Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

UC3. OKTÓBER IS. WAPIÖ 3 A fiatal vájártanulókról A BÁNTANAK megvan a sajátságos varázsa, amely ide- vonzza évente — nem csak Ba­ranyából, hanem a távoli Bé­késből, Csongrádból — azokat a tizenöt, tizenhat esztendős fiúkat, akiknek eltökélt szán­dékuk: vájárok lesznek. Ez az eltökéltség persze nem olyan egyszerű. Zömében falusi, ső% tanyai parasztgyerekekről van szó, akik minden fokozat nél­kül a falusi miliőből belecsöp­pennek a nehézipar legjelentő­sebb bázisába, a bányába. Ke- mériy, fáradságos és veszélyes férfimunka ez, és ezért van a bányának bizonyos emberfara­gó funkciója is. A kövestetői tanbánya üzemvezetője, Illés Ferenc szavaival élve fizikai­lag is „kikupálódnak” mire há rom év elteltével felszabadul­nak az „inas sorból” és kezük­be kapják a segédlevelet. No, de amíg odáig eljutnak... Ma már nem, de évekkel ez­előtt a kiválasztódás meglehe­tősen laza vagy inkább liberális volt. A nyolc általános iskola nem minden esetben volt köve­telmény s aki elvégezte, — nem is mindig dicsérő végbizo­nyítvánnyal — felvették. Ez csak egy részprobléma, mert később derült ki, hogy amikor a szakmunkás bizonyítványt három év után megkapták, a szülők egyike-másika hazapa­rancsolta a gyereket, vissza falura, a mezőgazdaságba. — Évente tíz-tizenkét ifjú vájár mondott így búcsút a bányá­nak, mert jóllehet már a be­iskolázás idején az az elgondo­lás vezette a szülőket: kapjon szakmát a kezébe, aztán jöjjön haza. Ez a szám látszólag nem sok, de a hatványozódás mégis tetemes anyagi kárt mutat ki. Egy tanulóra fordított állami költség (bányában, intézetben) három esztendő alatt körül­belül 30 ezer forint s ha a szó kásos évi lemorzsolódás ará­nyát nézzük, gyakran fél mil­lióra is felugrik a kárba ve­szett összeg. Arról nem is be­IVovember elején kezdődnek az Ifjúsági Akadémiák A KISZ Baranya megyei bizottsága és pécsi városi bi­zottsága az 1963/64-es népmű­velési évad elején megkezdte az Ifjúsági Akadémiák szerve zését a megyében és Pécsett. Még folyik a szervezés, a szer­ződéskötések a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezetével. Ezeket az előadássorozatokat, amelyek álialában 10—12 különféle té­májú élőadásból állnak, álta­lában a művelődési házakon keresztül kérik a KlSZ-alap- szervezetek. Eddig a megyé­ben körülbelül 45 ifjúsági aka démiára kötöttek szerződést a TIT-tel. A mohácsi járásban például 132 előadást rendez­nek ennek keretében. Pécsett jelenleg 5 helyen kérték ezt az akadémia sorozatot, de legalább háromszor ennyire van kí’átás. Az előadássoroza­tokat majd csak november elei''r kezdik. ! szélve, hogy ezt a vándorlást I alaposan megsínylette a szak- 1 munkás utánpótlás ténye is. A KIVÁLASZTÓDÁS az utóbbi két-három évben sok­kal alaposabb és egészsége­sebb. Az otthonmaradottakra feltétlenül vonzó hatással bír a szabadságra hazalátogató vá j ártanulók tapasztalata: biz­tonságos körülmények között dolgoznak, kitűnő oktatógárda tanítja őket szakmai ismere­tekre, korszerű és szép kör­nyezetben lakhatnak a mun­kásszállodákban, kifogástalan ellátás, ösztöndíj, a III. éve­seknek — amennyiben kihelye zett munkahelyen termelő munkát végeznek — már ko­moly fizetés jár... stb. És per­sze... — perspektívában ugyan — de látják már a magas, több ezer forintos keresetet, amelyet kemény munkával, de biztosítani tudnak majd ma­guknak, ha szorgalmasan dol­goznak. A felvétel szigorú kö­vetelményektől függ. Nyolc ál- altános iskola elvégzése, na­gyon alapos orvosi vizsgálat, személyes elbeszélgetés, külön- külön valamennyi fiúval — miért jött a bányába? — hű marad-e a szakmához? — tisz­tában van-e azzal, hogy zsú­folt a tanulási program, akár elmélet, akár gyakorlati vonat kozásban?... stb. Jelenleg 120 I. éves tanuló dolgozik (Komló közelében) a Köves-tetői tanbányában. Pon­tosabban nem is bányában. — Egyelőre ácsolnak kint a kül­színen, vagyis a fafaragást ta­nulják, ismerkednek a külszí­ni gépi berendezésekkel és majd csak hónapok múltán mennek le a bányába, hogy ott a helyszínen a termelés biztonságosságának ismérveit is elsajátítsák. Nagyon okos pedagógiai elv, hogy bizonyos alapfogalmakat a lakatos szak mából is meg kell tanulniuk, amire majd szükségük lesz ké­sőbb a csőszereléseknél, vagy más gépiberendezés gyors, de igénytelen javításánál. FIGYELEMREMÉLTÓ a II. és III. évesek tanulónormái­nak megállapítása, illetve tel­jesítése. A II. évesektől meg­követelt mennyiség a felnőtt­norma 30—60 százalékát teszi ki, ami negyedévenként emel­kedik. A III. éves vájártanu­lók normája hetventől száz százalékig terjed, vagyis a 100 százalékos teljesítményt már tanulóidejük utolsó negyedévé ben kell teljesíteniük és ez már vizsgakövetelmény ‘ is. Ér­dekes, hogy a két évfolyam, (az I. évesek nem vesznek részt a termelésben) tanulói­nak 60 százaléka tartja a meg­állapított normát, csupán tíz százaléka teljesít alatta, har­mincszázaléka pedig túltelje­Felajáníások a Vöröskereszt kongresszusára A Magyar Vöröskereszt or- íágos kongresszusára való elkészülés során, a Pécs Vá- osi Vöröskereszthez tartozó lapszervezetek közül eddig aár harmincöt tartott vezető­égválasztó taggyűlést.^ Az lapszervezetek a taggyűlése­ién kongresszusi felajánláso- 'ettek. Mecsekalján és Borbála- eleoen például az egész lakó- erű’eten megrendezik a tisz- aséri, mozgalmat. A posta és : 12 számú Autóközlekedési ■ráltalat üzemegészségügvi és isősegé’ynvújtási tanfolya- noknt indít. Több helyen je- entőc“n növelték a taglétszá­mot. A Pécsi Kesztyűgyár tag- átszáma már elérte a ncégy- zázat. a Péc't Porcelángyár- >an pedig a kongresszusi fel- íjánlás során száztízen adtak w*. iétiteamentesart. tsííi. Például Zauer György és Kőmíves András szakoktatók csoportja 147, Puruczki Mihály és Fronebl József csoportja pe­dig 127 százalékos teljesít­ményt ért el a legutóbbi idő­szakban, ami igazán szép ered mény — lévén tanulókról szó. Szépséghiba, — bár minde­nütt akad. Hat fiú a nyáron nem vizsgázott, hanem csak most, éppen az elmúlt napok­ban. Verekedtek az intézetben és még egyéb kifogás is fel­merült velük szemben. Az in­tézet és a tanbánya vezetősé­ge — szigorúan, de nagyon he lyesene — visszatartotta őket. Ezt azért kell megemlíteni mert az intézeti fegyelem valóban szigorú s ez érthető is. Tizen­öt-tizenhét esztendői fiúkról van szó, akik — korukhoz ké­pest meglehetősen korán lép­tek át a családi környezetből egy fegyelmezettebb kollektí­vába. Nevelésük tehát közel sem egyszerű, már csak azért sem, mért hiszen mindegyik ho­zott hazulról bizonyos élet-for­ma töredéket, nézeteket, szoká­sokat, amelyeket itt az intézet három esztendeje alatt vala­hogyan közös nevezőre kell hozniuk — pedagógiai segéd­lettel. A másik pedig: a pénz. A III. éveseknek magasabb az ösztöndíjuk, nem beszélve azokról, akik már teljesítmény bérben dolgoznak, következés­képpen 1700—1800 forint a ke­resetük. A lakásra, ellátásra a lehető legminimálisabb össze­get kell fizetniük — ami pedig megmarad ... Nos, ebben a vo natkozásban is ki kell terjed­nie a nevelésnek. AZ OKTATÁSI MÓDSZER egyébként majdnem kifogásta­lan. Ami kifogásolható: az I. évesek heti gyakorlati ideje kevés. Az üzemvezető — ta­pasztalatokra megalapozott — kívánsága az, hogy a két nap helyett három napot kapja­nak gyakorlati foglalkozásra s így az utolsó negyedévben már az I. évesek is belekóstolhat­nának a termelésbe, hogy aztán némi ismeretekkel felruházva indulhassanak a második év­nek, amikor már norma sze­rint kell dolgozniuk. Ezzel a módszerrel feltétlenül elősegí­tenék a tanulók gyakorlati, ta­nulmányi előmenetelét. A fiúk különben örömmel vennék ezt a reformot, mert hiszen alig várják, hogy végre a fejtésben dolgozhassanak. A TANBÁNYA VEZETŐSÉ­GÉNEK eme elgondolása he­lyénvalónak látszik, de a meg­oldás már a Nehézipari Mi­nisztérium, illetve a Munka­ügyi Minisztérium jogkörébe tartozik. E két fórum érdem­beli döntése valóban gyümöl­csözővé válna — a fiatal vá­jártanulók szakmai előnyére. Rab Ferenc Jövőre elkezdik a 60 millió forintos beruházás építését — Lesz-e töltőállomás a Siklósi úton? — Modern javítóműhely létesül a vásártéren A gépkocsi állomány állan­dóan növekszik, ugyanakkor az autójavító és szerviz lehe­tőség a régi maradt. A Mun­kácsy Mihály utcai szerviz nem sokat változott — legfel­jebb technikai felszerelése tartott lépést a haladással, de a hely és a kapacitás változat­lanul elszomorító. A XlV-es Autójavító Vállalat műhelye, udvara és a környező utcák tele vannak személyautókkal. S amit nem is láthat az em­ber, hiszen a vállalat kapaci­tása ... A 2-es telephely, amely az : Irányi Dániel téren van, még i ennél is szomorúbb képet mu- ; tat. Itt végzik a Csepel teher- | gépkocsik teljes felújítását. De j hogyan? Az udvaron, a szabad ég alatt. Ha esik, ha fúj a szél akkor is. Télen, amikor nagyobb havazások vannak, a gépkocsiszerelők „bányászko- dóssal” kezdik a műszakot, ki­ássák a kocsikat és az alkat­részeseket a hó alóL A XIV-es Autójavító Válla­lat kapuján havonta ezer-ezer- kétszáz kocsi gurul be és ki. A vállalat igazgatója elmond­ta, hogy a kért javítások fe­OWKWM8ig Október 6-án nyílt meg a Modern Képtár a volt Dózsa Ét­terem, újjáalakított helyiségében és egy hét alatt közel 1200 látogatója volt. A képtárban sok neves magyar festőművész, köztük Derkovits, Mednyánszky, Egry, Rippl-Rónái képeit is megtaláljuk, Aczél felvétele iét kénytelenek visszautasíta­ni, tehát az igényeknek még- csak felét sem képesek a je­lenlegi körülmények között ki­elégíteni. A nehéz állapotok­nak egyszer vége lesz, s már a jövő esztendőben új szerviz épül a gyárvárosi negyedben, a Diósi úton. Az UVATERV-nél készülnek az út létesítmények tét vei Eddig a vállalat vezetői nem akarták elhinni, hogy valaha is. „sorrakerülmek”, de mintáz igazgató mondja; — saját sze­münkkel láttuk, az UVATEKV irodáiban készítik a terveket. A több mint hatvan millió fo- rontos beruházás építkezéseit 1964-ben kezdik el. Első ütem­ben a Diósi úti szervizt épí­tik fel, erre körülbelül 16 mil­lió forintot fordítanak. A szer­viz ott épül fel, ahol Mohács­ról jövet átlépjük a hatos fő­útvonalat. Az Autójavító Vállalat nagy telephelyét a vásártéren jelöl­ték ki, amelynek ugyancsak készítik a terveit. Ott lesz a tehergépkocsik javítócsarnoka és a központi irodaház is, me­lyet megosztanak az AKÖV- vel. Ugyancsak a központi te­lephelyen lesz a dolgozók öl­tözője, fürdője és ebédlője is. Az új csarnokban szaSagszerű munkamenetét építenek ki, s gépkocsi bejáratópadot hasz­nálnak a kijavított kocsik vizs gálatára, tehát nem kell a vá­rosba, vagy más útra kivinni a kocsikat, hanem az automa­tikus pádon elvégzik a bejára­tást és a szükséges igazításo­kat is. Töltőállomás kellene a Siklósi útra Állítólag a tervek között sze repel egy töltőállomás is a XIV-es Autójavító Vállalat új telephelye mellett, a Siklósi úton. Azonban nem végleges, és nincs is még döntés. Nem mondunk újat, amikor hangoz­tatjuk, hogy a benzintöltő ál­lomások száma nemhogy sza­porodott volna, de inkább csők kent az elmúlt évek során. Pécs városának két töltőállo­mása van, de egyik sem kor­szerű, a kapacitásuk iis mini­mális. Gazd&gh Brunn Józsefet hónapjake- rült az újpetrei termelőszövetkezetbe. Ez idő alatt megváltoztatta a munka- szervezést, a szántás-vetés és műtrá­gya kiszórásának módját, a csalamá- détermesztést, a sertéshizlclást. Uj módon termelteti a kukoricát, siló­takarmányt, cukorrépát, a tehenek­nél bevezeti az egyedi takarmányo­zást. A huszonthat éves agronómus kiforgatja sarkaiból a termelőszövet­kezetet. Az emberek megszerették és szem­mel látható tisztelettel beszélnek vele. Különösen a traktorosok kedvelik, pedig néhány hónapja még ők szid­ták a legjobban. Aki mindent megváltoztatott A peCSl larasi tanácsról, ahol korábban dolgozott nem akarták el­ereszteni. A termelőszövetkezetben várták, bár amikor vázolta elképze­léseit (ami az eddig szokásos életr rend teljes felbolygatásával volt egyenlő), ellenkezéssel fogadták, A brigádvezetők nem akartak esti el­igazításra járni, a növénytermesztő asszonyoknak nem tetszett, hogy reg­gelenként hajszálpontos munkakez­dést követelnek tőlük. Különösen a traktorosok lázongtak, mert Brunn a feketefuvart illetően nem ismert tré­fát: volt, akit 400 forintra büntetett meg, ezt a taksát súlyosnak tartották. Az új agronómus a szántás 14—18 centiméteres mélységével sem volt megelégedve, s nem vette át a mun­kát, ha a mérőszalaq (amit mindig a zsebében hordott) kevesebbet muta­tott az előírtnál. Az emberek nem voltak ilyen szi­gorhoz szokva. A régi agronómus, akit füstölgő szivarjáról és tenyérnyi kötött sapkájáról az egész környék­ben ismerteik, sokkal elnézőbb volt irányukban. Ezért bár elismerték, hogy az új mezőgazdász szorgalma, ügybuzgalma nagyon rokonszenves számukra, zúgolódva fogadták az első intézkedéseket. Miután már öt trak­torost megbüntettek szabálytalansá­gért, az elégedetlenség a tetőfokára hágott, s a huszonhat éves fiatalem­ber még sohasem kapott annyi szi­dást, mint ebben az időben. • Az Új agronómus elképze­léseit a vezetőség feltételesen támo­gatta. Bár mellette szavaztak, a sza­vazásban az is benne volt, hogy ha a tervek -nem sikerülnek, akkor el­veszti a bizalmukat. Mivel a vezetőség egységes volt, az emberek is megtették, amit a fiatal­ember kívánt. Fegyelmezetten dol­goztak, elmentek a havonként meg­tartott brigádgyűlésekre is, bár elő­ször nagyon furcsállották, hogy ilyen gyűlésre hívják őket. Miután a közösséget összekovácsol­ták, a termelőszövetkezetnek volt ere­je arra, amire a korábbi években nem vállalkozhatott. Például az aratás kel­lős közepén kiszórták a földre azt a 14 vagon műtrágyát, ami már négy­évé a raktárban porosodott. Még szeptemberben elvetették az őszi ár­pát. Brunn József közben fel/fedezett agy gépet a sertésólak közelében. A géppel a lucernát péppé lehet őrölni. A masina több hónapon állt kihasz­nálatlanul a takarmányelőkészítőben. Most befogták, s az új agronómus receptje szerint íucemapépes takar­mánytáppal kezdték etetni a hízókat. A sertések szemlátomást nőttek: ko­rábban csak 38 dekát híztak naponta, most pedig 58-at. Tavaly egyszerre vetették az őszi keveréket, és egyidőben érett be. Ami kor beérett dúskáltak a zöldtakar­mányban, később pedig nem volt semmi sem. Most az őszi keveréket szakaszosan kellett vetni. Az idén csak 140 mászás cukorrépa termés­átlagot ért el a szövetkezet, Brunn József jövőre 180—200 mázsát szeret­ne szüretelni. Négy mázsa műtrágyát és 250 mázsa istállótrágyát szóratott a jövő évi cukorrépaföld 1 holdjára, szűkíteni kívánja a sortávolságot, te­hát minden jel arra mutat, hogy amit akar, el is fogja érni. A fiatal agronómus tiszta, képet akat nyerni a műtrágya és vetőmag- szükséglet optimális arányáról. Ezért egy 30 holdas táblát kísérleti célra állított be. Tíz egyenlő nagyságú par­cellára osztotta, s a tíz parcellán kü­lönbözőképpen adagolja a műtrágyát és vetőmagot. Van olyan parcella, ahol 10 mázsa szuperfoszfátot és 200 kilogramm vetőmagot szórt el, s van olyan is, ahol csak 4 mázsa: 120 ki­logramm az arány. A kísérleti tábla búzája már kizöldelít. . • Brunn József^ évre jött a termelőszövetkezetbe. Munka­napiért vezet, amelybe minden nap feljegyzi a hőmérséklet illetve csapa­dék adatait, hogy megismerhesse a község határának mikroklímáját. Ko­ra hajnalban kel és késő este fekszik. Mindig számol és szinte kifogyhatat­lan az ötletekben. Már elterjedt a tsz-ben, hogy jövőre másképp ter­mesztik a silókukoricát, a teheneknél hamarosan bevezetik az egyedi ta­karmányozást. Növelni fogják a szer­ződött hízók számát és így tovább. Gere János, a tsz elnöke már több­ször figyelmeztette az új agronómust, hogy ne aprózza el magát. Az elnök arra gondolt, hogy nem szükséges mindent bemutatni. Brunn ugyanis traktorra ül, s szemlélteti, hogyan le­het keresztbe szántani a földön. Ha kell zsákol, vagy megmutatja, hogyan kell a szénát begyűjteni. Az elnök, at­tól tartott, hogy Brunn kifárad ab­ban a tempóban, amit magának dik­tál. Később megelégedéssel látta, hogy ennek egyelőre semmi veszélye sincs. Az új agronómus csak huszonhat éves és olyan lelkes, hogy szinte nincs határa. Bár az egész napi munka fá­rasztó, mégis, többször találkozott vele az éjszakai ellenőrzéseken is. Brunn mindemellett a keszthelyi főiskolán tanul. „Távirati stílusában fogalmaztam a cikket. Szándékosan tettem, hiszen a tények önmagukért beszélnek, s nincs szükség különösebb kommentárra. Gondolom, az elmon­dottak után érthető, hogy miért sze­rették meg a fiatal agronómust a tsz-tagok, s a traktorosok —. akik ko­rábban szidták — miért örülnek an­nak, ha megjelenik közöttük a határ­ban. Brunn József elvtárs, a párt új tagja, forradalmár a maga területén, mert az emberekre támaszkodva, azokkal összefogva megváltoztatja a környezetét. Ma így ketl forradalmár­nak lenmi. SL L . X Gépkocsiszerviz épül a Dióst-iiion

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents