Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

B8S. OKTÓBER 24. (Hapió 5 Gyógyító Sikonda KÉTFÉLE GYÓGYÍTÁST is biztosít Sikonda annak a száz bányásznak, aki egy-egy váltásban itt tölti az éjszakát műszak után. Elsőnek említe­ném a csendet, nyugalmat, friss levegőt, ami a fáradt ember idegeit nyugtatja és mintegy előkészíti az orvosi gyógykezeléshez. Igazán nem is lehetett volna ideálisabb helyet kiválasztani ennek az éjszakai szanatóriumnak.. Egyedülálló — mert bányá­szok számára csak ez az egy létesült, van még az ország­ban hasonló jellegű intézete a kohászokhak Görömbölytapol- cán és a Csepeli Vasművek létesítettek egyet vasasoknak. Külföldön sem nagyon sok ehhez fogható intézmény van. Zwickauban a bányászoknak építettek éjjeli szanatóriumot — velük az intézet szoros kapcsolatban áll — és a Szov­jetunióból érkezett híre, hogy ilyen intézetben helyezik el a föld alatti bányászokat hosz- szabb-rövidebb pihenésre, gyógykezelésre. Ami arra késztetett, hogy újra szóba hozzuk a sikon- dai éjszakai szanatóriumot, az a bővítéssel kapcsolatos. Nem­rég — szeptember 5-én — fe­jezték be a régi épület fel­újítását egymillió forintért és fentebb, a hegyoldalban meg­épült az új szárny ötmillió­ért. Csak a berendezésre — korszerű orvosi gépekre — három-négy év alatt egymil­liót költöttek. Már ezek a szá­mok is mutatják nem egysze­rű fejlesztésről, hanem a ka­pacitás és a kezelési módok nagyarányú korszerűsítéséről van szó. , Igaz, az ágyak száma is emelkedett harminccal és je­lenleg már száz bányász pi­hen itt éjszaka egy turnusban, ami azt is jelenti, hogy egy év alatt 1300 bányász fordul meg az intézetben. üjit Ásnak számit a hasonló intézmények körében, hogy a száz bányász közül hetvenen az éjszakai turnus lakói, míg harmincán táppén­zesek. Betegségük, felgyógyu­lásuk nem igényel kórházi ke­zelést, de annál többet kell nyújtani számukra, mint amennyit az akármilyen jól felszerelt otthon biztosítana. Itt hamarabb visszanyerik keresőképességüket és teljes értékű emberként hagyhatják el az intézetet. Ez a módszer a külföldi kollégák figyelmét is magára vonta, akik a nyá­ron jártak Sikondán a Német Demokratikus Köztársaságból. Ok is bevezetik a táppénzes­gyógykezelést a bányász-sza­natóriumokban. Ennek az „újításnak” a kiszélesítése a bányász-egészségügy egyik feladata lesz a közeli jövő­ben. Azt az alapvető esztétikai törvényt, hogy a környezet nevel, pihentet és fejleszti a szépérzéket — összességében alkalmazták a sikondai éj­szakai szanatórium új épüle­tének megtervezésénél. Iga­zán korszerű formájában és színeiben is. Felüdül az em­ber, ha végigmegy a folyosó­kon, a szobákon, vagy sorra- járja a kiszolgáló helyisége­ket — fürdőt, fizikoterápiát, vizsgálókat, laboratóriumot, vagy a levegő-ionizáló beren­dezést. Ide egy pillanatra be­léptünk, hogy magunkon érezzük a szoba mennyezetén elhelyezett drótháló töltésé­nek hatását. A berendezés 40 — 50 000 volt feszültséggel te­líti a dróthálót és ezzel ioni­zálja a levegőt, lehetővé te­szi, hogy a berendezésnél el­helyezett gyógyhatású szerek jobban behatolhassanak a bá­nyászok szervezetébe, hogy a tüdőbe olyan levegő jusson, amelyik tisztítja azt és gyó­gyítja, csökkenti, kifejlődésé­ben gátolja a szilikózist. Dr. Várady Sándor, az inté­zet vezető főorvosa elmondja, hogy ..........az éjszakai szana­t óriumnak saját mosodája van, nyolcszáz kötetes könyv­tára szolgálja a művelődést, két televíziója és rádiója, sok-sok újságja várja délutá­nonként, este a bányászokat, vagy éppen napközben — attól függően, hogy mikor pihennek a szanatóriumban.” A FÜRDŐBEN mondták, de szándékosan utoljára hagy­tam, hogy a csempézett me­dencék vize természetes, gyógyhatású melegvíz, de még ennél is jobb lesz az, amit a másik forrásból akarnak rövidesen idevezetni, hogy ál­landóan táplálja majd az új bányászfürdőt, amely mellett pihenő és masszírozó-helyiség várja őket fürdés után. Nemcsak az épület bővült, a szanatórium területe is nagyobbodott és környezete is megváltozott az utóbbi idő­ben. Csak egyet említsünk, a mesterséges csónakázó tavat, ami nemcsak formájában, hanem klímájában is jelentő­sen megváltoztatta a sikondai keskeny völgyet. Gáldonyi Béla Egészségügyi és kulturális épület- komplexumot építenek Sellyén Sellye ebben az évben is új kulturális, egészségügyi, vala­mint sportiétesílményekke! gazdagodik. Most épül a köz­ségben az SZTK rendelőinté­zet, amely mór tető alatt van. Az új egészségügyi intézmény­ben nyer elhelyezést majd a gyermekgondozó, a belgyógyá­szat, a két általános orvosi, va lamint fogászati szakrendelés. Az SZTK rendelőintézetet saját rezsiből, 420 ezer forintos be­ruházási költséggel a sellyei községi tanács építteti és megnyitására 1964. tavaszán kerül majd sor. Sellyén elkészült már a men tőállomás is, amelyet 280 ezer forintos költséggel építenek. Megnyitására eddig még csak azért nem került sor, mert a i mentőállomás dolgozói részé­re nem tudtak lakást biztosí­tani. A terv szerint, a mentő­állomás megnyitására 2 hónap mu.va kerül sor. Mindkét egészségügy intéz­mény az Édesanyák útján épül, ahol a községi tanács egészségügyi komplexumot kí­ván kiépíteni. Az új telepü­lés területén most készül az új gimnázium is mintegy 2 és fél millió forintos beruházási költséggel. Az iskolához 300 ezer forintos költséggel úi ma- kadám utat építtet a községi tanács. Ide bevezették már a villanyt 200 ezer forintos ösz- szeggel. Ugyanakkor bevezet­ték a vízvezetéket is 100 ezer forintos költséggel. Az új is­kolához bitumenes járdát is építenek 50 ezer forintos költ­séggel. Az iskola környékén pedig családi házakból és álla­mi házakból új lakóterületet kívánnak kialakítani. Most készítik á fürdő épüle­tének közeiében az új sport­pályát. amelyre a községi ta­nács összesen 60 ezer forin.ot fordít a község fejlesztést alap­ból, a lakosság pedig 80 ezer forint értékű társadalm mun­kát végez. E készült már a kézilabda-pálya, és füved' et-. ték a labdarugó pályát. Meg­kezdték a futó nálya fö dnm- kálatait is társadalmi munká­ban. Utána pedig sor kerü. az öltözők megépítésére. A követ­kező esztendőben téli edzések­re alkalmas helyiséget a'’ki- tarnak ki saját rezsibő’ 120 ezer forintos beruházási költ­séggel. P. J. A felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamok indulnak Pécs mj. város Tanácsa VB. művelődési osztálya a felső- oktatási intézmények nappali, esti, valamint levelező tago­zatain továbbtanulásra jelent­kezők felkészültségének segí­tése céljából felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokat szer­vez. A tanfolyamokon, vala­mennyi műszaki egyetem, Közgazd. Egyetem, a Tudo­mányegyetemek Bölcsészettu­dományi és Természettudo­mányi karainak felvételi vizs­ga tárgyát oktatjuk. A tanfolyamokra — írásbeli kérelem alapján — az vehe­tő fel, aki a választott felső- oktatási intézmény nappali, esti, vagy levelező tagozatára való jelentkezés előírt feltéte­leinek megfelel. A felvételi kérelemhez csa­tolni kell a jelentkező érett­ségi bizonyítványát, középis­kolai oklevelét, továbbá mun­káltatójának — ha munkavi­szonyban nem áll, a bizonyít­ványát kiállító oktatási intéz­mény igazgatójának — a ja­vaslatát. Egyetemen, vagy főiskolán Középiskolai végzettség hiá­nyában továbbtanulásra pá­lyázók csak az egyetem rek­torának, illetve a főiskola igazgatójának külön engedé­lye alapján nyerhetnek felvé­telt az előkészítő tanfolyamra. A részvételi díj többtárgyas tanfolyamon 450, egytárgyas tanfolyamon 230 forint. Jelentkezési határidő 1963. november 1-ig, a városi ta­nács v. b. művelődésügyi osz­tályán (Széchenyi tér 1. III. emelet, 95. szoba). Bővebb felvilágosítást a je­lentkezők a fenti helyen kap­nak. Pécs mj. város Tanácsa VB. művelődésügyi osztálya. rr Gizi Itatiqiüat Alkalmazott vagy tag? A Legfelső Bíróság elvi döntései A termelőszövetkezeti elnö- ] elbírálni, mintha termelőszö- kökkel, tagokkal, alkalmazót- vetkezetbe lépett volrfa. Eze­takkal kapcsolatban több ér­dekes és iránymutató bíród ítélet hangzott el az utóbbi időben. Ezekből ismertetünk néhányat. A termelőszövetkezetekbe átirányított szakemberek tár­sadalombiztosításáról hozott törvényességi határozatot a Legfelsőbb Bíróság. Ebben a következőket mondotta ki: — A termelőszövetkezetek­be átirányított szakemberekre vonatkozó rendelet végrehaj­tásánál egyes megyékben a tanácsok termelőszövetkezeti csoportokhoz is küldtek dol­gozókat, mégpedig elnöki, me­zőgazdasági és egyéb felada­tok ellátására. Ezeknek a me­gyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai ugyanazt a jövede- lemkíegészítést és egyéb ked­vezményeket biztosították, mint amelyek a termelőszö­vetkezetekben dolgozó szak­embereket illetik. A tsz-cso­portok gazdasági megszilárdí­tása és szakszerű vezetése szintén fontos népgazdasági érdek. Az ezekhez történt át­irányítások azt a célt is szol­gálják. hogy a szakemberek előkészítsék a csoportok ter­melőszövetkezetté való átala­kulását. A kormányhatározat helyes értelmezése mellett hi­ba volna, ha a tsz-csoportok- hoz irányított szakemberek társadalombiztosítási téren hátrányosabb elbírálásban ré­szesülnének, mint a tsz-ekbe küldött dolgozók. A rendelke­zés célja az volt, hogy az ide helyezett szakemberek a mun- kav-=?.onnyal járó kedvezmé­nye' ne veszítsék el. Ameny nyibe~ tehát a megyei ta­náé? végrehajtó bizottsága a tsz-csoportokban elhelyezett szakemberek részére jövede­lemkiegészítést biztosít, a cso­portba tagként belépett szak­embert társadalombiztosítási két a szempontokat rögzíti egyébként a tsz-csoportokba irányított elnökök és szakem­berek társadalombiztosítása tárgyában a munkaügyi és a földművelésügyi miniszterek, valamint a SZOT együttes állásfoglalása is. (Munkaügyi Közlöny, VI. évfolyam, 13. szám.). — Ebben a perbál nem volt vitás, hogy a szövetkezeti el­nök a megyei tanácstól jöve­delemkiegészítést élvez. Tehát nála fennállanak mindazok az előfeltételek, amelyek folytán mint a tsz-csoporthoz átirá­nyított, de ezt megelőzően munkaviszonyban állott szak­ember részére a munkavi­szonyban járó társadalombiz­tosítási szolgáltatásokat és nyugdíj-jogosultságot biztosí­tani kell, noha a tsz-csoport- ba tagként belépett. Ezért, mint a tsz-csoport elnöke, ipari biz­tosítási kötelezettség alá esik. Egy tsz közgyűlésének hatá­rozata a volt elnököt 12 ezer forint kártérítésre kötelezte, mert autójában a tsz benzin­jét használta és a kocsit a tsz számlájára javíttatta. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése érdekében a volt elnök a bírósághoz for­dult. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a keresetet el­utasította és áttette a járási tanácshoz, mert úgy látta, hogy vétkes károkozás nem történt és így a határozattal szemben a bíróság előtt kere­setnek nincs helye. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok végzé­sét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság döntését a követke­zőkkel indokolta: — Ebben az esetben nem a szempontból ugyanúgy kéül tagsági viszonnyal kapcsolat­ban felmerült vita eldöntésé­ről van szó, hanem a tsz-tag által vétkesen okozott kárról, amelyet megtéríteni köteles. Miután a kár a 300 forintot meghaladja, a kártérítés kér­désében első fokon a közgyűlés dönt és e határozat ellen a bíróság előtt keresetet lehet indítani. A tsz-ek fegyelmi szabályzata értelmében a ve­zetőségi és ellenőrző bizottsági tagok kártérítési ügyében a döntés első fokon — az ösz- szegre tekintet nélkül — a közgyűlés határozatára tarto­zik. Mindezekből következik, hogy az alsófokú bíróságok helytelenül tették át az ügyet a járási tanácshoz, mert a kérdés elbírálása bírói hatás­körbe tartozik. Egy mezőgazdasági mérnö­köt és egy főkönyvelőt az egyik vidéki tsz-hez irányítot­tak. Amikor szerződésük le­járt, tovább akarták foglalkoz­tatni őket. A szakemberek havi 3600 forint fizetést kér­tek. A közgyűlés olyan hatá­rozatot hozott, hogy a mér­nök munkakörét az elnök jö­vedelmének 95 százalékában, a főkönyvelőét 85 százaléká­ban állapították meg, de hoz­zájárultak alihoz, hogy havi 3600 forint előleget vehesse­nek fel. Az elgondolás az volt, hogy ezt a havi illetményt mindenképpen meg kell kap- niok, de ennél nagyobb ősz- szegre is lehet igényük, ha a szövetkezet eredményesen gaz­dálkodik. Az eredmény azon­ban a várakozás alatt maradt, a munkaegység alapján még havi 3600 forintot sem kaphat­tak volna, ezért a szövetkezet közgyűlése fejenként 14 ezer forint visszafizetésére kötelez­te őket. A határozat ellen mindketten a bírósághoz for­dultak és a visszafizetési kö­telezettség alóli mentesítésü­ket kérték. A fő vitát, vagyis azt a kérdést, hogy a havi 3600 fo­rint fizetés mindenképpen járt-e nekik — a bizonyítás adatai alapján — a bíróság javukra döntötte el és kimon­dotta: a szövetkezet által kö­vetelt összeget nem kell visz- szafizetniök. Nem lehet figyel­men kívül hagyni, — szögezte le a bíróság, — hogy föld­művelésügyi minisztériumi rendelet értelmében a munka- szerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő mun kabérének megállapításánál általában az állami gazdasá­gokban hasonló munkakört betöltő szakemberek részére járó munkabért kell alapul venni, s a közgyűlés részükre — a gazdálkodás eredményes­sége alapján — prémiumot is állapíthat meg. Nem kétséges, hogy az állami gazdaságokban a hozzájuk hasonló munkakört betöltő dolgozókat ugyanilyen összegű munkabér illeti meg, mint amennyit ők vettek fel. De mindettől eltekintve, sú­lyos méltánytalanság lenne annak az összegnek vissza­fizetésére kötelezni őket, ame­lyet hosszú időn át, mint munkabért vettek fel és lét- fenntartásukra fordítottak. Az adott körülmények között az erre való kötelezés alkalmas volna arra, hogy a mezőgaz­dasági szakembereket a tsz- ek részére történő segítség- nyújtástól visszatartsa, s ezzel sértse a tsz-ek megerősítésé­hez, végső soron pedig a me­zőgazdasági termelés növelé­séhez és népgazdaságunk meg­szilárdításához fűződő érde­keket. A mérnök és a főköny­velő nem tagja, hanem alkal­mazottja volt a szövetkezet­nek, tehát rájuk a munkavi­szonyra vonatkozó rendelke­zések irányadók. Mivél vitás volt, a bíróság azt is leszögez­te, hogy mint vezető állást be­töltő dolgozóknak, ügyükben a bíróság hivatott dönteni. Hajdú Endre A PÉCSI RADIO 1963. okt. 21-1, .csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Szlavóniai dalok és táncok. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: Komló. Zenés anekdotázás. A levéltárban Jegyeztük fel. Vidám ritmusok — népszerű melódiák. 18.00: Gyurkovics Mária énekel, Egon Morbltzer hegedül. Dallbor Brazda zenekara játszik. 18.30: Munkásszálloda Uj-Mecsek- alján. Kovács Imre riportja. 18.45: Táncdalok. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.20: A Janus Pannonius Leány- gimnázium és a Nagy Lajos Fiú gimnázium kórusa énekel. 19.35: Fejezetek Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs című könyvéből. TV. rész. — A tegnap muzsikája. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. <• SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Királynő ke- gyence (este 7 órakor). Rátkai- bérlet. MOZI: Park: Foto Háber (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Kálóján cár (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Az orosz csoda. I. (fél 5 és 7 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, A bűn története (színes). 63/19. sz. vllághíradó, Liszabonl képeslap, Transylvániával a ten­geren. (Előadások 10 órától 2 órá­ig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A szóra­kozott professzor (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Történelmi sor: 39-es dandár (6 órakor, belépődíj 2 forint). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Az orosz csoda. I. (fél 6 és 8 óra­kor). Istenkút: Ml ketten, meg a lé (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Foto Hé­ber (fél 8 órakor, szélesvásznú). Május L, (Vasas II.): Transzport a paradicsomból (7 órakor). Kossuth (Mohács): Korzikai testvérek (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): Párbeszéd (8 órakor); Táncsics (Siklós): A négy szer­zetes (fél 8 órakor, szélesvásznú). * A Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a Kossuth film­színházban 24-től 30-ig Az orosz csoda című film első része be­mutatása alkalmával az előadások fél 5 és 7 órakor kezdődnek. Az utolsó előadás, a film hosszúsá­gára való tekintettel, a fenti na­pokon elmarad. DUNANTtJLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra -»tán- 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u U. Telefon: * 15-32. 15-33. 50-00. ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 <z. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft nál és kézbesítőknél. Előfizethető a helyi posta hivatalok^ Indexszám: 25,054.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents