Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-29 / 253. szám
4 (HAPL4F IMS. OKTOBER 2fc 1 Társadalmi felhívás a pécsi tó építésére! A Baranya megyei Tanács, a Pécs' városi Tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége és a Hazafias Népfront Pécs városi Elnöksége közös felhívással fordul Baranya megye és Pécs város munkásságához, parasztságához, a hivatalok és intézmények dolgozóihoz, a fegyveres testületek tagjaihoz, a sportolókhoz és a tanulóifjúsághoz, hogy alkotó társadalmi munkájukkal vegyenek részt a 150 hold viz- területű, több mint 2 kilométer hosszú és 250—350 méter szeles pécsi üdülőtó építésében. A tervezett 3 millió köbméteres Pécsi tó a rendkívül előnyös és festői környezetben egyaránt alkalmas lesz a dolgozók üdültetésére, a hétvégi kirándulásokra és nagyszabású vízisport-versenyek rendezésére, ugyanakkor méltó befejezését jelenti annak a jelentős programnak, ami a Pécs környé.ki üdülőövezet teljes fet- aloMtását szolgálja. Az orfűi völgyben, a Mecsekrákos és Tekeres között lévő hatalmas völgy kiválóan alkalmas környezet a hatalmas mesterséges tó létesítéséhez. Baranya megye és Pécs város párt, állami és tömegszer- stervezeti vezetői feltétlenül számítanak a helyi társadalmi erők nagyarányú segítségére, a helyi erők társadalmi munkáidra. A Pécsi tó építése az utóbbi esztendők egyik legjelentősebb és legnemesebb társadalmi vállalkozása lesz. A megye és Pécs dolgozói az utóbbi években többször bebizonyították, hogy teljes szívvel, alkotó munkával a társadalmi megmozdulások mellé állnak, A hatalmas — 80 méter alapszélességü, 12 méter magas és 300 méter hosszú — völgy elzáró gát építéséhez 100 ezer köbméter földet kell megmozgatni társadalmi munkában. A tó építésének tervei társadalmi munkában elkészültek, ezután a megye és a város áldozatkész dolgozóin a sor, hogy önmaguk javára a tervek valóra válhassanak. A felhívást közzétevő szervek kéréssel fordulnak a megye és Pécs lakosságához, az .üzemek, a termelőszövetkezetek és intézmények dolgozóihoz, a fegyveres testületek tagjaihoz, a sport- egyesületekhez. az ifjúsághoz — hogy társadalmi munkával járuljanak hozdá a Pécsi tó építéséhez. A 150 holdas mesterséges tó építését egy szakemberekből alakult társadalmi bizottság irányítja. Ez a társadalmi bizottság biztosítja az önkéntes társadalmi munkások szállítását, biztosítja a munka szervezését, a technikai feltételeket. A társadalmi bizottság a részletekről a sajtó útján tájékoztatja a lakosságot. ' A Pécsi tó építése november elsején kezdődik. A felhívást közzétevő szervek bíznak abban, hogy a Pécsi tó építésének nemes és hasznos terve teljes társadalmi megértésre talál a megye és Pécs dolgozóinak körében, és együttes munkával építjük meg a Dunántúl legnagyobb mesterséges tavát! Baranya, megyei Tanács Pécs Tárad Tanács Szakszervezetek Megyei Tanácsa KISZ Baranya megyei Bizottsága KISZ Pécs városi Bizottsága Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége Hazafias Népfront Pécs városi Elnöksége A. Pécsi tó terveinek elkészítésére, a tó építésének megszervezésére, az anyagitechnikai eszközök biztosítására már korábban megalakult a széleskörű társadalmi bizottság. A társadalmi bizottság elnöke Czárt Ferenc, a Komlói Állami Építőipari Vállalat igazgatója, a bizottság titkára dr, Galabár Tibor, a Pécsi városi Tanács vb-titkára. Dr. Rúgási ' Endrét, az MSZMP Pécsi városi Bizottságának titkárát, a társadalmi bizottság egyik tag• ját kértük meg, hogy nyilatkozzon lapunknak a bizottság feladatairól, a tó építéséről. — Kik vesznek részt a társadalmi bizottság mun- ! kájában? — A Pécsi tő építésére alakult társadalmi bizottság a párt, állami és tömegszervezetek, valamint az üzemekés a szakintézmények vezetőiből, illetve szakembereiből áll. A bizottságban működő szakem- berek fogják a munkát irányítani és szervezni. A társa- 1 dalml bizottság a lehető legrövidebb időn belül kidolgozza a munka szervezésének és menetrendjének minden részletét, és a sajtó útján közli a lakossággal. — Ügy tudjuk, hogy a tó építésének tervei teljes egészében elkészültek. — Igen, a város műszaki értelmiségének nagyarányú társadalmi munkájával, elsősorban a Tervező Vállalat, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Szénbányászati Tröszt és az Uránércbánya Vállalat mérnökeinek közreműködésével elkészültek a műszaki tervek, amelyek alkalmasak az orfűi II. számú tó völgyzáró gátjának társadalmi munkában való kivitelezéséhez. Most folyik a közvetlen előkészítés, hiszen november elsejétől már várjuk a társadalmi munkásokat. — Milyen méretű less a Pécsi tó? — A Pécsi tő több mint két kilométer hosszú lesz, általában háromszáz méter széles. A teljes fel töltés után a tó az előzetes számítások szerint körülbelül hárommillió köbméter vizet tartalmaz. A feltöltés a völgyzáró gát megépítése után előreláthatólag körülbelül egy évig tart. A tó mélysége a délkeleti oldalon egy méter lesz, a tó egész hosszában általában négy-öt méter, a gát közelében azonban eléri a tízméteres mélységet is. — Milyen stádiumban van a munka előkészítése? — Százezer köbméter föld társadalmi munkával való megmozgatásáról van szó, ez igen nagy és hosszadalmas munka. Véleményünk szerint jelentős társadalmi összefogásra számíthatunk, hiszen a pécsi dolgozók üdülését, hétvégi pihenését szolgálja majd a Pécsi tó. Pécs üzemi és vállalati dolgozói mellett feltétlenül számítunk a fegyveres erők tagjaira, a sportolókra és az ifjúságra. A társadalmi bizottság a lehető leggyorsabban kidolgozza a munkával kapcsolatos feladatokat, többek között a szállítás megoldását, a gépi erők folyamatos biztosítását, a szerszámok biztosítását és a nélkülözhetetlen anyagok beszerzését. — A bizottság milyen távlati tervekre gondol a Pécsi tóval kapcsolatban? — A tó elkészülte után a festői és remek klímájú környezetben elsősorban a környék kulturált környezetének kialakítására gondolunk. A tó partja rendkívül alkalmas lesz állami, vállalati üdülők, vízi* sport-telepek és úttörőtáborok létesítésére. Mindehhez természetesen meg kell teremteni a kommunális körülményeket, meg kell teremteni a hiegfelelŐ útviszonyokat, és nem utolsó sorban Pécs és a tó között a korszerű közlekedést. Bízunk abban, hogy rövid időn belül a Pécsi tó és környéke a pécsiek egyik legkedveltebb üdülő* és kirándulóhelye lesz — fejezte be nyilatkozatát dr. Rugási Endre elvtárs. 201 hold fi j szffMF Folytatódik megyénk termelőszövetkezeteiben a szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtása. Tsz-eink a jövő év tavaszáig 291 hold új szőlővel gyarapszanak. Ebből a siklósi tsz kereken 100, a villányi 43, a kisharsányi és beltxífdcfyulai termelőszövetkezetek pedig 30—30 holdat telepítenek. A talajelőkészületek zömével már végeztek, Siklóson még az ősszel hozzálátnak a telepítéshez Is. Az új telepítéseknél 9:1 lesz a bor-, illetve csemegeszőlők aránya. Ugyancsak ez év Őszén 580 hold új gyümölcsöst alakítanak ki a termelőszövetkezetekben. Ebből 230 hold őszi- barackos lesz, a jelek szerint bolgár import szaporítóanyag. A 230 holdból 80-at a nagy- kozári 70-et pedig a pécsvá- radi tsz kíván telepíteni. Kajsziból 140 holdat telepítenek a termelőszövetkezetek. Ennek többségét — 50—50 holdat — Mozsgó és Berkesd irányozta elő. Hamarosan kialakulnak megyénk első, nagyüzemi körtéskertjei is több mint 50 holdon, melyből a somogyviszlói tsz 44 holddal szerepel. Villánykövesden 25 hold szilvát, Bogádon 33 hold málnát, Nagykozáron 10 hold szamócát, Pogányban, Egerágon és másutt fekete ri- bizkét telepítenek. A SZÜLÖK NYAKAN Végigtipeg tflsarkalval a folyosón, a kapu előtt még gyorsan igazít egyet az orkán-kabáton, beletúr pillanatnyilag fekete hajába és kilép az utcára. Hangosan csattan a kapu. Ö eltávozott — ezt jelenti. A varrónő utána kukucskál — ez minden jó kuncsaftnak kijár — aztán dicsérni kezdi: — Van ízlése, hogy nálam varrat, nem azért mondom ,.. Minden héten legalább egy ruhát. Na, nem mondom, van közte alakítás is, de az igazán kevés. Szereti az újat... Ejha! Minden héten ' új ruha. Talán húszéves ha lehet a fekete hajú, tipegős hölgy... — Nem húsz, huszonegy... — tájékoztat a bőbeszédű asszony. — És nem is dolgozik ám. A szülei veszik neki ... Mert zongorázni tanul. Bizony. Á, nem. Nem a szakiskolában. Zeneiskolás... Otthon meg van harmonikája is... Igen, jön holnap is próbálni, akkor beszélhet vele... Nem változott a hajszíne — állapítom meg gyorsan. Persze, már az is mindennapos lenne: volt már szőke, barna, háromféle vörös, hát most a feketén volt a sör. — H; Gizi vagyok. Nem pécsi... — Mióta zongorázik? — Harmadik éve. Meg akar hallgatni. Ugye megengedi?r— fordul a varrónőhöz, aki máris készségesen mosolyog. Hát zongorázott a huszonegy éves hölgy. Ä varrónő elismerően mosolyog, de jól tudom* bogy tízéves lánykáját azonnal kivenné a zeneiskolából, ha még csak itt tartana. De elismerően mosolyog — mert a kuncsaft ugye... ? A kuncsaft boldog és elégedett a szerepléssel. — A rajzhoz talán még jobb érzékem van. De a zenét választottam — közli za- varbaejtő szerénységgel. Mindent roppant szelíden ad elő, de amit mond, az elképesztő. . „ — A gimnáziumot elvégezte? — A, nem. Elkezdtem, de abbahagytam. Aztán estin is elkezdtem, és ott is abbahagytam. Nem érdemes nekem elvégezni. — Zenei tanulmányaival mi a célja? — Csak szeretnék megtanulni egy kicsit jobban zongorázni. Tanítani nem akarok, az nem tetszik nekem. Most az a szenvedélyem, hogy zongorázni tanulok. — Szülei mit szólnak ehhez? És miért nem dolgozik? — Anyuék azt mondják, hogy csak tanuljak. Szép dolog a művészet — ők minden áldozatot meghoznak értem. Ezért nem is dolgozom. Jaj, majdnem elfelejtettem — fordul a varrónőhöz — ebből az enciánkékből egy ingblúzt szeretnék. Sima ingblúz, igen... Igen, tudom, hogy jól áll a kék... De megpróbálom majd • Hiút i*. A varrónő már nem is vesz méretet, a kis füzetben ben- ben van. A hölgy, akinek Jól áll a kék, már készülődik, s az utolsó kérdésre — hogy mit szándékozik életé hátralévő részében csinálni — szintén hallatlanul szerényen válaszol: — Hát majd férjhez megyek egy művészetkedveló emberhez... — felel, aztán „pá”-t intve ellibeg modern öltözékében, múlt századbeli gondolkodásmódjával egyetemben. Ibolya szívből nevet H. Gizi életmódján és felfogásán. — Tulajdonképpen sajnálom őt. A szüleit még nála is jobban... — még akarta folytatni, de aztán rájött, hogy nem ok nélkül mondtam el neki ezt a történetet, ami pár órával ezelőtt zajlott le a házbeli varrónőnél. Sőt, egészen elmegy a kedve a nevetéstől, mikor rájön, hogy őt is ebben az ügyben kerestem. Kicsit kedvetlen lesz — de azért alapve-- tőén vidám. Ibolya azt hiszem, mindig vidám. Kérdezés nélkül átvált, és röviden elmondja az ő helyzetét: — Két éve érettségiztem a Művészeti Gimnáziumban. A zenével lemaradtam, ezért nem vagyok tanárképzős, csak szakiskolás. És nem biztos., hogy sikerül a tanárképző még egy év múlva sem... — Mi volt a baj? — A lustaság. A gimnáziumban még köny- nyű volt. Az még kötelezett- ! sége a szülőknek, sőt, a főiskola is, ha úgy látják, hogy érdemes a gyereknek tanulni. Persze a szülők elfogultak, különösen akkor, ha valami tetszetős, vagy számukra érthetetlen pályáról van szó. Ilyen a művészetek világa. V. Ibolya szülei is vállalták — bár nehezen — a kollégium utáni albérlet-fizetést, zsebpénzt, a csomagküldözgetést. — Azt már tavaly is észrevettem, hogy nehezen tudják biztosítani az ittlétemet, de anyuék egy szóval sem mondták, hogy dolgozzam, vagy menjek haza. Most a nyáron aztán felborult minden, öcsém beteg, anyu szintén... Azt mondták, hogy mégis tanuljak, ők mindenképp segítenek ... Én nem akarok tovább teher lenni a nyakukon. Már elmúltam huszonegy éves, nem készülök művésznek — nem érezhetem jogosnak az áldozatokat. Már dolgozom is, persze nagyon keveset keresek — a Lottó- irodán válogatok szelvényeket ... De ez még az albérletre is kevés... Arra kér, ha tudok valamilyen állást, ami mellett végezhetné a szakiskolát, feltétlenül szóljak neki. Ibolya mosolyog. Hogy miért? Ezt H. Gizi sosem értené meg... & Nagy Gabriella Húsz kilométeres kutatófúrás Eilend urán lekeres köxség határán in fúrnak Gelénesen 2500 méteres mésys’gg hatolnak le Elismerésre méltó újítások a váil ilamá* Nem valami közismert vállalat a Mecseki Földtani Kutató- és Fúró Vállalat, hiszen a „termékei” csak nagyon köz vetve kerülnék a lakosság elé. Még a vállalati telephely is „elbűvik” Komló szélén. Igaz, nincs is szükségük különösen nagy üzemépületre, a fúrótornyok saerte-saéjjel az országban. hegyek hajlataiban, falvak határaiban dolgoznak. így a központ olyan főhadiszállás Miére hasonlít Inkább, mintsem gyári irodára. A hangulat is pontosan olyan. A főfúrómester jelentéstételre érkezik a főmérnök szobájába, közben a telefon állandóan csöng. Főhadiszállás — Dombóvár.,. Recskcn bökorfúrát... Miskolc.,. Halló! Kapcsolják Pécset. A főfúrőmester sorolja az eseményeket. A szénbányászati tröszttől tegnap jártak kint ellenőrizni a 61-es fúrást. A munkálatokkal meg voltak elégedve. A főmérnök kérdez: — Mikor fejeződött be a rudabányai 4-es fúrás? — Október 20-án — felelik majd gyom tempóban Jegyzik a munkahelyek jelentéseit. *** Hosszúhetény 28-as ferdít. Tiz centimétert haladtak előre... — A nagycsőből a tuskó is kijött? — Nem. Most iszapkeveröt kémek, másképp nem tudnak dolgozni. — Számolják fel. Az a gép menne Ellenire és Pécs 31-re. — Rűckerről? ügy is jó. Zempléni hegységtől a Mecsekig Még néhány telefon és nyugodtan beszélgethetek Vigh András főmérnökkel. Elmondja a főmérnök, hogy a vállalatnak: húsz munkahelye van az országban. Fúrásokat végeznek a Zempléni hegységtől egészen a Mecsek hegységig. Tállyán, Rudabányán, Recsken, Gyöngyösorosziban, Telkibányán, Mátraszentim- rén, majd lejébb Gelénesen és Budaörsön. Igen érdekes a gelénesí kutatófúrás, amely a legmélyebbre hatöl az összes közül. Pontosan 2500 méter mélységig fúrnak Gelénes határában, közvetlenül Vásár osnamény mellett. A fúrás célja általános szerkezeti megismerés, persze ezen a vidéken nem lenne meglepő, ha gazdag sórétegeket mutatna ki a kutatás. A budaörsi kutatófúrás jellege alapfúrás, hiszen azon a területen soha nem vizsgálták még a földalatti rétegeket, vagyis „fehér mezőt” harántolmak. Elsődleges cél tehát a földtani rétegsor megismerése. Térképező fúrások a Mecsek hegységben A Mecsek hegységben jelenleg térképező fúrásokat végeznek, e munkálatokat egyéb ként évek óta végzik, s a vállalatnak folyamatos feladatot jelent. Eddig Magyaregregy környékén dolgoztak a száz méteres teljesítőképességű autós rotaryk, s hamarosan Sásd környékére helyezik át székhelyüket. A térképező fúrások célja, hogy megfelelő adatokat gyűjtsenek a Mecsek hegység készülő geológiai térképéhez. Egy érdekes megrendelést is kaptak a komlói Kossuth- bányától a vállalat vezetőd. A bányaüzem turbókompres&zo- rának épülete egyre süllyed az utóbbi időben. Most talajmechanikai fúrásokait végeznek az épület környékén, hogy megállapítsák az épület süly- lyedésének okát. Egyéb kutatófúrások 1b történnek • Mecsek hegység zömében a szónmedeftee készletének feltárása érdekében Pécs, Komló, Hidas és Hc«z- szúhetény térségében. Milyen eredményi hozott az elíendi fúrási Eilend határában nemrégiben fejezték be egy 1200 méteres perspektivikus általános szerkezeti kutatófúrás munkálatait. A fúrás eredményeként kitűnő vízadó rétegeket harántoltak, s e rétegeket ezután vizsgálják út részlete en. Állítólag nyolc-tíz kutat lehetne telepíteni ezekre a vízadó- rétegekre, s így nagyban meg lehetne javítani Pécs vízellátását. Az éllendd kutatófúrás befejezése után rövidesen Tekeres község határában kezdenek újabb munkát a vállalat dolgozói. Tekercsen egy 1200 méter mélységű perspektivikus szerkezetvizsgálati fúrást végeznek. Az évet terv teljesítése érdekében A vállalat sajátosságából adódik, hogy nagymértékben befolyásolja munkájukat az időjárás, hiszen a fúrótornyok a szabad ég alatt vannak. Az Időjárás pedig — különösképpen az év elején — Igencsal* mostoha volt, amelynek az lett a következménye, hogy jelentős mértékben elmaradtak az esedékes terv teljesítésével. A későbbi negyedévek Jó munkája sokat behozott a lemaradásból és a harmadik negyedévet már jelentős többlettel zárták, az addig esedékes tervüket — év elejétől számítva — 93,6. százalékra teljesítették. Az egész évre előirányzott munka pontosan 60 millió forint értékű, s ezért 19 ezer 908 folyóméter fúrást kell elvégezni a vállalatnak. Szeptember végéig közel 42 millió és 300 ezer forint értékű munkát végeztek el, a negyedik negyedre tehát 17 millió forint értékű munka maradt, amelyet minden valószínűség szerint teljesíteni tudnak. Érdekes újítások és „felső féltékenység" A komlói vállalatnál igen érdekes újításokat vezettek ba az elmúlt időszakban. Régebben is jeleskedtek ebben a vállalat műszaki vezetőd, s meg kell jegyezni, hogy nem „újítási pénzért”, hanem kizárólag hivatali kötelességből. Egyik ilyen elismerésre méltó kezdeményezésük a fúrósörétiek gyártása házilag. Nyolc órai munkaidő alatt 80 kilogramm fúrósörétet készítettek el műhelyükben, kilogrammonként 17 forintért. Tudni kell mindezekhez, hogy a fúrósöréteket külföldről vásároljuk kilogrammonként körülbelül 30 forintért, aixól nem is szólva, hogy így deviza nélkül látják el a saját szükségleteiket. Miért nem gyártják a többi magyarországi vállalatnak is? Csoda tudja. Pedig megérné! A másik újításuk igen gyakorlati jellegű. A gépműhely kollektívája konstruált egy hordozható, modem fúrótornyot, amely egy egység, s a vontató a helyszínre huzatja, ahol a hidraulikus emelő helyére teszi a tornyot és kezdődhet a munka. Mindez nyolc óra alatt készen van, míg a*- korábbi gyakorlatban éppen három napra volt szükség. Az egész berendezés 60 ezer forintba került. Nem ártana, ha erre a kitűnő konstrukcióra is felfigyelnének az ország többi vállalatai. Ez is megérné, csak félre kellene tenni mindenféle „felsőbb” sovinizmust, vagy féltékenységet. (Gazdagh István)
