Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
4 IliAPLO 1963. SZEPTEMBER 18. Új szobor a komlói Petőfi téren Elkészült a városi tanács népművelési csoport j ának in unkaterve Kiállítás felszabadulásunk 20. évfordulójára — Fiatal érlemiségiek klubja alakul A komlói kökönyösi városnegyed legszebb tere, s Petőfi tőr, új szoborra] gazdagodott- Augusztus 31-én, a bányásznap előestéjén avatták fel a két alakos bányászszobrot. A szobrot if j. Szabó István szobrászművész, a szobor talapzatát és a tér rendezési tevét Klausz Gyula, komlói tervezőmérnök készítetteA pécsi városi tanács műve- j lődésügyi osztálya népművelési j csoportja elkészítette munka- I ; tervét az 19G3/64-es népműve- ; lési évadra. A terv szerint; ■ sok újat, érdekeset kívánnak ; megvalósítani. A Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó bevonásával i ismeretterjesztési szakbizottságot hoznak létre, amely irányít, módszertani és ellenőrző munkát végez. A szak- szervezettel közösen megvizsgálják a munkásszállások kulturális helyzetét és segit- séget nyújtanak az ott folyó kulturális munkában. A felnőttoktatásban résztvevők számát a tavalyi 4781-ről 5500-ra kívánják emelni. Szeretnék elérni, hogy a beiratkozottak 85 százaléka vizsgázzon. Ez a feladat különösen fontos, mert a város lakosságának 55,9 százaléka még nem végezte el a 8 általános iskolát. A közízlés fejlesztésében a színháznak nagy szerepe van. Fontos feladat elérni, hogy a színház látogatottsága tovább ra is emelkedjék. A múlt évben 5700 állandó színházlátogató (bélettulajdonos) volt, ezt a számot az idén a lehetőségekhez viszonyítva 6000-re emelik. A színházon kívül az öntevékeny művészeti csoportok is a népművelés fontos eszközei. A színjátszó csoportokat továbbra is ügy irányítják, hogy irodalmi jellegű műsorokat állítsanak össze. A csoportok többször járnak más művelődési házakban vendégszerepelni, s a vendégjátékot vidékre is kiterjesztik. Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, falusi művelődési házakban mutatják be műsorukat. A kulturális szem lén feltűnő tehetséges fiatalokat, szólistákat, jól működő művészeti csoportokba irányít ják, hogy biztosítsák fejlődésüket. A „Mecsek" együttes tánckara ez évben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, s már az év elején megkezdi a felkészülést az ünnepségre. Az öntevékeny kórusok éves programját szeptemberben elkészítik. Felmérik a lehetőségeket és megkezdik a Pécsett két évenként megrendezendő kamarakórusok fesztiválja szervezését. Az irodalom,és a képzőművészet támogatására az 1963/64-es évadban is biztosítják a szokásos 20 ezer forintot, azonban az eddigi ösztöndíjrendszert megszüntetik. Helyette nívódijat és pályadíjat adnak ki. A képzőművészek csoportjának bevonásával szervezik meg a kiállítások rendjét. A modem művészetek megismertetése érdekében vándorkiállítási anya got készítenek a Művészeti Gimnázium és a Képzőművészek munkacsoportja segítségével. A könyvbarát mozgalom a múlt évben nem hozta mega várt eredményt, ezért felülvizsgálják, gondoskodnak szer vezeti megerősítéséről, versenyt hirdetnek a különféle könyvbarát bizottságok számára. Az ünnepi könyvhéten a KISZ-szel együtt összehívják a József Attila olvasómozgalomban résztvevő fiatalok tanácskozását, ahová fiatal költőket és előadóművészeket is meghívnak. Szorgal mázzák az irodalmi színpadok és a létrehozandó olvasókörök együttműködését Amennyiben lehetséges, újraszervezik a Városi Irodalmi Színpadot a Nevelők Házában. ŰJ klub létrehozását is tervezik. Megvizsgálják a feltételeket és a lehetőségek szerint a TIT keretén belül megszervezik a fiatal értelmiségiek klubját. Az 1963Úi4-es év külön feladata felszabadulásunk 20. év fordulójának, méltó megünneplésére való felkészülés. A húsz év fejlődését bemutató kiállítás anyagának gyűjtése már -most elkezdődött, s a művészeti csoportok vezetői is megkezdik az ünnepi műsor összeállítását, hogy a csoportok színvonalas, jól kidolgozott műsorral mutatkozhassanak be. B. E. Költözik egy egész „falu“ A pécsi Tettye alatt — a város legősibb részében — valóságos „fecskefalu” alakult ki az elmúlt évtizedekben. Az ódon kis utcákban többszáz fecske fészkel minden évben, tavasztól őszig. A régimódi, falusias jellegű házak között több olyan van, ahol a szeles eresz alatt vagy az oszlopos tornácokon öt-hat fészek is látható. Ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás ezen a környéken: költözik az egész „falu”. Az első csapatok — u telefondrótokon tartott néhány órás „tanácskozás” V 'in — már útra is keltek a Di ává irányába. Csak azok a fecskecsaládok maradnak Isz sza, amelyeknek későn kelt fiókáik vannak Ezek az általános vonulás utolsó napjaiban hagyják majd el a fészkeiket. Bólyi beszélgetés Hans Bentzien professzorral, a Német Demokratikus Köztársaság művelődésügyi miniszterével A bólyi művelődési ház klubtermében a helyi tanács és népművelés vezetőivel beszélgetett Hans Bentzien elv-' társ és a kíséretében megjelent magyar minisztérium és tanácsi népművelési vezetők. Hans Bentzien elvtárs érdeklődéssel hallgatta meg Málik László művelődési otthon igazgató tájékoztatását a bólyi művelődési ház munkájáról. Különösen a körzeti munkáról, a honismereti szakkör és művészeti csoportok tevékenységéről és a művelődési ház munkáját mintegy összegező jubileumi ünnepségsorozat kulturális programjáról esett sok szó. Hamarosan kitűnt, hogy az azonos célokért folyó kulturális munka más szervezeti keretben, más módszerekkel oldódik meg náluk. A művelődési otthonok munkájának tartalmi arányaiban is mutatkoznak eltérések. — Mennyire támaszkodnak munkájukban a hivatásos művészek segítségére? Adnak-e rendezőket, karvezetőket a művelődési otthonoknak a színházak? — kérdezte Bentzien elvtárs. — A Pécsi Nemzeti Színház három ízben is segített bennünket A kőszívű ember fiainak és a János vitéznek rendezésében —• felelte Málik elvtárs. Majd a fúvószenekarok munkájáról esett szó. Bentzien elvtárs elmondta, hogy azt szeretnék, ha országuk minden községében működnék fúvós-zenekar. Ehhez azonban a művészeti vezetők képzését és továbbképzését kell megoldaniok. S erről a kérdésről adott sok tanulságot kínáló tájékoztatást. — Az embereknek egyre több szabadidejük lesz — mondotta —, s gondolkodnunk kell azon, hogy hasznosan töltsék azt el. Nincs szebb annál, mint ha a tudományokkal és művészetekkel foglalkoznak. Ezt azonban nem /önnyű színvonalasan megöletni a rádió és televízió korában. — Mosolyogva teszi hozzá; — Ma már nem ^ehet úgy muzsikálni, mint régen; a fiatalok feltesznek egy új lemezt a lemezjátszóra, és kinevetik a helyi zenészeket, ha nem elég jól játszanak. Ez valóban így van. Ezért épült ki nálunk a módszerta- 1ni segítőmunka hálózata: a népművelési tanácsadók, a járási művelődési házak sokszintű és változatos módszerű tevékenysége, a képzés és továbbképzés lépcsőzetes rendszere. A Német Demokratikus Köztársaságban részben hasonló, részben eltérő módon valósul meg a művészeti vezetők nevelése. A hivatásos művészek segítsége sokkal nagyobb, mint nálunk. — Évről évre megrendezzük a műkedvelő csoportok országos találkozóit, amelyeken olyan csoportok vehetnek részt, amelyek saját megyéjükben kiállták a közönség kritikáját. Arra esküdni lehet — mondta Bentzien elvtárs, hogy az „ünnepi játékokon" azok az együttesek érik el a legnagyobb sikert, amelyeket hivatásos művészek vezetnek. — Majd arról szólt, hogy náluk mozgalommá vált a hivatásos művészek patronáló tevékenysége. — Úgy kezdődött ez a mozgalom, hogy egy operaénekes eljárt rendszeresen egy szocialista brigádba. Nem azért, hogy ott énekeljen — bár ezt is megtette ünnepségeiken, hanem azért, hogy beszélgessen a brigád tagjaival a színházról, operáról. Elvitte őket olyan operaelőadások: ra, amelyekben maga is fellé- I pett, s megvitatta velük az 1 előadást. így lett könnyű az 1 egyik elgnehezebb nevelési I feladat, müértő operalátogatók nevelése. Azután példák sorát mondta el a művészek patronáló munkájáról. Weigel asszony, B. Brecht özvegye is patronál egy „munkás színházat”, Felsenstein pedig .egy. „munkása operát"*. A Maxim Gorkij Színház fiatal művészei is végeznek patronáló munkát. Bauerbach községben évről évre egy-egy Schiller darabot mutatnak be az egyik színház művészeinek segítségével. A színház jelmezekkel, díszletekkel is segíti a bauerbachi népi színjátszókat. A meininge- ni színház pedig a művészeti vezetőképzés bázisa. — Azt akarjuk elérni, hogy művészeink éppen olyan jól érezzék magukat falvainkban, mint pl. régen a plébánosok — jegyzi meg tréfásan Bentzien elvtárs. Egyetemet végeztek s ha az egyik' otthonosan mozog a faluban, miért ne mozoghatna úgy a másik is? Hívják meg őket baráti kapcsolatok alapján esküvőre, névadó ünnepségre. Az ilyen kapcsolatok használnak a színháznak i*, a falunak is. Sokszor a falusi barátok kritikája ad hasznos segítséget a színésznek egy városi premiert követő megbeszélésen. A karvezetők képzésének ugyancsak sajátos formáját valósítják meg. Az ország 30 legjobb karvezetője egy hivatásos énekesekből álló kórus felhasználásával tanul. Egyszer mindegyik karvezetőnek ott kell állnia egy elsőosztályú kórus élén, s az általa betanított művet kell dirigálnia. Ez a szereplés sokáig mérték marad a kórusvezető számára. A járási művelődési házak az NDK-ban is hasonló módszertani feladatokat oldanak meg, mint nálunk. — Azt szeretnénk többek között — mondta a miniszter elvtárs — ha minden járási művelődési házunk a társasági tánc területén abban is élenjárna, hogy a népi táncok elemeiből új társasági táncokat alakít ki. Másképp a népi táncot csak színpadokon lehet látni, fiataljaink pedig jobb híján twisztelnek.. A i zenészeknek új muzsikát kein lene az űj táncokhoz komponálnak. S egy-egy tánc olyan híressé válhatna, mint a bécsi keringő. Ehhez a magyaroknak jobb adottságaik vannak. Zenészeik jól improvizálnak, azonnal reagálnak a közönség hangulatára, hamar alkalmazkodnak hozzá. Bóly is műhelye lehetne ilyen munkának is. Végül így összegezte véleményét: — Ha én lennék a bólyi művelődési ház igazgatója, a Pécsi Nemzeti Színháztól kérnék segítségül egy rendezőt, egy karmestert, egy vezetőt a fúvószenekarhoz s ami még kell. A pécsi színház híres modern balettjéről, sokat segíthetne. — S mit fizetnek az NDK- ban a patronálásért? — Akiknek sok pénzük van, némi tiszteletdíjat; mások az útiköltséget és vendégül látják a patronáló művészt. Sok pénzt keresni nem lehet vele. — Ezt mi is vállalnánk — mondta a művelődési ház igazgatója. A vendégek megtekintették a művelődési házat. Szóba kerültek az új, korszerű művelődési házak. Bentzien elvtárs megígérte, hogy küld a bólylaknak egy tervet, hogy figyelembe vehessék, ha majd új művelődési házat építenek. Mohácson Horváth János műhelyét és kerámiáit tekintették meg. Szóba került egy vándorkiállítás kiküldése az NDK-ba, kölcsönös tapasztalatcserék a két ország népi kerámikusai között. Német vendégeink baranyai utazását vidám szórakozás zárta be. Megismerkedtek a magyar dalokkal és táncokkal, s bemutatták a maguk népi értékeit. Bentzien elvtárs maga is harmonikázott. Értékes tapasztalatai, meleg embersége sokáig emlékezetes marad számunkra. Lernte Géza Jó lene, ha betené a zuj- ságbann a teggnapi levélt, amit fellolvasstamm a Zinész- szek és Zujságirók mécsén. Mer tugya sokkan mondták mongyam el amit montam otan. Mer mindenki várgya azén cikem, hogy épülgyön azonn, a pája pedig kicsi volt és sok tiztelőmm kint regen. Még eccer kérem ezér a zer- kesztő bácsit közöjje a levélt ami it alant írtam. • Reméltem it van a tömeg- benn és hallani foggya a legújabb panazkodásómat. Egyéb ként ezt eggy nagyon jó ottlétnek tartom, hogy ne nyom- tasák ki a leveleimet, hanem minden hétenn hivgyák ősze a dunántúli napló olvasótáborát és én otan fenhangon felolvasom, mert akkor senki sem mongya majd, hogy me- kora marha ez a Plajbáz Karcsi még hejesími sem tud. De elárulhatom, hogy a legtöben mégsem azért marháznak ám mert kicsit selejtes a hejes- irásom, hanem azért mert irok róluk. Az aztán egyáltalában nem számítt, hogy dicsérem őket vagy szidom — egyformán nem örülnek neki. Itt van például az a szódavíz eset. Megdicsértem eggy szó- daeloállítá tröztöt, mivel a szénsavbuborégok , me lé príma kukacokat is előálítot a szódavízbe. Asziszik tecet a válalat igazgatójának? Egy fe nét tecet! Néha meg pláne megvédem az iletékeseke t, például ottan volt az a panaz, hogy nem világittyák ki a vasúti felüljárót és járókellők éjei leesnek rolla és kitörik a nyakukat. Direkte megírtam hogy a roseb egye meg a járókellőket, ne máz- kálljanak arra éjei az ileté- keseknek más gongyuk is van. Asziszik ez tecet az iletéke- síknek?! Egyedül az én drága Pancák barátomnak tecik, amit én irok mert a Pancák eggy nagyon megértő lélek és emelkedet szelem (csak éppen az ecceregyet nem tugya megtanulni, de azt is csak azét, mert nem alkalmazkod hozá a moder pedagógia. Mert kérdezem én mijen kérdés az, hogy mennyi haccornyóc? Kit érdekel ez. Tegnap bezeg jól kérdezet a tanittóbácsi, mert azt kérdezte a Pancák- toll: hány forintod lessz, ha elacc hat darab nyolc forintos csokoládét? Mire a Pancák azonta: ötvenkét forint hatvan fiiérem lez. A tanittóbácsi igen mérges let és azon ta: Hogyann te ökör, amikor haccor nyóc az negyvennyóc. Az lehet — monta erre a Pancák — csakhogy nem vagyok akkora marha, hogy a nyolc forintos csokoládét nyolcért aggyam. Ellenkezőleg kilenc huszér adom és kettő negyvenem jelenleg van az őszeseti ötvenkét forint hatvan fiiér. A Tanittóbácsi fél óráig zámolt a táblánn még kiderítette, hogy a Pancák pontosan zámolt és akkor azonta: Hát éhenhalni fijam nem foksz, de nálam átmenni sem.) Különbem nagyon sajnál- lom, hogy nem tuttam magammal hozni a pancákot. de egyrézt egy fontos elmélleti munkán dolgoz othon más- rézt meg tennapelőt úgy megverte az apukája, hogy nem 1 tud lábraálüü, Azt hissem enek az elméletnek a már meglevő rézét érdemes elmon dánom, mert igen tanulságos és nemzeti naggyaink hírnevét óvgya meg. Ezenn az alapom javasojjuk, hogy a Kossuth cigaretta nevét Sob- ri Jóskára változtasák, mert egésszen másképpen hangzik akkor már az is, hogy Kérek eggy doboz Sobrijóskát és pláne az, hogy a rosseb ezt a Sobrit már meginn nem akar égni. A Pécsi Dózsa labdarugó csapata ezentull pedig legyen Pécsi Szent Antal, mivel a fiúk jóban szeretnek prédikállani, mint focizni, csak pénzért hajlandók egy lépést feni a zurkolók érdekében, másrészt pedig eccere lehet biztatni a csapatot és az Antit.., mármint a Dunait gondolom. Ja igen és most jut szembe, hogy megint kaptam eggy levelet, amit a pécsi lakóság nevébenn írtak és arról panaszkodtak, hog" miért nincsen Pécsen a buszokra átszálló jegy. Mer hogy ez diz- nóság, hogy minden buszon ujj jegyet kell váltani és hogy a PKV csinálhatna már valamit. Megbezéltük az ügyet a Pancákkal és nem jutotunk dűlőre ezér szóltunk a Kra- gulec bácsinak. A Kragulec bácsi azt tanácsolja menjen be az ilető a PKV irodájjába ággyá elő a kérelmét és biztos lehet benne, hogy akkora átszállót kap, hogy zétmegy a protézise. S ha már most a Kragulec bácsinál tartok, el kel mondanom, hogy azért nem jöt el ide az újságíró színész mecsre, mer mivel bikaviadalt már eccer látót, másrézt ] álandóan a Jókai térenn ül és figyeli, hogy mikor dűl össze a biztró épülettye. A ma- dernn épittész bácsik külön- benn nagyon örülnek anak, hogy végre eggy régi ház is őszedül, mert tecenek emlékezni talánn arra az esetre, mikor tavaly eggy modern emeletráépítést lefújt a szél. Akkor mindenki azonta, bezeg a régi épittészek, azoknak nem dűl ősze a házuk. Most it van! Annyira it van, hogy ez a vén intrígus Kragulec aszonta: Mit vannak úgy oda azok a s?kopjeíek azzal a kis vacak földrenegé- sükkel, mink Pécsett helyig szervezésbenn is meg tuggyuk oldani, hogy ' összedüljön a város. Mostann pedig abba is hagyom mert majd megint rehabilitálni kell engem, ami különben nem baj, csak az a rozz ami előte van. Mostav-n pedig kezdőggyék a nagy meccs és hogy a kedves Közönség ne tévesze ősze a fod- balistákat azér elmondom, hogy aki két méterről mellé- rug az a hősszerelmes, aki tiltakozik mert nincs az elen- fél csapatábann nő, az a bon viván, aki nem áll be a sorfalba csak mutogat, hogy a többiek hogyann áljának, az a rendező, akinek mindenki odapazzolja a labdát az a fő- szerkesztő vagy az igazgató, akit mindenki rugdos az a kritikus, a bíró pedig a Szabó Samu bácsi lesz, akinek szemüvege már van és a nagymamába nem tudót eljöni. Méjj tisztelettel: PLAJBÁSZ KARCSI
