Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

) Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) gyártóberendezések vásárlá­sára, hogy az elmaradásokat rö­vid időn bedül behozhassuk. A híradástechnikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyúj tóttá segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert mű­szaki színvonalát. A műszeriparon belül, — hogy kedvezőbb szerkezet ala­kuljon ki — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átme. n éti'.eg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de fel­tétele volt a gazdaságos, ma­gas műszáki színvonalú gyárt­mányok termelése növelésé­nek. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmá­nyokkal jelentkezhetünk a pia con, melyek keresettek, mert korszerűségűk és minőségük elismert Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 195«. évi 10.3 százalékról 1962-ben 29,2 szá­zalékra, a laboratóriumi fel­szerelésekkel és készülékekkel egvüttes részaránya pedig 15,1 százalékról 34,3 százalékra nőtt A gépipar kiemelt ágazatai | nak fejlesztése közül a szer­számgépgyártás területén mu- ! tatkoznak a legnagyobb prob- j lémák. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a gyártmányfej­lesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgép- ipar jó néhány világszínvo­nalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek' és a műszakiak, a tudósok, mérnökök és a fizi­kai dolgozók összefogása, cél­ratörő munkája meghozza a várt eredményt. Az ipar műszaki színvona­lát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonal­ban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. 14 százalékkal nőtt a termelékenység A gyártmányfejlesztésre ál- j tálában az jellemző, hogy már i a feladatok kijelölése sem ! eléggé átgondolt; az új, kor- j szerűbb gyártmányok kifej­lesztésének ideje indokolatla- j „ nul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyár- j tás elkezdése, az új technoló- i gia megvalósítása lassú, a mű- j szaki propagandamunka nem I kielégítő. Alacsony a gyárt- j mányfejlesztéssel foglalkozó , műszakiak száma, ösztönzési ! rendszerük sem elég jó. Az új gyártmányok kidől- j gozására irányuló kutatásban , sök a párhuzamosság, Gyakor '®®¥l, hogy azonos, vágy hasonló m .‘feladatok« kutat több Válla- siejät és kutatóintézet. Vállala­tainknál és kutatóintézeteink­ben sok olyan témával is fog­lalkoznak, amelyeket más ba­ráti országokban már kikísér­leteztek. A fölösleges párhu­zamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását. Az új gyártmányok kon­strukciójának kidolgozásától és elfogadásától a sorozatgyár­tás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosszabb, mint amennyit a piaci igé­nyek változása megenged. A konstrukciót kidolgozó intéze­tek és a termelő vállalatok kö zött mind ez ideig nem ala­kult ki megfelelő munkakap­csolat. A felkészülés a sorozat­gyártásra vállalatainknál meg- engedihetetüemiül sok időit igé­nyel. Sok területen a jelentős anyagi ádozatok árán kidolgo­zott gyártmányok hasznosítá­sa késik, vagy végleg el­sikkad. Nem megfelelő az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piaco­kon. Továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfej­lesztéssel foglalkozva rámuta­tott: Iparvállalataink a termelést . irányító munkahelyeken arány­talanul sok mérnököt, műsza­ki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési fel­adatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevé­telével sok helyen nem mű­szaki képesítésű káderek is megfelelnének. Pártunk kongresszusa uta­sításainak megfelelően a má­sodik ötéves tervben az ipari termelés növekedését kéthar­mad részben a termelékeny­ség emelésével kell biztosíta­nunk. Az ipari termelés je­lentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és ér­telmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák elle­nére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalék­kal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munka­termelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenysé­gi előirányzatokat. A Köny- nyűipari Minisztérium válla­latai a tervben előírt 63 szá­zalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot ér­tek el. Jelentős volt a fejlő­dés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékeny­ség emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 száza­lék volt. Ebben az évben a termelé­kenység alakulása a tavalyi­nál valamelyest kedvezőtle­nebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével szá­molt. Figyelembe véve azon­ban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szer­vező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. ' Az elmúlt években az ön­költség általában a tervezett­nél' jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az el­ső félévi adatokból ez állapít­ható meg — az ipar nem tel­jesíti a tervnek ezt az elő­irányzatát. Az év eleji rend­kívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására ha­tottak kedvezőtlenül. Új üzemek, gyárak fy. ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzá­járulták a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy na­pi 1180 vagon széntermelő ka­pacitást. Működik a „Barát­ság” kőolajvezeték, és a Ma­gyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távveveték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az ener- gahiány enyhítéséhez nyúj tar mák lényeges segítségé __ A z utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására meg­kezdtük a gázvezetékek kiépí­tését. Az alapanyaggyártó ipar fej­lesztését szolgálta többek kö­zött, hogy az acéltermelőka­pacitás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt acélkapa­citás 15 000 tonnával emelke­dett. Megkezdte termelé-ét a Székesfehérvári Könnyűfém­mű Alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumíni­um félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfém­mű évi 400 tonna alumínium félkészterméket gyártó beren­dezést kapott. A Dunai Szal- macellulózgyár ez évi üzembe­helyezésével az ország cellu- lóztermelő-kapacitása 22 000 tonnával bővüllt. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehe­tőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legje­lentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna ce­ment termelését biztosító Du­nai Cement- és Mészművek Az ■ országgyűlés előtt is sze­retném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság if­júságával együttműködve, di­cséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai si­kerét érte el a gyár eredmé­nyes patronálásával. Terveinknek megfelelően je­lentős beruházásokkal bővült a feldolgozóipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termel­nek Vácott a televíziós kép­csőgyárban, az esztergomi re­légyárban, Kecskeméten a re­szelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységé­ben. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garni­túra bútor termelésével bő­vült. Az élelmiszeriparban üzembehelyezték többek kö­zött a békéscsabai konzerv­gyár és hűtőház új létesítmé­nyeit, amelyekkel évente mint egy 3200 vagonnal több kon- zervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állítunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően —• erősen foglalkoz­tatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésben is több al­kalommal volt már erről szó. Mint áz előzőekből is látható, az új beruházások telepítésé­ben arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helye­zett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalja az eddig mon­dottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő vál­tozások jó irányúak, megfelel­nek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűsé­géből, a feladatok bonyolultsá­gából következik, hogy az 1961-ben és 1962-ben a nép- gazdasági beruházások 17— 18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv elő­irányzatai szerint a mezőgaz­dasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről évre nö­vekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő ara- tógépek száma is. Az idén a kalászosok , vetésterületének mintegy 85 százalékát takarí­tották be géppel és ezzel el­értük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntö­zött területek nagyságát is. így már 1963-ban e terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A követ­kező években még nagyobb területet öntözünk, hogy to­vább függetleníthessük ma­gunkat az időjárástóL Évről évre növekszik a me­zőgazdaság rendelkezésére bo­csátott műtrágya, növényvédő és gyomirtószer mennyisége, ezzel is Biztonságosabbá vá­lik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az el­múlt években eredményeseb­ben gazdálkodtak. Áz állami irányító munkában a mező- gazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítására, gazdálkodásuk szín­vonalának jelentős növelésére egészében kielégítőnek mond­ható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Fi­gyelmünket az iparban a mű­szaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, mi­nőségük javítására, a leggaz­daságosabb gyártmányszerke­zet kialakítására összpontosít­juk. Ez fontos feltétele a bel­ső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. Ezután az előadó a mező- gazdaságban végbement jelen­tős változásokkal foglalkoava rámutatott: a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre job­ban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a ter­melőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfel­tételei. A termelőszövetkeze­tek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazda- sági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosí­totta a lakosság élelmiszer ellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt nö­vényi és állati eredetű ter­mékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mint­egy 7 százalékkal több vágó­állatot és állati eredetű ter­mékeket vásároltunk fel, mint 'egy évvel korábban. A mező- gazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fö­lényét. bizonyítják. Ezeket je­lentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a terme- j lés növekedésének üteme el- ! maradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt-években a terve­zettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére, a korszerű szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megte­remtésére. Szilárd meggyőző­désünk, hogy ez helyes volt. A többlet-beruházások nélkül az időjárás okozta károk lé­nyegesen nagyobbak lettek Volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven fe­lüli erőforrásainkat. Gyorsít­juk az élelmiszeripar korsze­rűsítését, a kapacitás és a tá­rolótér bővítését is. összpontosíthattuk figyelmün­ket. A kormány az elmúlt két évben, — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitel- rendszert és a jövedelemel­osztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruér­tékesítést, segítsék a terme­lési, és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményei­ben, a gazdaság saját erőfor­rásból történő fejlesztésében. A gabona-ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez ké­pest — előreláthatólag mint­egy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezett­nél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az el­maradás. Ezért ebben az év­ben az elmúlt évieknél na­gyobb gabona-importra szoru­lunk. Többen felteszik a kér­dést: miért kell gabonát im­portálnunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felsza­badulás előttihez képest mint­egy 10 százalékkal nőtt a la­kosság száma. Ugyanakkor lé­nyegesen kisebb területen ter­melünk gabonát, összefüggés­ben azzal, hogy a vetésszerke­zet alapjában véve kedve­zőbb, fokozódott a belterjes­ség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 mil­lió katasztrális holdon ter­meltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962- ben 2,3 millió katasztrális hol­don, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talaj­munka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták el­terjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális hol- dankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az át­lagtermés emelkedése azon­ban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg ter­vezettnél nagyobb — behoza­talnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetés­nél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előíráso­kat is megsértették. A rend­kívül kedvezőtlen időjárás Ahhoz, hogy az ideihez ha­sonló gabonaellátási problé­mák a következő években ne legyenek, a kormány szüksé­gesnek tartja a gabona vetés- területének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést minde­nütt az agrotechnikailag leg­kedvezőbb időpontban, megfe­lelő talajelőkészítés után vé­gezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. így az esetleges kedvezőtlen idő­járást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhet­jük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sem szabad még egyszer előfordul­nia annak, hogy olyan nagy­arányú gabona-behozatalra szoruljunk, mint ebben az év­ben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazda- sági dolgozókat: tekintsék el­sőrendű feladatuknak a ga­bonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabona-ellá­tásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátá­sunk biztosítása is azt köve­teli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégez­hetők, ha minden szinten gon­dosabb lesz a szervezés, ha­tékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. összefoglalva a mezőgazda­ságról mondottakat: a kor­mány úgy ítéli meg, hogy he­lyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését cél­zó, sokoldalú segítség. Dolgo­zó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jel­lemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi ál­dozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években té­rül meg. ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő mun­kaszeretetével, fegyelmével párosul a minisztériumi és he­lyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mező- gazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Fock Jenő ezután rámuta­tott: a népgazdaság fejleszté­sét visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében megha­tározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Ha­En*r* eStenére a kormány az előrehaladás ütemével elé­gedetlen. A beruházások elő­készítésénél szerzett tapaszta­latok azt mutatják, hogy a főváros zsúfoltságának enyhí­tésére irányuló követelmé­nyeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem te­szik következetesen maguké­vá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocia­lista fejlődésünk egyik alap­kérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felsza­baduló munkaerő foglalkozta­tását, a termelőerők ésszerű ilyen körülmények között gyón jelentős károkat okozha­tott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek követ­keztében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpa-ve­tés. 'Ennek csak kis részét tud­tuk pótolni tavaszi kalászo­sokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentetta az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra veze­tett, hogy kedvezőtlenül ala­kult gabonatermelésünk ered­ménye. A kedvezőtlen időjá­rás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tő­kés piacokról kell gabonát im­portálnunk. A szokásosnál na­gyobb mértékű gabonavásár­lás jelentős terheket ró kül­kereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. zánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett üte­met. A nemzeti jövedelem nö­vekedésének üteme tehát ki­elégítőnek tekinthető; lénye­gesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és bizto­sítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista or­szággal. A nemzeti jövedelem emel­kedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás, és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növe­kedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmilliárd fo­rinttal meghaladta az erede­tileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitele­ző munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi,, A beruházási tervet azpnban gyakran elap­rózottam kisebb, kevésbé fon­tos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési ará­nyai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gép- szállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítet­tük. A lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hó­napra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beru­házások megvalósításának idő­tartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembehelyezésének tervsze­rűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része budapest ipari súlyának csök­kentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoz­tatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 szá­zalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább ja­vul. A nagyobb beruházások­hoz igényelt létszámnöveke­dés 84 százaléka vidéken je­lentkezik. Az iparilag elmara­dott megyékre jut ipari be­ruházásaink több mint 28 szá­zaléka és a létszámnöveke­dés 52 százaléka. területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az iparte­lepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa is­mételten aláhúzta ennek jelen­tőségét. A határozatok végre­hajtására további intézkedé­sek szükségesek, g ehhez jó alapot adnak a már eddig el­készült felmérések, az úgyne­vezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfej­lesztésére. A megyei pártbi­zottságok és a tanácsok á!ta''á- ban helyes kezdeményezések­(Folytatás a X Gidaion) Biztonságosabb termelési a mezőgazdaságban Növeljük a gabonafélék terméshozamát / a t í A vidék iparfejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents