Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

r 1963. SZEPTEMBER 14. WAPLÓ 5 Az ismereRerjeszli munka feladatairól tárgyal a TIT összevont titkári értekezlete Pénteken délelőtt megkez­dődött a TIT kétnapos össze­vont megyei titkári, szaktit­kári és szervezőtitkári érte­kezlete. Dr. Nagy László fő­titkár bevezető szavai után Honfi József főtitkárhelyettes tartott előadást „Az 1963-64- es ismeretterjesztési évad fel­adatai” címmel. Ismertette az elmúlt évad eredményeit, tapasztalatait, majd hangoz­tatta, iiogy a soron következő legfontosabb feladat az isme­retterjesztő munka minőségi színvonalának további emelé­se. Ez a követelmény tartal­mi és módszertani, didaktikai szempontból egyaránt érvé­nyes. Ehhez elsősorban ma­guknak az előadóknak a to­vábbképzése szükséges F og- lalkozott a szemléltető eszkö­zök fokozott felhasználásának szükségességével Rámutatott hogyan lehet a televízió és a rádió műsorait bevonni az is­meretterjesztő munkába. Hang súlyozta, hogy nagy súlyt kell helyezni a TIT és a különféle társadalmi szervek, tudomá­nyos intézmények között fenn álló kapcsolatok továbbfej­lesztésére. A főtitkárhelyettes a továbbiakban részletesen elemezte a TIT egyes szál - osztályainak feladatait. Az előadást vita követte. Feldolgozzák a dunántúli városok és az észak-mecseki szénbányászat történetét Érdekes kutatások a Dráva-völgy keletkezésének tisztázására Tanácstagok íogadóóiái I. KERÜLET: I m. KERÜLET: A Dunántúli Tudományos Intézet októberben ünnepli fenállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból „Érte­kezések, 1963” címmel ünnepi kötetet adnak ki. A kötet az intézet nyolc munkatásának tanulmányait tartalmazza. A tanulmányok a legújabb kuta­tási eredmények egy-egy rész­területéről adnak ízelítőt. Cikkünkben az intézet há­rom belső munkatársát szólal­tatjuk meg. A kérdés, amit a három tudományos kutatónak feltettünk, közös: milyen munkával szerepelnek a ju­bileumi kötetben? DR. BABICS ANDRÁS: Elkészült a Mecsek-vidéki szénbányászat történetének zárókötete Hosszú évek óta a mecsek- vidéki szénbányászat törté­netével foglalkozom. Három­részes tanulmányban dolgoz­tam fel a pécsvidéki kőszén­bányászat történetét 1782— 1848, 1848—1945, 1945—1960 között, összefoglaló kötetet ír­tam A komlói kőszénbányá­szat története címmel. A pécs­vidéki kőszénbányászat tör­ténetével foglalkozó munkák­hoz csatlakozik A vasasi kő­szénbányászat története 1782— Több mint négyszázmillió forint értékű énitőipari gépet vásároltunk külföldről A legfelsőbb kormányzati fórumokon is állandó figye­lemmel kísérik az építőipar helyzetét, s hatékonyan se­gítik a szállítási és munka­erőproblémák megoldását. Az építőmunkások teljesítménye, fegyelme az utóbbi hónapok­ban lényegesen javult, na­gyobb mérvű változást azon ban csak újabb gépek üzem­be helyezésével lehet elérni. A hazai gyártmányú építőgé­peken kívül nagyobb meny- nyiségű külföldi gép vásárlá­sára is jelentős összegeket szánt a kormányzat. Az idén több mint 400 millió forint értékű építőipari gépet ho­Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat Pécsi szállítási üzemegysége felvesz 2 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsi­vezetőket és szerelő szakmunkásokat Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Pécs, Megyeri út 50. zunk be a Szovjetunióból, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából, kétszer any- nyit, mint 1960-ban és 30 szá­zalékkal többet, mint tavaly. Az újonnan érkező gépek kö­zött megtalálhatók a torony­daruk, az alapozáshoz szük­séges vibrációs tömörítőlapok, az úthengerek, a nagy befo­gadóképességű cementtartá­lyok- és a kotrógépek egya­ránt. A gépek gyors megérkezé­sét és üzembe helyezését meglehetősen akadályozza, hogy a rendelést a legtöbb vállalat késve adta fel. A baráti országok azonban gyak­ran soron kívüli szállítmá­nyokkal is igyekeznek segíteni iparunk helyzetén. A Német Demokratikus Köztársaság például már az idén elküldi a jövőre és az 1965-re esedékes | toronydarukat, más országok­ból gyors egymásutánban 100 cementtartály, 55 vibrációs és stabil úthenger érkezik. Az év eleje óta majdnem 250 mil­lió forint értékű építőipari gép érkezett külföldről, s a berendezéseket a határról legkésőbb 15 napon belül a munkahelyre szállítják. A jö­vőben kevesebbet kell állniok a gépeknek alkatrészhiány miatt, mert1 most már minden szállítmánnyal együtt a pót- alkatrészek is megérkeznek. A Nikex Külkereskedelmi Vállalat már nagyrészt a jö­vő évi építőgép-importot is előkészítette. Az 1964-re ter­vezett mennyiség majdnem 20 százalékára már a Buda­pesti Nemzetközi Vásár ide­jén megállapodást kötött, ha­sonló kötések történtek a poz- nani vásáron, s folytatódnak a megállapodások a lipcsei és a bmoi vásárokon. Szeptember 16-án, 5 órakor: Bischof Jánosné Borbála-telepi MSZMP-helyiség. Szeptember 17-én, 5 órakor: Istvándler Lajos József Attila Művelődési Otthon. 6 órakor: Kollár Lászlóné, Nagy Sándorné I Felsővámház utcai iskola. Szeptember 18-án, 5 órakor: ! Vertike István meszest MSZMP- I helyiség. Sasi János Pécsbánya- j telep, tanácskirendeltség. 6 óra­kor: Bérces Jánosné Baranyavár u. 1/1, Gáspár József Pécsbánya- telep, tanácskirendeltség, Győző Jenő meszesi MSZMP-helyjség. Szeptember 19-én, 5 órakor: Bakó János Vasas II. telepi kul­túrotthon. Szeptember 20-án, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesl szak- szervezeti helyiség. 6 órakor: Ka-! bar Ferenc, Gyenis József Vasas | II. telepi általános iskola. Mislye- nác Ferenc fehérhegyi általános iskola. II. KERÜLET: Szepiember 15-én, 6 órakor: Ihász Istvánné Nagypostavölgy 62. ifj. Tóth József Malom, tanácski- I rendeltség. Szeptember 16-án, 6 órakor: Zeida Károlyné Ótemető u. 30, Bory Ferenc Nagyárpád, tanács­kirendeltség. Szeptember 18-án, 7 órakor: Dékány Ilona kertvárosi Iskola. Szeptember 19-én, 6 órakor: Szirken János Rákóczi út 56. Szeptember 20-án, 5 órakor: Pigecz Györgyné Ágoston téri is­kola. Fél 6 órakor: Deák László Sallat u 35. 6 órakor: Réder Fe­renc Jókai M. u. 30, Táborszky Istvánné Ágoston téri iskola. Szeptember 15-én, 4 órakor: Mikolics Pál Nagy-Szkókó 50. Szeptember 16-án, 5 órakor: Marosi Károlyné. dr. Szabó La- josné, Almásl János új-mecsek- aljai iskola. Hódi Szilveszterbe Uj-Mecsekalja 52. ép. fszt. 7.. dr. Tóth István Mikes Kelemen u. 17, Illés Gyuláné Tiborc? u. 69, Studer Györgyné, Lotz Károly u. 50. Beke József Uj-Mecsekalje ’. ép. II. lh. fszt 1., Jávori István - Ybl - Miklós u. 2.. Horváth F:- rencné Uj-Mecsekalja 8P. ép. t. lh. I. em. 3.. Várhegyi Pál u.i- Mecsekalja 63. ép. III lh. 1 r'• 1.. Tomecskó Gyula Körösi "sé­ma S. u. 5/a. fszt. 3.. Bee ' '-zi Sándorné Monostor u. 6.. özv. Farkas Lőrincné Aranyh-e; Ker­tészeti , Vállalat. Szeptember 17-én, 5 ómkor: dr. Vargha János Dam; nie' ti. 30. Szélig Rezsőné Ifjúság u. 3., Csizmeg Józsefné Damjanich u. 30.. Mecseki Józsefné Szigeti út 138.. Balogh György Közép-Dein- dói 2., Vertike József Fülemüle u. 8. Szeptember 18-án, 5 órakor: Hadnagy Árpád. Kónya Tános Uj-Mecsekalja. általános iskola, Czett László 39-es dandár u. 5/a. II. em. 4., Pássá Pál Ságvári Kul­túrotthon, Kurucsai József Ifjúság u. 6. Szeptember 19-én. délelőtt 9 órakor: Soponyal József 3£-es dandár úti párthelyiség. Szeptember 20-án, 5 órakor: Kéméndi György Báliét tj. 34.. Szabó István Bánki D. u. 11 III. em.. Sós György, dr. Bojtor Já­nos Uj-Mecsekalja, általános is­kola. 6 órakor: Herendi Ferenc, Balogh József Patacs, lcultúrház. Anyakönyvi hírek MA 17 órakor és HOLNAP 10 órakor • a Nádor Szálló Éttermében ,x> )szi— tétidimtík-tHutatá Ruházati Mintatervező Vállalat és a Pécsi Állami Áruház rendezésében. Fővárosi manekenekkel bemu­tatásra kerülnek a Ruházati Mintatervező Vállalat és a Pécsi Állami Áruház legújabb ruha és cipő modell­jei. Jegyek az Áruház vevőszolgálatánál és a helyszínen válthatók. 1848 között című tanulmány is Külön tanulmányokat írtan a mecsekvidéki barnaszén, il letve vasérckutatás és terme lés történetéről. Jelenleg A; észak-mecseki kőszénbányá szat története című munkái dolgozom, amely a bányásza kezdetétől napjainkig eltel időszakot tárgyalja. E ta­nulmány első része jeleni! meg a jubileumi kötetben. Hí ezzel a tanulmánnyal végzek befejeződik a mecsekvidék: szénbányászat történetét tár­gyaló komplex-munka. A mecseki kutatásokkal párhuzamosan kutatásokai végzek az egész Kárpát-me­dence szénbányászatának tör­ténetére vonatkozóan. A ké­sőbbiek folyamán ugyanis összefoglaló magyar bánya- és kohászattörténeti kötetei szeretnénk kiadni az ország­ban, s ebből a szénbányászát! részt zömében magam dolgo­zom ki. A észak-mecseki szénbányá­szat története a nagy munka egyik kicsiny, de fontos rész­területe. A kutatások során számos érdekes tény került napvilágra. Kitűnt, hogy az észak-mecseki szénbányászat is Mária Terézia 1766 és 1768- as rendeletéi nyomán indult fejlődésnek, amely — a gyor­san pusztuló erdőségek vé­delmére — magas jutalmat tűzött ki azok számára, akik tőzeget vagy szenet találnak, azt bejelentik, s a kőszén ki- bányászását, használatát vala­milyen úton-módon elősegítik. Ilyen indítékok alapján kez­dett először 1793-ban vállal­kozásba egy jómódú bonyhádi orvos, Krehó György. A köz­lekedési viszonyok silánysága a felvevőpiac csekély volta' és más tényezők miatt azonban a vállalkozás tönkrement, és óriási adóssággal, elborult elmével vonult vissza. Később két budai és pesti szegkovács, a Kolb-testvérek próbálkoz­tak, nem sokkal több sikerrel. Bukásukat természeti nehéz­ségek is magyarázzák. Az ot­tani széntelepek ugyanis szét­töredezetten, lencseszerűen helyezkednek el, s kitermelé­sük nagyon költséges. A korszerű bányaművelés csak 1868-ban kezdődött el ezen a területen, amikor az Esztergom—Szászvári RT kez­dett vállalkozásba. LOVÁSZ GYÖRGY: Virágzó öntözőkultúrát teremthetünk a Dráva- völgyben Munkám címe, amely a ju­bileumi kötetben megjelenik: Geomorfológiai tanulmányok a Dráva-völgyben. Magyarra fordítva így hangzik: Föld­alaktani tanulmányok a Drá­va-völgyben. A megelőző vizsgálati anya­gok szintéziséből kiindulva azt kutattam, hogy alakult ki a Dráva-völgye. Több mint egymillió évvel ezelőtt még tenger borította a területet, majd annak elvonulása Után szárazfölddé vált. Később, a mai Dráva partjától északra és délre eső terület besüllyedt, és ún. tektonikus árok kelet­kezett, amelyet teljes egészé­ben elfoglalt a Dráva. Ké­sőbb újabb süllyedések jöt­tek létre, s a Dráva magyar- országi, illetve jugoszláviai szakaszán számos fél- Balaton nagyságú medence alakult ki. Ilyen medence keletkezett az Ormánság mai területén, illet­ve a villányi hegységtől dél­re eső részen is. Ezeket a me­dencéket a folyó homok- és kavicshordalékával időközben feltöltötte. A Dráva sokszázezer éven át Sellye—Vajszló—Dráva- szerdahely—Siklós és Bere- mend irányába folyt. „Csak” mintegy százezer évvel ez­előtt, az utolsó jégkorszak tá­ján térítették mai medrébe a máig is kimutatható mozgá­sok. így alakult ki a Dráva- menti síkság mai képe. Fel­vetődhet, hogy mi szükség van ma mindennek a tanul­mányozására? A válasz: a kutatás több szempontból is indokolt. Nemcsak a tudo­mány ismeretanyagai gyarap- szanak (márpedig ez sem le­becsülendő), hanem a gyakor­lat is jól jár. A dolgozatban ugyanis kimutattuk, hogy vas­tag kavics és homokrétegei borítják a régi medencéket ezek a területek pedig nagyoi alkalmasak a víznyerésre Nagyhozamú 'öntözőkutaka létesíthetünk, virágzó, öntöző kultúrákat teremthetünk i Dráva völgyében. DR. RÜZSÁS LAJOS: A bortermelés és Pécs fellendülésének összefüggése: Az ünnepi kötetben megje­lenő tanulmányom címe: Vá­rosi fejlődés a Dunántúlon a XVI1Í. és XIX. században. Már hosszabb ideje foglal­koztatnak a dunántúli városi fejlődés problémái. Közös kö­tetet írtunk dr. Szabó Pál Zoltánnal A török Pécs cím­mel, majd önálló cikket ír­tam Pécs hadiheiyzetének ha­tása a város fejlődésére a tö­rök uralom alatt címmel. Je­len tanulmányom egy négy­részes munka kezdete, amely­ben azt kutatom, hogy milyen tényezők hatására indulták a magyarországi városok fejlő­désnek, honnan vették tőké­jüket. A vizsgálatok során kide­rült, hogy a dunántúli váro­sok két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok tar­toznak, amelyekben a tőkefel­halmozás forrása a borterme­lés és borkereskedelem volt. Ebbe a kategóriába soroljuk Pécs, Sopron, Kőszeg, Eszter­gom, Székesfehérvár városo­kat. E városokban a gépnél­küli üzemek, a manufaktúrák, a géppel dolgozó gyárak, el­sősorban a bortermelésből — borkereskedésből összegyűj­tött tőkéből keletkeztek. A pécsi Zsolnay-gyár, a Hamer- li-féle kesztyűgyár, az Erreth- féle bőrgyár alapítói is bor­termelők és borkereskedők voltak korábban. Pécsett és a fenti városokban még ma is láthatók a nagymúltú bor­termelésre utaló emlékek: aránylag nagy szőlőterületek, föld alatti pincerendszerek, a présházmúltat idéző villáik stb. Az öt dunántúli város kö­zül a későbbiek során azok fejlődtek gyors ütemben, ame­lyek vasúti fővonalat kaptak. Azokban a városokban, ame­lyekhez csak mellékvonalat építettek ki, a fejlődés lelas­sult. Ez a magyarázata Esz­tergom és Kőszeg későbbi stagnálásának. A dunántúli városok másik csoportjában a tőke a gabo­nakereskedés révén halmozó­dott fel. Először azok a vá­rosok indultak fejlődésinek, amelyek viziútak mellett fe­küdtek: Mosan, Győr, Komá­rom. Mohács. Azok a városok — Nagykanizsa, Szombathely és Kaposvár — amelyek csak a vasútépítés után kapcso­lódtak be a gabonakereskede­lembe, csak később indulhat­tak meg a fejlődés útján. A dunántúli városfejlődés problémáit elemző tanulmány természetesen nemcsak a múlt feltárása szempontjából hasz­nos. A munkából következte­téseket szűrhetünk le a je­lenre is. A többi között azt, hoigy a bortermelésnek ma sokkal kisebb szerepe van a felhalmozásban, mint a ko­rábbiakban volt, s így az olyan nagymúltú városok fej­lődését, minit Esztergom és Kőszeg, nem lehet a borter- 'mesztésne alapozni. E városok jövőjét főként az ipar ala­pozhatja meg. M. L. Születtek: Szentirmai László, Sipos János, Ignácz Mária, Nagy Zsuzsanna, Bózsa Judit, Madarász Dezső, Kiss Gábor, Molnár Ta­más, Steibler Károly, Csepregi Klára, Kovács Ibolya, Szabó Csa­ba, Herbert Tamás, Széni Judit, Örkényi Anna, Rédling Sándor, Vágyi Gyöngyi, Nagy Tibor, Sza­bó György, Mester Éva, Kása Il­lés, Rudolf Beáta. Horváth Zol­tán, Háhl László, Biró Zsuzsanna, Papp Katalin, Vida Ilona, Kiss Katalin, Fuchs Márta, Stemler László, Kapronczai Sándor, Mi- hálkó Árpád, Szabó Éva, Kis- Dell Csilla, Neményi Zsolt, Nell Ferenc, Papp József, Kovács Já­nos. Házasságot kötöttek: Szolnoki József segédmunkás és Draskóczi Éva, Draskóczi János lakatosse­géd és Kőbőr Mária segédmun­kás, Tóth Albert csillés és Ma­gyar Emese női fodrászsegéd, Leboda István sörfőzősegéd és Kishalmi Veronika adminisztrátor, Onhausz József vájár és Szilágyi Éva bolti eladó, Prsibek Márton gépkocsivezető és Kulcsár Mária bolti eladó, Szabó Miklós csillés és Biró Ilona konzervipari szak­munkás. Kepecz Gyula tetőfedő és Farkas Ilona, Fodor István gépkocsivezető és Uzsoki Rozália adminisztrátor, Major Antal vá­jár és Horváth Ilona szövőnő, Szép Endre csillés és Zerényi Ibolya. Meghaltak: Pápai Józsefné sz. Nikolics Olga 28 éves, Walcz Jó- szefné sz. Poszek Anna 94 éves, | Garamvári Gyuláné sz. Kovács I Rozália 72 éves, Kovács János 56 éves, Tóth Károlyné sz. Molnár Rozália 83 éves, Leidecker Antal­né sz. Jähm Mária 78 éves. Máté Erzsébet 66 éves, Németh Gyula 3 éves, Horváth József 61 éves, Orsokics Mária 1 napos. Lovas Csaba 1 napos, özv. Sütő József­né sz. Ecsedy Ida Vilma 85 éves, Horváth Gyula 4 hónapos, özv. Kovács Istvánné sz. Bozsovits Anna 68 éves, özv. Tóth György­né sz. Tarr Katalin 84 éves. Var­ga János 63 éves, Vass Béla 9 éves, Kovács Miklós 1 hónaoos, Pfisztner László 1 napos, özv: Ludmány Ferencné sz. Imre Bor­bála 72 éves. Orvosi ügyelet Pécs város biztosított dolgozói részére ügyeletes orvosi szolga’ a- tott tartanak 1963. szeptember 14- én, szombaton du. 14 árától 16-án, hétfőn reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az új mész. és; körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére ren­dé'és 9—10 és du. 15—16 óráig: (Szombat du. is.). n. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba). Tel.: 30-00. Járó be­tegek részére rendelés de. 10—n és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is.). III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére ren­delés de. 8—9 és du. 14—15 óráié. (Szombat du. is.). Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. Mthw-l SZÍNHÁZ \<Mm Kisegítő autóbuszjáratok a Színészek—Újságírók mérkőzésre A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy 14-én, szombaton a Pécsi Bányász pécsújhegyi sporttelepén, 19 órai kezdettel megrendezésre kerülő Színészek—Újságírók labdarúgó- mérkőzésére, szükség szerint ki­segítő járatokat indít 18 órától kezdődően, Széchenyi tér—Budai vám viszonylatban. A járatok a Széchenyi térről a Fehérhegy fe­lé közlekedő 20-as jelzésű autó- buszjáratok megállóhelyéről in­dulnak. Ugyancsak járatsürítésre kerül sor a szükségnek megfelelően a 10, 20, 31. jelzésű autóbuszjárato­kon. A labdarúgó-mérkőzés végé­re a szükség szerinti kisegítő já­ratok biztosítva lesznek. A PÉCSI RADIO 1963. szept. 14-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Mai zenés műsorunkat össze­állították a hallgatók. 17.30: Német nyelvű műsor: A zene az emberiség közös nyelve. — összeállítás. 18.00: Zenélő levelezőlap I. rész. 18.40: Levelekre válaszolunk. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 19.03: Zenélő levelezőlap II. rész. 19.45: Hétvégi gondolatok. — Vas­vári Ferenc írása. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: A nadrág (este fél 8 órakor) Felsőszentmárton. MOZI: Park: A szórakozott professzor (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Petőfi: Hogy állunk fiatalember? (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: A prágai tréfacsináló (fél 5, fél .7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Fedcsenko gleccser, Baj- kál tó, A fa, 1963/5. sporthíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők Kultúrotthona: Az utolsó lehetőség (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Valahol Európában (7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): A prágai tréfacsináló (fél 6 és fél 8 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Délután 5-kor Madridban (7 órakor). Május 1. (Vasäs II.): Felmegyek a miniszterhez (7 órakor, széles­vásznú). Vörös Csillag (Bóly): Hevüpa- rádé (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): a hetedik esküdt (6 és 8 órakor, szélesvász­nú). Csak 18 éven felüliednek! Zrínyi (Szigetvár): Előzés (8 órakor). Táncsics (Siklós): Cartouche (fél 8 órakor, szélesvásznú). A Baranya megyei Tanácsi Tervező Iroda állandó jel­leggel ÉPÍTÉSZ technikust alkalmaz. Jelentkezés sze­mélyesen: Sallai u. 7. szám alatt. Vállalati belső ellenőri munkakörbe, mérlegképes könyvelő képesítéssel FÉRFI MUNKAERŐT keres a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Pécs, Rá­kóczi út 18—20. Jelentke­zési személyzeti előadónál. DUNÁNTÚLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. ti Telefon: • 15-32, 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12.— Ft. ... indexszám; 35,054.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents