Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-10 / 211. szám

KEDD, 1963. SZEPT. 19. NAPLÓ 5 Tervekről - három szólamban! r Azokban a berkekben, ahol az év a szeptemberrel kezdő­dik, lázas munka folyik már. A nyári pihenés és erőgyűj­tés órái közben elgondolt ter­vek — ha némi változással is — a megvalósítás szakaszába léptek. Megjelentek ismét a falragaszok, jelezve egy új színházi és hangversenyévad kezdetét. A tervek felől érdeklődünk városunk három szívesen hal­lott és látott művészénél. — Terveimről — kezdd a beszélgetést bAnkt József — . zongoraművész — mindig szí- I vesen nyilatkozom. Sőt, az ; idei szezon küszöbén kétsze­res örömmel. Egyrészt azért, mert az idén is szereplések­ben gazdag hangversenyévad áll előttem, másrészt pedig azért, mert sikerült olyan la­káshoz jutnom, melybe már saját zongorám is befér. Pécs­re költözésem óta most indu­lok neki úgy az évnek, hogy megfelelő körülmények kö­zött, megfelelő hangszeren vé gezhetem a felkészülést. — Mikor hallhatjuk a hang versen vdobogón V — Az őszi évadban a Zene­művészeti Szakiskola rendezé­sében szeretnék egy szóló-es­tet adná Bach, Beethoven, Liszt, Ravel és Prokofjev mű­veiből, míg a szezon végén a Filharmónia kamarabérleté­ben léphetek a közönség elé — ugyancsak önálló szóló­esttel — melyen Mozart és Chopin egy-egy műve mellett két olyan zene; csemegét is játszom, mint Beethonen Hammerklavier szonátáját és Bartók: Szabadban című soro zatát. Ezenkívül a Pécsi Rá­dióban ez évben meginduló közvetlen — a stúdióból kis­számú közönség előtt — adá­saiban lépek tel és közremű­ködöm több ifjúsági hangver­senyen is. MARCZIS DEMETER mozgalmas nyári program után tért vissza Pécsre. — A nyár folyamán egy hónapot Bulgáriában töltöt­tem. A nemzetközi énekverse­nyen, a basszisták között har madik lettem. Ennek köszön­hető, hogy ismét meghívtak kéthetes vendégszereplésre. A nyáron felléptem még Fertő­dön, önálló ária- és dal-esttel és a Károlyi kertben Mozart Requiemjében. Jelenleg a Nemzeti Színházban bemu­tatásra kerülő operákra. Ver­di Don Carlos című operájá­nak II. Fülöp szerepére és Nocalai Windsorí víg nők cí­mű vígoperájának basszus­szerepére készülök. Foglalko­zom ezenkívül a pécsi ária és dalestem műsorával és a tél folyamán Budapesten elhang­zó Bach h-moll miséjének ba s szu ss zóló j á val. „A Pécsi Nemzeti Színház kiváló fiatal karmestere S ANDOR JANOS minden szereplése alkalmával fejlődésének újabb tanúbizomy ságát adja” olvashatjuk leg­utóbbi hangversenyéről. — Ez még a Károlyi-kert­ben volt, egy igen jelentős szólistával Lázárij Berman­nal. Ezután pihenés követke­zett. A nyarat részben a Du­nán, részben a Balatonon töl­töttem. — És most mivel tölti az időt? — Van munkám szépen, — van mivel eltölteni. Első szín­házi munkám a ,,Hawai ró­zsája” lesz. Én mutatom be szeptember 20-án. Ezután a balett-együttessel utazom Csehszlovákiába. Közvetlenül JÁtotbld, Uofuapd utánam.. Szokatlan zaj és lárma fogad szom­bat este a Liszt Fe­renc Hangverseny­terem próbahe­lyiségében. — Vagy hetven csitrilány csivitel a próbater­met övező irodák­ban, nem beszélve a nagyobbakról. Mind a Mecsek Táncegyüttes tagja szeretne lenni, va­lamennyit az eldu­gott újsághírecske csalta ide, amely az együttes ma esti felvételi próbáját meghirdette. Bent a próbate­remben férfiak ha­jolnak a tenyérnyi asztal fölé. A cso­port közepén Si­mon Antal, az együttes vezetője ül. Ceruza van a kezében, előtte pedig papírlap, ne­vekkel, és a nevek elé rajzolt sokat jelentő ikszekkel. Élénk diskurzus, majd jelt adnak, hogy hívják be az első csoport lányt. Kisvártatva öt is­koláskorú kislány néz szembe a zsű­rivé’, szororgva és megilletődötten. — Szemükben a vára­kozás izgalma. Csak a sor közepén álló rövidszoknyás lány­ka látszik valami­vel nyugodtabtmak. Éppen őt kérdezi iskolába jártál Ági ? — A Színház tér­re, meg az Űttörő- házba!■ Elhallcul a zon­goraszó, a korrepe­titorhoz megy a lánysereg. A férfi néhány taktust ko­pog le ujjúval a zongora falán, és felszólítja a lányo­kat, hogy utánoz­zák. Tá titi-éátá — kopognak az ujjak, mintha Morse táv­írónál lennének, bár ezekben a ko­pogásokban zenei­ség van. A zsűri a ritmusérzékre kí­váncsi. A piros-ru­hás lány egészen jól veri a taktust, igazán kár, hogy az előbb rosszul sze­repelt. A követke­zőt még egyszer ko­pogtatják, Híres Ágit csak egyszer, aztán a korrepeti­tor rámosolyog. A várakozók iz­gatott zsivaja csap be az ajtón, ami­kor az öt lány ki­vonul, a zsűri pedig élénk vitába kezd. Nem sokáig tart a disputa, az elnök nagy X-et rajzol Ági neve elé, be is karikázza, mert Ágit még látni sze­retné az együttes utánpótlásában. — MAGYAR — Simon Antal: — Neved? — Híres Ági. — Hány éves vagy? — Tizenkettő. — Melyik iskolá­ba jársz? — A Bercsényi útiba... Aztán táncolnak. Az együttes egyik tagja elébük áll, néhány tánclépést lejt, a többiek pe­dig utánozzák. A csoport szélére ke­rült piros ruhás kis sé nehézkes, egy- egy pillanatra meg­áll, ha az előtte táncoló férfi új mozdulatokra vált. A zsűri összenéz: lassúak a reflexek. A következőnek már nincs szük­sége kihagyásokra, követni tudja a gyorsan váltakozó mozgásokat, bár kissé ügyetlenül. Híres Ágiban sem­mi esetlenség, nyu­godt, noha minden idegszállal részt vesz a táncban. Rit­mikusan hullámzik a szoknyája, moz­dulatai kiszámítot­tak, könnyedek és kecsesek. Tehetség, rutin és önbizalom sugárzik a csípőre tett kezű lányból. Már az egész zsű­ri nézi. Aztán az elnök megkérdi: — Melyik balett­Uiab'i kedvezmény a tsz-méhészeleknek Ahhoz, hogy. a termelőszövet­kezetek méhészetei megközelíthes­sék a legjobb legelőket, s ott el­kerülhessék a túlzsúfoltságot, ma már nélkülözhetetlen a vándorbo- dé. Ezzel ugyanis lehetővé válik a rablásmentes pergetés. Az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központ most egy újabb akciót Indít a tsz-méhészetek megsegí­tésére Középlejáratú hitelt nyúj­tanak a ááuvclkcacu kaiOaaakük­nak, mégpedig a közeljövőben, s ezen bármilyen méhészeti felsze­relést be lehet majd szerezni. így az 1964. évi szaporításhoz szük­séges méhlakások, a vándorbódé, a pergetők és a kaptármérlegek megszerzéséhez is felhasználhat­ják a hitelöszeget. Az OMSZK je­lenleg 230-szor 300 centiméteres nagyságú, hársfából készült ván­dorbódét tud adni. Ennek külső falai festettek és ötezerötszáz fo­rint kk aik utána Budapesten a nemzet­közi Casals gordonkaverse­nyen a döntők valamelyikét vezénylem. A színházban még előre­láthatólag a Rigoletto felují- ,,- tásábam a Windsori víg nők a Lakmé és az új balett szín- rehozatálában lesz feladatom. Koncertezem még a szezon­ban Debrecenben, Budapes­ten. az NDK-ban és végül, de nem utolsó sorban Pécsett is. Várnai £9 Síét kérdése II magyar soort átszervezéséről és a; MIS létrehozásáról Beszélgetés Rózsahegyi Mátyással a Pécs Városi TST elnökével Háromezer véradó Pécsett Ahhoz, hogy a kórházaik és klinikák vérigényét kielégít­sék. 10 ezer vérvételre van szükség évente Baranyában- A véradó mozgalom az utób­bi időben jelentős mértékben fellendült, egyre többen ér­tették meg rendkívüli fontos­ságát. A Pécsi Kesztyűgyár­ban, Húsüzemben és á Köz­lekedési Vállalatnál idén már másodszor rendeztek véradó napot. A Pécsi Sörgyárban százan, a pártiskolán 68-an, a 12. sz. Autóközlekedési Vállalatnál 120-an, Petőfi- aknán pedig 68-an adtak té­rítés mentesen vért. Az or­vostanhallgatók közül száz­tízen ajánlották föl térítés- mentesen vérüket. Pécsett az elmúlt másfél év alatt mint­egy háromezer ember adott térítésmentesen vért. „ Miben lehet Harkányban fürödni? A harkányi fűrdőzők gyak­ran szemtanúi lehetnek, hogy a medencék vizében nemcsak a legdivatosabb fürdőruhát vi­selők lubickolnak. Már meg­szokott, hogy a fürdőbe been­gedik kombinéban, ■ alrónad- rágban és egyéb lenge fehér­neműben is a vendégeket, ha mgeváltják a belépőjegyet. Azt hisszük nem kell kü- lönösbb szempontokra hivat­koznunk, ha azt mondjuk, hogy a fehérneműkben való fürdés ízléstelen, s ha az esz­tétikáin kívül a közegészség- ügyi szempontokat nézzük, közös fürdőben higiénikusabb a kizárólag fürdésre használt ruha viselete. Ha ezt a fürdő­igazgatóság is felismeri, csak ki kell adni az utasítást, hogy a harkányi medencékben ki­zárólag fürdőruhás vendégek fürödhetnek. H. M. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács ülést tartott. Az ülés a testnevelési és sport- mozgalom időszerű kérdéseivel és a Magyar Testnevelési és Sportszövetség megalakulásá­val kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. Határozat született arról, hogy a sportegyesületekben és a sportkörökben vezetőség- és küldötlválasztó közgyűléseket, majd ezt követően területi kon ferenciákat tartanak, az MTS alakuló kongresszusát pedig decemberben rendezik meg. Elfogadta az ülés az MTS alapszabály-tervezetét, amelyet a sportegyesületek és sportszer vezetek is megkapnak. Az MTST teljes ülése fel­kérte a sportegyesületeket és sportköröket, hogy csatlakoz­zanak az MTS megalakulásá­val kapcsolatos feladatok el­végzéséhez. Az ülésen résztvett Rózsahe­gyi Mátyás, a pécsi városi TST elnöke is. Megkértük, ad­jon tájékoztatást az MTS meg alakulásával és a sport átszer­vezésével kapcsolatban.-— Mi tette szükségessé a magyar sport átszervezését és az új irányító szerv, az MTS létrehozását? — Felszabadulásunk után az általános társadalmi fejlődés hatására a testnevelési sport- mozgalmunk is gyorsan fejlő­dött. A fejlődés űj követelmé­nyeket támasztott a sportszer­vezetekkel szemben: a testne­velés és a sport egyre inkább a dolgozó nép közkincsévé lesz, elérkezett az ideje az egységes testnevelési tömegszervezet, az MTS megalakulásának. — Milyen célkitűzéseket tűz maga elé az MTS? — Az MTS tevékenységét a Magyar Szocialista Munkás­párt, ci Forradalmi Munkás Pa­raszt Kormány politikájának szellemében a KISZ. a szak- szervezetek és más társadalmi szervezetek együttes és aktív részévé tételével, az állam köz ponti és helyi Szerveinek segít ségével széleskörű társadalmi összefogás megvalósításával végzi. Ezáltal lehetővé válik, hogy a szervezet kielégítse mindazokat az igényeket, ame lyeket korunk a testneveléssel és sporttal szemben támaszt. — Sok vita folyt, hogy néz­zen ki az új sportszerv? A kérdés most lezárult. A KISZ, a szakszervezetek, HM s a töb­bi politikai és társadalmi szer vek egyetértésével és az MTST elfogadta annak alapszabályter vezetét. A végrehajtásról még lehet és kell is vitatkoznunk, mód és lehetőség nyílik erre a sportegyesületek közgyűlésén. Az MTS nemcsak az MTST mozgalmi feladatait veszi át, de az állami feladatokat is, amit eddig a tanácsok láttak el. Nem volt zökkenőmentes az átszervezés, még most is van­nak problémák. Egyes vállala­tok, üzemek, hivatalok vezetői úgy gondolják, hogy most már nincs semmi gondjuk a sport­körre. Ez helytelen és téves felfogás. Az MI’S csak a külön böző szervek teljes támogatá­sával képes eredményesen dol­gozni. — Az MTS feladata a testne­velés és sportmozgalom fejlesz tése, a sokoldalúan képzett em berek nevelésének az ifjúság és a dolgozók egészségvédelme nek elősegítése. Az MTS arra törekszik, hogy a testnevelés és a sport egyre inkább a tö­megek mozgalmává váljék, az egyes sportágak színvonala ál­landóan emelkedjen. Az MTS szervezeteiben megvalósul a társadalmi erők széleskörű ősz szefogása. Foglalkoztatja az összes, sportért dolgozni kívá­nó erőket, vezetőket, szakem­bereket, sportolókat, szurkoló­kat. Tevékenysége kiterjed az A bírság akár háromezer forint is lehet, ha valaki megsérti a KRESZ egyes elő­írásait, ha vizsga nélkül gép­járművet vezet, vagy a veze­tést vizsgával nem rendelkező személynek átengedi. Be ugyan ilyen szigorú elbírálás­ban részesül az is, aki a gép­jármű vezetése előtt vagy köz­ben szeszes italt fogyaszt. (Ha viszont már a szesz hatása alá került, az bűncselekmény­nek minősül, és bírósági ügy lesz belőle). Ugyanilyen súlyos bírság vár azokra is, akik el­mulasztják az elsőbbség meg­adását, durva módon vétenek az előzés szabályai ellen, jelen tős mértékben túllépik a se­bességkorlátozásra vonatkozó rendelkezéseket, a fényszórót nem tompítják le, ha azt a szembejövő jármű kéri. A napokban több jelentés érkezett a járási és városi rendőrkapitányságok szabály­sértési előadóitól, amelyekben beszámolnak az országutakon elkövetett súlyos szabálytalan­ságokról és azok anyagi kö­vetkezményeiről. így Kisfali Sándor technikus sellyei la­kost 1000 forintra bírságolták azért, mert a Dráva—Fekete­víz Vízgazdálkodási Társulat sellyei kirendeltségének tu­lajdonát képező motort vizsga nélkül vezette. Hasonló sza­bálytalanságot követett fel Szabó Tibor agronómus, hegy- szentmártoni lakos, akinek máit 1300 forintot kell fizet­A bírság — háromezer forint nie. Két szabálysértés is ter­heli Bálint József szulimáni kőművest, aki levizsgázatlan motorral és vizsga nélkül mo­torozott. Ezért 1500 forint bírságot szabtak ki' rá. Ismé­telten vezető igazolvány nél­kül vezetett gépjárművet Ma- táncsi József dencsházai la­kos, a bírsága 1560 forint. És még lehetne sorolni a hasonló szabálytalanságok el­követőit, Tüske László sikló­si, Orsós Mihály komlói, Viro- vácz Károly és Müller Gyula komlói lakosokat, akik a sza­bálytalanságért 1000 forintot meghaladó pénzbírságot kap­tak. A mohácsi járásban alig egy hónap alatt 18 személyt kellett súlyos pénzbírsággal sújtani a KRESZ előírásainak megszegése miatt. A 18 meg­bírságolt közül 13-an 1000 fo­rintnál nagyobb összeget fi­zetnek meggondolatlanságu­kért, és a legkisebb bírság is 600 forint. Perizs Gyula lány- csóki, Geszthelyi József sátor­helyi és Hágenthurn Konrád töttösi lakosok 1500—1500 fo­rint bírságot kaptak, mert nem vették figyelembe a KRESZ szabályait. A pénzbírságok mellett a szabályok megszegéséért a Rendőrhatóság bevonja az I-es ellenőrző lapot. Így Szűcs Gyula ligeti lakos 1200 forint bírságot fizet és bevonták az I-esét, mert Sikondán sört fo­gyasztott vezetés közben, és az erősen ittas Bükkösdi Sár» dort szállította motorján. Sze­szesital fogyasztásáért bírsá­golták meg Elekes Sándor nagynyárádi és Mituk Elek komlói lakost. Csirke Géza hetvehelyi dol­gozó június 26-án három po­hár sört fogyasztott vezetés előtt és rendőr figyelmezte­tése ellenére felült a motorra és elindult vele. A három po­hár sör most 1800 forintba és az I-es ellenőrző lapba kerül. Ugyancsak drága, 1000 forint lett két stampedli pálinka ára Gruber Antal vajszlói lakos számára, aki a szesz elfo­gyasztása után ült motorra. Másokat azért bírságolt meg a szabálysértési hatóság, mert túllépték a megengedett se­bességét. «Baumann István pécsváradi lakos, segédvájár bukósisak nélkül a sebesség- korlátozást jelentős mérték­ben túllépte, 95 kilométeres óránkénti sebességgel közle­kedett, ezért 1600 forintra bírságolták. Ugyanezért a sza­bálytalanságért Szivi József mohácsi és Putnoki Csaba magyarürögi lakosok 1200, illet ve 600 forintot fizettek. A bírságok kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi a gépjárművezető korábbi ma­gatartását, a szabálysértést és olyan bírságot szab ki, hogy a jövőben a KRESZ előírásai­nak maradéktalan betartására kényszerítse az ilyen gépjár­művezetőket. egész országin a testnevelés és a sport valamennyi területé­re, összefogja és irányítja az összes sportegyesület és sport- szervezet tevékenységét, bizto­sítja a sportmozgalom anyagi erőinek célszerű felhasználá­sát. elősegíti a szakemberek eredményes működését — Az MTS vezető szervei­nek megválasztását é« a válasz tások lebonyolítását mikorra és hogyan tervezik? — Az MTS kerületi és köz­ponti szerveit a sportegyesüle­tek jelenlegi és újonnan belépő tagjai hozzák létre, ök választ Iák meg közvetlenül a küldöt­tek útján a vezetőket. Ezért első lépésként rendezni kell a sportegyesületi tagság sorait, gondoskodni kell az elmaradt tagdíjak beszedéséről, ponto­san össze kell állítani a sport­egyesületek tagjainak névso­rát, akik szavazati joggal résztvehetnek a közgyűlésen. Külön kell nyilvántartásba venni a pártoló tagokat, kép­viselőjüket a sportegyesület el jjöksége meghatározott szám­ban hívja tanácskozási joggal a közgyűlésre. A sportegyesü­letek vezetőségi és küldöttvá­lasztó közgyűléseit országszer­te október 20-ig kell befejezni. — Október 20-a és november 15-e között tartják meg a já­rásokban és a városokban a vezetőség és a küldöttválasztó konferenciákat. A Magyar Test nevelési és Sportszövetség kongresszusát a tervek szerint december 13-ára és 14-ére hív ják össze. — Mi tulajdonképpen a sportegyesületi közgyűlések és a kerületi konferenciák cél­ja? — A legfontosabb létrehozni a széles társadalmi bázisra épülő sporttömegszervezetet, mely biztosítja a mozgalom egységes irányítását, demokratikusan megválasztani a sportszervek elnökségeit és ellenőrző bizott­ságait, a-küldöttek útján a te­rületi és országos vezető szer­veket. A sportegyesületi közgyű léseken és a területi konferen­ciákon megvitatják az MTS alapszervezetét, felhatalmazást adnak az MTS alakuló kong­resszusára megválasztot kül­dötteknek, a Magyar Testneve­lési Sport Szövetség létrehozá­sára. — Pécsett és a megyében milyen intézkedéseket tettek a sportegyesületek a vezetőség választásaival kapcsolatban? — A nyár folyamán Köves­tetőn kétnapos továbbképzésen vetlek részt a sportegyesületek vezetői, és a szövetségek elnö­kei, és a TST-k tagjai. Több. mint 300 sportvezető részvéte­lével vitattuk meg a magyar sport átszervezésével kapcso­latos kérdéseket, megbeszéltük a sportköri egyesületek felada­tait a vezetőségválasztással kapcsolatban, megtárgyaltuk a káderkiválasztással felmerülő problémákat, értékeltük a sportegyesületekben folyó gaz­dasági munkát. Az MTST és a helyi TST-ok is nagy gondot fordítanak a sportegyesületek vezetőségválasztásaira, me­gyénként választási felelősö­ket küldenek ki, akik a hely­színen adnak segítséget és tá­mogatást a választásokkal kap csolatos munkához.' Hegyi István» I

Next

/
Thumbnails
Contents