Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

4 feAPL& IMS. OKTOBER ISL 1 Mitől szép a lakás? Vélemények a lakás díszítéséről Nem mindegy, hogyan ren­dezzük be a lafltást, ezt min­denki tudja. Neon érdemes és nem is szép a bútor-raktárnak nevezhető lakás, de a másik vöglet sem jó; ha csak itt-ott látni egy-egy ülőalkalmatossá­got, vagy fekvőhelyet. Mind­kettőre találni példát, a tulaj­donosok megesküsznek, hogy így a legjobb, a legszebb, így szép a lakás. Válóban, milyen is a szép, ízléses lakás? Erre kértünk választ néhány dol­gozó asszonytól. Először is a lakás legszembetűnőbb díszítő éteméiről, a lakberendezési tárgyakról kértünk véleményt. — Nemcsak azért, mert ez a szakmám, de a lakás a füg­gönytől, szőnyegtől szép — kezdte Kis Markóné, a Pécsi Állami Áruház eladója. — Akár modern bútoa-ú lakásról, akár hagyományos, vagy antik bútorozott szobáról van szó, ezek elengedhetetlenül szüksé­gesek. A régi ízlés képviselői a hagyományos mintájú per­zsával és csipkefüggönnyel szinte átvarázsolhatják az amúgy szürke, egyhangú la­kószobát. A modern bútorú la­kásokba kis, újvomaüú, világos szőnyegeket ajánlunk, s a füg­göny mintája is szellősebb, rit­kább legyen. S nemcsak az ek­rü és a fehér, hanem a színes függönyök ,ií rendkívül elő­nyösek, praktikusak. A bútorok védőhuzatáról sem szabad eSMejfkeznd: a lé­gi stílű ek apró virágos mintá­val mutatnak, míg a moder­nekre absztrakt mintás illik. Hogy a vevők mindkét stílű lakberendezési, cikket szeretik, bizonyítja az, hogy mindkettőt egyenlő arányban vásárolják, v napi 40—50 ezer forint érték­ben. A lakás másik szépítő je a fal, a kép. — Boltunkat naponta szá­zan és százam keresik fel — mondja Pados Istvánná, a Képcsarnok vezetője. — Képe­ket, kerámiákat, selyemre és vászonra festett fali textíliát, kisplasztikát, és kiegészítő kis­' bútorokat árulunk, mélyek a mostanában épülő kislakások díszítői. Alacsony dohányzó asztalkát, puffokat, kagylófote- léket nagyon sokan keresnek és általában találnak is ná­lunk. Ugyancsak nagy keletjük van az aquarelleknek, a na­túr keretes rézkarcoknak és az egyedi szobrocskáknak. Manapság nemcsak a képek jelentik a fali díszítő eleme­ket A lakosság minden rétege megkedvelte az előbb említett fald textíliát és fali plasztikát. Uj-Mecsekalján színié minden lakásban „képviseltetjük” ma­gunkat, s Meszesről is sok visszatérő vevőnk van — jegy­zi meg a vezető. S, hogy mennyire kedvelik, igénylik a lakásdíszítő elemeket, lemérhető aggal, hogy három év alatt megduplázódott a for­galom. A régi háziasszonyok és a régi lakások egyik nélkülözhe­tetlen díszítője volt a virág, néha túlzsúfoltan is. Hogy ez mennyire nem célszerű és praktikus, arról Nagy 1st vén­né, az 1. sz. virágüzlet veze­tője mondott néhány érdekes­— Szakmánkkal jár, hogy szeretjük a virágot, s az egyik nélkülözhetetlen díszítő elem­nek tartjuk. Azt azonban nem tartjuk helyesnek, hogy húsz viráig is illatozzék, vagy zöl­delljen egy lakásban. Elvünk, hogy néhány cserép, főleg zöld növénnyel, mutatósam elren­dezve a szoba egyik sarkában, az úgynevezett „zöld sarok­ban”, sokkal többet ér, mint a falakra aggatott, rádióra, asztalra, szekrény tetejére tett cserepek tömkelegé. Virágok­ban, illetve növényekben sze­rencsére, nem teszünk különb­séget, hogy ez modem, ez pe­dig ósdi. Igaz ugyan, hogy a modem lakások bútoraihoz jól illák a Sansavéria, az „anyós­nyelv”, de mutatós az Aspara­gus és egy új növény, a Skin- dapsus, a „pletyka” helyett. A virágárus asszony elmon­dotta, hogy érdemes nagy nö­vényeket, pálmákat. íikuszo- kat, filodendrókat tartani, mert rendkívül szépek, ízlésesek. Virágzó növényeikét csak alkalmakra érdemes venni, mert ha mér efimllajtották szirmukat, ki is lehet őket dobni, hiszen nem évelők. —■ A friss virág kedvelői akkor cselekednek helyesen, ha csak néhány szái száras -vi­rágot helyeznek a vázákba, s nem vesznek egyszerre egész nyalábra valót. Virág azonban mindig legyen, mert illatával, szépségével derűssé teszi kör­nyezetünket Nagy Andnásné szakácsnő sok idejét tölti horgolással, la­kásának minden berendezésén látni szenvedélyének egy-egy ékes bizonyítékát Szépek a té­rítők, gondos, aprólékos mun­káról tanúskodnak. — Hálószobához, kombinált szobához szerintem jól illik a horgolás, az asszony kezemun- ká járnak eredménye, mert ez mégiscsak más, mintha gyári csipkével teríteném le az asz­talt, nem igaz? — kérdezi. Négy vélemény. S ha vala­kinek még az ízlése és adott­sága mellett türelme is van a lakás csinosításához, széppé tétéléhez, akkor ezekből a ta­pasztalatokból levonhatja a következtetéseket, B. S. A KiSZ-brigádok segítségével vasárnap az országban 15271 vagont raktak ki A MÁV a hét végén felkér­te az ipari üzemeket, vállala­tokat, állami gazdaságokat, tsz-eket, hogy szervezzék meg a vasárnapi nagyarányú kirakodást. A vasút a maga részéről is megtette a szük­séges intézkedéseket, sokhe­lyütt tartalék tolatómozdonyo­kat helyeztek forgalomba. Se­gített a KISZ is. Több helyen a fiatalok vállalták magukra a kocsik kirakását. Minden­nek eredményeként rendkívüli siker született: 15 271 vagont raktak ki, amire a MÁV tör­ténetében még nem volt pél­da. Négynapos konferencia a geodézia időszerű kérdéseiről Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában megkezdődött a Geo­déziai és Kartográfiai Egye­sület konferenciája a hazai geodéziai munkában alkalma­zott új mérési és számítási eljárásokról. A négynapos megbeszélésen több mint 100 magyar szak­emberen kívül részt vesz a geodézia tudományának 14 nemzetközileg elismert külföl­di szaktekintélye' is. A konferenciát dr. Homo- ródi Lajos professzor, a ren­dező egyesület elnöke nyitot­ta meg, majd dr. Tárczy- Hornoch Antal akadémikus, egyetemi tanár előadásával megkezdődött a szakmai ta­nácskozás. A konferencián a négy nap alatt összesen 15 előadás hangzik el, tíz ma­gyar, öt pedig külföldi szak­emberek részéről. Jerevántól — Berlinig Villáminterjú külföldet járt pécsi szakemberekkel Megyénkből és Pécsről egy­re több szakember keresi fel a külföldi ipari üzemeket, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. Alábbiakban két pécsi mér­nököt és egy igazgatót kér­Magyar a nemzetközi Az év végéig hat nemzet­közi fesztiválon szerepelnek a magyar filmművészet alkotá­sai. Az október 14-től 19-ig tartó mannheimi nemzetközi filmfesztiválon a Budapest Filmstúdió öt rövidfilmjét mutatják be. Október 30 és november 12 között San Franciscóban ren­deznek nemzetközi rövid- és játékfilm-fesztivált. Itt a ma­gyar filmművészetet csak kis- filmek képviselik. Az október végi londoni fesztivál magyar versenyfilmjei: A „Vigyázat, mázolva” című rövidfilm és a ..Holnaptól kezdve” című rajzfilm. November 16 és 28 között filmek fesztiválokon Lipcsében rendeznek kisfilm- fesztivált. Itt a negyedik ma­gyar rövidfilmszemle fődíjá­val kitüntetett „Cigányok”-at, Gaál István rendező és Sára Sándor operatőr alkotását mu­tatják be. Részt vesz a ver­senyben a „Balaton 1962”, a „Szent galleni kaland” és a „Falusi szimfónia”* című rö­vidfilm is. Az év utolsó nemzetközi filmseregszemléjére a kanadai Vancouverben kerül sor. A fesztivál rendező bizottságá­nak kérésére „Angyalok föld­je”, a „Kertes házak utcája” című játékfilmeket és a „Szó­ról szóra” című rövidfilmet küldik Kanadába. Őszi könyvhetek Baranyában Megkezdődtek az őszi könyv hetek Baranyában. A könyv­hetek során író-olvasó talál­kozókat, irodalmi vetélkedő­ket, irodalmi bálokat, könyv­kiállításokat rendeznek. Ezen az őszön fővárosi írók is el­jutnak a baranyai falvakba. Az első találkozó október 12- en. szombaton volt Szentlő- incen, ahol Szabó István és Simon Lajos beszélgetett ba­ranyai olvasóival. Október 19-én Mozsgón Szentiványi Kálmán, 26-án Sellyén Ger­gely Márta olvas fel szemel- ■r nyékét műveiből. A pécsi főcsoport tagjai novemberben “>t alkalommal ismerkednek olvasóikkal. A szövetkezeti könyvbizományosok, a járási és falusi könyvtárak 200 ki­állításon mutatják be az ér­deklődőknek a magyar és vi- ' ágirodalom újdonságait, va- amint a legújabb szakköny- •eket A harminchatod! k bélyegnap A magyar filatelisták az évenként ismétlődő nagy ese­ményükre, a bélyegnapra ké­szülnek. Az idei bélyegnap alkalmából nyíló bélyegkiállí­tás ezúttal a szomszédos Auszt riával lesz kapcsolatos. A múlt év végén Bécsben, az osztrák bélyegnap alkalmából rendezett kiállításon ugyanis kizárólag magyar bélyegeket mutattak be. Ennek „vissza­vágójaként” a budapesti bé­lyegkiállításon a két ország legelismertebb filatelistái csak osztrák gyűjteményekkel, ösz- szeállításokkal jelennek meg a közönség előtt. A 'nagy ér­deklődésre Számot tartó ese­mény október 25-én kezdődik a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos 'Szövetségének Népköz- társaság úti székházában. A harminchatodik bélyeg­napra egyébként a posta az utóbbi évek egyik legszebb > bélyegsorozatát adja ki. tünk meg: nyilatkozzon la­punknak külföldi tapasztala­tairól és arról, amit haszno­sítani tud munkájában. SEBESTYÉN BÉLA Széchenyi-akna főmérnöke — Én egy ipari küldöttség­gel voltam kint a Szovjet­unióban szeptember 26-ától október 2-áig. Utunk nagyon érdekes volt. A Csernovográdi szénmedencében töltöttem sok időt. Megállapítottam, hogy a liaszbánjrászat szempontjából jobbak a geológiai viszonyaik, mint a miénk. A széntelepek Vastagsága állandó, nem dől­nek meg, a vágatokat nagy szelvényben hajtják ki, a leg­kisebb szelvényátmérő 4 mé­ter. A fejtés, az aknaszállí- tás teljesen gépesített. A szál­lító automatát egy nő ellen­őrzi. Legjobban azokat a tapasztalatokat tudom hasz­nosítani, amit a külszínen láttam, tudniillik a bánya mé­lyén mi nem tudjuk követni őket, kitűnő adottságaik rhiatt. A külszínen ellenben!... Mit is mondjak? .., Mindent gépesítettek. Például a fűtés ... hat kazánt képzeljünk el s közöttük nyakkendősen sétál egy férfi. Nálunk Pécsbányán egy nap 14 műszakot hasz­nálunk fel a kazánok fűté­sére. De gépesítették a többi munkafolyamatot is, a táv­szivattyúk vezérlése automa­tikus. Az összes külszíni be­rendezések egy úgynevezett „vaksémán” láthatók, akár a tv-n. Lehet például látni, hogy mi romlott el, vagy mennyi egy bizonyos gép csapágyai­nak hőmérséklete. Láttam 40 tonnás teherbírású olyan hid­raulikus támot, ami mindösz- sze 32 kg súlyú. Nálunk 78 kg-os. Szóval sok szép és hasznos élményt hoztam ma­gammal. GÁLDONY1 BÉLANÉ, a 'Patyolat igazgatója — Én jártam Lipcsében, Moszkvában, s legutoljára Je­revánban. Tanulmányoztam a festés és vegytisztítás munka folyamatait, technológiáját, láttam gyárakat, üzemeket. Megállapításom: Moszkvában az elmúlt évben adtak át egy új Patyolatot, de azóta más [négyet építettek. Eszembe ju- ! tott a mi építkezésünk... 1959—1965 ... mire teljesen kész lesz a pécsi új Patyolat. A moszkvaiaknak is, de a jere­vániaknak hasonlóan ragyogó gépeik vannak. Jó vegyszerek kel dolgoznak. Ismeretlen szá­mukra a négyhetes határidő. Ök 4 napra vállalnak tisztí­tást és a ruha kész is. A tisz­tító szalonokban 3 óra alatt meg lehet kapni a beadott ru­hát. A technológiájuk már nem olyan jó, mint a miénk, ezt bátran mondhatom, vi­szont még egy érdekes do­log ... ők a beadott ruhát felbecsülik. Reklamáció ese­tén nincs gond, kifizetik az előre megállapított összeget. Aztán, a mosodáikban a gé­pek mind egyformák. A mi új üzemünkbe pedig csehszlovák, német, magyar gépek kerül­nek. Persze ott a tervezés is jobb. A jereváni üzem igaz­gatónője például több hónapig New Yorkban, Floridában ta­nulmányozta az amerikaiak technológiáját, a gépesítést. Náluk külön van közületi mosás és a lakosság részére végzendő mosás. Sok min­dent szeretnék az új üzemben megvalósítani abból, amit kint láttam. T1LLAI ERNŐ építészmérnök — Voltam a Szovjetunió­ban, Romániában, 5 más de­mokratikus országokban, idén pedig utoljára az NDK-ban Wolfen helységben, ahol a világhírű AGFA-gyár fnűkö- dik. Az AGFA-gyár minden évben tanfolyamot tart a szí­nes fotózás technikájáról és a legújabb módszerekről. Idén is 11 fotóművészt hívtak meg s én is közöttük szerepeltem, mert nemcsak építész vagyok, hanem fotózó is. Természete­sen hivatásommal egybekötve érdekelnek a fényképezés dol­gai. Itt a gyárban, több na­pon át alkalmam volt a szí­nes fotózásról szerzett isme­reteimet gyarapítani. Én ma­gam nem készítek színes fo­tókat, a jövőben sem szándé­kozom, de bírálatoknál is­mernem kell a technikáját. Természetesen a színes fotó­zás ismereteit az építészetben is hasznosítom. *» tS é— í Vasárnapi műszak Vasárnap az emberek többsége pihen, szórakozik. Wro-s nak azonban olyan munkaterületek, amelyeknél halaszthat tatlan a vasárnapi munka. Felvételeinken bemutatunk né* hányat azok közül, akik vasárnapi műszakot tartottak. Dienes Gyula és Strasszír Lajos egy vagon klinker• téglát raktak ki nyolc óra alatt. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnak kevés a szálítóeszköze, ezért vasárnap is hordják a törmeléket az új parkosítások helyéről. A pellérdi Űj Barázda tsz-ben teljes erővel folyik az előkészítés _ és a vetés. Sára Jenő dixtilerrel készíti elő a talajt. Sűrűn kell tisztítani a tárcsalapokat, meri beragad­nak- Foto; Czaké 1 l

Next

/
Thumbnails
Contents