Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-05 / 207. szám
f963. SZEPTEMBER 5. niAPLó 5 Szót lehet velük érteni A Mohácsi Gépgyárban Wiszmann János elvtárssal, az üzem párttitkárával beszélgettünk termelésről, az üzem problémáiról. Szó került többek között a mezőgazdasági munkáról is. Polemizáltunk s ennek kapcsán egy mondat megütötte a fülemet. A mi üzemünkben is jónéhányan vannak olyanok, akik értenek a földhöz, hogy úgymondjam mezőgazdasági szakemberek ... Mit gondol, miért itt s miért nem szaképzettsé- günknek megfelelő helyen dolgoznak? — mondotta a párttitkár. Nos, járjunk utána! KÖNYVELŐ VOLTAM TSZ-BEN — Neveket mondjak? — kérdi és asztalának fiókjából névsort vesz elő. — De ne is menjünk messze — teszi hozzá — az elvtársnő, aki itt velem szemben ül, ő is mező- gazdasági technikumot végzett. Itt dolgozik — bérelszámoló. Fiatal, csinos, barnahajú lány. — Igen, 1960-ban végeztem el a mezőgazdasági szakiskolát itt Mohácson. Néhány hónap múlva a járási tanács segítségével a kölkedi tsz-nél kaptam munkát — könyvelő voltam. Munkaegységre dolgoztam. Tudja mit fizetett akkor a tsz 1 munkaegységre? Alig 12 forintot. Nem kerestem többet egy hónapban mint 500 forintot Ebből fizettem az albérletet, a kosztot... másra nem jutott. A szüleim segítettek, ha pénzzavarom volt. Az elvtárs meddig dol- d>. a ilyen helyen? Kilenc hónapig voltam ott. Aztán eljöttem. Itt a gyárban megkerestem a havi 1200 forintot. Tessék választani! így volt, ahogy elmondta. Abban az időben a kölkedi tsz valóban nagyon keveset tudott fizetni. Az, hogy egy fiat&l lány dolgozik és még otthonról kérjen segítséget... Igazat kell adni neki, más munkahelyet keresett. — Itt megtalálom a számításomat és férjhez megyek, a vőlegényem a bútorgyárban dolgozik. Nem valószínű, hogy itthagyom a várost. Egyelőre nincs szándékomban falura menni. Ez ellen nincs apelláta — egyet kell vele érteni. Hanem abban már korántsem lehet megnyugodni, hogy jónéhányan dolgoznak itt olyanok, akiket semmi sem köt a városhoz, sőt... gépállomáson DOLGOZTAM De hagyjuk őket beszélni. Kutasi Géza — mezőgazdasági akadémiát végzett — az öntöde melletti „tisztítóban” dolgozik, segédmunkás. — Gödöllőn végeztem a mezőgazdasáki akadémiát 1953-ban. Iskola után a palo- tabozsoki gépállomáson dolgoztam, később a mohácsi földművesszövetkezetben. Szerettem a mezőgazdasági munkát és szeretem most is. Hosz- szú sor azt elmondani, hogyan kerültem ide. Evekkel ezelőtt beszélgettek velem: nem lenne-e kedvem a mezőgazdaságban dolgozni? De igen — mondtam. — szereznek helyet. Azóta senki sem jött hozzám. Mezőgazdasági akadémiát végzett — segédmunkás. Bárból jár be nap mint nap. — Nem dolgozna szívesen a szakmájában? — De igen. A gépeket különösen szeretem. Ha olyan megfelelő helyet tudnának szerezni, ahol mezőgazdasági gépekkel foglalkozhatnék, szívesen mennék... Míg beszélgetünk, egy 50 év körüli férfi megy el mellettünk. — A Czakó bácsi, ő ha jól tudom tsz-elnök volt. Most raktáros — mondja Kutasi Géza. EGY TIZENEGYEZER HOLDAS GAZDASÄG IGAZGATÓJA Tsz-elnök volt, ■ nőst itt raktáros? — Igen kérem, raktáros vagyok — mondja Czakó Imre. Néhány percnyi beszélgetés után kiderül: mezőgazdasági akadémiát végzett Gödöllőn. Uj-Mohácson lakik, ott épített egy kis házat. Egész életét a földön töltötte — úgy ismeri a mezőgazdasági munkát, mint a tenyerét. Volt tsz- elnök, 11 000 holdas állami gazdaság igazgatója, főagronó- mus. S most itt az udvaron rakosgatja az öntvényeket, számolgatja, nem hiányzik-e belőlük. — Elvégzem és kérem ezt a munkát is rendesen, pontosan. De higyje el, jobban szeretnék a földön dolgozni, örök életemben a földből éltem. Most, 55 éves koromra — szakadtam el tőle. Ha hívnának — azonnal mennék. Két éve itt dolgozok a gyárban — még nem kérdezték meg: mi a problémája, Czakó elvtárs? Tsz-elnök volt Mohácsszigeten. Évekkel ezelőtt egy magánjellegű ügy miatt leváltották. Mint mondja, ügyét azóta sem vizsgálták ki alaposan. Ha bűnös — büntessék meg, de ne száműzzék a földről! — Érzem és magam olyan erőben, hogy hasznomat tudnák venni a tsz-ben — mondja —. De úgy látszik van ott elég hozzáértő ... Arról beszélünk, hogy kevés még mindig a mezőgazdaságban a szakember. Hát nézzünk egy kicsit körül üzemekben, hivatalokban, intézményekben és beszélgessünk el azokkal, akik mezőgazdasági iskolát végeztek, csak valahogy úgy alakult a sorsunk, hogy másutt dolgoznak. Szívesen vállalnának ők szak- képzettségüknek megfelelő munkát — ha hívnák őket. Szót kell — és lehet — velük érteni. A földhöz értő sok szakembert nyerhetnénk ezzel. Garay Ferenc Bővítik a fürdőt Mohácson Az egykori török fürdő helyén a Duna-part közelében építették Mohács lakói társadalmi munkával a Tisztasági fürdőt, amely a múlt évben készült el. Naponta száz személy fürödhetik a 11 kádban. Már az első időben tapasztalták, hogy a fürdő kicsinynek bizonyul és szükség van bővítésére. Az udvarban lehetőség nyílik arra, hogy egy fürdőmedencét építsenek, — amely egyben a sportolási igé nyékét is kielégítheti majd. Ezen kívül gyógyiszappakoló részleget és elektro terápiát kívánnak létesíteni a mohácsi Tisztasági fürdő mellett. Tervezik, hogy a fürdő területén mélyfúrási kutat létesítenek, mert remény van arra, hogy melegvízre bukkannak, ami biztosítaná a fürdő és a medence rendszeres ellátását. Ugyanis Mohácstól keletre — a' Duna másik oldalán — mintegy 16 kilométeres távolságban már működik egy 350 méter mély bővizű ártézikút. A mohácsi Tisztasági fürdő területe pedig ennek a melegvíznyerő helynek a törési vonalában fekszik. Szabálytalanul közlekedők Olvasótermet avat a Megyei Könyvtár Szeptember 10-én délelőtt 11 órakor megnyílik a Megyei Könyvtár olvasótér me, a könyvtár Geister Eta utcai épületének első emeletén. A 24 férőhelyes olvasóterembe főként tudományos szakkömy veket, lexikonokat, enciklopédiákat és más, a természettudományos és humán műveltségű tá jékozódást biztosító olvasóanyagot helyeznek el. Az irodalombarátokat néhány kötet híján, csaknem teljes Ngugat-soroeat. a képzőművészet ked velőit pedig ritka értékű reprodukciós gyűjtemények várják.. Az olvasóterem látogatói minden olyan könyvet vagy folyóiratot olvasásra kölcsönözhetnek, amelyet a Megyei Könyvtár katalógusa tartalmaz. Kívánságukra az olvasóterembe szállítják. Az olvasóterem látogatására a Megyei Könyvtár min dán beiratkozott olvasója jogosult. A teremhasználat tehát gyakorlatilag díjtalan. Az új létesítmény minden hét kedden délelőtt 11 órától este 7 óráig, minden hét szerdán és pénteken Etedig délután 1 órától este 7 óráig tart nyitva. A MOTORALLOMASON Majláth utca. A kapu alatt az út sáros, feláztatta az eső, szétnyomták a nehéz teherautók kerekei. Itt van az MHS pécsi motorállomása. Motort keveset látok, annál inkább teherautókat, személygépkocsikat. „Tanuló-vezető” felirat a kocsik tetején. Az udvarban felnyitott motorházzal tehergépkocsik állnak. Körülöttük fiatal emberek szerelnek, javítgatják a kocsikat. Ilyen sokan dolgoznak itt? A PÉCSI RADIO 1963. szept. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok .. • összeállítás. Juhászdalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben . . . Lehár Ferenc: Arany, ezüst keringő. És még egy lakástörténét. Szórakoztató dallamok. 13.00: Zenéről zenére. Közben: 1. Köznapi történet, 2. Akik miatt rossz a hírünk a nagyvilágban. 3. Vidám gondolatok az öregségről. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: vasvárt Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. XI. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadta a Dunántúli Naplő Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. n Telelőn: • 15-32, 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. ni sv Terjeszti a Magyar Posta, fcaazethető a helyi postahivru ■ > ” náí és kézbesítőknél, •befizetési díj 1 hónapra IS Indexszám: 25.051 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Népszerű operakórusok. 19.45: Négyszemközt. .. Beszélgetés a Baranya megyei NEB elnökével, dr. Bedő Pálnéval. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: Liliom (este fél 8 órakor) Szigetváron. — A nadrág (8 órakor) Rózsafán. MOZI: Park: Kéz kezet mos (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Kéz kezet mos (5, 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Mandrin kapitány (4, fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú) Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 4-es sporthíradó, Amit adtál: az Élet, 1963. július 27., Nemzetközi vásár Budapesten, Nyár a Velencei tavon. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Senki nem tud semmit (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Mandrin kapitány (5 és fél 8 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Mr. Hobbs szabadságra megy (5 és 7 órákor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Válságos órák (7 órakor). Kossuth (Mohács): Bírósági ügy (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Egy szélhámos val’omásal (8 órakor). Táncsics (Siklós): Szélvihar (fél 8 órakor, szélesvásznú). — Ne higgye, hogy mind itt dolgoznak a motorállomáson — mondja Schott Máté gépkocsi előadó. — Valamelyik jánművezetői tanfolyam hallgató, Ezek például — mutat az egyik csoportra — a mohácsi tanfolyamunkon tanulják a tehergépkocsi-vezetést. A mű helygyakorlatokon úgy vesznek részt, hogy itt dolgoznak a kocsik javításán. A többi tanfolyam hallgatói úgyszintén. Nekünk csak egy szerelőnk van és az nem győzi a munkát. A motorállomás hét tehergépkocsit, egy propaganda-kocsit, három személygépkocsit és két GAZ-kocsit üzemeltet. Ezen kívül mintegy 50 motorkerékpárunk is van. A fiatalok szeretik a motort, éppen ezért nagy az érdeklődés a gépjárművezetés iránt. Egy évben 280-an tanulják meg a teher- és személyautó vezetését, 200 fő csak a személygépkocsi vezetésével ismerkedik meg és 400 fiatal sajátítja el a motorvezetést. Közben a KRESZ ismereteket, motorszerkezetekben való jártasságot, vezetési gyakorlatot is szereznek. — A sporton és a szórakozáson túl is nagy jelentősége van a motorállomás kiképző munkájának — tájékoztat Schott elvtárs. — A sorköteles fiatalok előképzése fontos, mert a néphadseregnek a mai korszerű technikai felszerelés mellett sok gépkocsivezetőre van szüksége. Ezek a fiatalok bevonulásuk után azonnal gépkocsira ültethetők. Katona idejük alatt vezetői gyakorlatra tesznek szert, így a leszerelésük után a vállalatok szívesen felveszik őket gépkocsivezetésre. Akik falun élnek, azok a tanfolyam elvégzése után kiváló traktorvezetők lesznek. Ez tehát a motorállomás munkájának jelentősége, rövi- ,dsn összefoglalva. Mégis egy kicsit elszomorító volt, amikor azután közelebbről betekintettünk az itteni életbe. A gépkocsikat az időjárástól függetlenül a szabadban tárolják. Ez nem használ az állapotuknak. Az üzemanyag- raktár a telep végén a fal mentén kapott helyet, le nem zárható, tűzveszélyes körülmények között. Közvetlenül mellette éppen a napokban lökték le a kerítés egy részét ismeretlen tettesek, akik bemásztak a telepre és onnan több értékes tárgyat elloptak. Nem lehet biztonságosan védekezni a tolvajok ellen! A raktárokról. Az egyikben megrepedt a mennyezet, szabálytalanul szerelték fel a villanyvezetéket, mely így tűzveszélyes. Ráadásul még egy kályhacső is húzódik a fal mentén, mely fűtés esetén veszélyezteti a raktár épségét. A másik raktárban két vastag deszka és léc óvja a leszakadástól a mennyezetet. Elszomorító állapotok! De mi a megoldás? — Az illetékes szervek előtt ismeretes az állomás nehéz helyzete. ígéretet kaptunk, hogy megkapjuk az AFORT volt telephelyét a Megyeri útnál. Itt azonban sok mindent át kell még alakítani, hogy alkalmas legyen motorállomásnak. Jó lenne az átadást meggyorsítani, mert ilyen körülmények között nehéz dolgozni — adja meg a választ Schott elvtárs. Ez így igaz. Mind több szó esik a honvédelmi nevelés fontosságáról, az eredmények és a számok arról tesznek bizonyságot, hogy a motorállomás hasznos, jó, fontos munkát végez — megérdemlik, hogy többet törődjenek velük, minél előbb megfelelő körülményeket teremtsenek a munkájukhoz. e* Müzli- — A legrövidebb úton átvágni az út egyik oldaláról a másikra egyszerű, de korántsem biztonságos, — főleg a forgalmas útvonalakon. A gyalogosok nem tartják tiszteletben a közlekedési szabályokat, az esetleges balesetért a szabályosan közlekedő gépjárművezetőket okolják. A kislánynak sietős a dolga, az úttesten könnyebb kivárni a szabad utat, persze a kislány fegyelmezetten a járda szélén is várakozhatott volna, ügy biztonságosabb! Tolvajok a kabinban A sorrend igazán logikus és feil nőtt gondolkodásra vall: Lopj el néhány kabinkulcsot, aztán egy alkalmas pillanatban surranj a fürdő kabinjába és zsebelj pénzt, órát, tárcát, ami a kezed ügyébe akad. S hogy gyanús ne legyen a dolog, lopj mindig újabb és újabb kulcsokat... Pontosain ez történt Harkányban augusztus közepén. Az első panaszok augusztus 11-én érkeztek a fürdőigazgatósághoz. Eltűnnek a kabinkulcsok és kiürülnek a pénztárcák. Egyszer húsz forint, máskor hatszáz ... nem kis pänz. A rendőrségnek segítettek a fürdővállalat dolgozói. Mondják, hogy azokban a napokban — augusztus 22-ig — sokszor nem aludtak. A vendégek miatt is, akiknek az értékeit féltették, meg a tolvajok miatt, akiknek pimaszsága már bosszantotta őket. Fogytak a kabinkulcsok a főbejárat melletti kulcsszóba nagy táblájáról és szaporodtak a pdnászok az irodán. A tíznapos figyelésnek meg jött az eredménye. Azon a napon jelentették a vállalat műszaki vezetőjének, hogy a D kabinoknál sorozatos lopásokról panaszkodnak a Vendégek. A műszaki vezető azdnnal a D kabinokhoz ment és éppen akkor veszekedik az egyik fürdőző két gyerekkel. — Mit kerestetek a kabinom ban? A nagyobbik szemtelenül vállat von: ■— Semmit, csak benéztünk. A műszaki vezető azonban nem hagyja annyiban: — Gyertek csak a stúdióba! — a két gyerek szeppen- ten követi, de utoléri őket a vendég is, akinek a kabinjában rajtacsípték a kis tolvajokat. — Kérem, húsz forintom hiányzik... — mondja és a gyerekek vallanak. A WC ablakában rejtették el. Meg is találták a húszast, de másról nem akarnak tudjni, pedig aznap három lopást is jelentettek a strandon. — Hol vetkőztetek? A két gyerek a fasorra mutat: Ott! Nem volt nekünk kabinunk... Aztán — sok faggatásra — mégis elszólja magát a kisebbik, alig hél esztendős kölyök: A 98-as volt a miénk. A kabinbam előkerülnek a bűnjelek. Két tábla csokoládé a pádon, aztán 980 forint — aznapi bevételük. Szokvány eset, egyszerű kabinlopás, besurranás — lenne, ha nem éppen két gyerekről volna szó. Az egyik alig hét éves, a másik talán kilenc. Már az is elgondolkodtató, hogy egymagukban. naphosszat csavarogtak a strandon — minden felügyeiét nélkül. Aztán akarva akaratlan az ötlik az ember eszébe, hogv ekkora gyerekek, első-második osztályosok, akiknek min csak most nyiladozik az értelmük a furfangosabb dolgokra, hogyan találták ki. na’: úgy maguktól ezt az e"é~: kabinlopási módszert? Vnlrt ki, sőt, valakik, hivatalos A. szemlélődő emberek is feltették a kérdést és keresik 't választ rá: Ki vagy évv"v álltak a gyerekek mögöt* ’ használták fel őket az olcsii pénzszerzésre? Mert, hogy voltak és felnő! tek voltak — ahhoz nem fér semmi kétség.., Gáldonv* I
