Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 205. szám

4 NAPLÓ 1963. SZEPTEMBER 3. 1 fl hét kérdése Mikor less elég sertésünk? Beszélgetés a megyei tanács főállatorvosával 235 <>80 sjertés van jelenleg a megye termelőszövetkezetei­ben. háztáji és egyéni gazda­ságai bail. És ennek a nagy- mennyiségű sertésnek az egész ségére 76 állatorvos vigyáz. A kérdés az: hogyan és milyen­nek látja az állatorvos a me­gye sertésállományát? A kér­désre dr. Láng Miklós, a me­gyei tanács főállatorvosa vá­laszol. — A számok sokat monda­nak. de nem mindent. A ser­téstenyésztésben három kér­dést kell vizsgálni. Ez & kö­vetkező: a sertés gondozás, a takarmányozás és az elhelye­zés'kérdése. Nézzük először az elsőt. Az elmúlt évben igen sok sartésgondozót képeztünk ki. Ma már nincs olyan terme­lőszövetkezet, ahol legalább egy szakképzett gondozó ne lenne. — A gondozás problémája tehát megoldódott. Mit tud mondani a takarmányozás­ról? . — Azt flem mondanám, hogy megoldódott a sertésgon­dozás problémája. Csak azt, hogy lényegesen jobb a hely­zet, mint amilyen néhány év­vel ezelőtt volt A takarmány- kérdést viszont megoldattuk a keveréktakairményokkal. A táppal az állatok megkapják a korukhoz szükséges fehérje és a keményítőérték arányt — A tápnak köszönhető, hogy most •nincs annyi el­hullás? — A tápnak is. De a gondo­zóknak is. Tény, hogy ma már a termelőszövetkezetek kezdik elfelejteni, hogy mi is az a gyomor- és bél gyulladás. De megszűnőben van a paratífusz is, ez a tipikus északafrikai betegség, amit a rossz gondo­zás, a rossz elhelyezés és a * fóssz takarmányozás vált ki. A gondozás jobb, a takarmá­nyozás megoldódott... — Az elhelyezés ist — Az még sajnos nem. Kor­szerű se rtésíi aztató például igán kevés van a megyében. Á szerfá« fia/.tatok átmeneti megoldásként Jók voltak. És nagyon jdk lesznek ezek to­vábbra Is, de csak nyáron. És egy ideig egy kis átalakítással télen is. Két példát mondok arra, hogyan lehet ezeket a szerfásíiaztatókat is jól ki­használni addig, amíg mások nem lesznek. A bólyi termelő- szövetkezetben is ugyanolyan szeríós fiaztató van, mint a mattyiban. Bólyben szép a sertésállomány, a mattyiról nem lehet ugyanezt elmonda­ni. A bólyiak megszüntették a fiaztatóban a huzatot, téglafal­lal vették körül a fiaztatót, ablakokat helyeztek el így al­kalmas késő őszig fiaztatáara is. — Ezek szerint több szer­fás fiaztató nem épül már a megyében? — Nem. Ezentúl csak mo­dern. niinden kívánalomnak megfelelő fiaztatök épülnek a megyében. Jövőre például 1000 kocának biztosítunk ilyen fé­rőhelyet. Jó az. hogy a fiaz- tatóépítés kérdésébe is bele­szólást kaptunk. Minden fiaz­tató csak úgy épülhet fel, ha a tervet a megyei tanács fő- állattenyésztője és főállatorvo­sa előzetesen aláírta. Mi va­Dél-dünántúU Áramszol­gáltató Vállalat pécsi üzemvezetősége pécsi munkára felvesz SEGÉDMUNKÁSOKAT VILLANYSZERELŐKET. Kedvezményes étkezést, munkaruhát, valamint családfenntartók részére hathónapi munkaviszony után áramdij-kedvez- ményt biztosítunk. Jelentkezés: Pécs, Rákóczi út 34. szám alatt. gyünk a felelősék azért, hogy ezek az épületek minden kö­vetelménynek megfeleljenek. — Annyi szó esett a ko­cákról, hogy az ember ön­kéntelenül erre irányítja a fő figyelmet. Tudatos ez a figye lemráirányitás ? — Igen. A nagymérvű sert- téselhullás és az ezzel együtt­járó komoly népgazdasági ki­esés megszüntetése érdekében a mezőgazdasági osztály múlt év őszén felülvizsgálta az ad­dig folytatott sertéstenyészté­st politikáját Megállapítottuk azt, hogy szilárd sertésfenyész tési alap nélkül nem lehet sem az elhullásokat csökkenteni, sem a hízótervet biztonságo­san teljesíteni. A szedett hízó- alapanyag felvásárlás rendsze­re ugyanis gyengítette és el­távolította a termelőszövetke­zeteket a sertéstenyésztéstől. A felvásárolt, szedett anyag a betegségek tömegeit hurcolta be a termelőszövetkezeitekbe és így nemcsak a felvásárolt süldők jó része betegedett meg és hullott el, hanem a terme­lőszövetkezetek saját, addigi állományát is megfertőzte. Ez pedig hatványozottan tovább rontotta a termelési eredmé­nyeket. Nemrég találkoztam otyan tsz-elnökkel, aki azt bizonyítgatta: a felvásárolt süldő. olcsóbb, mint a saját tenyésztésű. Mi erről a vé­leménye ? — Én ü találkoztam ilyen elnökkel Papíron bizonyította igazát. Persze ez csak látszó­lagos igazság, mert a felvásá­rolt sertés még ha "egészséges is, akkor is veszélyt jelent. Ha például negyven kocája van a tsz-nek és ehhez még húszat akar, de nem saját süldőköcá- ból, hanem vásáraltból beállí­tani a következőkkel kell, hogy számoljon. Csak egy példát mondok. Ha az Illető tez-nek a kocaállománya B 120-al fer­tőzött, az utódok is, a kocák is eülenáMnafc ennek a törzs­nek. Viszont, ha beviszünk kö­zéjük például B 12-vel fertő­zött kocákat és ez majdnem száz százalékig biztos, hogy el­lenkező törzzsel fertőzött ko­cák lesznek, akkor a két törzs egymásra hat és bizony ez ve­téléshez vezet. Tessék számol­ni: melyik az olcsóbb a saját- nevelésű. vagy a vásárolt ko­ca? — Még a múlt év novem­berében az osztály járáson­ként részletesen kidolgozta: hány koca szükséges a terme­lőszövetkezetekbe a hízóalap­anyag előállításához. A kiadott kocalétszám fejlesztését decent bér ben, januárban, majd már­ciusban és áprilisban ellenőriz tűk és a terv betartását szigorú­an megköveteltük. Ezzel pár­huzamosan az állatorvosokat mozgósítottuk a saját szapo­rulatból történő kocautánpót­lás szakszerű kiválogatására. A félévi statisztikai adatok szerint VI. 30-ig a tsz-ek koca- létszáma 11 146-ra emelkedett. Ha ehhez hozzászámítjuk a Je­lenleg meglévő 1479 tenyész- kocasüldőt, mélynek mintegy 65 százaléka ez évben buga- tásra kerül, akkor megállapít­hatjuk, hogy éves tervünk tel­jesítése, mely szerint 12 194 ko­cát kell elérnünk — biztosít­va van. A fonti intézkedések alapján elértük, hogy jelenleg termelőszövetkezeteink túlnyo­mó többsége külső vásárlás nélkül biztosítani tudja a szükséges hízóalapanyagot, ami eddig egy évben sem si­került. Sőt ebben az évben már lesz süldőfeleslegünk is. Ez viszont egyáltalán nem baj. Sőt! — Ez az intézkedés kiha­tással volt a malac- és sül­dőelhullásra is? — Igen. 1959-ben a malacok 13,3 százaléka hullott el az el­ső félévben. 1962 első félévé­ben ezt az arányt sikerült 11,6 százalékra csökkenteni, de az igazi eredményt a fenti intéz­kedés hozta. Ez év első felé­ben a malacoknak csak 7,8 százaléka pusztult el. Hasonló a helyzet a, süldők esetében is. 1961. első félévében például a süldők 18,9 százaléka hullott el, idén az első félévben pe­dig 8,6 százaléka. Ezek a szá­mok is világosan mutatják az intézkedés helyességét — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Láng Miklós, a megyei tanács főállatorvosa. Szalai János GYAKORLATON Több száz orvostanhallgató töltötte nyári szabadságának egy részét a kórházakban. Képünkön: negyedévesek a mohácsi kórház sebészeti osztályán. Csak ka van ideje! A Mecseki Vidámpark előtt csak akkor parkírozzon valaki is motorkerékpárjá­val, személygépkocsijával, ha éppen van néhány óra ideje. Mert ugyanis, ha be­áll a parkírozó helyre, an­nak kialakítása folytán csak néhány óra múlva jut­hat újra kocsijához és in­dulhat haza. Ugyanis a jár­művek egymást akadályozzák a közlekedésben a Vidám­park előtt. Egy-egy forgal­masabb napon azok a kocsi és motortulajdonosok, akik korán megérkeztek a Mecsek re, csak úgy tudnak távozni, ha a később jövők már el­vitték útjukból a kocsikat. Valamiféle rendszert, eset­leg körforgalmat, vagy köz­lekedő utak kijelölését kelle­ne bevezetni annak érdekéé bttn, hogy a Vidámpark előt­ti gépkocsi parkoló hely ne bosszúságot okozzon, ^nn-rn *biztonságos megőrzést, nyors beállást, és legalább olyan gyors távozást is. ______________g- b. Idő j árás j el en tés Várható Időjárás kedd estig! délnyugatról érkező felhóátvo- nulások, szórványosan előtör- dúló esők, zivatarok. A szél időnldnt megélénkül és nyuga­tira fordul. Várható legalacso* nyabb éjszakai hőmérséklet 12< IS, legmagasabb nappal! hő­mérséklet kedden keleten 25— 28, nyugaton 22—28 fok között« A Balaton vizének hőmérsék­lete Siófokon 20 fok. Pécs városának vezetői évek óta gondos figyelemmel kísérték a közszolgáltatás helyzetét és igyekeztek min­den rendelkezésükre álló esz­közzel segíteni a problémá­kon. A város lakéinak .száma azonban olyan nagy mérték­ben emelkedett, hogy a régi szolgáltató eszközök elégte­lennek bizonyultak. Télen már jelentkezett a gázellátásban is nehézség, sem elegendő meny- nyiségben, sem megfelelő mi­nőségben nem állt rendelke­zésre a gáz. Gondot okozott a pécsi gyárak gáztüzelésre -való átállítása is, pedig a vá­Harkány jövője Készül a negyedik medence — Lassú közlekedés — Camping a gyüdi hegyen Nem távoli jövő — nagyonis a közelben, megfogható, közel­ségben található. Hiszen már a napokban megkezdték annak a kútnak a fúrását, amelyik hideg vízzel látja el az új, a negyedik fürdőmedencét. Az elsőt a kilencszázas évek ele­jén építették egy kenderázta­tó helyén, később — a húszas években kövekkel körben ki­rakták, egy évtized múltán ki­bővítették és 1959-ben betonoz ták le az alját. A szomszédos gyermek-medence 1955-ben épült, két éve -pedig elkészült a harmadik medence is. Most a negyediken dolgoznak, ame­lyik, a tervek szerint tavasszal már üzemel. Ehhez szolgáltat majd vizet az Új kút, amelyiknek fúrása a napokban elkezdődött A levelező-lapokon Ismert kontúr a harkányi strand­fürdő régi. közepén tornyos kabinsora. Ezt lebontják a kö­zeljövőben és a helyén három ütemben építik fel a korszerű, 1400 férőhelyes vállfás öltözőt. Tételén teraszt alakítanak ki napozóval, zuhanyozóval. A szakaszos építkezés lehetővé teszi, hogy a télen is igénybe vehessék a strandot. Mert a strand a télen még nagyobb területen üzemel. Mondhatnám az egész nagy­medence a fürdőzők rendelke­zésére áll. A medence fölött ti­zenhat méter szélességben be- tootartok ívelnek á'v s Unt­ják az üvegtetőt, amely alatt a legnagyobb hidegben is kel­lemesen lehet fürdeni. De kör­ben a medence szélén is mű­anyag falat húznak másfél mé­ter magasan és ez biztosítja a teljes medence felhasználását. Ugyanis így a víz felett egy hőszigetelő réteg keletkezik, amely védi a szabadban für- dőzőket. Csak a téliesítés, a korszerűsítés hatmillió forint­ba kerül és véglegesen 1964. decemberére készül el. Bővül a strand területe is. Jelenleg 6,5 katasztrális holdat ölel körbe a kerítés. Rövid időn belül már húsz holdat vehetnek birtokukba a fürdő­zők és a meglévő 240 folyómé­ter kerítés 650 méterrel gyara­podik. A kérdést hivatalos szemé­lyek tették fel a minap: Van-é értelme ennek a nagyarányú fejlesztésnek? A választ a sta­tisztika adja meg. Egy év alatt nyolcvanezerrel több vendég kereste fel Harkányfürdőt és vasárnaponként — a nyári sze­zonban — szinte rendszeresen tízezer fölé emelkedik a fürdő­zők száma. Augusztus 20-án például 13 ezer jegyet adtak el és 28 különautóbusz, 80 sze­mélygépkocsi. 240, motorkerék­pár várakozott a parkírozó he­lyeken. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés, de éppen a ma még mindig gyenge és lassú közlekedés, a fürdő befogadó- képessége, az ellátás elégte­lensége — sokakat visszatart. Mert ha valaki ma Pécsről Harkányba utazik, ha a vasár­napot ott akarja tölteni, hat órakor felkelhet és Jó, ha ki­lencre bejut a vízbe. Az olcsó turistaszállások növelésével, a közlekedés gyorsításával ug­rásszerűen emelkedne Har- kányfürdő közönsége és hazai, külföldi vendégeinek a száma. Ha megnézzük a reuma- kórház előtti kis kápolna kör­nyékét, tarka sátrakat talá­lunk. Külföldiek elsősorban, akik ezt a kényszermegoldást választják. Igen sürget az idő., hogy Harkányban is kialakít­suk a camplngot, amely iránt nagy az ^érdeklődés. Csak helyeselni lehet azokat az elképzeléseket, hogy a gyű- di hegyen üdülő, táborozó köz­pontot alakítsanak ki, hiszen onnan — Jó úton és gyorsan — eljuthatnak az üdülők, a ki­rándulók a strandhoz. Ugyan­akkor egészséges környezetben, gyönyörű panorámában gyö­nyörködve tölthetik szabadsá­gukat Most készül — a megye! ta­nács megbízásából Harkány- fílrdő távlati fejlesztési terve. A vendégek egyre növekvő szá­ma sürgeti a tervek elkészíté­sét és mielőbbi megvalósítását, a vendégek érdekében és a für­dőváros előnyére !s. Gáldonyi ros levegőjének nagyfokú szennyeződését sem lehet megoldani a régi széntüzelé­ses módszerrel. Szó esett ar­ról, hogy majd a pécsi bá­nyák metángáztermelése eny­hít a problémán, azonban hosszabb távra ez sem tudja kielégíteni a szükségleteket. Mindezeknek a körülmé­nyeknek figyelembevételével a tanács, valamint a pécsi Kokszművek vezetői úgy dön­töttek, hogy felkérik a buda­pesti Vegyiműveket Tervező Vállalatot a város gázellátási problémáinak tanulmányozá­sára és a gázellátás megjaví­tását célzó javaslat elkészíté­sére. készül A TANULMÁNYTERV A Vegyiműveket Tervező Vállalat szakemberei több, mint három hónapig vizs­gálták a város gázellátási helyzetét és utána elkészítet­ték tanulmánytervezetüket. Minap felkerestük Budapes­ten Simek Rezső elvtársat, a VEGYTERV technológiai osz­tályának vezetőjét, aki a vizsgálatokat irányította és megkértük. Ismertesse olva­sóinkkal a gázellátás megja­vítását célzó javaslataikat) Mint a neves szakember el­mondotta, először felmérték a gázfogyasztást s megnézték annak évenkinti emelkedé­sét- Kimutatható volt, hogy Pécsett 1962-ben 26 millió köbméter gázt használtak fél, amelyből a Porcelángyár 13,7 millió köbmétert fogyasztott. Durván számítva, a Porcelán­gyár tehát a megtermelt gáz­mennyiségnek felét vette igénybe. A gázigény 1963-ban még jobban megnövekedett, ám a jelenlegi berendezések nem alkalmasak a további és joggal várható igények kielé­gítésére. Bizonyos kényszer­intézkedésekkel 1965-ig elő lehet annyi gázt állítani, ami nagyjából fedezi a szükségle­teket, de utána már »baj lesz”l 43 EZER GÁZFOGYASZTÓ Mire alapozták ezeket a megállapításokat a szakértők? Tanulmányozták Pécs város távlati fejlesztési tervét annak alapján indultak to­vább. Figyelembe vették, hogy míg Pécs város lako­sainak száma 1962-ben 124 ezer volt, addig 1960-ban | már előreláthatóan 210 ezerj lesz. A fejlődés ilyen ütem« véve alapul az 1962. évi 9 millió köbméterrel szembe* legalább 84 millió köbméte* tfárrn leég nmikeóg HMKM»«*» Míg 1962-ben a gázfogyasí tők száma 8830 volt, addií 1980-ban 48 ezer gázfogy as® tó „belépése" várható. Ti­zenöt év múlva Pécsett 6000 Inként *ngru»ir górnál fű­teni. A város fejlődésének iám* rétében felvetődött most m* tervezők előtt annak kér dósé, érdemes-e bővíteni 1 kokszolható szénből való gé* előállítás berendezéseit, vatf más megoldást keR keré niök? A számítások azt mt> balták, hogy szénből, mégp* dig a drága importssaénW való gázelőáEitás túlságos* is költséges. A metánra sem lehet*1 alapozta a város jövőbeni gi ellátását, részben amial bogy a bányák egyre töt metánt használnak fel sajl üzemépületeik, fürdőik egyéb helyiségeik fűtésé* részben pedig a metán menj nyiségénefc bizonytalan voll miatt BENZINBONTÓKAT PECSRR A külföldi tapasztalai* szerint egyike a legolcsót gáznyerésnek a benzinbontí Az előzetes felmérések sí rint olyan berendezés felsí nelésére kerülne sor Pécs* amely naponta 100 ezer kő méter gázt állítana elő. mikor kezdődnek mí a beruházások? A benzlnbontók felépít illetve szerelése a pé Kekszművek területén töri nlk majd. Az első benzin bű tót a tervek szerint 1965-& szerélnék fel, s ez az * berendezés napi 50—60 & köbméter gázt adna. Úti kerülne sor a többi ben* bontó felszerelésére Pécs* illetőleg Baranya nagyobb I1 lyein, Komlón, esetleg Mo* csőn. Az összes beruházás j teke elérné a 200 millió < rintot, ami bizony elég n* összeg, de távlatokban nagj Is megérné a belekbe® pénzt. A benzinbontó berend* későbbiekben feleslegessé V né a metán „külön bontá# is, mert a metánt nagy* mennyiségű gázzal nyűgöd1 lehet keverni, Szkte bi« Nagyszabású tervek Pécs gázellátására Benzinbontó berendezéseket szerelnek fel — 100 ezer köbméter gáz naponta — A beruházás összege elérné a 200 milliót

Next

/
Thumbnails
Contents