Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

r im OKTOr.Es ». w*mó I 1980-ban hatmilliárd ember él a Földön Dr. Nemeskéri János antropológus nyilatkozata Hollandiai és belgiumi elő­adó-kőrútjáról egyenesen Pécsre érkezett dr. Nemeskéri János kandidátus, neves ant­ropológus, a Magyar Termé­szettudományi Múzeum osz­tályvezetője. Pécsett szomba­ton este a Városi Művelődési Házban tartott előadást, — ezt megelőzően — a Janus Panno­nius Múzeumban találkoztunk vele, ahol szíves készséggel adott interjút lapunk szá­mára. A beszélgetés során többéit között az alábbi kérdéseket intéztük dr. Nemeskéri János­hoz: 24 év volt as átlagos életkor — Hogyan alakult napjaink­ig az emberi életkor, illetve a népsűrűség a történelem fo­lyamén? — időszámítás előtt mond­juk tizenötezer évvel, csupán nyolcvan-nyolcvanöt millió ember élt a földön. Utána kei­két és fél évezrednek kellett eltelnie, hogy ez a szám két­szereződjön. Kolumbus idején már körülbelül ötszáz millióra tehető a föld lakosainak szá­ma. A XIX. századtól kezdő­dően már sokkal gyorsabb a fejlődés, mert a „duplázódás” ideje húsz-huszonöt évre csök­kent. Ez az ütem arra enged következtetni, hogy míg ma három milliárd a föld lakos­sága. UHO-ban hat milliárd emberrel számolhatunk. — rá az oka ennek a gyors fejlődésnek? — Kánban a higiénia, a ked­vezően megváltozott életkörül­mények, főleg a gyarmati ura­lom alól most felszabadult né­peknél a csecsemő-halálozási arány csökkenése, másrészt az életkor emelkedése. Európában az átlagos életkor például het­ven esztendő. Indiában még csak 30—35 év, de itt is jelent­kezik már javulás. Tizenötezer évvel ezelőtt az átlagos élet­kor nem volt több 23—24 év­nél. Tízezer ember közül alig három-négy élte meg az ötven évet, százezer közül pedig ta­lán egyetlen egy ember a száz évet. Ma már ez az arány ter­mészetesen más képet mutat. Jelenleg Magyarországon pél­dául huszonnégy olyan idős emberről tudunk, akik t5—9S éves kort túlélték és élnek ma is. Franciaországban három­száz' száz éves, vagit azon fe­lüli életkort megélt öreget tar­tanak m díván. — Régi temetőit feltárásé­nál előkerült csőn tm arad vá- nvokból mlkénnen tudja a tu­domány megállapítani az élet­kort:? — A csontok htlaidonkép­pen ..beszélnek". Régebben az antronolőrria csak a koponya- varratok elcsontosodására szű­kítette le a vizsnálatot, de a temetkezési feltárások ■ sem vo1tak teljesek. Ma teljes egé­szében — szinte módszeres fel- térkfvezés alapién — tárjuk fel a temetkezési kehieket. így megtudjuk menned ideig hasz­nálták. majd. az Idő pontosabb meghatározása ad már kiindu­lási alapot. Nos. ezután négy 4 éle anatómiai, jelt eget vizs­gálunk meg: kovonuavarratok elesontosodásának mértéke — felkar-csont belső dTlománsrá- ban az Ürenkénzödts vizsgála­ta — azonos vizsgálat a comb- esovtnál — s végül, a szemé­rem csont felülete változásának ismerete. Ha. mind eme ténye­zőket külön-killön vizsgál­nánk. irreális kévét karmánk, épven ezért az összesített ku­tatási eredmény adhat csak ohran alapot, amelvből talán két éri eltérései, de megálla­píthatjuk az életkort.. Általá­ban, az élő ember kovovváiá- nak üame.evarptt. nyíl-varratán kordénk először a csontoso­dén körülbelül 30—35 éves kor­ban. s aztán trlvtntádik a töb­bi varratokon öt-tíz éves atom­ban A ..szellemileg friss” em- fj/jfolc kononváián az elason- fcsad*** tokiamat később indul fpoo yz-nlott porsze aem apai- a. rzrVomi ma'okét végző embert ártom.. Foy fizikai műn. kás. mondjuk em esztergályos, vagy egy szerszámlakatos te hasonló kategóriába tartozhat, vagyis minden olyan ember, alci nem gépiesen, mereven végzi munkáját, hanem gon­dolkozik, vagyis minden tény­kedését alapos gondolati-értel­mi mozgás előzi meg. — rát mutat ki a felkar­csont. illetve a eombcsant-fej vizsgálata? — Fiatal — mondjuk húsz- huszonkét éves embernél a csont-fejek belső szerkezete sűrű és tömött. Ahogy aztán öregszik, alulról fokozatosan felritkul ez a szerkezet, úgy annyira, hogy negyvenöt-ötben éves korban már üregek kép­ződnek. Például a hetvenesz- tendös asszony felkar-csontját szinte össze lehetne Toppanta­ni, csontfelülete szinte tojás­héj vékonyságú. Idős emberek gyakran kapnak comb-nyakto- rést, éppen a szerkezet ürege- sedése következtében. A régi — többeiter éves sírokból előke­rült — csontvázaknál megvizs­gáljuk a szeméremcsontot is, hogy az életkorra kettő utalást kapjunk. Ugyanis a kétoldali szeméremcsontok között bizo­nyos izületi felszín van, ame­lyen bordázat látható. A 30 éves embernél ez a bordázat ritkul és kopik te. Ötvenöt- hatvan éves korban ez a felü­let már teljesen sima. hatva­non felül pedig peremképző­dés látható és a felület már homorú. Mindezek természete­sen anatómiai meghatározá­sok. azonban az életkor ponto­sabb megállapításához ma már kémiai vizsgálatokat te vég­zünk. — A* antfopotőglai tudo­mány számára milyen előny­nyel jár ez? A cifrát mindént elárul — Beigazolódott, hogy a többszer éves és különböző sí­rokból előkerült csontok nem csak szervetlen, hanem szer­ves anyagokat is tartalmaz­nak, mint a karbonát, foszfát, relatív kalcium és csonlkolla- gen. Bonyolult, de feltétlenül eredményes vizsgálat révén például megállapíthatjuk egy darabka csontból te, hogy az női vagy férfi csontváz marad­ványa-e? A férfi csont sokkal kevesebb citrátot tartalmaz, mint a női csontállomány. Az erre vonatkozó tételt egyéb­ként alig egy évvel ezelőtt dr. Lengyel Imre egyetemi tanár­segéd — aki különben külső tudományos munkatársa mú­zeumunknak — dolgozta ki a világon először, bár hasonló kutatásokat mások is folytat­nak néhány esztendeje. Tu­lajdonunkban van — leningrá- rfl tudományos kutatók jóvol­tából — olyan csontlelet, amely Szibériából származik, egy most feltárt, mintegy tízezer esztendős temetőből. Ebben te találtunk szerves anyagot, de valószínűnek tartom, hogy ezt a szerves anyagot megta­láljuk abban a esontavyagbnn te. amely a Jáva-szigeti „elő­ember” maradvánrialból szár­mazik, s amelyet most hoztam haza magammal külföldi «fám­ról. Pedig ez a csont-lelet fél­millió éves! — A korabe® táplálkozásra ad-e Ismeretet az antropológi­ai kutatás? — Igen. Ezt is a csont-anyag kémiai vizsgálata eredménye­zi, Például, a zehgővárkonyi leleteknél érdekes jelenséget tudtunk meg. Ez a temető mintegy Ötezer éves. Bizonyos csontvázak „elárulták”, hogy1 „tulajdonosaik” bőségesen fo-' gyasztottak vaddisznó, juh és kecskehúst, míg „mások” csak egyszerű zablisztből készült ételeket, húst jóformán sem­mit. Vagyis a település lakói­nak zöme szegény volt, míg a kevésszámú gazdagok húst fogyasztottak. Á rétegződés tehát fennállt. — Van-e változás az emberi testalkat növekedésében? — Az utolsó kétszáz évben, főleg az utóbbi ötven eszten­dőben és különösen a második világháború után átlagosan öt- tíz centiméterrel magasabbak az emberek. *— rá okozta ezt? — Ezt a tényt sok minden befolyásolja, sajnos azonban ez már nem az én „szakmám”, mindenesetre annyit elmond­hatok, hogy a megváltozott életkörülmények, továbbá az egyre nagyobb teret hódító sport, a jobb táplálkozás és egyebek. Például az ember nö­vekedését hátrányosan befo­lyásolták azok a szerencsétlen viszonyok, amelyek közepette — mondjuk hazánkban — an­nakidején a nagybirtokok cse­lédei, vagy a peremvárosi la­kók éltek. Egy-egy szobában hat-nyole-tiz ember te élt ösz- ssezsúfotva. Az emberi test­ben, főleg éjszaka, alvás köz­ben zajlik le az anyagcsere folyamata, amely a szervezet­ben nem tud megfelelően ki­bontakozni egészégtelen körül­mények között. Á zsúfoltság főleg a gyermekekre volt ká­ros. — Milyen volt a fizikai­erőnlét aránya a régi és a mai ember között? A kényelem következménye •“* Nagy nőtt a csecsemőha­landóság, alacsony az elhalá­lozási korhatár. Az „ősember”, vagy a későbbi utódok — jó néhány ezer évvel ezelőtt — erősebbek, izmosabbak voltak még ennek ellenére te. Ugya­nis, ha átvészelte a betegsége­ket, akkor a nomád életmód­hoz alkalmazkodott a test is. Szabadban éltek, nem vitték túlzásba az étkezést. De mon­dom, ez relatív dolog, mert a mostoha életkörülmények ré­vén mégis csak gyorsan elöre­gedtek és meghaltak. Korunk fejlett orvostudománya és a fejlett társadalmi rend szinte védelmébe vette az embert, bár a civilizáció áldásai vi­szont — ez is igaz — elpuhí­tanak bennünket, gondolok itt a kultúrált lakhatási lehetősé­gekre. kényelmet biztosító jár­művekre és egyebekre. De ez már más kérdés, amelyről szintén nagyon sokat lehetne beszélni. * Köszönettel vesszük az in­terjút dr. Nemeskéri János kandidátustól. Rab Ferenc Ellenőrzik a művelődési házak munkáját A megye művelődési házai közül húsz tartozik a Szak­szervezeték Megyei Tanácsa kezelése alá, a pécsi művelő­dési házak közül a KPVDSZ, a Ságvári, a bőrgyári, a por­celángyári és a Nevelők Háza. A szakszervezet hagyja jóvá az irányítása alá tartozó mű­velődési házak munkaterveit: minden javaslatot elolvasnak, véleményeznek, 'igazításokat javasolnak — s ellenőrzik a munkaterv végrehajtását is. A munkatervekben — a ko­rábbi előadás-kampályokkal szemben — örömmel használ­ják a korszerű igényeket szol­gáló népművelési formát, a kötetlenebb ismeretterjesztést, Buíuaeumlátogaiáisobat, kér­dezz—felelek-est formájában. Megyeszerte újdonságot je­lent, hogy a szakszervezeti művelődési házakban kivétel nélkül mozgalmas klub-élet indult, legtöbb helyen a ha­gyományos formában, de Ist- ván-aknán például műszaki klub, a Ságvári Művelődési Házban könyvbarátok klubja, Bolyban mezőgazdasági klub alakult. Ugyancsak István-ak- nán olakitottak autós-klubot, programjukat országjárásra állították össze. A munkaterveket a meg­jegyzések kíséretében már megkapták a kultúrotthon-ve- zetők, s hozzáláttak a végre­hajtásához. Siker Prágában Jelenet a „Változatok egy találkozásra” című balettből. Előtérben Árva Eszter, Kialudtak a reflektorok, ■ az utazás is Végétért. A Pécsi Nemzeti Színház Balett Együt­tese újra itthon Van, s a balett- teremben egyhangúan szól a zongora. A lányok gyakorlata éppen végétért, s a fiúk alig hogy megkezdték a gyakorla­tot. Eck Imre Liszt Ferenc-dí- jas balettigazgató a hatalmas, egész falat befedő tükör előtt ül egy kényelmetlen színházi karosszékben, és vezényli a gyakorlatokat: Ronde de jambe en Fair... — majd — pás de chat... at­titudes tour... — s szaval, Ritka érdekességű és mű­vészi értékű találkozó színhe­lye volt vasárnap délután a Leöwey Klára Gimnázium díszterme. A megyénkben élő népművészek és művészeti csoportok gyűltek itt össze, hogy a múzeumi hónap gaz­dag programjának jelentős eseményeként, mintegy az „élő múltat” szólaltassák meg. Még nem volt rá példa, hogy Ilyen nagy számban, és egy­szerre gyönyörködhetett a kö­zönség az ősi, már-már elfe­ledett népi hangszerek utolsó megszólaltatóinak, a dal- és tánckincs legszebb gyöngysze­mei bemutatóinak művészeté­ben. Az öreg Klárlcs Marián bácsi dudáját hozta el Birján- ból, a felsőkandai Kovács Já­nos egy másik, ma már alig ismert hangszeren, az okari­nán játszott. Lánya horvát népdalokat énekelt. Ott volt a zalátai népdalénekes Döme József, a vajszlói eltér ás Drá- vafalvi József, a lánycsóki Harcos bácsi, aki fiatal ko­rában számadó juhász volt és most is magafaragta furulyá­ján szólaltatta meg az egy­kori juhásznótákat. Nem min­dennapi hangszert hozott ma­gával Abaligetről Sajgó Já­nos: meggyfasipos citeráján egyszerre két hangszer szólal meg. Az egyházaskozári Jankó Mátyásné Bukovinából hozott népballadával szerepelt, ősi népi öltözetben. A falujabéli Gusa Pál pedig oly tempera­mentumosán játszott furulyá­ján román táncokat, hogy szin te táncra perdítette a jelenlevő­ket. Persze táncban sem volt hiány: jellegzetesen eredeti formájában a mohácsi dél­szláv népi együttes mutatta be. A mohácsi Üj Barázda Tsz tagjaiból alakult ez a művészeti csoport, mely szín­pompás népviseletével és da­laival hűen őrzi régi népi ha­gyományait. A horvátok mellett a bólyi német énekhatos is színpadra lépett, valamint a francianyelvű utasításai nyo­mán az egész terem mozdul. Ügy hat, mint egy titokzatos szertartás, mivel a hajdani francia balettmesterek áltál meghatározott szakmai nyelve­zetet csak a beavatottak értik. A gyakorlatok nagyon nehe­zek, bonyolultak. — Ne csak a lábaddal tán­colj, hanem a fejeddel is! — szólal meg időről-időre Eck Imre. mivel a furcsa kombi­nációkra a táncosoknak min­den tudatos képességükkel ösezpontosítaniok kell, hogy helyesen végezzék el a gyakor­versendi cigány-együttes, ugyancsak népviseletben. Kel­lemes színfoltja volt a mű­sornak a szebényiek hamisí­tatlan népdaléneklése. A mű­sor legemlékezetesebb percei voltak, amikor az idős Kapóit Antal; a népművészet mestere lépett a közönség elé. Ma 6 a legidősebb tagja annak a népes családnak, mely a népi fara­gások és a furulyázás terén művészi értékű eredményt ért el. Kapoli bácsi lánya, Kato­na Józsefné is odaállt furu­lyázó édesapja mellé és falu­jának népdallcincséből muta­tott be néhányat. Pusztuló népi értékeink megmentése és megőrzése te­kintetében jelentős és hasznos kezdeményezés volt az „Arra alá Baranyában c. műsor meg­rendezése. A fáradságos és nagyon körültekintő munkát igénylő szerkesztést Várnai Ferenc végezte lelkes szere­tettel és nagy hozzáértéssel. Hangulatos összekötő-szöveget Bakos László mondta el stí­lusosan. A bolt vezetője, Maik Nán- dorné azzal fogadott, hogy későn jöttem.-r- Első nap kellett volna, de fényképésszel együtt, hogy mindenki lássa, micsoda fel­hajtás volt itt a hanglemezek leárazásakor! Alig fértünk a sok vevőtől. Volt, aki ötven­hatvan darabot is elvitt egy­szerre. A legnépszerűbbek a 15 és 4 forintról egy forintra érté­kelt magyamóta-lemezek. — Ezek természetesen normál lemezek és a váratlanul nagy kereslet miatt máris után­pótlást kellett kémünk. Eze­ket mindenki viszi, akinek le­mezjátszója van, hiszen egy forintot megér a JVlegyen latokat. S ha még mindig nem megy, akkor bizony Ilyeneket is hallani: — F. úr, egy szólótáncot 2200-ért magasabbra ugrik! — S ha még ezekután som megy kifogástalanul, akitor Eck Im­re feláll és bemutatja a gya­korlatot, s közben felhívja a figyelmet az egyetlen lehetsé­ges helyes testtartásra. A hétköznapolt bizony ke­gyetlenül kemény munkával telnek a balett-teremben, hi­szen ezek az edzések többnyi­re megerőltetőbbek, mint egy NB I-es futballcsapat tré- ningje. Prága már csak az emlékek­ben él. . A lányok közben visszaszáliingóenak a terembe, s néhányah letelepednek a svéd pádra. Bretus Mária és Stimátz Gabriella a tíznapos Csehszlovák turné élményeit mesélgetik slágvartokban. — A legfurcsább az volt, amikor Ogon társulata velünk gyakorolt.,, Először Ogon ve­zette a gyakorlatot.,. Furcsa, és nagyon nehéz gyakorlat volt, mert ellentétes kombiná­ciók következtek egymás után... Később aztán Eck Im­re vezette a gyakorlatot, s ak­kor a csehszlovák kollégák jöt­tek zavarba, s csak ketten csi­nálták végig a gyakorlatot.., Láttuk Pavel Smock együtte­sét, mely a legmodernebb fel­fogású együttes Csehszlovákiá­ban. Megnéztük a Parancs c. balettot csehszlovák produk­cióban. Érdeket volt... Kiasz- szikot alapokkal állították színpadra, melynek az lett « következménye, hogy a tarta­lom és a forma nem volt egy­séges. — És a csehszlovákok tech­nikaikig ,. ,r — Képzetlenebbek, mert ná­luk nincs meg a 9 Qves alap, mint nálunk. Csak négy éves a balettiskolájuk. Minket ál­talában példamutatónak te­kintettek. A prágai Axa Szál­lóból, * a bmoi Internaclonal- ból mást se tettünk, mirvt fo­gadásokra jártunk, megbeszé­lésekre, tapasztalatcserékre, öt előadást tartottunk, a leo- sikerültebbeket Prágában és Brnoban. Bemutattuk a „Vál­tozatok egy találkozásra .”, „Oly korban éltem...”, ..Pók­háló” és ..Bánuász ballada” cí­mű balettjeinket. Mit mond­junk? Nagy szeretettel fonód­tak bennünket, s a bemutató­ink után elismerésben és ün­neplésben volt részünk. Eck Imre balettigazgató köz­ben aztán néhány percre meg­szakította a próbát, s elmondta a legfrissebb híreket is: — Tegnap megnézte a dél­utáni előadásunkat Jemsen úr. a norvéqiai Bergen városának fesztivál igazgatója, s nanvon tetszett neki a produkciónk. Mint mondta Európában ib'en jól kidolgozott modern balet­tokat nem igen látni... Meg­hívott bennünket a május vé­gén kezdődő bér géni fesztivá­lokra. S még egy hír: megbíz­tak a Fából faragott királyfi koreográfiájával, melyet az együttes szólótáncosaival, s a szegedi tánckarral a Szegedi Szabadtéri Játékokon muta­tunk majd be a jövő nyáron... A próbateremben és hazai előadásokon így épülnek ne­héz, lelkiismeretes munkával a későbbi fesztiválsikerek. Bertha Bulcsú már a hajnalcsillag” és az „Álom, álom, édes álom.. is. Az első napok egyikén ki­lencezer darabot adtak el a Kossuth Lajos utcai hangle­mezboltban. Ahogy körülnézek a bolt­ban, úgy veszem észre, még­sem késtem még el. Középkorú férfi, felöltőben, kalapban, igazán komoly te­kintetű. Előtte mégis már leg­alább nyolc meselemez. Ki­derül: 5 éves kislányának ve­szi, születésnapjára, meglepe­tésképpen. Sokba nem ke­rül ez a kedves, nem minden­napi megemlékezés, s a ki­csi biztosan örül majd, hi­szen ilyenfélé élményben alig ha volt része, Arra alá Baranyában... Hanglemezek egy forintért ■A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents