Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
tm. OKTÓBER 25. NAPLÓ 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. (Mairól) kel segítik az ipari elmaradott ság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémáik csökkentését Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott Rámutatott: a bérből és fizetésiből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommái szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb eme! kedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi, így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot, és hozzá hasonló intézkedéseket tettünk. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdasági cikkek — főleg a zöldség és gyümölcsfélék — a tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben élői rá nyozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsol a tos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztünk — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a Posta dolgozóinak bérét | emeljük. A jövő évben növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is. Sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Javult as áruellátás Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeiknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munka- egységnészesedés. Az idén szép tember végéig a munkaegység- előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A paraszti jövedelmekben a készpénz-bevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermeLésxe s biztonságosabbá teszi a parasztság életkörülményeit. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskereskedelem, mint 1960-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt éviitől eltérő kedvező tendenciák érvényesülnek. Lassubbodott a bolti élelmiszerforgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cikkekből háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtaik el, mint tavaly az év azonos időszakában. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1983 első félévében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek (televízió, motorkerékpár, síb.) vásárlásiínak értéke. A vásárlási kedv növekedésével együtt általában javult az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Viszonylag bőséges volit a gyümölcs és zöldségellátás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes __ más parcikkekből — a bővülő választék ellenére — időszakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő életszínvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétéle — háromnegyed év alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelíti a 11,7 milliárdot. Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiáhordö zök termelésének follózására, a. tüzelőanyag —- ánpozii'a, na. ellátás és a szállítás biztonságának növelésére, A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 ezer tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüii feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikett importot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamosenerglaipar és a közlekedés fűtőanyag igényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében, a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren nem kap ták meg a megrendelt tüzelőjüket, helyenkint sorban állnak az emberek tüzelőért. A vásárlásoknak a szokásosnál nagyobb emelkedése arra utal, hogy a lakosság egy része az idén — az előzőévektől eltérően — egész évi tüzelőanyag szükségletét a tél beállta előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. Az időjárás — egyéb körülményekkel együtt — nehézségeket okozott a szállításban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a köz lékedés az utóbbi időben nem zavartalan. Szállítási feladataink az idén rendkívüliek. Az év elején — különböző korlátozások miatt — a szállítás egy része elmaradt így tulajdonképpen április óta a vasúti és a tehergépkocsi közlekedés^ ben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom szintjén áll. Ez különleges intézkedéseket követel a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a szállíttatok tói egyaránt. Elmondhatjuk, hogy a követelményeknek eleget is tesznek. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3,2 millió tonna áruszállítási elmaradásból már mintegy 2,5 millió tonnát bepótolták. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év elejei nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerőhiány zavarokat okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett Ma már nyilvánvaló, hogy az építőipar a lemaradást nem tudja behozni s így idei tervét nem teljesíti, ] annak ellenére, hogy évközben ] a kormány több intézkedéssel : sietett az építőipar segítsé- j gére. Most mindenekelőtt az szükséges, hogy az erőket a kiemelt és befejezendő építkezésekre koncentrálják. A jövő évi lakásépítési terv teljesítésére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések készültségi foka minél magasabb legyen. A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú j technika és technológia alkal- 1 mazására, a korszerű, jóminő- j ségű termékek gazdaságos elő-1 állítására. Mindenekelőtt te- j hát a termelés szervezetét, a; termelést közvetlenül irányítói vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel, korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a vállalatokat. év első felében terjesztik a kormány elé. Tisztelt országgyűlés! Külföldi kapcsolataink további bővítése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy egyharmada a kivitel céljait szolgálta. Egyes iparágakban ez az arány még ennél is nagyobb. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági feladatait, munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővítésével, az általában Színvonalas és megbízható kereskedelmi tevékenységgel hozzájárul az ország nemzetközi elismerésének megalapozásához. Ebben az évben a külkereskedelem előreláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt, a tőkés piacokra irányuló kivitel tervét több, mint 5 százalékkal túlteljesítette. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forgalom csaknem egyharmadát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piacokon különösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldania. A konjunktúra lanyhul, a verseny élesedik, s magával hozza, hogy csak korszerű, kiváló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását. A külkereskedelem jól ismerje a piaci követe Irrony eket és gyor san közvetítse ezeket a termelés számára. Külkereskedelmi forgalmunk nak több mint kétharmadát szocialista országok piacain bonyolítjuk le, itt a forgalom j növelését, összetételét alapvetően hosszúlejáratú állam- I közi szerződések határozzák I meg. Ezért e piacok számunk- j ra nagy biztonságot nyújta- | nak. Gazdasági kapcsolataink a j szocialista országokkal szá- ! munkra egész fejlődésünk | szempontjából alapvetőek. Sa- j ját tapasztalatunk alapján ; vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocia- I lista fejlődése csak a testvéri ' országokkal együttműködés- | ben mehet végbe. Országain- i kát összefűzi a közös ideológia, a proletárintemacionaliz- mus, s az ennek megfelelő kölcsönös, testvéri segítség, j Pártunk VIII. kongresszusa is j hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései összefonódnak a testvéri országok szocializmust építő népeinek munkájával Ép pen ezért, miközben maximálisam mozgósítjuk saját erőforrásainkat, erőfeszítéseket teszünk a gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatok elmélyítésére, népgazdasági terveink koordinálására, a termelés hatékonyabb > nemzetközi szakosítására. Ennek meg felelően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó ; országok kommunista és mun- i káspártjai első titkárainak, j valamint kormányfőinek leg- I utóbbi moszkvai értekezletén i hozott határozatokat. A szocialista országok kö- | zötti gazdasági együttműködés ! számunkra különösen fontos I eredményei közül megemlí- : tern a Szovjetunióval kötött j egyezményt a timföld és alu- I minium feldolgozásában. A I Csehszlovák Szocialista Köz- ! társasággal megegyeztünk a dunai vízierőmű-rendszer építéséről. Együttműködünk a KGST-országok többségével a Szovjetunió egyik nagyfcszfo- rit-lelőhelyének i kiaknázásában, mely a részvevő országok műtrágya-szükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi mükö- j dését a KGST-országok nemzetközi együttműködési bank- i ja. Megszervezték és már dol- I gozik a nemzetközi szabvány- i ügyi intézet. Lassan egy éve imár, hogy a KGST-országok egy része összekapcsolta a villamosenergetikai hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez a résztvevő országok számara előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. örülünk ezeknek az eredményeknek. Az a véleményünk, hogy minden KGST országnak előnyös, ha minél több közös vállalkozást tudunk létrehozni. A moszkvai határozatok szellemében ügy kell távlati népgazdasági terveinket összehangolni, legégetőbb problémáink megoldására az erőket összpontosítani, hogy az minden részvevő ország népgazdaságának gyorsabb fejlődését eredményezze Bizonyos előrehaladást értünk el a termelés szakosításában és az együttműködés ben a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. Az a feladatunk, hogy a már elfogadott ajánlásokat következetesen vegyük figyelembe népgazdasági terveink kidolgozásánál. Keressünk újabb és újabb lehetőségeket a szocialista országok közötti kétoldalú és többoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztésére, legyünk kezdeményezők a munkamegosztás elmélyítésében. A párt- és kormánydelegá ció idei szovjetunióbeli látogatása, Kádár elvtársnak Lengyelországban Gomulka elvtárssal, Jugoszláviában Tito elvtárssal és Csehszlovákiában Novotny elvtárssal folytatott megbeszélései igen hasznosnak bizonyultak a népeink közötti barátság elmélyítésében, a politikai, gazdasági együttműködés újabb lehetőségeinek feltárásában. Kötelességünknek tartjuk, hogy e tárgyalásokon, megbeszéléseken kialakított közös állásfoglalások gyakorlati megvalósításáért, minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista országok közötti gazda sági együttműködés fokozása győzelmünk fontos tényezője, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben KSsvetlen feladataink Ás átsservesés célja Az átszervezés a lehetősé-1 |gek sokoldalú mérlegelését, a | különböző szervezeti fonnák | alkalmazását, a leghatéko- ! nyabb megoldások kiválasz- ! tását kívánta meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak akkor hajtható végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés föltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se zavarja a’ termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszer- I vezes lényegében, befejeződött. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet megszilárdítása, a nagyobb egységnek megfelelő munkastílus kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb meg valósulhasson az átszervezés^ fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetet jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű speeializáoió- ja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finanszírozás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az exporttervek a népgazdaság számára legelőnyösebben váljanak valóra. A gépipar irányítóit és dolgozóit kiváltképpen nagy felelősség terheli az export előirányzatok minél jobb teljesítésében. Nagyobb gondot kell fordítani a termékek minőségének javítására. Biztosítani kell, hogy termékeink javuló minősége, korszerűsége, a célszerűségnek és a fogyasztók igényeinek jobban megfelelő csomagolása, egyre nagyobb megbecsülést szerezzenek számunkra. El kell érni, hogy a munka termelékenysége tovább emelkedjék, a terv előírása maradéktalanul teljesüljön. Tegyünk hatékony intézkedéseket az önköltség csökkentésére, hogy minél jobban megközelítsük az előirányzottat. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposan készítsék elő a jövő évi feladatok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül tovább emelkedjék és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú intézkedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Legyen az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika i és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét. A minőség ellenőrzésével foglalkozók munkáját is jobbá, egyértelműbbé, szigorúbbá és szervezettebbé kell tenni. A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szervezettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni, hogy a mezőgazdaság számára juttatott beruházások — a több és korszerűbb gép, a több vegyianyag, műtrágya, növényvédő és gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és öntözőberendezések — a népgazdaság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzettséget, a tudomány eredményeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell az agrotechniaki előírások szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító apparátusok dolgozói tartózkodjanak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjobban tudnak segíteni. A mező- gazdasági termelés programjának megvalósításáért következetesebben kell támaszkodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületére és fegyelmére. A népgazdaság szinte minden területén számottevőek a tennivalók, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem munkája. A termeléssel foglalkozó dolgozóknak a külkereskedelem dolgozóival együttműködve sokat kell tenniök a külkereskedelmi forgalom növeléséért, az egyensúly biztosításáért. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kiviteli tervek teljesítésére, a piac kívánalmainak megfelelő, fokozódó gazdaságosságot biztosító termékekből. A szállítási határidőket és feltételeket, a minőségi [ előírásokat következetesebben ! kell betartani. Egyértelműen | meg kell mondani, hogy kül- i kereskedelmünk egyensúlyá- | nak biztosítása népgazdaság j gunk alapvető kérdése, ará- j nyos fejlődésünk fő feltétele Hazánk nemzetközi szerepé- ! nek növekedése azzal a kézzelfogható eredménnyel jár, hogy külkereskedelmi lehetőségeink bővülnek. Ezt ki keli használnunk és bővítenünk kell piacainkat. Fokozódó részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban gazdagítja népünk életét. Jövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell az idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabona-import következtében előállott többletterheket. Továbbra is biztosítanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termelésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Meg vagyunk győződve, hogy a tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikád munkát végzők megértik a . gondokat, felismerik a feladatokat, s mindent elkövetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben is megvalósíthassuk céljainkat. Ebben az évben, mikor vá ratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társadalmi összefogás, egymás támogatása, az erők koncén t rí - lása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. F helyről ismét köszönetét mondok bányászainknak, katp náimtenak, fiataljainknak sí (Folytatás a S. oldaiou.(
