Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
' SMS. OKTOBER M. ftiAPLÖ 3 Az országgyűlés pénteki ülése (folytatás az 1. Mairól) ▼ember 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. A délelőtti ülésen felszólalt Rupf József Pest megyei, Szabados János Fejér megyei, Kurucz Márton Csongrád megyei, Sipos Péter Zala megyei, Geiszbühl Mihály Győr-Sop- ron megyei, Sebestyén Gyula Veszprém megyei, Kerkai An- dorné Fejér megyei, Varga Berta István Győr-Sopron megyei képviselő. Ezután Be- resztóczy Miklós elnök ebédszünetet rendelt el. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter Xermelőszövetliezeleink megerősödtek Az ebédszünet után Losonca Pál földművelésügyi miniszter volt az első felszólaló. A miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőikben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal teranelő- szövetkezeteinik megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt- és az álllatm sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közős munkában; ebhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szé- lesebbkörű alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök növelésén kívül ezek a tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére a mezőgazda- sági termelés stabilizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek mennyisége, Korszerű gépele és istállók — Az átszervezéssé egyidejűleg — folyatta a miniszter «— hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termedőesáközök felcseréléséhez modem, új berendezésékkel, épületekkel. Csupán az elmúl* három évben csaknem félmillió szarvasmarha, másfél mÄ0 sertés és hatmililió baromfi részére épül* nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig soka* javult, most kereken kétszerannyi traktorunk van, mámt 1958- ban és ezek nagyobhrésze sok féle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányító és a beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni, A minél több állatférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra, a villany bevezetésére, takarmányelőkészítők építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazda- sági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználná új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokozatosan megszüntetjük: a következő évre több mint há- romszázmilíldó forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A jövő évi beruházások már a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt komplex módon valósulnak meg,; A rmnfezter ezután ismertette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány eredményét: — öntözött területünk például az idén megközelítette a 450 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szőlőt és gyümölcsöst, — majd az állattenyésztés helyzetéről beszélt Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb takarmánytermése miaitt nem fejlődött kielégítően. Elsősorban a háztáji állomány csökkent, mert a takarmány-ellátás nem volt megfelelő. Ugyanakkor az egész állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása máris jelentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. Rövidebb idő szükséges a vágóállatok hizlalásához, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első háromnegyed évben 3 szá zalékkal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továbbiakban a miniszter — koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi évben nagymennyiségű meiegágyi ablakot, számos hajtatóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a zöld ségellátás javulását máris mindenki elismeri. A miniszter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szerveknek javítaniuk keß munkájukat, fejleszteniük keß technikai fel szerelésüket cs reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezeteiktől várható árumeny- nyiségekfcel. Ha megoldjuk a felvásárlás probiéináíW akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztók asztalára. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kapcsolatos egyes kérdésekről szólt. Változások a vetésszerkezetben A termelés jelenlegi szerkezetén olyan irányban kel javítanunk, hogy egyrészt jobban igazodjék a hazai szűk ségletekhez, másrészt nagyobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését mondotta. Ezért —. biztosítva a kenyérgabona szükséges vetés- területét — növelni keß a cukorrépa-, dohány-, napraforgó- seprűciirok-, fűszerpaprika aprómag-tenmő területeinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük, s termelésüket a jövőben egyéb anyagi eszközökkel is elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell érteniök, hogy mezőgazdasági termelésünket a nép- gazdasági igényeknek keß alárendelni, ezek az igények azonban természetesen a mezőgazdaság és a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit is szolgálják. Azt az üzem vezetői döntiík el, hogy gazdaságukban milyen növények termelhetek a legeredményesebben, de a termelésnek igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és irányító szervek a népgazdasági szükségletek alapján alakítanak ki. Figyelembe keß venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés tervszerűtlensége következtében keletkező termés- többlettel, ugyanakkor más cikkekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. A napokban befejeződik a kenyérgabona-vetés Losonczá Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés jelenlegi legfontosabb feladatával, a kenyérgabona-kérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb búzatermésünket, — holdanként 11 mázsát —■, 1961-ben takarítottuk be. Az idén a 12.4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyengébb ossz termést, — a kétségtelenül kedvezőtlen időjáráson kívül — két tényező együttes hatása okozta. Az egyik: a tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület, — a másik: az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek eL A földművelésügyi miniszter példaként megemlítette: egyes helyeken ..úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá és saját kárukon kellett megtanulniuk, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A másik agrotechnikai mulasztást, a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bocsátott Dikonirtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosítani fogjuk, hogy ez mindenütt meg is történjék. — Sok száz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését. Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomás! és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását Továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végén — főleg az intenzív búzáiknál, el kell végezni a fejtrágyázást. Ehhez nagy mennyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha a mezőgazdaság dolgozói a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben vég zik el, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor jövő évi kenyérgabona-szükségletünket hazai termésből fedezhetjük. — Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondotta befejezésül a miniszter — a legfontosabb területeken biztosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. Elsősorban ennek köszönhetők eddigi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész társadalom egyre növekvő segítsége — mondotta. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirány zatadn túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott. A szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredményes, ha a mező- gazdasági irányító munkát minden szinten tovább javítjuk. Az országgyűlés pénteki ülésén felszólalt még Sárfi Rózsi szabolcsi, Nagy József Békés megyei, Nemeslaki Tivadar Komárom megyei, Báli Zoltán Tolna megyei, Németh Imre Borsod megyei, Molnár József Heves megyei, Bihari Lajos Szolnok megyei, Hal- mágyi Istvánná Csongrád megyei és Fabók János Borsod megyei képviselő. A felszólalások után az elnök szünetet rendelt el. FOCK JÉNŐ, a Minisztertanács elnökhelyet tese A javaslatokat figyelembt veszik Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában elhangzott hozzászólásokra Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. — A felelősségtől áthatott felszólalások, az értékes, hasznos javaslatok azt mutatják, hogy a kormány munkájában, gondjaiban osztoznak képviselőtársaim, s a megoldásra váró feladatok foglalkoztatják a választók legszélesebb rétegeit, egész dolgozó népünket — mondotta többek között —. Úgy vélem, jó és egészséges jelenség, hogy vittaithajtatüan eredményeinken kívül nyíltan beszélünk a problémákról, a hiányosságokról is, mert közös erővel sokkal többet és gyorsabban tudunk cselekedni megszüntetésükért. Fock Jenő ezután rámutatott, hogy a mindennapi munkát érintő javaslatok megvalósításához az szükséges, hogy a különböző területeken dolgozó gazdasági vezetők megszívleljék az országgyűlés plénuma előtt elhangzottakat és hasznosítsák munkájukban,1 A vitában elhangzott indítványokat, a gyorsabb előrehaladást segítő javaslatokat eljuttatják az Uletékes tárcákhoz, főhatóságokhoz, s a szakembereknek alaposan tanulmányoztok kell, mit kamatoztathatnak ezekből már a közeljövőben. Felhívta az érdekelteket arra, hogy a megvalósítható elképzeléseket a jövő évi részletes tervek tárgyalásakor messzemenően vegyék figyelembe. Az indítványok beható tanulmányozása után hozott döntésekről tájékoztassák a javaslattevő képviselőket. Fock Jenő szavai «tán határozathozatal következett. Az országgyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló minisztertanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt időszakban végzett munkájáról. * DR. SZ4L4T JÓZSEF, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Több területen csökken a bűnözés — A szocializmus sikeres építése — mondotta — megköveteli, hogy fokozottabb gondot fordítsunk a társadalmi tulajdon megóvását és gyarapítását szolgáló, a terv- gazdálkodás rendjét szabályozó rendelkezések megtartására, hatékonyan lépjünk fel a társadalmi tulajdon megkárosítói, valamint az állami és munkafegyelem megsértői ellen. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakiban polgári jogi eszközökkel is segítsük a termelőszövetkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy védelmezzük az állampolgárok személyi és vagyoni jogait is. Mindezeknek a feladatoknak eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkalmazók jól ismerjék jogszabályaink gazdasági, társadalmi céljait és a konkrét ügyeket a társadalmi, a gazdasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértéseket kiváltó körülmények elemzésével vizsgálják. A polgári ügyek elbírálásánál nagy figyelmet keU fordítani arra, hogy érvényesüljön a társadalmi és egyéni érdek összhangja. A polgári jogalkalmazásnak a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körére gyakorolt hatásából adódik nevelő szerepének nagy jelentősége. Ezek azok a lényeges jogpolitikai elvek, amelyeknek figyelembevételével kell mérlegelni a Legfelsőbb Bíróságnak a polgári jogalkalmazás területén végzett munkáját. Kölcsönös együttműködés Dezse Béláné, Baranya megyei képviselő felszólalása. A beszámoló ezután a termelőszövetkezeteket érintő perekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. — A Legfelsőbb Bíróság lényegesnek tartotta és tartja, hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatait minden tekintetben a kölcsönös együttműködés szelleme hassa át, s polgári törvénykönyvünknek idevonatkozó rendelkezései valóban érvényre jussanak. Ezek a rendelkezések a törvényes érdekek kölcsönös figyelembevételének és az elvtársi együttműködésnek az erkölcsi szabályát emelték jogi erőre. Éppen ez az egyik legjelentősebb olyan jellemvonás, amely az antagonisztikus érdekellentétektől és a konkur- rencia-harcoktól nem befolyásolt szerződéses viszonyainkat élesen megkülönbözteti a kapitalista társadalom szerződéses viszonyaitól Szükséges ezt l';emelni. mert nem egv pert an volt tapasztalható, hogy a szocialista együttműködés mély erkölcsi tartalmú jogelvének érvényesülése körül még nincs minden rendben. Számos esetben érvényesítettek állami vállalatok a termelőszövetkezetekkel szemben olyan követeléseket, amelyek fel sem merülhettek volna akkor, ha valóban szocialista módon együttműködtek volna. Egyes állami vállalatik igényeik érvényesítésekor nem mindig veszik figyelembe a népgazdaság egészének érdekeit. A vállalati érdek helytelen önös szemlélete, valamint tartózkodás a felelősségvállalástól, számos esetben forrása a pereknek. Szalay József ezután a bíróságok munkájának nevelő jellegéről beszélt. Társadalmi fejlődésünk ie- lenlegi szakában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, a bíróságok munkájának a tudatformálás szolgálatába állítása. A Legfelsőbb Bíróság működését is az a törekvés hatja át, hogy határozataival és elvi állásío'ű"’'5- saival az emberi tudatot a szocialista erkölcs j normái szerint alakítsa. (Folytatás a 4. oldatomJ 450000 holdat öntözünk
