Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

»SS. OKTOBER 29. 3 Még egyszer as autóalkaíréss-eilátásról I Harc a határidők betartásáért .397 millió forint „épül be“ idén a pécsi Erőműbe — Több mint 1100 vagonnyi szerkezetet kellett helyére tenni — Télen is nagyüzem lesz A nyár vége felé írtunk lapunkban a veszteglő teher­autókról, megemlítve, hogy megyénkben 120—150 teher­gépkocsi áll, anyag- és al­katrészhiány miatt. Ugyan­akkor a szállítási feladatok olyan nagyok, hogy azokat a MÁV és az Autóközleke­dési Vállalatok alig képesek ellátni. Megyénkben úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termékek mennyisége az utóbbi években megnőtt, el­szállításuk komoly gondot okoz. Növeli a szállítás fel­adatát az építőipar téli le­maradása is, az utak építése is anyagszállítási zökkenők miatt nehezen halad. Mind­ezek az okok sürgetővé te­szik a szállíteszközök jobb kihasználását, s minden egyes gépkocsira szükség van a rendkívül megnövekedett őszi forgalom lebonyolításá­hoz. Vajon a KPM illetékesei tettek-e valamit az alkat­részellátás megjavítására, ke­vesebb gépkocsi vesztegel-e, mint augusztus hónapban? 12. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Megyénk legnagyobb szál­lítási vállalatánál egyöntetű a vélemény:... az alkatrész- és anyagellátásban kétség­telenül javulás következett be. Nyáron például hiány­cikként szerepeltek a ZIL motorok s 10 gépkocsi állt emiatt, ugyanakkor jelenleg jól el vannak látva ZIL-mo- torokkal. Egyéb alkatrészben is több érkezik, s a régi 120 helyett szeptember hónapban átlagosan egy napra vetítve már „csak” 89 gépkocsijuk vesztegelt. Októberre ez a szám tovább javult, kb. 50-re tehető azoknak a kocsiknak a száma, amelyek még hiány­zanak a munkából. Sajnos a ZIL-motorok hiányának stafétabotját most a Gránit- és Skoda-motorok vették át Szinte nevetséges dolog, hogy az alig 100 fo­rintos transzformátor hiányá­ban például 6 gépkocsi áll je­lenleg is. A MÁVAUT autó­buszok közül is sok van tét­lenségre kárhoztatva, hasonló okok miatt. A hiányzó alkat­részek jegyzékéből érdemes egy-kettőt felsorolni. Ikarusz 830-as hátsó fékbetét ára 130 Ft Z 43-as fogaskerék 394 Ft. hátsó rúgó 1958 Ft A tehergépkocsiknál jzinte örökös hiánycikk a Csepel hengerfej, amit pedig még csak külföldön sem kell gyártani. Ara 736 Ft. Láthat­juk ezekből, hogy nem vala­miféle komplikált nehezen készíthető dolgokról van szó, mégis a gépkocsik heteket vesztegelnek miattuk. Nem­régiben a vállalathoz a Ve­zérigazgatóságtól levél érke­zett: nézzenek körül Pécsett, melyik vállalat tud alkat­részt gyártani, akkor ott meg­rendelhetik. Mi lenne, ha az ember egy rövidáruboltban, ahol zoknit vásárolna, kérésé­re azt a választ kapná: néz­zen körül, hol lehetne zoknit gyártani, akkor majd mi meg­rendeljük ott és kap ön is belőle? __ A tréfát félretéve: sok még az ötven veszteglő gépkocsi is, az alaktrészellátást to­vább kell sürgősen javítani! AZ AUTÓKER PÉCSI BOLTJA Az autóalkatrészekkel fog­lalkozó kereskedelmi vállalat­nál elmondták: operatív bi­zottság alakult, s az anya­gok jobb szétosztása lett mű­ködésük eredménye. A válla­lat előnyben részesíti a K.PM- hez tartozókat, az ÉPFUT, az Autójavítókat. Az intézkedé­sekre bekövetkezett bizonyos javulás, raktárkészletük azon­ban még mindig jóval alatta van a baranyai igényeknek. Hiánycikk például, a Csepel hengerfej, persely, hűtő, a differenciál alkatrészei, rú- góscsapszegek, perselyek. Megyénkben hozzávetőlege­sen 1500 magánkézben lévő személykocsi van. Az AUTO- KER viszont csak harmadré­szüket tudja kielégíteni al­katrésszel. Nincs — hogy csak egy példát mondjunk: — a Moszkvicshoz, Wartburghoz, Trabanthoz hátsó futómű al­katrész, ami a megrendelések tervezési hibáit bizonyítja. XIV-ES AUTÓJAVÍTÓ Az autók javítására hiva­tott vállalatnál is bizonyít­ják, valamit javult az alkat­részellátás, ám ez nem amiatt következett be, hogy a gyá­rak többet gyártanak, hanem a jobb elosztás következmé­nye. Gondot okoz azonban még mindig az úgynevezett fődarabokkal való ellátás. Al­vázak, vezetőfülkék hiányoz­nak. A vállalat már régen rá­tért az apróbb alkatrészek házi javítására, előállítására, sőt keresett magának Sziget­váron olyan KTSZ-t, ahol kü­lönböző alkatrészeket a gyári minta után „lekopíroznak”. Kétségtelen azonban, hogy a népgazdaságnak előnyösebb lenne ezeket a cikkeket tö­megméretben, szériában gyár­tani, hiszen a nagy tömegben gyártás olcsóbb is. PÉCSI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT A PKV-nál jelenleg a 112- ből 25 autóbusz áll anyag- és alkatrészhiány miatt. A fontosabb darabok (sebesség- váltó, fogaskerekek) mellett szinte filléres hiánycikkeket sorolnak fel. Királycsapszeg, izzító gyertya, (az AUTOKER 100-at kap belőle, de csak a PKV-nak kellene egyszerre 50) izzólámpák, villamossági al­katrészek. A szénkefe az autó­közlekedésben olyan cikk, mint a pékségben a zsemlye, mégis október 7-ei megren­delésüket még máig sem elé­gítették ki. Ellenőrző lámpa­foglalatot szeptember közepén rendelték meg. Hiába! Jönnek az őszi esős napok, nem is beszélve a téli igény- bevételektől, amikor a gép­kocsiknak gyorsabban tönk­remennek az alkatrészei. Félő, hogy a 25 kocsi helyett még több esik ki a munká­ból, ha nagyobb javulás nem következi kbe. * Megyénkben még mindig naponta 100-ra tehető azok­nak a gépkocsiknak, autóbu­szoknak a száma, amelyek vesztegelnek. A KPM illetékes főosztályai kétségtelenül in­tézkedtek, bizottságokat is alakítottak. Javult a meglévő alkatrészek elosztása, az al­katrészek ellátása. Gyökeres javulás viszont csak akkor fog bekövetkezni, ha magát az autóalkatrészgyártást, a külföldi kocsiknál pedig a megrendelést tervszerűbbé te­szik. Szüts István 180 holdas víztároló Somogyapátitól északra 180 , holdas területen víztároló épí­tését kezdték meg a közel­múltban. A víztároló építésé­re mintegy négymillió forin­tot biztosítottak. A nagy ki­terjedésű mesterséges tó le­hetővé teszi, hogy a somogy- apáti és a somogyviszlói ter­melőszövetkezetek nagymér­tékben fejlesszek az öntözé­ses gazdálkodást. Ezenkívül lehetőség nyílik a haltenyész­tés megvalósítására is. A 180 holdas víztároló helyén három cigánycsalád lakik, akiket a termelőszövetkezet és a köz­ségi tanács közös erővel elhe­lyez a mesterséges tó terüle­téről. A Pécsi Hőerőmű területén 1 éppen olyan nagyarányú mun- ! ka folyik, mint ezelőtt két évvel. Csak az első, már üze­melő 100 megawattos épület­részben duruzsolnak a turbi­nák motorjai, itt látni keve­sebb embert. A „bővítésben” a szerelők, a kőművesek váltják ! egymást a vízlágyítón, a pa- I kuratárolón, a fűtőturbinán. Megyénkben nehézipari vo- ! naükozásban ez évben a pé- I esi Hőerőmű bővítésével kap­csolatos beruházások igényel- I ték a legnagyobb befektetést: [ a 100 megawattos bővítés és a negyedik, távfűtés céljait szol­gáló gépegység beruházásá­nak ez évi előirányzata meg­haladja a 397 millió forintot. Ebből az összegből idén már inkább gépi beruházásokat esz közöltek, a gépi beruházásra fordított összeg mintegy há­romszor akikora volt, mint az építésre fordított. Jó időben, még az év elején megérke­zett a Szovjetunióból — határ idő előtt — az első kazán nagy része, kb. 110 vagonnyi szerkezet, ám a kazánok sze­relését csak a harmadik ne­gyedévben kezdhették meg. Annak ellenére, hogy a 'gépi beruházások összege csak har­madrésze az építési beruhá­zásnak, az építők munkája cseppet sem kisebbedéit, s cseppet sem Vált lényegtelenné. Megyei viszonylatban még így is hatalmas összeget „költ el” a 26-os Építőipari Válla­lat a Hőerőműnél, ebben az évben mintegy 90 millió fo­rintot. Az építkezés szánté roham­munkában folyik. A főépület bővítése, amely még a múlt évben kezdődött el tovább tart Az építők a tél előtt lezár­ják az eddig felépült szakaszt s tető alá hozzák, hogy té­len is lehessen dolgozni. A bő­vítés építési munkái termé­szetesen áthúzódnak még a jövő esztendőre is. Hogy fo­galmunk legyen az építkezés Olaszország, NSZK, Svájc várja a magyar nyulakat I Vasárnap délelőtt, tíz óra. A Pécs Városi Művelődési Ház egyik tanácskozó termé­ben vagy húsz ember jött ösz- sze. Nyulászok. A terem kicsi, a húsz ember is kevés, nem is tölti meg, de amiről beszélnek az szétroppantja a falakat. Kí­vülre kívánkozik. Ilyeneket kap el a hallgató | füle. Tizenhatezer nyúlra kötöt­tek szerződést ebben az évben a baranyai szakcsoportok, egyéni nyúltenyésztők. Hét­ezerrel többre, mint tavaly. És híresek a baranyai nyu- lak. Ez a véleménye a Házi- nyúltenyésztők Országos Egye­sülete ügyvezető elnökének, Dr. Csikvári Lászlónak is. Csak több nyúl kellene. Mert a lehetőségek korlátlanok. Az NSZK, Olaszország és Svájc várja a magyar nyulakat. Még úgy is hajlandó átvenni, ha csirkét „mellékelünk” hoz­zá. Idén 320 000 nyúlra kötöt­tek szerződést országosan és ebből 4000 mázsa megy ex­portra. Jövőre 600 000 nyulat szeretnének felvásárolni és eb­ből 8000 mázsát exportra kül­deni. Efhhez persze fejleszte­ni kell a nyúltenyésztést A választék bővítése is kívána­tos. Nemrég megérkezett a Szovjetunióból importált 150 Moszkvai Csincsilla, amelyek utódai a vérfrissítést szolgál­ják majd. De jön m^ijd Csin­csilla Lengyelországból is. A felsőbb vezetés is nagyobb gondot fordít erre az utóbbi tíz-tizenöt évben elhanyagolt üzemágra. Szükség is van erre, ha meg akarjuk tartani a magyar nyúl eddig szerzett hírnevét és a piacot. De szükség van arra is, hogy a szűk kereteket is kinyissuk, és a házinyúl ne csak a háztájikban, városban a ház körül, de a termelőszö­vetkezetekben is otthonos le­gyen. Erre figyelmeztetnek a számok is. Jövőre már körül­belül 30 OOO nyulat kell Bara­nyának biztosítania és ezt a kis üzemi nyúltenyészetek nem győzik. A nyúl tenyésztés mindenütt fellendülőben van. A Szovjet­unióban 50 nagy kolhoz fog­lalkozik nyúltényésztéssel. És ezekben a kolhozokban ezer­kétezer anya ontja a nyulat. Lengyelországban 3 millió nyu lat tartanak nyilván, Francia- országban pedig 1962-ben nem kevesebb, mint 500 millió új frank értékű nyúlhúst érté­kesítettek. Nálunk is megvannak a le­hetőségek a , nyúltenyésztésre. Különösen megvannak a ter­melőszövetkezetekben. Itt sok az idős tag, akinek ezáltal munkát biztosíthat a vezető­ség. És, ami nem lényegtelen: a termelőszövetkeztekben sok az olyan hulladéktakarmány is, amit a nyulak igen jól hasznosíthatnának. Szóba kerül az is, hogy egyes országokban, ahol igen elterjedt a nyúlhús fogyasz­tása, amely nemcsak ízletes, tápláló, de kitűnően emészt­hető, diétás eledel is, már rá­tértek a nyulak takarmány­táppal történő etetésére is. Nálunk eddig csak kísérle­tek folytak, de hamarosan megjelenik a magyar nyúltáp is, amit a szakcsoportok, szö­vetkezetek, az egyesület tag­jai kaphatnak csak leszerző­Vasárnap délután 100 vagon a pályaudvaron — Ügyeletes villanyszerelők 35 beteg az 1. kerületi orvosi ügyeletén Visszavonhatatlanul itt az ősz. A város közepén talán mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy üres a Széche­nyi tér. A szurkolók lelkes se­rege most ott ül a meleg szo­bában a TV-készülék mellett, s az emberek többsége ugyan­csak a kályha mellé kénysze­rül. Egy két sietős ember jár csupán az utcán. Nyugalmas vasárnap délután van. )e nem mindenütt. A főpályaudvaron, különö­sen az iparvágányok mellett nagy a forgalom. Körülbelül 100 vagon árut kell ma ki- ■akni a vagonokból. S ez ese- az Autóközlekedési Válla­it megfelelő számú gépko- :.-,H és rakodókat is biztosí­tott. Itt serénykednek vagy harmincán a gimnazisták, egyetemisták is, a MÁV igaz­gatóság mikrobusza pedig most érkezett meg a „roham­brigáddal”. Hat rakodó dél­előtt Komlón volt, majd Hird- re mentek, és most tértek vissza az iszapszéntől „meg­szabadítani” a vagonokat. A késő délutáni órákban minden jel arra vall, hogy a vagonok kiürülnek. Csupán a Szikra Nyomda papírrakomá- nyát nem fogadja senki és a bólyi állomáson rostokol 3 vá­gás tokarmánvlászt A Szer. derkényi Állami Gazdaság azt ígérte, hogy kirakják, de úgy látszik „elfeledkeztek” róla. Élesen cseng a telefon a DÉDÁSZ pécsi üzemvezetősé­gén is. Viszonylag nyugalmas nap a mai, és Budai Sándor bácsinak nem sok dolga akadt. A telefonberregésre azonnal veszi a kagylót. — Kevés hibabejelentés vfclt ma. Délelőtt a reptérre kellett küldeni az embereket, a má­sik meg égy biztosíték-kiégés volt. — A reptéren mit kellett javítani? — Én ahhoz nem értek ké­rem, én csak felírom, hogy hova kell menni, s úgy körül­belül, hogy mi a hiba. Tetszik tudni én itt éjjeliőr vagyok, csak veszem az üzeneteket. De itt vannak mellettem a szerelők, s ha kell nekik adom át a kagylót. Most hagyom őket, hadd nézzék a mérkő­zést. A televíziós készülék mel­lett található a Hőerőmű Beruházási részlegének rako­dó brigádja is. Jéger László ügyeletes je­lentkezik a telefonnál. Egy kis brigád, négy ember tartózkodik itt. Tegnap dél­után 3 vagon gépalkatrész ér­kezett a inagyiaáeifiéshe*, Jda is vártunk vagonókat, de ed­dig még nem érkeztek. így aztán a brigád tagjai: Nagy F. Pál. Bóna Árpád, Spolár Gyula, 'Szabó József a magyar csapatnak szurkolnak. Remé­lem nem eredménytelenül. A Doktor úrnak pedig mér­kőzés nélkül is izgalmas a napja. Dr. Kiss Istvánt, a 10-es körzet orvosát kerestük az I. kerületi ügyeletes ren­delőben. — Tegnap délután 15, ma pedig 35 betegünk jelentke­zett eddig. S a panaszok jo­gosak voltak. Az este kérem jött egy beteg 40 fokos lázzal. Alig hőmérőztem meg, már szóltak, hogy menjek, mert valakit elütött az autó, s esz­méletlenül fekszik. Odamen­tem, mentőket hívtam, majd rohantam vissza a lázas be­tegemhez. Tessék csak várni, most is jött valaki. Igen egy kisfiú, megharapta a kutya. Ilyenkor aztán nem elég, hogy lekezeljük, azt is meg kell érdeklődnöm, milyen kutya volt, nem veszett-e, mert az esetben táviratilag szérumot kell kémünk Budapestről. Az előbb volt egy betegem, aki leesett a létráról és csúnyán lehorzsolta a sipcsontjáról a j bőrt. Az pedig rettenetesen! fáj. Ilyenkor az ember, szinte együtt érez a beteggel. A teg­napi lázas betegemet is kór­házba kellett szállíttatnom, mert kiderült, hogy napok óta magas láza van, csak regge­lenként azért elment dolgoz­ni. S hogy ne csak ilyen ko­molyabb panaszokat említsek, hadd mondjak el gyorsan egy anekdótát. Ebédel az orvos, amikor lélekszakadva jönnek érte. Azonnal jöjjön, kérem doktor úr. — Ebédelek kedvesem, de ha nagyon sürgős megyek. — Kérem, nagyon, nagyon sürgős, hiszen már három he­te beteg az illető. — Nekem ma ilyen páci­ensem nem volt. Sokszor hív­tak, de okkal. S az ember ilyenkor olyan, mint egy mű­szer. Ezernyi körülményre kell tekintettel leírni, hiszen ügyeletes orvos. Nyugalmas vasárnap. A bu­szok felfelé kapaszkodnak a hegynek, taxik róják a várost, vonatok érkeznek, táviratok jönnek, mennek, távolsági be­szélgetéseket kapcsol a posta, s szinte „mérőműszerré” vál­tozik a TV-adó műszerésze, hogy ne legyen zavar az adás­ban. A Pécsi Rádió is meg­kezdi műsorát és az újságárus néni arra kér a sarkon, hogy valami izgalmas dologról Ír­junk. A nyomdában már ko­pognak a szedőgépek, vonatok jönnek, mennek. Eltelt a nap minden különösebb esemény nélkül. Akik dolgoztak, helyt áll­tak, mint más napokon. Csépáoyi Katalin A DÉDÁSZ Pécsi Üzlet- igazgatósága felvesz 1 fő bádogos szakmunkást, valamint segédmunkásoka t rakodó, garázs és egyéb munkára. Felveszünk to­vábbá azonnali belépéssel december 31-ig 1 fő köz- gazdasági technikummal rendelkező személyt admi­nisztratív munkakörbe. Jelentkezés: Pécs, Légszeszgyár u. 13. Munkaügyi osztály. I méreteiről, egy-két érdekesebb számot írunk: a gépházi rész ; 78 méter hosszú lesz és 22 méter magas, a kazánház 45 5 méter hosszú és 40 méter ma- ■ gas. Ilyen méretű épület- nincs Baranyában. Ám érdekes az is, hogy az j építők mit fejeznek be ebben | az évben, a vízlágyító bőví- j tését, kettő darab 1000 köb- i méteres pakuratárolót a 4. szó j mű főturhina építési mun­káit, hogy a szerelők zavar- j talanul dolgozhassanak. Jövőre megint csak csökken | az építési beruházás, már • csak „csekélyke 42 millió’' lesz s befejezik a főépület bővíté­sét. Mind nagyobb teret kap­nak a szerelők s jövőre még sokszor lobban fel a hegesztő­pisztolyok lángja a kazánok hatalmas oldalainál. — Nagy ütemben épül a pécsi Hőerő­mű, hogy második ötéves ter­vünk befejezésére már 200 me­gawatt villamos energiát szol­gáltasson az országos háló­zatba. dött nyulaik után az eddigi zab helyett. Fiatal, most induló üzemág nálunk a nyúltenyésztés és éppen ezért elég sok problé­mával is küzdenek a hyulá- szok. Ilyen probléma, hogy jelenleg nem valami magas a nyúlhús átvételi ára, nagy árréssel dolgozik a felvásárló szerv. Ezt mór többször szó­vá tették és most ennek ered­ménye is mutatkozik. Hama­rosan számítani lehet arra hogy felemelik a nyúlhús fel­vásárlási árát De felvetőd­nek ilyen kérdések is: miért számítják vágási veszteségnek például a nyúlbőrt? A nyúl­szőrre köztudomásúan nagy szüksége van a kalapipamak. Olyannyira szüksége, hogy külföldről kell behoznunk nyúlszőrt több százezer dol­lár értékben. De felhasznál­hatja a nyúlbőrt a szőrmeipar is. Ezen is érdemes elgondol­kozni. Többen felvetették azt is, miért nincs biztosítási le­hetőség a házinyulakra és miért nem számítják be a szerződésbe azokat a nyula­kat is. amelyeket a tenyésztő a klinikáknak ad el kísérleti célokra? De vannak más prob­lémák is. Kevés az olyan ál­latorvos, aki ért a nyulakhoz. Most az állatorvosok a to­vábbképző tanfolyamon belül megkapják az ilyenirányú kép­zést is. Egyszóval megindult a mozgolódás. Két hetet töltött hazánk­ban és megyénkben, NDK- beli testvérlapunk a Karl- Marx-Stadt-i Freie Presse fő- munkatársa, Günther Wende­kamm elvtárs. Német ven­dégünk e két hét alatt meg­ismerkedett megyénkkel, vá­rosunkkal, ellátogatott ipari üzemekbe, termelőszövetkeze­tekbe és állami gazdaságokba. Gunther Wendekamm elvtára vasárnap visszautazott »r NDK-br..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents