Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

4 IVAPL0 196S. SZEPTEMBER # ’ Hárommillió forint az öregek megsegítésére Ruha- és tüzelőpénz — Öregek napközije — Rendkívüli segély Megkezdték a Pannónia Sörgyár új főzóházának építését. A regi épületeket tavasszal kezdték bontani, jelenleg a földmunkán dolgoznak. A főzőház jövő év végére készül el. Változik a 10-es, 20-as, 40-es útvonala A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy szeptember 8-tól a 15-ös út elké­szültével a 10, 20, 40-es jelzésű autóbuszjáratok útvonalát a kö­vetkezőképpen módosítja: Alkony utca, illetőleg Tüzér utca, 15-ös üt. 39-es dandár út. Az Uj-Mecsekalja felé közleke­dő autóbuszjáratok postai meg­állóhelyét az új-mecsekaljal posta elé, míg keleti irányba haladó járatok megállóhelyét a jelenlegi megállóhelyen jelöli meg. Szeptember 9-én az Ifjúság ut­cában lévő gázvezetéki munká­latok miatt a 30-as jelzésű autó- buszjáratokat csak a Zójá utcáig közlekedteti. Iskolai előadások napján Szé­chenyi tér—Borbála telep viszony­latban Borbála telepről 7.25 órás indulással diákjáratot helyez for­galomba. Felhívja az előbbi vi­szonylatban utazó diákok figyel­mét, hogy minden esetben ezt a járatot vegyék igénybe. Szeptember 6, 7, 8-án megren­dezésre kerülő nemzetközi Mecsek Kupa kerékpáros-versennyel kap­csolatban az alábbi forgalmi kor­látozást eszközli: Szeptember s-án 9.45—10.15 óra között, valamint 15.15—15.00 óra között a Széchenyi téren átmenő Ünnepség a szigetvári várban Ma este 7 órakor ünnep­séget rendeznek a sziget­vári várban, a 397. évfor­duló alkalmából. A Zrínyi­ünnepséget emléktűz gyúj­tásával kezdik. A program­ban szerepel a községi fúvószenekar, majd kuruc katonadalokat adnak elő tárogatóval, ezután torony­zene következik a XVI. századból, majd részleteket adnak elő Tinódi Lantos Sebestyén Históriás Éneké­ből. A programban szerepel még a koszorúzási ünnep­ség. valamint az impozáns tüziiáték. Az ünnepség után a szigetvári Zrínyi téren térzenével szórakoztatják a közönséget. járatok forgalma lesz korlátozva. Szeptember 8-án a Mecsekre közlekedő járatok 9.50-től 12.30 óráig csak Széchenyi tér—Kőbá­nya viszonylatban közlekednek. Azokat, az öregeket, akik saját erejükből nem tudják a létfenntartásukat biztosítani és eltartásra köteles hozzátar­tozójuk sincsen, a pécsi váro­si tanács támogatja. Sokan vannak, akik — mint alkalmi munkások* cselédek, zsellérek — meglehetősen idős korban érték meg a felszabadulást, s így nem vállaltak állandó munkát, nem jogosultak nyug­díjra. Az egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjának vezetője, dr. Kovács Antalné elmondotta, hogy városunk­ban 1963-ban mintegy 3 mil­lió forintot fordítanak az ilyen magányos, rászoruló öregek támogatására. Csaknem 700 lakásba viszi havonta rendsze­resen a segélyt a postás, akár a nyugdíjat. A rendszeresen segélyezettek évente egyszer egy kis ruhapótlásra is kap­nak 200—200 forintot, s a há­rom téli hónapban a tüzelő költségeihez is hozzájárul a tanács. Rendkívüli szociális segélyt ezer esetben fizettek ki eb­ben az évben. Hirtelen tbc megbetegedés, állásvesztés, tűz, elemi kár esetén a se­gély összege, bár nem nagy, mégis komoly segítséget je­lent. A börtönből szabadultak közül is sokan kérnek támo­gatást a talpraálláshoz, s a kapott pénzből váltanak mun­kakönyvét, biztosítják megél­hetésüket az első fizetésig. Általában havi 300 forin­tot küldenek rendszeresen 24 vaknak, és a 3 millió forintból jutalmazzák a sokgyermekes családanyákat is. Ez év szep­temberéig 25 ezer forintot fi­zettek ki 20 sokgyermekes családnak. Városunkban két öregek Napközijét tartanak fenn, ahol kényelmesen, szépen terített ebédlőben fogyaszthatja min­dennap a friss ebédet 130 öreg. A napközi otthonban újság, rádió, televízió mellett, nyáron hűvösön, télen meleg­ben tölthetik el szabadideje két az idős, magányos embe rek. Több, mint négy és fél- i lasz. millió forintot költ az állam a három pécsi szociális otthon fenntartására. Az ellátás, gon­dozás igen jó, és sajnos nem is tudják a kevésnek bizonyu­ló férőhelyen valamennyi igényt kielégíteni. A szociális othonok vezetői­nek beszámolójából kitűnik, különös gondot fordítanak ar­ra, hogy ne csak a szobák legyenek tiszták, és az étel fi­nom, bőséges, hanem az ott­hon hiányzó melegéből is pó­toljanak valamit. Érdemes fel­figyelni arra a szeretetre, a nagy társadalmi összefogásra, amely az idős emberek ünnep napjait bearanyozza, széppé, tartalmassá teszi. Sorolhatnánk a gimnáziu­mokat, óvodákat, a dohány­gyári és porcelángyári kultúr- csoport tagjait, a nőtanácsi asszonyokat és vöröskeresztes aktívákat, akik apró kedves­ségekkel, vidám műsorokkal, stb. felejthetetlen órákat va­rázsoltak. Az elmúlt évad­ban is volt, és továbbra is több mint tíz színházbérlete lesz mindegyik szociális ott­honnak. Sokat áldoz a tanács, hogy gondtalan, nyugodt öregséget biztosítson a rászorultaknak. Helyre azonban nagyon sokan várnak, s így a néhány év múlva épülő új szociális ott­hon sem oldja meg teljesen az öregek problémáját. Szí­nészeknek és pedagógusoknak már létesítettek nyugdíjas panziót. Ilyen óriási iparvi­déken, mint a pécsi, talán a társadalmi szervek, az üzemek összefogásából is létesíthető lenne ipari nyugdíjas panzió, ahol nyugdíjukért ellátnák, gondoznák az öregeket. Wesztl Délután 2 órakor Francia gyárfmánybeniutató A DED ASZ Légszeszgyár utcai kultúrtermében érde- lces eseményre kerül sor ma délután 2 órakor. A Mű­szaki és Természettudomá­nyok Egyesülete meghívta a francia Telemechanique gyár képviseletét, hogy bemutas­sa gyártmányait, ' ismertető előadások keretében. Az említett francia üzem foglalkozik emelő- és szál­lítóberendezések villamos felszerelésével, az ehhez szükséges kapcsolókkal, re­lékkel és működtető jelző szerelvényekkel. Gyártavak kis- és nagyfeszültségű kap­csolókat, különböző mecha­nikus működtetési segéd kap­csolókat és relésorozatokai. A gyártmánybemutató so­rán a gyár mérnöke bemu­tatja készülékeiket és felvi­lágosítást ad műszaki jel­lemzőiről, továbbá alkalma­zási lehetőségeiről. A bemu­tató keretében magyarul be­szélő színes filmet pergetnek le a francia üzem életéből. Bűnös vagy áldozat? IRÉN eredeti egyéniség. Míg a legtöbb bűnöző a bör­tönben végzi el a. „ludovikát” — vagánykörökben így hívják a tapasztalatcserét —, neki nem volt erre szüksége. Igaz, ő is megjárta már a rácsos házat, egyszer óralopás miatt, egyszer meg valuta-ügyben. Ö azonban saját technikát akart kidolgozni. Emígy: Minthogy néhány asszonytól uzsorakamatra pénzt kért, s ennek tőkéjét elköltötte, még 1960. tavaszán összejöfi egy régi ismerősével. Szó esik er- ről-arról, végül Irén rátér a tárgyra: — Ha valaki uzsorakamatra pénzt kölcsönöz nekem és én nem adom azt vissza, akkor az illető ezért bíróság elé ál­líthat-e engem? — Nem, uzsorakamatra ki­adott pénz visszakövetelése nem foganatosítható a bíró­ság előtt, — hangzott a vá­Próbasütés Sellyén • ^écsi Építő és Tatarozó Vállalat, Pécs, Tímár ü. 21. szám ÉPÜLETLAKATOST és ^-Hómunkásokat lécsf munkahelyre fel­veszünk. Erdő-közelségben tiszta levegőjű kör­nyezetben áll egy modern vonalú, ter­rakotta színű épü­let. A beruházó Me­gyei Tanács szak­emberei jól válasz­tották ki a helyet, amikor ide építették Sellyén, a község szé lére az új, korszerű sütőüzemet. Ezekben a napokban próba­sütést végeznek és érthető, hogy a szak­emberek alapos gond dal vizsgálják a két olajfűtésű és ma­gyar gyártmányú „Cimbora”-kemence működését. Az emberek — ál­mosak. Két nap óta alig aludtak valamit, mert a „próbasütés” éjjel-nappal folyik. Az Élelmiszeripari Minisztérium Sütő­ipari Igazgatósága le küldte Krupa Anna technikus-lányt né­hány napra, aki a kenyér minőségét vizsgálja. A fiatal, bájos arcú lány ép­pen most „fürdött ki” az éjszakai mű­szak leteltével. — Tegnap éjjel még kifogásolható volt a kenyér. De a mai sütés már eredményesebb... Egy hosszú aszta­lon mutatnak né­hány „selejt-ken.ve- ret”. Akad közöttük, lapos és keletien is, de egészen barnára — majdnem feketére sült — kenyeret is találunk. Dinnyés Péter műszaki ve­zető azt mondja, — hogy a kemencék ' jobboldala „erő­sebb’’ — vagyis for­róbb és ezért ég meg néhány kenyér. — Ezen egyszerű­en segíthetünk: jö­vő hét elején úgy is leállunk két napra és akkor a kemencék jobboldalára bete­szünk néhány az­beszt-lemezt . ; . — magyarázza Tabaj- di La/os szerelő, aki a kemencéket gyártó vállalat — a Buda­pesti Gép- és Ra­diátorgyártó üzem — kiküldöttje. Elmondja, hogy a két kemence napi 40 mázsa kenyeret süt. Ehhez 200 liter olajat égetnek el a két olasz gyártmányú kis befúvó készü- , lékikel. — Mennyi idő alatt sül meg a kenyér? — A kemence hő­foka 260—280 • fok. Ezt a hőmérsékletet — némi kis megen­gedett ingadozással — a műszerek auto­matikusan tartják. Különben harminc- nyolc perc kell ah­hoz, hogy a kenye­rek átsüljenek — mondja a szerelő. — Hány ilyen Cimbora-kemence működik a'z ország­ban? — Körülbelül öt­ven-hatvan. Nagyon jó konstrukció, az üzemek még nem jeleztek semmi ki­fogást, .....k_____„_____ Bi sóhoff Imire, a Megyei Tanács ipari osztályának munka­társa elmondja, hogy az üzem három és félmillió forintos költséggel épült, meg. illetve ebben bent foglaltatik a gé­pek ára is. Tavaly itt Sellyén leégett a régi, elavult sütöde és meglehetősen ne­hézkes volt a község és a környező fal­vak kenyérellátása. Ez a napi negyven mázsa már fedezi a szükségleteket. A próbasütés alatt „gyártott” kenyerek — leszámítva néhány „selejtcipót” (próba- üzemeltetésnél ez elkerülhetetlen) — már kikerültek a bol tokba árusításra. A vásárlók nagyon elé­gedettek a kenyér minőségével, ami nem is csoda, mert valóban jó ízű, szép, flormás kenyerek ke­rülnek ki az új üzemből. A pékek dicsérik a Sopiana gépgyár gyártmányát is, a dagasztógépet. Az­tán van itt még né­hány korszerű gép: például a vízkeverő, amelynek az a ren­deltetése, hogy a tész ta elkészítéséhez szükséges möleg víz 28—32 Celsius fokos hőtartamát folyama­tosan biztosítsa. Ez fontos dolog, mert a jól kevert és meg­felelő hőmérsékletű víz kedvezően befő-; lyásolja a kenyér mi­nőségét A sóoldó­gép feloldja és tisz­títja a tésztához ada­golt sót. Ez a ké­szülék egyenletes mennyiségben, felol­dott állapotban jut­tatja a sót a ke­nyérbe. Sódarabok, zsák-fonal szálak és egyéb idegen anyag így egyálta­lán nem kerülhet be­le a tésztába. Szóval, okos kis gépek ezek, csak egy baj van: sem a vízkeverő, sem a só­oldó nem működik. A két gépet két hónappal ezelőtt szál lította le a Budapes­ti Élelmiszeripari Gépgyár. Szerelőiket azonban azóta sem küldtek, hogy a be­kötést elvégezzék, — így a gépek — ki­használatlanul — áll­nak a fái mellett. Ez a gyártó cég ha­nyagsága. Rendelke­zés van arra, hogy az újon an beállított gépeket azonnal üze­meltetni kell. mert a gépből csak akkor van haszon, ha dol­goznak véle. Ez ter­mészetes és egysze­rű. Csak éppen az Élelmiszeripari Gép­gyárban nem tudnák ezt?. A sellyei példa is­mét azt bizonyítja, hogy egy-egy szerv mulasztása miatt nem képesek telies kapacitással megin­dítani egy új üzemet. IVR ,vá Ez eddig rendben. Most gye­rünk a hirdetésfelvevő irodá­ba! — Tessék betenni egy hir­detést, hogy pénzkölcsönért magas tiszteletdíjat fizetek. Mert ugye az üzlethez pro­paganda keli Irén, vagyis B. A.-né nem is sajnálta rá a pénzt, közel 600 forintot ki­adott ezen a módon reklámra. 8 A LEGYEK csapatostól jöttek a lépre- Egymás után ajánlották fel a „segítségü­ket”, már mért ne húzzák ki a bajból a „szegény rászorul­tat”. Persze, a magas tiszte­letdíj ... S Irént úgy „levág­ták” 6—10 százalékos kamat­tal, mint a pinty. ■*- Helyes! — gondolta Irén és folytatta a boltot. — Víkendházat építünk Harkányban, ahhoz kéne a pénz! Jó befektetés, mert ki lehet adni nyaralónak! — kezdte a „sóderhintést” N. J.- nének, s máris bepottyant hat darab ezres. Ugyanis sikerült négyezer forintot szerezni Sz. L.-nétől is. De arra is akadt példa, hogy egyszerre tízezer forintos kölcsönt vett fel a víkendház-üzletre, amiből ter­mészetesen egy szó sem volt igaz. S minden alkalommal hagyta magát megvágni 10 százalékos és hasonlóan ma­gas kamattal- Később tovább szülte az ötleteket, s doktori címmel mutatkozott be nem egy lakásban. Másutt így nyi­latkozott: — A férjem a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, ha szükséges, soron kívül elintézem a gáz­palack és a parketta beszer­zését! Természetesen kifize­tem a magas kamatot a köl­csönért! — s nyomták a ke­zébe az ezreseket. De a változatosság kedvéért mérnökfeleség is volt Irén, akinek férjét „pártérdekből” Komlóra helyezték, s kell a pénz a rendkívüli kiadásokra. Közben méltó társa is akadt K. J.-né személyében, aki ha­sonlóan szerette az ezreseket, és készségesen segített az el- ismervények alá hamisítani Irén férjének nevét, termé­szetesen doktori titulussal. S Irén lakása napról-napra csi­nosabb lett. Kicserélte mind­két szobája bútorát, csillárt, szőnyegeket, villanymeghaj­tású varrógépet, képieket és ki tudná hány féle lakberende­zési tárgyat vásárolt A kama­tokat néha rendszeresen ki is fizette — nyugtatni kellett a tulajt, — de a tőkéből csak a legritkább esetben törlesztett. S mikor aztán K. J.-nével kö­zösen már közel százezer fo­rintot szedtek össze, nos, ak­kor jött a vezércsere. — Irén elindult feljelenteni a hitele­zőit: — Én már nem bírom to­vább, most már legyen vége az uzsorának! A BÍRÓSÁGON pörsze to- ígabb sgórta volna a „sódert”, hogy ő a szegény áldozat, így meg úgy, ennyit adott vissza, meg annyit. A háromnapios tárgyalás iratanyaga csak úgy hemzseg a számoktól, kaptam ennyit, adtam annyit, — egy kész dzsungel; A pécsi járásbíróság előtt azonban mit sem használt a mesterséges zűrzavar és por­hintés. Kiderült, hogy ezt a technikát nem Irén találta fel, a bíróság ismeri az ilyen módszereket. Peregtek a kér­dések és végül mégis fény de­rült a „dzsungelre”. A vádlot­tak padjára került két asz- szony és két férfi, sót nem­csak uzsora, hanem ketten közülük a hamistanúzásra va­ló rábírás vádjával is. Ez utóbbit persze már a félelem Okozta a nyomozók megjele­nése után. Az megintcsak az érem másik oldalához tarto­zik, hogy B. A.-né általában saját maga beszélte rá a pénz tulajdonosokat, hogy uzsora­kamatot kérjen. Hiszen így akarta bűnözőkké tenni őket, akiket majd nem véd meg vele szemben a bíróság. Férfiak is Inén áldozatául estek. K. B., egy fiatal hen­tessegéd például így vallott a bíróság előtt: — Nekem nagyon tetszett ez az asszony és „kamert’, akartam nála elérni! A karrier aztán a vádlottak padján végződött, bár K. Bí valószínűleg nem ebből a cél­ból adott neki tízezer forintot. S HOGY Justitia istenasz- szony előtt, vagyis a bírósá­gon mi lesz az ügy végső ki­fejlődése, az a tanulsághoz talán most nem is fontos. Tény, hogy a kölcsönadott összeg végleg elveszett a hi­telezők számára, hiszen az jog szerint ilyenkor az állam­kasszát illeti meg. S ha nem buktatta volna le őket Irén? — Nos, akkor sem tudta vol­na visszafizetni a százezer forintot, sem ő, sem K. J.-né, talán még húsz év múlva sem. Ha egyáltalán * akarta volna! I (Földessy) Baleset a Sorgyár előtt Szerdán este ismét gyalo­gos figyelmetlensége okozott közlekedési balesetet. Ignácz Denesné Gilvánfa Varga-tele­pi lakos és 14 éves fia Dé­nes a Sörgyárral szemben körültekintés nélkül az út kö­zepére lépett, és az El 99—93 forgalmi rendszámú Csepel motorkerékpár elütötte őket. Ignácznét a mentők lábtörés­sel az I. számú sebészeti kli­nikára szállították. Fia ki­sebb horzsolásokkal és zúzódá- sokkal a gyermekklinikára került. A balesetért kizárólag a figyelmetlen gyalogos fete- lös.

Next

/
Thumbnails
Contents