Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

1963. SZEPTEMBER 6 RIAPLÖ 3 Harmonikus együttműködés !Tanévnyitás előtt: Nyolcszáz hallgató kezdi meg tanulmányait az Esti Egyetemen „Harmincötezer pár kesz­tyű bélésre vár” címmel jú­lius 12-i számunkban foglal­koztunk a Pécsi Kesztyűgyár export lemaradásának körül­ményeivel. Amint kiderült, a Kesztyűgyár azért nem tud­ta teljesíteni féléves export­tervét, mert a Győri Kötött­kesztyűgyár nem szállította határidőre a béléseket. Bírálatunkat valószínű nem olvasták a győri üzemben és így hiába vártunk arra, hogy válaszoljanak. Ezért a Győr megyei lapnál dolgozó kol­légánkat kértük meg, hogy keresse fel a gyár vezetősé­gét s kérdezze meg, mire számíthat a jövőben a Pécsi Kesztyűgyár. Unger József, a Kölöltkesztyűgyár igazgatója a következő felvi­lágosítást adta: — Tizenhétezer pár színes béléssel maradtunk adósak a pécsieknek. Ennek legfőbb oka az volt, hogy szállítási nehézségekkel küszködtünk, az alapanyag gyakran későn érkezett meg. Hozzájárultak a lemaradáshoz a gyárban előforduló lazaságok is. Nem­csak a pécsieknek tett ígére­tünket nem tartottuk meg, hanem más gyárakkal szem­beni kötelezettségünket sem teljesítettük. — Történt-e valami intéz­kedés a jövőre vonatkozóan? — Mindkét gyár érdeke, hogy ez többé ne forduljon elő. A műszaki és gazdasági vezetés meg is találta ennek ellenszerét. Szocialista szerző­dést kötöttünk, amely részle­tesen szabályozza a két gyár együttműködését. A jövő évi tervet augusztus 25-ig kel­lett elkészíteni. A Pécsi Kesz­tyűgyár már bejelentette igé­nyeit, s mi ennek alapján állítottuk össze, hogy milyen anyagot kérünk a jövő esz­tendőre. Negyedévenként ki- sebb-nagyobb változtatások lehetségesek a mennyiségre és minőségre vonatkozóan, ha a pécsi Kesztyűgyár időben jelenti kívánságait. — Mit vállalt a szocialista szerződésben a Pécsi Kesztyű gyár? — Kötelezték magukat a pécsiek arra, hogy minden negyedév előtt kilencven nap­pal jelzik, milyen összetételű anyagból kérik a bélést. Négy ven nappal előbb a’ férfi és női kesztyűk számarányát és harminc nappal előbb pedig azt, hogy milyen nagyságra van szükségük. — S mit tettek a lazasá­gok felszámolása érdekében? — Egyik a munka jobb megszervezése, másik pedig a várható igény alapján szük­séges törzskészlet biztosítása. Ez tartalék olyan esetre, ha valamilyen oknál fogva szál­lítási nehézségekbe ütközünk. A tartozást augusztus közepé­re kiegyenlítettük, a harma­dik negyedévre szóló szállítá­sunkat pedig határidő előtt két héttel, vagyis szeptember 15-ig elkészítjük. Tehát jelenleg így áll a helyz^1 Győrben, s most hallgassuk meg a pécsieket is! — Valóban behozta a le­maradást a kötöttkesztyűgyár, így .aztán a harmadik negyed évben van munkánk bőven. Nekünk is teljesíteni kell a tervet, de a lemaradást is be kell hozni. S kénytelenek vol­tunk 21 000 forint késedelmi kamattal terhelni a győri üze­met. Mi a rendelésünket min­dig időben elküldjük, és na­gyon örülünk, hogy a győriek ilyen megértőek. Mert el kell mondani, hogy évtizedekig jó volt a kapcsolatunk, csak az idei év kezdődött szerencsét­lenül. — A szocialista szerződés­kötéssel kapcsolatban mi a véleményük? — Nagyon jónak tartjuk. Már most dolgozunk a jövő évi terveken. Előreláthatóan több megrendelésünk lesz, mint idén. S talán a jó együtt működésre soha nem volt annyira szükség, mint nap­jainkban, amikor tervszá­maink egyre növekednek. S jövőre szeretnénk elkerülni a vitákat, s főleg a kötbért, mert ez a győri elvtársaknak sem kívánatos. Huszonegyezer forint kése­delmi kötbér, s ha ehhez még a kárigény is hozzájön, ki tudja mennyivel növek­szik. Ez nem hiányzik a Kö­töttkesztyűgyár dolgozóinak, vezetőinek. Most mindkét üzem bizakodik. S ha a szer­ződést egyaránt betartják, ta­lán nem is lesz többé ilyen sok vita a két üzem kö­zött, mint az elmúlt félévben volt. De más kooperáló üze­mek között sem lenne haszon tálán . hasonló szerződéseket kötni. Itt van például a Bőripari Vállalat 4-es üzeme, a Bőr­díszműgyár. Augusztus 31-ig 10 000 négyzetméter sertésbőr­rel maradt adós, ami egyenlő 40 000 pár kesztyű anyagá­val. Akadályközlést ők sem jeleztek, csupán utólag közöl­ték, hogy a rendkívüli meleg időjárás miatt nem tudtak megfelelő bőröket feldolgozni. Tény az, hogy a bőrellátás­ban mindig gondot okozott a nyár, de ahogy a győriek vál­lalják. hogy a jövőben meg­felelő mennyiségű tartalékot biztosítanak, úgy a bőrgyá­raknak is hasonlóan kellene a nehéz hónapokat „átvé­szelni”. Jó lenne, ha a Budapesti Díszműbőrgyárral is szocialis­ta szerződést kötne a Kesztyű gyár. De ezeknek a szerződé­seknek ne csak a nevük le­gyen szocialista, hanem a hozzáállás, az intézkedések is a szocialista együttműködés talajából fakadjanak. Vagy fordítsuk meg a kérdést, nem lehetne szocialistává tenni az együttműködést minden kü­lönösebb ceremónia vagy szer­ződéskötés nélkül is? Nem a papírokon, a szépen megfo­galmazott mondatokon áll vagy bukik a termelés, ha­nem a gazdasági vezetés, s a dolgozók mindennapi tevé­kenységén. Mert nincs olyan írott szó, amely a jól szerve­zett munkával felvehetné a versenyt. S egyszer már fel kellene számolni az üzemek között folyó jelenlegi „ki'mit tud” vetélkedőt. Nem az a kérdés, hogy ki termel töb­bet és jobbat, hanem az. hogy ki mit tud mentségére felhoz­ni, ha a kötelezettségének nem tett eleget. Ennek a „szellemi” vetélkedőnek sem­mi értelme sincs. (Gárdonyi B. Tamás— Csépányi Katalin) A jövő héten kezdődik meg a tanítás a Baranya megyei pártbizottság Marxizmus— leninizmus Esti egyetemén. A tanévnyitás előtt dr. Tóth József elvtárstól, az egyetem igazgatójától érdeklődtünk az új tanév előkészületeiről. — Hány hallgató kezdi meg a jövő héten tanulmá­nyait az egyetemen? — Először is azt szeretném elmondani, hogy a jövő hé­ten kezdődő tanév egyete­münk tizedik évfolyama lesz. így hát egy kicsit jubileumi tanévet kezdünk meg. Jelen­tős ez az év azért is a mi számunkra, mert szinte „nagy üzemmé” fejlődött egyete­münk az eltelt 10 esztendő alatt. A különböző tanfo- lyamainkon mintegy 800 hall­gató kezdi meg a tanulást. Több mint 400 új hallgatót vettünk fel a hároméves és a szakosított tanfolyamokra. Az értelmiségi dolgozók kö­rében örvendetesen nagy az érdeklődés az egyetem iránt. Megszerették, becsülik ezt az Záróünnepség a pécsi Székesegyház tatarozásának befejezése alkalmából Hetven évvel ez- rőt már korábban alatt végeznek, és előtt fejeződött be elkészítettek, hat ezzel befejeződik a a pécsi Székesegy-- szobor pedig most pécsi Székesegyház ház átalakítása és készült el, a na- tatarozása, tatarozása. Akkor pókban szállítják .. . _ 1882-től 1891-ig tar- Pécsre és 10-én kéz Ebbo1 az alkalom tott az átalakítás, dik meg elhelyezd- bői szeptember 12- A mostani tatarozás süket a Székesegy- én este fél 6 óra­tavaly június 12-én házon. Kedden kor záróünnepséget kezdődött és 1,7 óriás daru érkezik ____, , . mi llió forintot for- Pécsre, amelyik 15 rendeanek- A Sae_ dítottak erre a cél- méter magasra kesegyházban hang ra. Félmillió forin- emeli majd a ha- versenyt . tartanak, tos költséggel elké- talmos szobrokat, majd a pécsi püs- szítették az apostol A munkával előre- pökség vezetője szobrokat. Hat szob láthatólak két nap záróbeszédet mond. Melyik is a legszebb pálya? Az öregember a rámpának támaszkodva áll, fél szemmel a krumplirakást nézi és ép­pen azt mondja: — A lányom is agronómus lett, de bár ment volna in­kább patikusnak, a fene egye meg ezt a pályát. Simléderes sapkában van, bakancsban, szürke viseltes kabátban, a jobb nadrágszára csipesszel összefogva — jelez­vén, hogy biciklivel szokott járni. Házi Ferencnek hívják, hatvannégy éves és jelenleg a bogdásai termelőszövetkezet agronómusa. Nos, hát miért is egye a fe­ne ezt a pályát? — Nézze, valamikor ez volt a legszebb mesterség, de ma... — Miért? — Ezt a munkát csak úgy érdemes csinálni, ha megy ... szíwel-lélekkel, ha kell éjjel- nappal. Na de nézze meg eze­ket a krumplirakodókat! Néz­£ liiahs alga üt kártevőiét találta meg • egy pécsi szakember Két baranyai szakember — Kenéz Kálmán pécsi és Szé­kely Ferenc szentlőrinci nyug­díjas mezőgazdász — csaknem iiét esztendeje kísérletezik a fonalas alga üzemszerű ter­mesztésével és takarmányo­zásra való felhasználásával. A Hazafias Népfront megbízásá­ból Baranyában és a megyén kívül is állandóan kutatják a tápdús. fehérjékben rendkívül gazdag vízinövény telepeit. Egyikük. Kenéz Kálmán, most a Nógrád megyei Diósjenő és Bánk község határában levő tavakban, valamint egyes du­nai szigetele állóvizeiben meg­találta az alga kártevőit, öt fé­le vizirovart különböztetett meg: színük palaszürke és fe­kete, nagyságuk pedig a gom­bostűfej és a borsószem között váltakozik. Megfigyelése sze­rint a rovarok az alga felső szaporodósejtjeit rágják le és ily módon meggátolják a nö­vény további fejlődését. Kü­lönösen halszegény vizekben szaporodnak el, mivel nincs, ami pusztítsa őket. Szakirodal­munk, amely különben is elég­gé mostohán foglalkozik az al­gával. eddig még nem írta le ezeket a rovarokat. A két ba­ranyai szakember kísérleti programjába beállította tehát i az alga kártevőinek megfigvelé [ sét és az ellenük való védeke- i zést. Kikísérletezik, hogy a Magyarországon jelenleg hasz- : nálatban levő védekezőszerek j közül melyik bizonyul legha- i tásosabbnak e vizirovarok el- ! len. ze meg azt az öreget, amelyik a kocsin áll, hatvannyolc éves, a másik valamivel fiatalabb ott mellette, de sérves, a ci­gány most jött ki a kórházból, az a fehérsapkás meg bányász volt, tele van nyavalyával, szi­likózissal. És ez itt nem vélet­len, akármerre megy, ezt lát­ja. Alig-alig van egy-két fia­tal. Pedig férfiak, fiatalok nél­kül nem megy a mezőgazdasá­gi munka. Bizony ez igaz. Bogdásán nem igen talál az ember fia­talokat, de még középkorúnkat sem nagyon a tsz-ben. Az is hozzátartozik persze az ügy­höz, hogy nem is mutattak fel olyan eredményt, amelyik ott­hon marasztalta volna az em­bereket — azt mondják azért nem, mert kevés volt a fiatal — egyszóval önmagába vissza­térő kör ez és sajnos még elég sok falu problémája Baranyá­ban. Azért persze nemcsak ez volt a hiba! Nagyszerűen kiderült ez akkor, amikor Házi Ferenc idekerült a tsz-be. — Megmondom őszintén, nem jöttem szívesen. Tudtam, hogy ez a bogdásai nem egy hejdejó szövetkezet. Nyugdí­jas voltam, otthon Pécsett van egy kis szőlőm, gyümölcsösöm, gondoltam majd el teszek-ve- szek benne. De annyit beszél­tek, agitáltak, hogy végre rá­álltam. S ha már egyszer itt vagyok — eredményeket aka­rok felmutatni. Azt mondják, amióta Házi Ferenc kézbevette a tsz-t, azó­ta minden jobban megy. Néha ő is úgy érzi, érdemes volt el­vállalni ezt a megbízatást, még akkor is, ha nem minden megy úgy. mintha szeretné.' — Negyven éve foglalkozom mezőgazdasággal. Felsorolja a munkahelyeit, j Széchenyi birtoktól kezdve a I Sátorhelyi Állami Gazdaságig j sok helyet említ. És minden­hova kötődik valamilyen szépí emléke, valamilyen szép ered mény. — A harmincas években én vezettem Pécs város gazdasá­gát. Hétszáz hold föld tarto­zott hozzánk, és mi adtuk a lo­vakat a mentőknek, tűzoltók­nak fertőtlenítőknek, sőt még a sintértelepnek is. Csillog a szeme, mikor a ré­gi „lovairól” beszél. Mikor negyven mázsás létrát kapott a tűzoltóság, s az akkori pa­rancsnok olyan lovakat kért tőle, amelyek a Séta téri emel­kedőn is fölhúzzák ezt a mo­numentális alkotmányt. — Két hétig voltam az Al­földön lovat nézni. Két olyan nagy nóniuszt hoztam, hogy trappban vitték föl a létrát a Székesegyházi g. Sokat mesél a régi időkről, jóról is, rosszról is. Jókedvű­en. S akkor sem veszti el a jókedvét, mikor újra a tszre terelődik a szó. — Van itt lehetőség — mondja. Elmeséli, hogyan cserélte ki az állatállományt. Leadott két­száz hízót, hatvan hízómarhát. Sok pénzt hozott. Volt olyan is a tavalyi zárszámadáskor, alá csak készpénzben 6—7 ezer forintot kapott. Ez pedig nagy szó Bogdásán, hiszen a korábbi években egyetlen fil­lért sem kaptak! A mostani tervek is szépek, lassan-lassan talán jutnak va­lamire. Igaz a krumplit még nem lehet egységért szedetni. — Gyorsan föl kellett sze­detnem, nem csinálhattam mást, huszonöt forintot adunk a fölszedett, kiválogatott krumpli mázsájáért. Így aztán mindjárt van munkaerő — mert van benne pénz. Ügy látszik Házi Ferenc ma sem tudja nem szeretni a mes­terségét. és ez szerencsére a bogdásai tsz gazdálkodásán is meglátszik. Remélem, mire legközelebb találkozunk azzal fogad majd. hogy ma is ez a pálya a legszebb a világon. (LE) oktatási formát! Sajnos, a keretek nem teszik lehetővé, hogy minden jelentkezőt fel­vegyünk. Ez évben is mint­egy háromszáz jelentkezőt kellett elutasítanunk! Uj hallgatóink között sok moz­galmi vezető, állami és gaz­dasági vezető, pedagógus, or­vos és műszaki szakkáder ta­lálható, akiknek napi munká­jához sok segítséget ad az egyetem elvégzése. — Hogyan váltak be a szakosított tanfolyamok? — Sok olyan hallgatónk volt az évek során, akik az egyetem hároméves tanfolya­mának elvégzése után felve­tették, hogy egy-egy tudomá­nyos területtel szeretnének közelebbről megismerkedni, abban államilag elismert dip­lomát szerezni. Különösen a pártpropagainda terén dolgo­zók részéről merült fel ez az igény. Ez késztetett bennün­ket arra, hogv megindítsuk a szakosított tanfolyamokat. Az elmúlt évben kétéves filozó­fiai, politikai gazdaságiam, üzemgazdaságtani, magyar és nemzetközi munkásmozgalmi szakosított tanfolyamot in­dítottunk be száz résztvevő­vel. A tanfolyamok első év­folyama sikeresen zárult! Ez évben megszerveztük ismét az első évfolyamokat, melyek­re százhúsz jelentkezőt vet­tünk fel. A tanfolyamok hall­gatói két év után a szakuknak megfelelően államvizsgát te­hetnek és marxista oktatói képesítést nyernek. Termé­szetesen a hároméves tan­folyamok mellett, a szakosí­tók komoly megterhelést je; lentemek az egyetem oktató karának. Ezt is sikerült meg­oldanunk. Jelenleg 50 tanár­ral dolgozunk, közöttük kandidátusi és aspiránsa fo­kozattal rendelkezők is talál­hatók. Tanári karunk össze­tétele biztosíték a magas el­méleti színvonalra. — Hol működitek az egyetem kihelyezett osztá­lyai? — Már az elmúlt évben Komlón három osztállyal, Mo­hácson és Siklóson két osz- táHyal indult meg az egyetem kihelyezett tagozata. Az idén új tagozat indul Szigetváron is két osztállyal. A kihelye­zett osztályoknak több szerrf- pontból is nagy jelentősége van. Egyrészt megoldottuk a nem pécsi jelentkezők okta­tását, akik eddig el voltak zárva az egyetemen való ta­nulás lehetőségétől. Más­részt a járások elméleti és politikai légkörére nagy ha­tást gyakorolnak a kihelyezett osztályok azzal, hogy növek­szik a marxista—leninista is­meretekkel rendelkező, művelt emberek száma. Ezekre a já­rási pártbizottságok is az el­méleti és propaganda munká­ban jobban számíthatnak. — Milyen új módszereket alkalmaznak a most kez­dődő tanévben az egyete­men? — A legfontosabb újítás, hogy a hallgatókat új tan­könyvekkel látjuk el mind­három évfolyamon. Ezek a je­lenlegi helyzetet, az aktuális elméleti és politikai kérdése­ket figyelembevéve készültek el. Újdonság az is, hogy ez év ben minden hallgató rendel­kezésére bocsátunk egy olvasó könyvet is, melyben minden kötelező irodalmat megtalál­hatnak. Kapnak ezen kívül útmutatót is, irodalomjegyzé­kek és programok feltünteté­sével. Fő törekvésünk az, hogy az alapvető elméleti té­telek megtanításán túl messze menően biztosítsuk az aktuá­lis politikai és elméleti kér­dések megtárgyalását az ok­tatás során, hogy hallgatóink minél több segítséget kapja­nak mindennapi munkájuk­hoz. Reméljük, hogy jubileu­mi évfolyamunkat sikeresen fogjuk befejezni nagy számú hallgatóink szorgalmas tanul­mányi munkájával. — Mitzki — Objektív szemle Vajon mit szól a munka- védelmi előadó? Kötény és kesztyű nélkül működtetni a légkaí apacsot?! A város szinte minden ré­szében találkozunk hasonló képpel: építési törmelék na­pokig, sőt hetekig hever az utcákon. A Sallaj utcában a tatarozás maradványai, kö­zönséges szemét a járdát le­pi el és akadályozza a for­galmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents