Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
í föMlÄi 1963 OKTÓBER 6 VASÄRNAP »1 MSIMB BAtANYA MfGVtr BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . " _____________. \ - ' A betakarításon múlik a vetés sikere A mfthácsi járásban a búsának 55 szásalékái már elveietiék XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 60 FILLÉR 234. SZÄM Múzeumi hetek Grsmlks fogadása Gromiko szovjet külügyminiszter fogadást adott az ENSZ-Uőzgyülés 18. ülésszakán résztvevő küldöttségek tiszteletére. A fogadáson megjelentek U Thant, aa ENSZ főtitkára, V. David csehszlovák, I. 15 a- sev bolgár, C. Manescu román, M. Dugerszuren mongol, Péter János magyar, I ,ord Home angol, és Dean Rusk amerikai külügyminiszter, továbbá I. Winiewicz, a lengyel, V. Popovics, a jugoszláv és C. Lechtiga, a kubai küldöttség vezetője. Négyen: Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese, Széniéi Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Baracs József, a megyei tanács íőagronómusa és Lukács Antal, a GépálloA sásdi járásban például azt, hogy néhány termelőszövetkezet jól áll a vetésben. Mekényes már befejezte, Má- gocs, Jágónak, Szágy, Gödre- keresztur és Felsőmindszent pedig 50—60 százalékát elvetette annak a mennyiségnek, amit a tervük előír. Viszont vannak olyan termelőszÖvet- kez#tek is ebben a járásban, mint a bikali, a magvarherte- lendi. a kovácsszénája!, az égy h ázás kozá ri, a magyarszéki, ahol egyáltalán nem vagy még alig vetettek búzát. Baj van ebben a járásban a gépek csoportosításával is. Például az elmúlt vasárnap a gépállomás nem rendelte el a vasárnapi műszakot, ahol pedig két műszakos gépek dolgoznak, ott is előfordul j olyan, hogy Magyarhertelend- ’ r&l Sásdra járnak váltani. Szániel elvtárs például Kishajmáson megállított két traktorost. Az egyik homlokát szállított, a másik pedig csak csalingázott, maga sem tudta megmondani, hogy mi a feladata. Ebben a termelőszövetkezetben a vetés viszont nagyon döcög. A járási szervekSeRarno eltiiit nopfparaocsa Djakarta: Indonéziában szombaton ünnepelték a fegyveres erők napját. A fegyveres erők fennállásának 18. évfordulója alkalmából kiadott napiparancsában Sukarno a többi között hangsúlyozza, hogy Indonézia mindenáron szembeszegül a Malaysia Államszövetséggel, mert annak megalakítása ellentétben áll Sarawak és Észak-Borneo népének akaratával. Indonézia éppen ezért nem fogadja el az ENSZ ténymegállapító bizottságának azt a jelentését, amely szerint az emdített területek lakosságának többsége csatlakozni kíván Malaysiához. Az elnök felhívással fordul a néphez, hogy őrködjön a nemzet függetlenségén és becsületén. A fegyveres erőket felhívja, tartsanak ki szilárd elhatározásuk mellett, hogy megvédelmezik az országot a neokolorsialistákkal és imperialistákkal szemben. Nagy a fuípinkareszcly A siklósi járásban két gyengén vető tsz-t találtak. Az egyik a gordisai, a másik a drávaszabolcsi. Sikló'snagyfalu- ban és Kisharsányban viszont mintaszerűen előkészített talajba vetnek. Ebben a járásban is, mint mindegyikben, elég nagy a futrinkaveszély. Vannak helyek, ahol már 15 százalékos kárt okozott a futrinka, A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termel ő s zöve tkezeíek nem nagyon figyelik a futrinka kártevését. Völták termelőszövetkezetek, mint például Királyegyházán, Mozsgón, ahol megkérdezték a megyé elvtársak: van-e futrinka-kár, mire azt válaszolták nekik, hogy náluk nincs veszély. A helyszíni szemlekor viszont kiderült, hogy égé® táblák nemcsak foltokban, hanem teljes egészében fertőzöttek. Nagyobb gondot kell fordítani a futrinka elleni védekezésre, a figyelőszolgálat megszervezésére,' mert ennek elmulasztása komoly kiesést jelenthet jövőre.. Még mindig előfordul nem egy helyen, mint például Su- monyban. Mánián, hogy szemetes árpát vetettek és az égyházaskozári tsz-ben is tisztítatlanul vetették azt a búÜjabb 400 személyes szálló épül Űj-Mecsekalján iiiPre í éllélc a Imim Iliért Négyhetes tárgyalás után hirdetett ítéletet a gráci esküdtszék Stephan Rajkónak, az egykori terezini (theresien- •siadti) náci koocentrációs tábor helyettes parancsnokának az ügyében. A bíróság 28 gyilkosságban találta bűnösnek Rojkot és életfogytiglani szigorított börtönre ítélte. A Baranya megyei Építőipari Vállalat új-mecsekalj ai munkásszállása mellett újabb 400 sxemélyes szálló épül a vállalat dolgozói részére. ’ zát, amit a Bikaii Állami Gazdaságtól kaptak. Ez a 180 má- : zsa búza nagyon szemetes, kö- | rülbelül 25 százalék benne az ! apadt, törött szem és a léha. Ilyen vetőmagot tisztítatlanul elvetni — felelőtlenség. Drávátokon nagyon szépen előkészített területeket láttak és. azt tapasztalták, hogy itt már a búzának hetven százalékát elvetették. A szigetvári Uj Életben is hasonló a helyzet. Mozsgón viszont arról bizonyosodtak meg, hogy délután 4 órakor leállt már a tsz vetőgépe. mert nem vitték la. elég vetőmagot. Ez egyébként általános tapasztalat. Kő- fán leállnak a vetőgépek. Köz tudorn.ású, hogy nincs elég vetőgépünk. A vetéssel időben csak úgy tudunk végezni, ha látástól-vakulásig mennek a gépek. és rossz Igen fontos, hogy a vetésnél ott legyenek a szakemberek. Hosszuhetényben például egy tábla vetését anélkül fejezték be, hogy azt a tsz agronómusa egyszer is látta volna. Pedig, ha megnézte volna menetközben, nem fordulhat elő olyan eset, amilyen sajnos előfordult. Két gép vetett Az egyik gépről még a reggeli óráikban letörött egy csoroszlya. A traktoros a csoroszlyát betette egy ládába és tovább vetett, mondván, hogy holnap majd felrakja. A másik gépen is volt hiba. A hantos talaj összehajlította a magvezető csöveiket. Ezt nem igazították meg es így a magvezető csövek oldalából folyt a búza. Ez nem minőségi munka. Ilyet nem szabad megengedni. De tapasztalat az is. hogy sok termelőszövetkezetben a rossz talajelőkészítés miatt a 6—7 centi helyett mindössze 2—3 centi mélyre kerül a mag. Ha nem fordítanak nagyobb gondot erre a termelőszövetkezetek — .jövőre ez is megbosszulja magát. Jó és rossz tapasztalatok keverednék. Általános tapasztalat viszont, hogy a termelő- szövetkezetek hol jobban, hol rosszabbul, de igyekeznek mag birkózni a föladatokkal. Eddig e feladat teljesítése' még viszonylag könnyen ment, t- mert voltak területek, viszon4- most kezdődik a nehezebb szakasz, amikor a kapások után kell vetni. Ezek közű1- is legveszélyesebb a kukorica utáni vetés. Tapasztalatok mutatják, hogy mindenütt el lehet kezdeni a kukorica törését. Sajnos még sok helyen nem kezdődött el ez a munka. Pedig sürget, különösen azokon a területeken, amelyekbe búza kerül. A termelőszövetkezetek helyes, ha ezeken a területeken kezdik először a kukoricát tömi. — Nincs mire várai. Most nv-g ' viszonylag szárazaik az utak, könnyebb a szállítás. Ha most nem teszünk mea mindent an- natí érdekében, bogy a tér'"-letekről minél előbb lekerültön a kukorica, akkor komoto bajok következhetnek ebből a vetés második szakaszában. 1 lesyfrisssebb leleníís A megyei tanács szombat déli jelentése szerint a megye búzavetési tervének 45 százalékát teljesítette. A járások között aa első helyen a mohácsi járás áll, ahol a búzának 55 százalékát elvetették már. A második helyet a siklósi járás 53,7, a harmadikat Mohács város 51,8, a negyediket a pécsváradi 50,4, az ötödiket a sellyei 46,8, a hatodikat a pécsi 45,7, a hetediket a szigetvári 43,9, a nyolcadikat a sásdi 34,5 és a kilencediket Komló város foglalja el, ahol a búza vetéstervének mindösz- sze 24,8 százalékát vetették el eddl$, t « * Oarmadik esztendeje ren- * “ dezzük meg az idén a pécs-baranyai múzeumi heteket. Programja színesebb, változatosabb, mint a korábbi éveké. Ebben nagy része van annak, hogy Baranya megye Tanácsa és Pécs város Tanácsa példamutató áldozatkészséggel teremtette meg a múzeumi munka feltételeit, s muzeológusaink lelkes munkával oldották meg a reájuk bízott tudományos kutatást és népművelést. Most, hogy pi- penni tértek az ásatások szerszámai, a pécsi és baranyai múzeumok a közönség elé állnak eredményeikkel. Ez év nyarán nyílt meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi állandó kiállítása, s most, néhány hónap után a Modern Magyar Képtár nyitja meg kapuit. Közkézen forog már a múzeum öt figyelemre méltó füzete. Az elmúlt évben közel 200 000 látogató tekintette meg a múzeumi szervezet kiállításait. Mi szükség van ezek után a múzeumi hetekre? Igaz, hogy a múzeumok látogatóinak száma évről évre nő, mind többen olvassák múzeumunk sokáig nélkülözött ismeretterjesztő kiadványait, mégis azt kell megállapítanunk, hogy sajátos feladatkörű tudományos kutató és népművelő intézményeink sokkal nagyobb figyelmet, érdeklődést érdemelnének. S ha arra gondolunk, hogy az elmúlt két év alatt esztendőnként 30 000 embert sikerült megmozgatnunk a múzeumi hetek alatt, akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy szükséges és érdemes megrendezni a változatos, gazdag programot. Érdemes azért, mert múzeumaink anyagát viszonylag kevesen ismerik. S akik már ..végigfutottak” a kiállításokon, azok közül is kevesen mondhatják el, hogy megszerezték azt a tekintélyes meny- nyiségű ismeretanyagot, amit az egyes kiállítások nyújtanak. S ha a kiállítások tanulságaira, fontos következtetéseire, nevel őhatásánnk érvényesülésére is gondolunk, akkor arra a megállapításra jutánk, hogy a múzeumokba „sokat járni lehet, de eleget nem”. Hiszen minden kiállítás olyan, hogy mindig felfedezünk valami újat, ami korábban elkerülte figyelmünket. • kój úzeumi szervezetünk tu■ * dományos kutatómunkájának eredményei bejárják az egész világot, s elismerést váltanak ki, megismertetik szőkébb hazánk, Baranya tudományos értékeit, szépségeit. Mennyivel inkább támaszthatunk önmagunkkal szemben olyan követelményt, hogy ismerjük saját tudományos eredményeinket, történelmünk emlékeit, művészetünk alkotásait. természeti szépségeinket. A múzeumlátogatók száma azt bizonyítja, hogy a* egyre több szabadidővel é* anyagiakkal rendelkező lakos- sál érdeklődése növekszik a múzeumi munka eredményei iránt. Azonban a fejlődés ütemével nem lehetünk elégedettek. A múzeumok tanácsositása óta: háromszor akkora összeget fordítunk múzeumi ■ célokra, mint korábban. Egymás után kerülnek napvilágra történelmi emlékeink az őskori, római, népvándorlási kori leletektől munkásmozgalmunk emlékeiig. Elég csak a római sírkamrákra, az avar sírok feltárására, a mohácsi csatamező tömegsírjainak felfedezésére, vagy a Réka-vári ásatásokra utalnunk. A Modern Magyar Képtár évről évre sok tízezres értékkel gyarapodott. A természetrajzi múzeum természeti értékeink sorát mutatja be. A néprajzi anyag sokszínűsége Baranya népének életét tárja elénk, s egyike az ország legszebb ilyen tárgyú kiállításainak. A Zsol- nay-kiállítás megyénk munkásainak és művészeinek alkotó erejét tükrözi. A múzeumok fejlesztése, anyaguk gyarapítására fordított anyagi és erkölcsi erő azonban csak akkor gyümölcsözik, ha közkinccsé válik a múzeumi mun ka minden eredménye. Ahhoz, hogy közkinccsé váljanak múzeumi értékeink, két dolog kell. Először is az, hogy minél többen keressék fel a kiállításokat, olvassák a múzeumi kiadványokat, hallgassák meg az előadásokat. Másodszor az, hogy múzeumaink jó propagandamunkával, eredményeik változatos bemutatásával növeljék a múzeumi munka iránti érdeklő- dést. Egyszóval: erősödjék múzeumaink, és muzeológusaink népművelési tevékenysége, A múzeumi hetek prog** ramja egyszerre szolgálja ezt a kettős célt. A múzeumok új, érdekes kiállításokkal állnak a közönség elé. A Modern Magyar Képtár új elhelyezésével, a kerámia kiállítás új fejlődéstörténeti rendszerezésével, a maszkok és álarcok kiállítása távoli világrészek érdekességeivel, az ehető és mérgező gombák bemutatása hasznos tanul ságaival tükrözi múzeumaink kibontakozó népművelési tevékenységét. 'A vándorkiállítások megyénk legtávolabbi községeibe viszik el a múzeumi tárgyakat; az előadások pedig a múzeumi tudományos munka eredményeit adják át az érdeklődőknek népszerű formában. Bizonyára sokan megtekintik az élő baranyai népművészek műsorát. A komlói és mohácsi kiállítás két városunk lakosságának érdeklődésére tarthat számot. A múzeumi szellemi vetélkedők elsősorban ifjúságunk művelését szolgálják s bizonyára sok örömöt okoznak a részvevőknek. A múzeum tehát megtette a magáét eredményeinek közkinccsé tételében. Köszönet érte a múzeumok minden dolgozójának. Mindén bizonnyal iskoláink, népművelőink, tömegszervezeteink, Baranya és Pécs lakossága élnek a művelődét lehetőségeivel, s hozzájárulnak a múzeumi hetek sikeréhez. Ez a gazdag program eredményességének legfőbb záloga. I.emle Géza Mit tapasztaltak? nők kellene intézkedni, hogy amíg vetés van, addig a gépek csak szántsanak, vessenek, betakarítással foglalkozzanak elsősorban. A másik tapasztalat: van- -naít: bolyongó vezetők. A ma- gyn rhértéiendi tsz;:' elnökét, Doveescri Imrét például az elmúlt két; hónapban alig látták a tsz-bon. Ez megengedhetetlen, De nem jó az sem, ha ~a meglévő gépék kihasználatlanul állnak. Kovácsszénáján például áll egy Hoff her, j csak azért, mert a tsz nem! ültet rá embert. Ugyancsak j itt áll egy 30 soros vetőgép is, í amit a gépállomástól vettek, j Kiselejtezték ezt a gépet. - Mindössze három fogaskerék j hiányzik belőle és meg kelle- j ne zsírozni. Két fogaskereket j kértek a gépállomástól, ezt I meg is kapták. Ott van az iro- i dóban ,az íróasztalon. Torma | Péter elnök azt mondta: elíe- j lejtették a harmadikat is meg- ■ rendelni. A gép áll, pedig van ! hozzá fogaskerék, csak el kel- í lene hozni a gépállomásról. J Ilyen huza-vona miatt állni hagyni egy gépet nemcsak felelőtlenség. Több annál. mások megyei Igazgatóságának vezetője az elmúlt héten a megyét járták: felkerestek több járást és megnéztek több gépállomást és termelőszövetkezetet.
