Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

Nemzetközi kerékpáros verseny Pécsett 1963. SZEPTEMBER 7 SZOMBAT AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-Vk. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 209. SZÁM Az ország jövő évi kenyeréért A z ország kenyérgabona-szükségletét hazai készletből keli biztosítani. Ez volt a lényege, ha az ember egy mondatban akarná összefoglalni a pénteken megtartott megyei párt és tanács együttes vb-ülésének első napirendi pontját. Erről beszéltek az előadók és a hozzászólók egyaránt. Az idei termés gyengébb volt a tavalyinál. És ez nemcsak az időjárásnak tudható be. Közrejátszott ebben sok olyan tényező is, ami az embertől függ. Számos helyen nem tartották be az agrotechnikai előírásokat; nem kezdték el időben a vetést, intenzív bú­zát nem intenzív körülmények között intet­ték, nem vizsgálták meg a csíraképességet és nagyon akadozott a bevetésre váró területek letakaritása ie. Az időjárás is ludas a kisebb termésben, de ludas az a nézet is, amely le­becsüli a kenyérgabona termesztésének je­lentőségét. A rossz időjárás ellenére például a megye állami gazdaságai 15,9 mázsát ter­melitek holdanként, a megye holdanként! át­lagtermése pedig az állami gazdaságokéval együtt 10,5 mázsa. Ez is jól mutatja, hogy az időjárást befolyásolhatja az ember. Tavaly a kenyérgabona-tervnek mindössze 86 száza­lékát vetettük el a megyében. Ez pedig 16 000 hold. A tavalyi évnek nem szabad megismétlőd­nie. Az idei ősz biztatóan indult. Megyei át­lagban az őszi árpa 70, a búza 30 százalékának már vetésre kész a talaja. Sokan azt mond­ják: ilyen jól még soha nem álltunk. Igaz, ez a kijelentés nem jelentheti azt. hogy a vezetőkön az elégedettség legyen úrrá. Az aratást nagyobbrészt kombájnnal végeztük. Azt mondták a járási vezetők: augusztus 20- ra el is felejtjük a cséplést. Az igazság az, hogy még ma is csépelnek, pedig 150 cséplő­gépet munkába sem kellett állítani. A kezdet jó volt, a finisnél azonban mintha kifulladás lett volna tapasztalható. így járhatunk a ve­téssel is. Igaz, hogy tavaly rosszabbul áll­tunk a talajelőkészítéssel, viszont az is tény, hogy közbe jöhet egy-két hetes esős időszak és akkor megint kapkodhatunk fűhöz-fához. A meglévő erőket most kell kihasználná. Je­lenleg a szántó gépeknek mindössze 22 szá­zaléka dolgozik csak két műszakban. Ilyen luxust nem szabad megengedni. Hivatkoznak arra, hogy a traktorosok a nyújtott műszak hívei, meghogy nincs elég traktoros. Van traktoros, csak fel kell kutatná őket. A pécs- váradi járás néhány községében például tíz olyan traktorost találtak, aki a tsz-ben dol­gozik, de raktárban, vagy éppen lovakat hajt. Ha a traktorosokat érdekeltté teszik a kettős műszakban, akkor megoldódik ez a probléma is. Ehhez természetesein az szükséges, hogy megkapják az éjszaka dolgozók a 10 százalé­kos éjjeli pótlékot, amelynek megadására megvan a lehetőség. Voltak, akik felmérték, hogy a járásukból hányán dolgoznak olyanok üzemekben, akik azelőtt traktorosok voltak. Ezeket is ki lehet kérni az üzemektől egy­két hónapra és az üzemek ki is adhatják eket. ....................... Pe rsze a vetés sikeres és gyors befejezésé­hez nem elég csak a talajmunka gyors és jó minőségű elvégzése. Problémák vannak a vetőmage llátássál. Az őszi árpát augusztus 19—20-ig leszállították a termelőszövetkeze­tekbe. A búza leszállítása azonban még csak most kezdődött el. 365 vagon búza vár ki­szállításra. Nem kis mennyiség és bizony gyors és alapos munkát kell -végezni ahhoz, hogy a vetőmag időben ott legyen a termelő- szövetkezetekben. Mert nemcsak a vetőma­got kell kiszállítani, hanem a műtrágyát is. A nitrogén-műtrágya nagy része már kánt van, a foszfátnak viszont csak negyven szá­zalékát kapták meg a tsz-ek. 700 vagon fosz­fátot még ki kell szállítani. És rövid időn belül. Fel kell kutatni minden szállító esz­közt. Ahol a termelőszövetkezetek gépkocsi­val rendelkeznek, ott helyes megszervezni, hogy a saját gépkocsi is szállítson műtrágyát közvetlenül a tárolóhelyről. Az idén kevesebb kenyérgabona kerül majd kukorica után, mint az elmúlt években. Azonban erre a kisebb területre is jóval na­gyobb gondot kell fordítaná. A kukorica­törésre is, a szár azonnali letakarítására is, mert ez veszélyeztetheti a vetés időben és jó minőségben váló elvégzését. Az elért eredmények nem rosszak. Joggal lehetünk rájuk büszkék, de nem szabad el­feledkeznünk arról, hogy a vetés még előt­tünk van, az időjárás szeszélyével is számol­ni kell. És az időjárás szeszélyétől nem te­hetjük függővé a jövő évi kenyérgabona-ter­mést. Annál is inkább nem, mert ahhoz, hogy időben, jó minőségben elvégezzük a vetést és akkora területen, mint amekkorát a terv előír, minden feltétel biztosítva van. A z ország kenyeréről van szó. Nagy a felelősségük az irányító, végrehajtó szakembereknek. ■ Az ország kenye­réért felelnek. Azért, hogy jövőre már saját búzából fedezhessük az ország ke­nyérellátását. Az idő most még jó, kedvező. Minden le­hetőséget meg kell ragadni, hogy mire be­jön a rossz idő, október 26-ra minden beter­vezett terület be legyen vetve és nem akár­hogy, hanem az agrotechnikai követelmé­nyeknek megfelelően. A’ A Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny küzdelmei hét külföldi csapat, s a legjobb magyar kerékpárosok részvéteiével kezdődtek meg pénteken. 86-an vágtak ne­ki az első napi Pécs—Bonyhád—Komló—Pécs—Bonyhád—Komló—Pécs 192 kilométeres útvonalnak. Felvételünk az első kör végei elé készült, az élmezőny Árpádtető után, Pécs- szabolcs fele vágtat. A versenyt igen nagy érdeklődés kísérte nemcsak Pécsett, de Kony­hádon, Szászváron, Nagymányokon, Komlón ezrek és ezrek figyelték a kerékpárosok ve­télkedését. (Tudósítás a 6-os oldalon.) Igazán hangos óra tudtul tegnap délután a szigetváriaknak, hogyan: mú­lik az idő. Egy órakor a vár­ban egy lövés pukkant, kettő­kor duplát lőttek, és három órakor már hármat. így ment ez egészen este hét óráig, amikoris kezdetét vette az emlékünnepség a szigetvári Zrínyi téren. Az oroszlán szobor tövében már fél hétkor nagy tömeg, sok gyerek és diák. Aztán egyszeresak kiválik a sorból egy rövidnadrágos fiú és el­kiáltja magát: Gyere Galam­bos, mindjárt lőnek a vár­ban ... Azzal mintha puská­ból eresztették volna ki meg­indulnak a vár1 felé. És né­hány perc múlva valóban he­tet pukkantanak a ' szigetvár: várban, jelezve az ünnepség kezdetét. Már itt van a fúvószenekar is. Egy éve alakult, mert mint Szabó József, a járási párt­bizottság titkára mondotta egy ilyen városiasodó nagyközség­nek, ahol évente ismétlődik az ünnepség, ahol készülnek a három év múlva kezdődő 400 éves évfordulóra, szükség van a fúvószenekarra. A já­rási munkásőrség tagjaiból toborozták és igazán szépen intonálták a koszorúzás! ze­nét, majd meg később a him­nuszt és a többi számot, ami csak a műsorban szerepelt Felvonult a kaposvári hon­védség díszegysége is a szo­borhoz, aztán két diszőr kivált Baranyában maradt a vácdorserleg Az Állami Biztosító Bara­nya megyei Igazgatósága má­sodszor nyerte el a Pénz­ügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága és a KPVDSZ Pénzintézeti Titkársága részé­ről 1962. II. félévi és a VIII. pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaverseny első helyezettjét megillető díszes vándorserleget. A serleg ün­nepélyes átadására tegnap a Nádor szálloda éttermében került sor. Az ünnepélyt Gombos Ká­roly elvtárs, az Állami Biz­tosító Baranya megyei Igaz­gatóságának szakszervezeti titkára nyitotta meg, majd Fehér Sándor elvtárs méltatta az igazgatóság féléves mun­káját. A díszes ezüst serleget az igazgatóság dolgozóinak ne­vében Mészáros Antal, az Állami Biztosító Baranya me­gyei Igazgatóséfláiusfe vezetője Tett» átr t­TöDb ezer dolgozónak biztosították az üdülést, a gyógyulást a szakszervezetek A SZOT Elnökségének ha­tározata alapján ez évben a szervezett üdültetés beutaló jegyeit az SZMT Elnökségei osztották el. A nyári üdültetés még nem ért véget, de mór eddig is sok adat áll rendelkezésre. A nyár közepéig 2598 ked­vezményes üdülőbeutalót. 194 hajóüdülésre szóló beutalót osztottak ki. Külföldi csere­üdülésen megyénk 111 szer­vezett dolgozója, szanatóriu­mokban pedig 445-en vehet­tek részt. A megye üzemei, vállalatai saját üdülőikben legalább ilyen létszámban tud­ták biztosítani a kedvezmé­nyes üdülést. Érdekes számokkal ismer­kedhetünk meg, ha a külön­böző beutalók elosztását vizs­gáljuk. A külföldi csereüdül­tetésben például 57 bányász, 24 építőipari, 17 orvosegész­ségügyi, 13 mezőgazdasági, 10 bőripari és 10 vasúti dolgozó részesült. A kedvezményes üdülésre az első félévben mintegy 700 bányaüzerjii, több mint 300 építőipari, közel 250 mezőgazdasági, 160 bőripari, 140 vasutas, 120 élelmiszer- ipari dolgozó kapott beutalót. A gyógyulást elősegítő ked­vezményes szanatóriumi üdül­tetésben mintegy 110 bánya­üzemi, 30 építőipari dolgozó részesült. A felsoroltakon kí­vül a beutalók elosztásánál 17 szakma igényeinek kielé­gítését biztosították, a szerve­zett dolgozók létszámának arányában. Az SZMT biztosította azt, hogy a megyei szak­mai bizottságok a beuta­lókat időben megkapják és azokat körültekintően elosz- szák. A beutalók elosztásánál igyekeztek figyelembe venni a dolgozók igényeit is. Ha mód nyílt rá, akkor az egyes üze­mekbe lehetőleg egy üdülő­be több beutalót adtak, hogy a dolgozók együtt üdülhesse­nek, hiszen sokan szívesen ve­szik, ha nem egyedül kell menniök, tartva attól, hogy nem lesz társaságuk. örvendetes, hogy az üze­meknél és a vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok ko­moly felelősséggel foglalkoz­nak az üdüléssel. Több helyen szerveztek üdülési albizottsá­got. Munkájukat összehangol­ják a vállalat szabadságolta- tási tervével, beszélgetéseket folytatnak a dolgozókkal, hogy megismerjék igényeiket, ki­kérik a dolgozók véleményeit, hogy helyeslik-e a beutalók elosztását, figyelembe veszik az üzemorvosok javaslatait a szanatóriumi beutalók elosz­tásánál. Gondos és körültekintő munkával biztosítják tehát a szakszervezetek megyénk több ezer dolgozója részére a meg­érdemelt, kellemes és kedvez­ményes pihenést, üdülést. adta ! a sorból. Odaléptek a szobor talapzatához, mögöttük az olaj fáklya, amelyet az ünnep­ség tiszteletére gyújtottak meg. Rövid beszéd, vers és kezdődik a koszorúzás az oroszlán-szobornál. Közben tájékozódom. Azt mondja Horváth János, a járási pártbizottság agit- proposa: Ez már a négyszáz­éves évforduló előhírnöke. Már nagyon készülnek a nagy évfordulóra, amelyik nemcsak a szigetváriakat, a megyét mozgatja, hanem a külföld is igen érdeklődik iránta. Szálloda kell hát Szi­getvárra, azért a sóraktárból, egykori kőszínház épületéből akarnak szállodát kialakíta­ni. Előtte modem étterem a Korona helyén. Addigra a vá­ros csatornázásával is végez­nek, a fő utca is megszépül és igazán csak a városias jel leget domborítja majd, hogy a belvárosból kitiltották a jószágot. Ezért a honvédség az Almáson hidat vert és a bajai utászok ehhez ötszáz méter utat is építettek. Azon bonyolítják le a mellékfor­galmat, ami eddig a belvárost piszkolta. A koszorúzás méltóságtel­jes aktusa még tart. Négy koszorút visznek a szoborhoz. A községi tanács a Szigetvári Várhatótok Köre, a Népfront és a Gimnázium koszorúz. Aztán megindul a négyezres ülnneplő tömeg a vár felé. Útközben ér| őket a parádés tűzijáték. Tavaly for­dítva csinálták. Akkor készí­tették elő a tűzijátékot, ami­kor az ünneplők már kifelé tartottak a várból és ezért minduntalan vissza-visszapil- lantottak. Most ez jól sike­rült, igazán kitett magáért a honvédség. Amíg csak a me­net tartott a nem éppen szé­les utcában szóltak a fegyve­rek és piros, zöld, sárga ra­kéták ontották a fényt a fe­jük fölé egyesével, vagy csil­laghullást imitálva. Nagy öröme volt ez a ten­gernyi gyerékhadnaik. A várban már lobogott a tábortűz, hatalmas hasábokat nyaldostak a lángok a főlép­cső előtti hatalmas téren. Itt beszélt a nem csökkenő tö­megnek dr. Sinkovics István, az Eötvös Löránd Tudomány- egyetem professzora a vár el- estéről, a szigetvári hősök végnapjairól. Csak mondat- foszlányokat tudtam feljegyez­ni a máglya fel-fellobbanó lángja mellett. Akkor is péntek volt, 397 évvel ezelőtt és szeptember hatodika. A várból egy har­cos eljutott a győri királyi táborba és elbeszélése alap­ján ismeretesek a várvédők életének utolsó napjai. Óriási török sereg vívta a szigeti várat. Lehettek százötvenez­ren és 29 napon át 15 meg­megújuló rohamot intéztek a falak ellen. Volt olyan ostrom, amely egyfolytában egy nap és egy éjszaka tartott. Még­sem sok sikerrel. Nem is a török vette be a várat végül is, hanem a Vörös Kakas, — amelyik sorra pusztította a védelmd berendezéseket, az épületeket; Nem maradt más hátra, mint a fogság, vagy a halál. Zrínyi és katonái az utóbbit választották. Eddig a történet, amelyet a török történetírók a saját szájukíze szerint színeztek, torzítottak vagy éppen na­gyítottak fel nem. egyszer a magyar sereg dicséretére, — hogy annál. nagyobb. . hőstett* nek számítson Szigetvár meg­vívása. „ . Nemsokára négyszáz éve lesz milndennek ' és az utókor nem halványuló — sőt egyre szebb fényben ragyogó — em­léket állít a hősöknek. Mit is mondott Garay? „A lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt régi fénynél új szövét- neket...” és az új szövétnek ott égett a négyezer ünneplő szemóban tegnap este a késő órákig. Gáldonyi Béla Kádár elvlárs Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra Joszip Broz Ti tónak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meg­hívására a közeli napokban nem hivatalos látogatásra Ju­goszláviába utazik. Ünnepi gyűlés a KISTEXT ben A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a bolgár nép felszabadulásának 19. évfor­dulója alkalmából pénteken a KISTEXT-gyár művelődési termében ünnepi gyűlést ren­dezett. A himnuszok elhangzása után Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára üdvözölte a megjelen­teket, majd Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter és Jan- cso Georgiev nagykövet mon­dott ünnepi beszédet t Hősökre emlékeztek Szigetváron Emléktűz — Koszorúzás — Tűzijáték — Négyezer ünneplő A 397. évforduló

Next

/
Thumbnails
Contents