Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
) Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) gyártóberendezések vásárlására, hogy az elmaradásokat rövid időn bedül behozhassuk. A híradástechnikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyúj tóttá segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. A műszeriparon belül, — hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ki — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átme. n éti'.eg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszáki színvonalú gyártmányok termelése növelésének. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk a pia con, melyek keresettek, mert korszerűségűk és minőségük elismert Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 195«. évi 10.3 százalékról 1962-ben 29,2 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekkel egvüttes részaránya pedig 15,1 százalékról 34,3 százalékra nőtt A gépipar kiemelt ágazatai | nak fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mu- ! tatkoznak a legnagyobb prob- j lémák. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgép- ipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek' és a műszakiak, a tudósok, mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő munkája meghozza a várt eredményt. Az ipar műszaki színvonalát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. 14 százalékkal nőtt a termelékenység A gyártmányfejlesztésre ál- j tálában az jellemző, hogy már i a feladatok kijelölése sem ! eléggé átgondolt; az új, kor- j szerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatla- j „ nul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyár- j tás elkezdése, az új technoló- i gia megvalósítása lassú, a mű- j szaki propagandamunka nem I kielégítő. Alacsony a gyárt- j mányfejlesztéssel foglalkozó , műszakiak száma, ösztönzési ! rendszerük sem elég jó. Az új gyártmányok kidől- j gozására irányuló kutatásban , sök a párhuzamosság, Gyakor '®®¥l, hogy azonos, vágy hasonló m .‘feladatok« kutat több Válla- siejät és kutatóintézet. Vállalatainknál és kutatóintézeteinkben sok olyan témával is foglalkoznak, amelyeket más baráti országokban már kikísérleteztek. A fölösleges párhuzamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását. Az új gyártmányok konstrukciójának kidolgozásától és elfogadásától a sorozatgyártás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosszabb, mint amennyit a piaci igények változása megenged. A konstrukciót kidolgozó intézetek és a termelő vállalatok kö zött mind ez ideig nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A felkészülés a sorozatgyártásra vállalatainknál meg- engedihetetüemiül sok időit igényel. Sok területen a jelentős anyagi ádozatok árán kidolgozott gyártmányok hasznosítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piacokon. Továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfejlesztéssel foglalkozva rámutatott: Iparvállalataink a termelést . irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Köny- nyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. ' Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél' jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. Új üzemek, gyárak fy. ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárulták a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon széntermelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távveveték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az ener- gahiány enyhítéséhez nyúj tar mák lényeges segítségé __ A z utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelőkapacitás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt acélkapacitás 15 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelé-ét a Székesfehérvári Könnyűfémmű Alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium félkészterméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szal- macellulózgyár ez évi üzembehelyezésével az ország cellu- lóztermelő-kapacitása 22 000 tonnával bővüllt. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművek Az ■ országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes patronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozóipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a televíziós képcsőgyárban, az esztergomi relégyárban, Kecskeméten a reszelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembehelyezték többek között a békéscsabai konzervgyár és hűtőház új létesítményeit, amelyekkel évente mint egy 3200 vagonnal több kon- zervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állítunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően —• erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint áz előzőekből is látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalja az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az 1961-ben és 1962-ben a nép- gazdasági beruházások 17— 18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő ara- tógépek száma is. Az idén a kalászosok , vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már 1963-ban e terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástóL Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő és gyomirtószer mennyisége, ezzel is Biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Áz állami irányító munkában a mező- gazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. Ezután az előadó a mező- gazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkoava rámutatott: a korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazda- sági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszer ellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint 'egy évvel korábban. A mező- gazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét. bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a terme- j lés növekedésének üteme el- ! maradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt-években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többlet-beruházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek Volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bővítését is. összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben, — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitel- rendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési, és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásból történő fejlesztésében. A gabona-ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabona-importra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962- ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális hol- dankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetés- területének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabona-behozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazda- sági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabona-ellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mező- gazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlesztését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. HaEn*r* eStenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros zsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű ilyen körülmények között gyón jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpa-vetés. 'Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentetta az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. zánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás, és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmilliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi,, A beruházási tervet azpnban gyakran elaprózottam kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gép- szállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembehelyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, g ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok á!ta''á- ban helyes kezdeményezések(Folytatás a X Gidaion) Biztonságosabb termelési a mezőgazdaságban Növeljük a gabonafélék terméshozamát / a t í A vidék iparfejlesztése
