Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

Előbb az alapot, utána a házat! EBBŐL LESZ A CIGARETTA Talán megszokott hasonlat már ez és annyira nyil­vánvaló, hogy ellenkezőjét el sem tudjuk képzelni: előbb kei] egy háznak az alapját megépíteni, mint a tetejét rá­rakni, mégsem véletlenül vá­lasztottam a szocialista munka műhelye, építéshelye című versenymozgalomhoz példá­nak. A SZOT ez év tavaszán ki­adott irányelveiben jól rögzíti a helyzetet, amikor azt írja: „Az elmúlt években a szocia­lista munkaverseny a dolgo­zók kezdeményezésének ered­ményeképpen új formákkal gazdagodott. A szocialista bri­gádmozgalom mellett és azzal együtt a „Szocialista munka­műhelye, üzeme” címért indult mozgalom is rövid idő alatt népszerűvé vált a dolgozók kö­rében. és ma mar a népgazda­ság különböző ágaiban megho­nosodott”. .. Kétségtelen, hogy megyénk­ben is vannak már erőteljes hajtásai ennek a mozgalom­nak, egyelőre azonban több a vadhajtása, mégpedig éppen az előbbiekben írt közhasznú és megszokott gyakorlattal, az „alan nélküli házzal” kapcso­latban. A példáért nem kell a szomszédba menni, csak a Baranya megyei Építőipari Vállalathoz. A vállalatnál is elkezdték szervezni ezt a na­gyon szép munkaversenyfor­mát, de, mint az alábbiakban látjuk, nem sok sikerrel. 1962. évben négy építésvezetőség ne­vezett be a mozgalomba, töb­bek között a Benkő Jenő és Haris-féle építésvezetőség dol­gozói, de egyiküknek sem si­került elnyerni a kitüntető cí­met. 1963-ra le is csökkent a jelentkezők száma, most már csak a Benkő építésvezetőség maradt versenyben, de sajnos az elnyerés reménye nélkül. Szerveztek szocialista üzemré­szeket is, például a pécsi Sör­gyár főzőházában, de ott sem tudták a feltételeket teljesíte­ni. Miért? felvetődhet annak gondo- lata, talán a dolgozók gyengébb képessége, vagy akarathiánya, rossz munkája okozza, hogy kevesen tndnak eleget tenni a követelmények­nek, ám a hiba nem ezekben az okokban található. Inkább abban, hogy nem voltak meg a szocialista műhely, üzem, építéshely című verseny felté­telei. Legtöbb helyen nem lehetett az eredményeket érté­kelni. A verseny egyik alapté­tele, hogy azokon a helyeken, ahol a szocialista üzemrész cí­mért küzdenek, ott a műhely­ben, vagy építkezésen dolgozó brigádok már elnyerjék a szo­cialista címet. Ez a feltétel pe­dig nem volt a legtöbb helyen biztosítva. A munkaversenynek, ennek a nagyon szép és lelkesítő moz ga'ómnak egyetlen „megölője” a formalizmus. Az, hogy csat- a névért, a címért, a statiszti­káért csinálják és nincs mö­götte semmi. Megyénk ipari üzemeinek többségében abba a hibába estek, hogy szerveztek versenyt, holott a feltételei nem voltak biztosítva. Most megkezdődik az 1964-es évre újra a szervezés és erre na­gyon vigyázzanak, csak ott en­gedjék meg a mozgalomba ne­vezést, ahol értékelni, mérni, el’enőrizni tudják az eredmé­nyeket és várható is, hogy a dolgozók — ha teljesítik a fel­tételeket — elnyerik a kitün­tető címet. Az építők jövőre a Panelgyárat és a Repülőtéri építésvezetőséget szeretnék a versenybe nevezni. Talán job­bt- sikerül. íiJersze még az is ide ki-. ■* vánkozik, hogy reális cé­lokat kell kitűzni. A 8. sz. Épí­tőipari Vállalat egyik szocia­lista építésvezetősége például vállalta, hogy azokban a laká­sokban, ahol a különböző sze­relési munkákat ők végzik, garancialevelet adnak a lakók­nak s bármilyen hibát, ami murájukból kifolyólag jelent­kezik, megjavítanak. Vajon nem lehetne többek között ezt nálunk is célul tűzni, építke- zí°e’nken? Lám egyetlen példával is megvilágítható mi'yen nagy értékű, s minden dolgozónak előnyös mozgalomról van szó. I>e sos'-m felejtsük el, hogy7 ez ÜUÓ- mgo-asaM) verseuvforma. a «"ocia’ista brigádokénál is. ‘.Partalma. célja, konkrét fel­adata, „alapja” kell hogy le­gyprkj e=s ti ^ XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 243. SZÄM Erhard az új nyugatnémet kancellár Dobsa János, a Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: A bonni parlament szerdán délelőtt — a várakozásnak megfelelően — Ludwig Er- hardot, az eddigi alkancellárt és gazdasági minisztert vá­lasztotta Adenauer utódaként az NSZK új kancellárévá. A szavazásban résztvevő 484 képviselő közül 279 Erhardra adta szavazatát, 180 Erhard ellen szavazott, 24 tartózko­dott a szavazástól, egy szava­zat pedig érvénytelen volt. Bár a szavazás titkos volt, politikai körökben feltétele­zik, hogy az Erhard ellen le­adott szavazatok a szociáldemokrata képvise­lőktől származtak, a tartóz­kodást kifejező üres sza­vazólapokat viszont túlnyo­mórészt a CDU jobbszár­nyának azok a képviselői adták le, akik ezzel akarták kifejezni tiltakozásukat. A CDU jobbszámyán ugyan is mérges duzzogást okozott Erhardnak az a döntése, hogy az össznémetügyi Miniszté­riumot kiadja a CDU kezéből és ezt az ultrák szemében oly fontos tárcát átengedi Men- denek, a Szabad Demokrata Párt elnökének.- Erhard — mint már jelen­tettük — kedden megpróbál­ta rábeszélni Barzel eddigi össznémetügyi minisztert, hogy kárpótlásul fogadja el az áttelepültek ügyeivel foglal­kozó minisztérium vezetését, Barzel azonban ezt nem vál­lalta. A CDU jobbszárnyának du.zzogó magatartásában — mint politikai megfigyelők hangoztatják — már jelentkezik a kormá­nyon belüli későbbi konf­liktusok forrása. Minden­esetre azonban Erhard az első összecsapásnál határo­zottan járt el, s a szélső- jobboldali csoport tiltakozá­sa ellenére sem volt haj­landó felborítani a szabad demokratákkal már megkö­tött megállapodást. Erhard szerdán délután tet­te le a parlamentben a kan­cellári esküt, kormánya listá­ját csütörtökön délelőtt ter­jeszti Lübke köztársasági el­nök elé és a kormány tagjai csütörtökön délután teszik le a parlamentben a hivatali esküt. A kormányprogramot Jogászavatás Pécsett Sötétiruhás ünneplők foglal­tak helyet szerdán délelőtt a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak aulájában, hogy résztve- gyenek azoknak a doktorrá avatásán, akiknek javarésze a levelezői tagozaton végzett. Az ünnepélyes aktuson részt vett a iaisii Alexandru Ion Cu- za Tudományegyetem Pécsett tartózkodó két román jogász­professzora: Paul Demetrescu és Ciurea Stellán, az egyetem vendégei is. Háromnegyed 12 órakor a doktorrá avató tanácsülést dr. Bihari Ottó, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam. és Jog­tudományi Karának dékánja nyitotta meg, majd dr. Csiz­madia Andor egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar dékán helyett ese a doktor­jelöltektől kivette az esküt. Huszonöt jogvégzett ajkáról hangzott el az eskü szövege: „ ... esküszöm, hogy ebben az ünnepi órában a jog és igaz­ság szolgálatára szentelem ma­gamat, hazám és polgártársa­im jogainak védelmezője leszek és arra törekszem, hogy tudo­mányomat a Pécsi Tudomány- egyetem tisztességére, ember­társaim javára, népem és ha­zám dicsőségére előbbre oi_ gyem." Az eskü elhangzása után, az avatóbizottság doktorrá avatta a jelölteket, akik közül heten: .Bátort Dezsőné sz. Horiczki Alice, dr. Bérdi Gusztávné sz. Kovács Ibolya, Dezső Béla, dr. Gaál Istvánné sz. Pap Emikő. Németh Béla, Rudolf József és Szamosvölgyi Alfréd, cum laude végeztek, 4 fdavatottak nevében Németh Béla mon­dott köszönetét, majd dr. Bi­hari Ottó dékán kívánt sze­rencsét az új jogász doktorok működéséihez. pénteken ismreteti Erhard a parlamentben. Mende, a FDP elnöke al- kancellár lesz és ő veszi át az össznémetügyi minisztérium vezetését. Ennek fejében Mischnik eddigi éttetelepült- ügyi miniszter, aki az FDP tagja, kiválik a kormányból. Miután Barzel nem fogadta el Erhard ajánlatát és duz­zogva visszautasította az át- települtügyi tárcát, e mi­nisztérium vezetését Erhard Krüger CDU-képviselőre bízza. Erhard e gesztusával nyil­ván csillapítani akarta a CDU jobbszárnyának Barzel távozása miatti duzzogását — hangoztatják politikai körök­ben — de ugyanakkor rámu­tatnak arra is, hogy Erhard külpolitikailag súlyos teher­tételt vállalt Krügernek, a revansiszta követelések egyik vezérszónokának kormányába való felvételével. Ludwig Erhard 1897 feb­ruár 4-én született, a ba­jorországi Fürth városban. A frankfurti egyetem befeje­zése után, 1924-ben a jogi és társadalomtudományok dok­tora lett. 1945. októberétől 1946. decemberéig a bajor- országi gazdasági miniszter tisztségét töltötte be. 1947—48-ig a pénz- és hitel ügyi igazgatóságnak volt a vezetője. 1948-tól 1949-ig az egyesített angol—ameri­kai övezet (Bizonia) gazda­sági főigazgatóságának igaz­gatója volt. Az 1949. szep­temberében megalakult Ade- nauer-kormányban a gazda­sági miniszteri tárcát kapta, amelyet mostanáig betöltött. 1949-től a keresztény-demok­rata unió képviselője. 1957. október 30-tól a Német Szö­vetségi Köztársaság alkan- cellárja. A kozármislenyi Uj Tavasz Termelőszövetkezetben több, mint 10 hold területen termesztenek dohányt. A dohány már paj­tákban szárad. Képünkön Fejes Magdi és Irén csomózza a dohányt. Tizennégy tsz már elvetette a kenyérgabonát A BÖLYI TSZ-BEN MÁR VASÁRNAP VÉGEZTEK Közeledik a határidő, októ-' bér 26-ika, amikorra minden szem magmáik a földiben kell lennie. Nem azért, mert így kívánják a felsőbb szervek, hanem azért, mert évtizedes tapasztalatok mutatják, _ Bara­nyában eddig legoptimálisabb elvetni a búzát. Dolgos hétköznapok és ün­nepnapok vannak most a föl­deken és’ az eredményes mun­kát a szépéin sarjadó, sorjázó zöld vetés mutatja. Mindenütt igyekeznek, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. A megyei tanács szerdai jelen­tése szerint a megyében hétfő estig a kenyérgabona 70,4 százalé­Az UNESCO a fiatal államok gazdasági és kulturális fejlődésének támogatására nemzetközi matematikai tanfolyam megrendezését határozta el. A tanfolyam megszer­vezésére Magyarországot kérték fel. A héthónapos előadás-sorozaton 15 hallgató vesz részt Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országai közül. A matematikai tanfolyamot október 15-én este a Magyar Tudományos Akadémián, ünnepélyes keretek között nyitották ka került a földbe. Különö­sen jól ment a; vetés az el­múlt napokban a pécsváradl járás termelőszövetkezetei­ben. Ezt mutaitja, hogy a szombati jelentéshez viszonyítva,' meg­változott a járások közötti verseny állása is. A pécsvá­radl járás került az élne, ahol hétfő estig a kenyérgaboná­nak 82 százalékát elvetették. Utána a mohácsi 76, Mohács város 75.8, a siklósi '74.9, a sellyei 71.2, a pécsi 70, a szi­getvári 64.4 és a sásdi járás következik 57.5 százalékos eredménnyel. A legutolsó he- / lyen továbbra is Komló város áll, ahol a kenyérgabonának mindössze 28.6 százalékát ve­tették éL az említett időpintág. A szerdal jelentés szerint már tizennégyre szaporodott azoknak a termelőszövetke­zeteknek a száma, amelyek bejelentették: készek a ke­nyérgabona vetésével. Ezek a termelőszövetkezetek a következők: a kővágótöttösi, a patapoklosi, a pogányi, az ócsárdi, a mekényesi, a homo­rúd!, a szederkényi, a duna- szekcsői, a bólyi, a bogdásai, a kákicsi, az erdősmecskei, a drávafoki és a Szörényi. Eze­ket a termelőszövetkezeteket minden dicséret megilleti. A vetés sikere most attól függ: hogyan sikerül megolda­ni a betakarítást. A megyé­ben a kukorica 27,9 százalékát törték le a termelőszövetkeze­tek hétfő estig. Ez globálisain több, mint az a terület, amely be kukorica után kerül búza. De csak globálisan, mert pél­dául a sásdi járásban a kukorica 52.7 százalékát törték le ed­dig, másutt viszont a 27 százalék alatt vannak. Pe­dig, ha a legészakibb járá­sunkban ilyen mértékben lehet kukoricát törni, akkor a többi járásban még éret­tebbek a kukoricák. A százalékok azt mutatják: most már mindenütt nagy gon dot kell fordítani a betakarí­tásra, mert ezen áll, vagy bu­kik a vetés sókéra) 4 Megnyitották a nemzetközi matematikai tcmfolyamot

Next

/
Thumbnails
Contents