Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

■ XX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 60 FILLÉR 250. SZÁM A Minisztertanács beszámolóin A Magyar Népiköztársaság kö­vetségét nagyövetségi rangra emeltük a görög királyság­ban, a Jemeni Arab Köztár­saság és a Svájci Államszövet­ség viszonylatában. A nepáli, a mali, a kambodzsai, a görög és a svájci diplomáciai kép­viseletek vezetői — akik a közelmúltban adták át meg­bízólevelüket — első ízben kezdték meg hazánkban te­vékenységeiket nagyköveti rangban. — Diplomáciai kapcsola­taink jelentős bővülése mel­lett tovább szélesedtek keres­kedelmi, tudományos és egyéb kapcsolataink a világ szinte minden részével — folytatta Kiss Károly. Ezt bizonyítja, hogy az Elnöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkö­téséhez járult hozzá, illetőleg hét nemzetközi szerződéshez történő csatlakozást határozott el és 21 szerződés kihirdeté­sében hozott döntést — A tanácsok feletti fél­ügyeleti jogkörének gyakor­lása közben az Elnötki Tanács örömmel tapasztalta, hogy kü­lönösen a megyei és a járási tanácsok szintjén emelkedett a vezetés színvonala, jelentő­sen megszilárdult a szocialis­ta törvényesség, erősödtek a tanácsok tömegkapcsolatai. A rendelet-alkotó munkáról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletet fogadott el a tankötelezettségről, az alsófo­kú, valamint a felsőfokú ok­Csütörtökön délelőtt összeült a* ország­gyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Hónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meg­hívására baráti látogatáson hazánkban tar­tózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tag­jai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Jugpsz|áv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstl- nájának alelnökévei. \z ülésen részt vett Mangalin Dagerszuren. a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos tezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget és a Mongol Nép- köztársaság külügyminiszterét, majd bejelen­tette, hogy 16 képviselő nyújtott be inter­pellációt, Dr. Pesta László jegyző ismertette az interpelláló képviselők névsorát és az in­terpellációk tárgyát. Az országgyűlés az el­nök javaslatára úgy határozott, hogy az in­terpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. Vass Istvánná ezután megemlékezett a kö­zelmúltban elhunyt Kaszapovics András kép­viselőről, aki a Korthy-korszakban uradalmi cseléd volt, s a felszabadulás után munkájá­val, a mezőgazdasági termelésben elért ered­ményeivel országszerte Ismert nevet szerzett magának. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kn-szapovies András nevét és egyperces néma felállással adózott emléké­nek. Az elhalálozással Baranya megye és Pécs megyei jogú város választókerületében meg­üresedett képviselői helyre Papp János pót­képviselőt hívták be. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napi­rend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, i. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről, 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molója, 4. Interpellációk. Kiss Károly elvtárs előterjesztése Ezután Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára terjesz­tette elő a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának be­számolóját. Bevezetőben az Elnöki Ta­nács külügyi tevékenységét smertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt hé- sen megerősítette a részleges atomcsend-egyezményhez tör- ~énő csatlakozást. Bejelentette, íogy miután a szerződés rati­fikációs iratainak letétbehe- vezése Moszkvában. London­ján és Washingtonban — a kezdeményező három nagyha­talom kormányánál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i ha­tállyal törvényerejű rendelet­tel kihirdette. A továbbiakban rámutatott, | nogy Népköztársaságunk csat- j lakozását a légkörben, a vi-j íágűrben és a víz alatt vég- j zetí nukleáris fegyverkísérle­tek betiltásáról kötött szerző­déshez minden békeszerető magyar állampolgár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi béke- harc első államközi szerző- j ■lésben foglalt eredménye. — A Moszkvában aláírt -/Leges atomUlalnau egyez­mányt — folytatta Kiss Ká­roly — az első jelentős lépés­nek tekintjük a békeszerető népek követeléseinek gyakor­lati megvalósításiban. A há­borúk nélküli világ megte­remtéséhez még hosszú és ne­héz út vezet. A szocialista tá­bor világméretű erőfeszítései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésével kapcso­latosan reményt keltőek. Meg­győződésünk, hogy a béke erőinek már a közeljövőben sikerül újabb eredményeket elémiök. Nemzetközi kapcsolataink szélesedéséről szólva Kiss Ká- foly beszámolt arról, hogy az Elnöki Tanács önálló és füg­getlen államként elismerte az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaságot, Kuwait álla­mot, a Jemeni Arab Köztár­saságot. Ruanda Köztársa­ságot. a Burundi király­ságot és Ugandát. Fel­vettük a diplomáciai kapcso­latot a Dahomey Köztársaság­gal, a Kambodzsai királyság­gal, a Laoszi királysággal és a Tangamyikai Köztársasággal. Népköztársaságunk nagykö­vetség felállítását határozta el Algírban, Bolívia fővárosában pedig követséget létesítünk. tatási intézményekrőL E nem-! deletek további előrelépést je- ! Lentenek az iskolareform meg- ; valósításában, az új szocialista ; oktatási törvényben megliatá- ! rozott feladatok végrehajtá- [ sában. A tankötelezettségről j szóló rendelet alapján hazánk i történetében először határoz- | tűk meg 10 évben a tankö­telezettség időtartamát, s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, a köte­lező középiskolai oktatás felé. A beszámoló ezután megem­lékezett a közkegyelem gya- ( korlásáról szóló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Ta­nács kegyelmi ügyek elbírálá­sával kapcsolatos tevékenysé­géről. Az Elnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbocsátás szellemében bírálta el. Kiás Károly részletesen szólt az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén dolgozó ki­váló munkások, parasztok és értelmiségiek ' kitüntetéséről, majd az állampolgárt ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztársa­ság súlyának, tekintélyénei: növekedését bizonyítja az is. hogy egyre több külföldön tartózkodó honfitársunk kí­vánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Sok szétsza­kadt család hosszú évek utár. kívánja állampolgárságát ren­dezni. Helyt adtunk azok vissza honosítási kérelmeinek, akiicet az 1920-as évek végén kezdő­dött gazdasági válság külföld­re kényszerített, s távollétük kel állampolgárságukat elvesz.- tették, de vissza kívánnak tér­ni hazájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokként kí ­vánnak tartózkodni. Az országgyűlés a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tu­domásul vette. Ugyancsak jó­váhagyólag vette tudofttásul s legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletek­ről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszak előt-i írásban megkaptak. Az ország gazdasági helyzete Fock Jenő elvtár» Ezután Fock Jenő, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzeté­ről. Tisztelt országgyűlési Az ötéves terv liarmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gaz­dasági életünkről, gazdaság­politikánkról, eredményeink- és gondjainkról, tennivalóink­ról beszámoljon az ország- gyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági éle­tet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk va­lóra pártunk VIII. kongresz- szusának határozatait. Teen­dőink konkrét programja a népgazdasági terv — hangoz­tatta bevezetésül Fock Jenő. Az ötéves terv végrehajtásá­nak csaknem 3 éves tapaszta­lata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdaságvezetési irányelveink helyesek. Nép­gazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülmé­nyek javulnak. 1961—62-ben az ipari terme­lés — az ötéves terv időará­nyos részét valamelyest meg­haladóan — 21,1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növeke­dést írt elő. Az év eleji nehéz­ségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős ered­mény, hogy a vegyipar, a vil- lamosenergia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vet­tünk. Ennek megfelelően - nőtt részarányuk. Különösen élő* nyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák ét. műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962- ben több mint 90 százalékkal múlta felül az I960, évit. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Ko­moly elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengermű beru­házásánál. A kohászoknak gyosítaniuk kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elő­segíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. Az ötéves tervben előirány­zottnál gyorsabb volt a gép­ipar fejlődése. Bár a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, a ki­emelt gépipari ágazatok terme­lése nem növekedett megfe­lelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 szá­zalékos emelkedését irányoz­tuk elő úgy, hogy a műszer- gyártást meg kell háromszo­rozni, a híradástechnikai ipar­ág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy két­szeresére kell növelni. E há­rom kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. Ahhoz, hogy a híradástech­nikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfej­lesztés gyorsítása. Akadályoz­za a fejlődést, hogy egyes alap vető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem meg felelő. A kormány határozato­kat hozott új üzemek és la­boratóriumok létesítésére, va­lamint külföldi licence!-. és (Folytatás t i, oklaloui í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents