): Hát emberek, maguk?! A filozófust és a muzeológust kilökődik az autóbuszból. Muzeológus: (Döbbenten néz az elrobogó autóbusz után, aztán az órájára pillant). Nyolc óra ... Filozófus: Érdekes probléma... Vajon a buszban levő emberek miért gyűlölik azokat, akik szeretnének felszállni, munkahelyükre utazni és elvégezni a munkájukat? A türelmes: (Türelmetlenül): Dögölnének meg! (Elindul a város belseje félé). Valamennyien elindulnak. Finálé. A szereplők mind felvonulnak, egy autóbusz üresen el, a kalauznő és a sofőr integet a többi szereplőnek. A szemközti bérház ablakában lelkesen tapsolnak a vasutasok, akik a bemutató idejére abbahagyták a takarítást. Bertha Boies» ✓
