Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

■ *963. SZEPTEMBER 21 NAPLÓ Pécs város közlekedésének nrnliláinnái a városi párt-végrehajtó pi omemdl fcfeittság előtt Az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottsága tegnap ülést tartott, ahol második napirendi pontként Pécs köz­lekedésének problémáit tár­gyalták meg. Lapunk néhány nappal ez­előtt foglalkozott Pécs közle­kedésével s így most felme­rült újabb problémákat, el­hangzott javaslatokat ismer­tetjük. A Pécsi Közlekedési Válla­lat pártszervezete által elké­szített beszámoló megvitatása során a végrehajtó bizottság tagjai számos kérdést tettek fel a vállalat vezetőinek. Szó került többek között a Kossuth tér továbbié jlesztéséről. A PKV vezetői elmondották, hogy a városi tanács ipari és közlekedési osztályával kar­öltve tervet készítettek a Kos­suth tér adta lehetőség jobb kihasználására. Ezen a terüle­ten egy belső beérkező állo­mást kívánnak létrehozni. Je­lenleg például Málom, Nagy-' árpád, Vasas dolgozói, ha Pécs belvárosát akarják megköze­líteni, csak átszállással jut­hatnak be. A Kossuth téri be­érkező állomás kiképzésével a járatok a belvárosba tudnák hozni a peremrészek utazókö­zönségét átszállás nélkül. A városi tanács ipari és közle­kedési osztályának vezetője elmondotta, hogy ennek az állomásnak létesítési költségét a következő évi költségvetés­be tervezték. Tervezte-e a vállalat az utazóközönség véleményének meghallgatását, beszélgetést a közlekedő dolgozókkal? hangzott el a kérdés. A PKV vezetői válaszukban elmon­dották, hogy a menetrendet a lakosságtól beérkezett javas­latok, illetve a tanácstagok javaslatai alapján készítették el, azonban ezek már az igé­nyeknek megfelelően sokban módosultak. A végrehajtó bi­zottság tagjai javasolták: a PKV vezetői keressék meg a módját, hogy problémáikat és a közönség további igényeit egy közös „találkozás” alkal­mával megbeszélhessék. Felmerült az állomásra érkező vonatok beérkezési időpontjának és az autóbuszok menetrendjének összehangolása. Kétségtelen, hogy egy ilyen összhang sok­ban segítené az állomásra ér­kező utasok gyors elszállítá­| sát. Ez azonban pillanatnyi­lag nem oldható meg teljesen. I Pécsett az útépítések gátolják a menetrendszerinti érkezése­ket, — s a vonatok érkezése sem mindig a legpontosabb. A PKV pedig az amúgy sem elegendő autóparkkal nem ké­pes mindig a vonatokhoz iga­zodni. Szó került az utazóközönség és a PKV alkalmazottainak viszonyáról is. Nem vitás, hogy számos esetben a kalauz ingerült hangon beszél vagy válaszol. De nem egy esetben az utas magatartása is sok kívánnivalót hagy maga után. A vitát csak a kölcsönös meg­értéssel lehet kiküszöbölni. A PKV-vezetők elmondották, hogy számos kalauzuk még nem éri el azt a fokot, amikor mérlegelni tudja a helyzetet és megfelelő hangot tudna „megütni”. Képzésüket a jö­vőben is folytatják. A vita során felmerült az úgynevezett „külön autóbu­szok” utazási díja. Példának említették: egy-egy mérkőzés után, ha történetesen az autóbusz Meszesre megy, Me­szesig kérik a kalauzok meg­váltani a jegyet. Az autóbusz- szal azonban utaznak olyanok is, akik például csak a Por­celángyárig mennek. A busz meg is áll ott — akkor miért nem adnak ki jegyeket a Por­celángyárig is, miért csak Me­szesig? Ezt a problémát a PKV vezetői — mint mondot­ták — megvizsgálják, mert ha az autóbusz a közbeeső állo­másokon is megáll, akkor bi­zonyos állomásig kért jegye­ket is köteles a kalauz kiad­ni. Bérletváltási napok od sokan állnak sorba a PKV irodája előtt, a közönség tü­relmetlenkedik a várakozás miatt. A bérletekhez pedig minden várakozás nélkül is hozzájuthatnak az utasok. Minden hónap 26-tól 5-ig a Fémiparinál, a Porcelángyár­nál, a kertvárosi végállomás­nál, Uj-Mecsekalján és a Vá­rosház közben válthatók a bérletek, tehát nemcsak kizá­rólag a Városház-közben. A közlekedés jobb megol­dásáért végzett-e a PKV utas­felmérést? — volt többek kö- kött a kérdés. A válaszból ki­derült, hogy az UVATERV végzett Pécsett utasforgalom­felmérést, azonban ennek a felmérésnek adatai már sok­ban változtak. A PKV a jövő évben „saját hatáskörben” kí­vánja elvégezni ismét ezt a munkát. A Pécsi Közlekedési Vál­lalat vezetői elmondották, hogy csak igen nehéz körül­mények között tudják biztosí- tapi a városi forgalmat. A je­lenlegi kocsiparkhoz legalább még 30 autóbuszra voloa szükség. Nem ritka, hogy jegykezelő vagy gépkocsivezető napi 10— 15, sőt, esetenként még ennél is többet dolgozik. Ez pedig a biztonságos közlekedés szem­pontjából — egyáltalában nem megnyugtató. Ez a „kényszer- állapot” egyrészt a létszám hiányból fakad. A belváros járatainak gerincét képező, 10, 20, 27 és 39-es járatok menet­rendjét sem tudják mindig betartani. Ennek oka, hogy gyakran elromlanák a gépko­csik és ezek helyett tartalék hiányában újabbakat beállíta­ni tem tudnak. Az alkatrész- hiány is jelentősen gátolja a gyorsabb, jobb közlekedést. A PKV dolgozói már augusztusban hozzákezdtek a téli közlekedésre való felké­szüléshez, de — mint elmon­dották — nem mindenben lát­ják megnyugtatónak a hely­zetet. A buszok gyakori meg­hibásodása, a kevés gépkocsi, a létszámhiány — mind­mind olyan feladatok elé ál­lítja a vállalatot, amelyeket csak a legnagyobb munka- szervezéssel oldhatók meg, s akkor sem teljesen. A végrehajtó bizottság meg­állapította: a PKV vezetői a sok nehézség dacára is alap­jában jó munkát végeztek, igyekeznek a város fforgalmát biztosítani. A v. b. a közle­kedés javítására számos ja­vaslatot tett, intézkedést foga­natosít majd. (—ray) háha Egy éve tartja izgalom­ban a vadászokat a sellyei rezervátum hatalmas biká­ja. Megtalálták elhányt agancsát, s már annak is sokan csodájára jártak — még a Budapesti Ipari Vá­sáron iá kiállították. A hé­ten sikerült puskavégre kap­ni a kapitális vadat a sely- lyei rezervátum hamuházi területén. A szerencsés va­dászt Fritz Ohlignak hív­ják, Nyugat-Németországból érkezett. A tizenhárom kilós huszonnégyes agancs pont­értékelése most folyik, de minden valószínűség sze­rint a legjobbak közé tar­tozik a világon. Országos közlekedési értekezlet Pécsett A városa közlekedések szakemberei az illetékes KPM osztályvezetőkkel úgy döntöttek- hogy az országos értekezlet színhelyéül Pécset választják. A helyi közleke­dés országos értekezlete, amelyre Budapestről, Deb­recenből, Szombathelyről, Miskolcról, Szegedről és az ország több nagy városából érkeztek küldöttek, meg is kezdte munkáját a pécsi tisztiklubbam A tanácskozás két napig tárt. A jelenlévők megtár­gyalják a városi közlekedé­sek továbbfejlesztésének le­hetőségeit, meghallgatják a pécsi szakemberek előadá­sait, majd vitára bocsátják a pécsi közlekedés helyzetét. A különbizottságokban folyó kétnapos munka után a ta­nácskozás tanulságait Fás- kertd Sándor, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium műszaki felügyelője foglalja össze. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: felhős idő, néhány helyen eső, zivatar. A nappali felmele­gedés mérséklődik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 32—26 fok között. Vetjük a búzát — Mi már elvetettük az őszi árpát, az őszi takarmány- keveréket és vetettünk 10 hold káposztát is .magnak, — kezd­te Vörös Mihály, a majsi Tán­csics Termelőszövetkezet fő- agronómusa. — Megkezdtük a búza vetését is. Elérkezett ennek is' az ideje. 720 hold búzát kell elvetnünk. Három­száznak már előkészítettük a talajt Amit elő tudtunk ké­szíteni. azon előzőleg borsót, lucernát, ricinust termesztet­tül^ A búza többi része ku­korica, napraforgó, takármány és cukorrépa után jön. Itt sem lesz probléma, persze, ha ren­desen kapunk munkagépet, erőgépet, és vetőgépet a gépállomástól. Megígérték, hogy lesz gép. Hetedike óta szedjük már a cukorrépánkat. Száz hold cukorrépánk van. Nem fizet rosszul. 180 mázsát terveztünk holdanként és ez előreláthatólag meg is lesz. — Azelőtt mikor kezdték a búza vetését? — Október elsején. Sok a vetni való. Az idő viszon' rö­vid. Ha most is október eké­jén kezdenénk a búzát vetni, akkor nagyon kicsúsznánk az időből. ■ Október 25-ig nem tudnánk befejezni a vetést. Pedig higgye el, az ezután ve­tett már rendszerint nagyon gyengén sikerül. — A kukoricával nem lesz baj? — Nem. Pontosan azokat a területeket, amelyekbe búza kerül, megverte a jég. így gyorsabban érik a későbben érő kukorica is. A jövő héten megkezdjük a kukorica törését és azonnal elvégezzük a talaj­munkát. Mindent elkövetünk, hogy október 25-re készen le­gyünk a vetéssel. Biztos va­gyok benne, hogy sikerül is erre az időpontra földbe tenni a magot, A gazdaságilag gyenge tsz-ekről tárgyal! a megyei tanács végrehajtó bizottsága TEGNAPI ÜLÉSÉN a gaz­daságilag gyenge termelőszö­vetkezetek helyzetének alaku­lásáról tárgyalt a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a gazdaságilag meg nem erő­södött termelőszövetkezetek­nél idén is bevétel-kieséssel kell számolnunk. Legriagyobb a kiesés a növénytermelés­ben, ami arra vezethető visz sza, hogy ezek a termelőszö­vetkezetek túlnyomórészt si­lányabb földterületen gaz­dálkodnak, és a közismerten kedvezőtlen időjárás ezeken a területeken nagyobb mér­tékben éreztette hatását. A végrehajtó bizottság já­rásonként vizsgálta az érin­tett termelőszövetkezetek hely zetét A komló—mánfai Mecsek Gyöngye termelőszö­vetkezetben az utóbbi időben határozott visszaesés tapasz­talható. Ennek alapvető oka, hogy rossz a tagság munká­hoz való viszonya, és a váro­— Tanár néni, az édes­anyám azt üzeni, hogy legyen szíves küldeni valami jó könyvet. — Mégis, milyen legyen az? — Azt mondta, jó harcosat vagy szerelmesét. — Sokszor elhangzik ez a párbeszéd — mondja Kozma Józsefné, a versendi könyv­tár vezetője. — A legtöbbször már tudom, hogy milyet ad­jak. Általában a gyerekeket küldik könyvért. Amikor átvettem 1959-ben a könyvtá­rat, erre alapoztam: megsze­rettetni a gyerekekkel a köny­vet, s majdnem biztos, hogy a szülő is olvasni kezd. Főleg a cigányoknál van ez így. Jé- enleg 311 állandó könyvtár- átcgatónk van, ennek egy- irrmada cigány. A legjobb s7 •-’sóim köztük vannak. Kozmáné találomra felüti a cönyvtári nyilvántartókönyvet is számlálja a neveket. Már második oldalon 17 olvasó közül hat cigány. Kővári La- osné 26 éves fiatalasszony’ úlius elseje óta tizenegyszer cölcsönzött, Bródy, Maúpas- ant, Jókai regényei olvasha- ok a kartotékján. — Nagyon érdeklődő asz- zonyka, esti iskolába jár, lyolcadikos. Szeretne tovább anulni. Az egész családját rá­beszélte a nyolc általános el­végzésére. Kovács Anna is szorgalmas ilvaső, Kaffka, Balzac neve zerepel a kartonján. Aztán ehetne még sorolni a neve­tet, Batánovics Mártxmnéval si tanács mezőgazdasági osz­tálya sem gazdasági, sem számvrbeíli, politikai segítséget nem ad a termelőszövetkezet­nek. Javasolták, hogy a há­rom termelőszövetkezet irá­nyítását adják a sásdi járá­si tanács mezőgazdasági osz­tályának. A mohácsi járásban a du- nafalvi tsz-t sorolják a gyen­gébbek közé. Itt a vezetés megerősítésével a garantált pénzbeli részesedés bevezeté­sével sikerült a tsz munka­fegyelmét megjavítani, s a jövőre nézve biztató kilátáso­kat teremteni. Különösen az ide kihelyezett állattenyésztő ért el számottevő eredményt. A pécsi járásban nyolc gyenge termelőszövetkezet működik. Ezek közül Garé, Kozármisleny, Helesfa gaz­dálkodása már jelentősen ja­vult, és így ezek — feltehető­en — jövőre már nem szo­rulnak állami támogatásra. Mind három szövetkezetben hozzájárult a kedvező ered­mények kialakulásához a ki­helyezett szakemberek mun­kája. Nagyobb mértékű ki­esés a peterdi és a siklós- bodonyi termelőszövetkezet­nél várható. A pellérdi ter­melőszövetkezetnél gyenge a termelés szakvezetése. A hosszúhetényi és ófalui termelőszövetkezetek a pécs- váradi járás leggyengébb szö­vetkezeted. Hosszúhetényben aiz iparban dolgozó család­tagok keresete és a háztáji jö­vedelem a tagság nagyobb ré­szének megélhetését biztosít­ja, ezért a közösből szárma­zó jövedelem csak ezek ki­egészítője. Ezért — mi irt a vb. megállapította — a termelő- szövetkezet termelési szerke­zetét ennek figyelembevételé- ved kellene kiaíLakifcani. A sásdi járásban van a leg több gyenge szövetkezet, szám szerint tizenegy. Ezek közül a szakvezetés megjavítása kö­vetkeztében elindult már a fejlődés útján a sásdi, ma- gyarhertelendi, magyarszéki, felsőmindszesiti és a meké- nyesi. Legjobb eredményt Sásdon várják, ahol a tervezett pénz­bem részesedés 700 000 forint­ról 1,500 000 forintra nőtt. LEGSÚLYOSABB a helyzet a hetvehelyi, mecsekrákosi és magyaregregyi termelőszövet­kezeteknél. Mindhárom helyen alapvető probléma a laza mun­kafegyelem. A hetvehelyi termelőszövetkezetben lényegé­ben azonos a helyzet a hosz­szúhetényi tsz-ről elmondot- tákkal. Mecsekrákoson és Magyaregregyen a nagyüzemi gazdálkodás legalapvetőbb fel­tételed sincsenek biztosítva. A v. b. javasolja, mivel a tsz- tagság jelentős része az erdő­gazdaságnál dolgozik, helyes lenne, ha az erdőgazdaság nem a tagokkal, hanem a ter­melőszövetkezettel szerződne a fakitermelésre. Ezzel nerbj- csak a szövetkezeten belüli munkafegyelmet lehetne szi­lárdítani, megoldható lenne a pénzben! munkadíjazás beve­zetése is. A sellyei járás gyenge ter­melőszövetkezetei közül Ká­kics, Zádor és Rettend eseté­ben nincs a tavalyi eredmé­nyekhez képest javulás. Zalá­in, Maróca, Györígyösmellék. és Drávafok gazdálkodása jó mederben halad, jelenlegi eredményeikből ítélve rövide­sen felemelkednek a gyenge termelőszövetkezetek sorából. A siklósi járás három gyenge termelőszövetkezetéből Gor- disáról és Turonyról ugyanez mondható el, Mattynál viszont már most mérleg­hiány mutatkozik. Somogyviszlón — a sziget­vári járás hat gyenge terme­lőszövetkezetének egyikében — szép javulás jeled mutat­koznak. A szövetkezet ebben az esztendőben állami támo­gatás nélkül is 11400 forint részesedést tud biztosítani tag­jainak. A többi gyenge ter­melőszövetkezet munkáját rossz gazdasági adottságok, nem megfelelő vezetés akadá­lyozza. ÖSSZEFOGLALVA a tapasz taltakat, több javaslatot emelt határozatra a végrehaj­tó bizottság. Többek között utasította a mezőgazdasági osztályt, tegyen előterjesztést az FM-hez olyan rendelkezés meghozatala érdekében, mely ösztönzőbbé tenné a termelő- szövetkezetek dotációs rend­szerét és a kihelyezett szak­embereket is érdekeltebbé tenné jó gazdasági eredmé­nyek elérésében. Másik fontos határozat, mely a gyenge ter­melőszövetkezetek megerősí­tésére a tegnajpi ülésen szüle­tett: a Gépállomások Megyei Igazgatósága dolgozzon ki a traktorosok részére olyan pre­mizálási rendszert, amely a gépi munkák időben és jó mi­nőségben történő elvégzését a még meg nem erősödött ter­melőszövetkezetekben is biz­tosítaná^, — Az igazi olvasószezon az őszi betakarítás után kezdő­dik. Számítok majd új láto­gatókra is. Sokat kell beszél­getni az emberekkel, hogy az első könyvet hazavigyék, s megszeressék az olvasást. Az­után már úgysem tudnak el­maradni. Az idén több időt fordíthatok erre, mert a gye­rekaktíváim segítenek a köl­csönzésben. Elvégzik az ad­minisztrációt, s többet beszél­gethetek a kölcsönzőkkel, ízlé­süknek megfelelően ajánlha­tom a könyveket. Augusztus 20-án adtuk át a József Attila olvasómozgalom legjobbjainak az arany és ezüst jelvényeket, s bizony az idősebb olvasóim zúgolódtak, hogy őket nem számítottuk bele az értékelés­nél. Megpróbálok majd szá­mukra is szerezni jelvényeket. Soha nem felejtem el> hogy 1960-ban, az első jelvények kiosztásakor az egyik cigány- lányka, Kovács Vera mennyi­re örült. Egy ideig nemcsak a jelvényt, hanem az igazoló­lapot is magával hordta. Idén 19 jelvényt adtunk ki, s ebből hatot cigányfiatalnak. lassan megy a munka, de eredményes. Egyre többen hagyják ott a „cigányvárost” és beköltöznek a faluba. Még a többgyermekes családok is gyűjtenek. A Szalaiék hat gyerek mellett vettek egy há­zat, s mire beköszönt a rossz idő, már beköltözhetnek. Nem volt könnyű eljutni eddig ... D. E. f tétünk van — mutat a két szekrényben és a terem köze­pén elhelyezett szabadpolcon sorakozó kötetekre. Nagyon sok az ifjúsági regény, a ked­velt útleírások, Jókai-sorozat és különféle szakkönyvek. Me- selwnyvböl is külön polc van, sőt az agyonlapozottakat már félre is tette kiselejtezni. — A mesekönyveket sokan forgatják a felnőttek közül is. Tudok olyan cigányasszonyról — mondja Kozmáné — aki úgy tanult meg olvasni, hogy a család egyik tagjával mese­könyveket kölcsönöztetett, s addig kérdezgette „ez milyen betű”, míg teljesen megtanult olvasni. Azóta is szorgalma­san veszi a könyveket, de most már nem meséket olvas. Nekem az a véleményem, hogy a kultúrmunkának az ölvasómozgalom szélesítése a legnehezebb ága. Nem muta­tós, de talán a legérdekesebb. A versendi művelődési ott­hon tervezésénél mégis ki­hagyták a könyvtárszobát’ el­lenben a söhtésnek biztosítot­tak helyet. A helyzet aztán úgy alakult, hogy a söntés helyét a könyvek foglalták el. Szűk ugyan, de megfelel, mert ebben a teremben ugyanis csak kölcsönzés folyik. Ha valaki olvasni akar a hely­színen, a klubban talál helyet. az élen. Kozmáné azt mondja róla, hogy sokszor alig győzi könyvvel. Rengeteget olvas. Főleg most, hogy a második gyerek még csak egy hónapos. Őt meg is találtuk otthon a „Cigányváros” végén. Meszel­nek’ takarítanak, készülnek a versendi búcsúra. — Apám szerettette meg velem a könyvet. Neki meg­van a hat elemije. Mikor is­kolába kezdtem járni, sokat foglalkozott velem. Azt szeret­te volna, ha elvégzem a gim­náziumot, Még elsőben kima­radtam, de az olvasásról nem mondtam le. Jókai a kedven­cem, de mellette Mikszáth, Móricz könyveit is szívesen olvasom. A könyvtár hetenként két­szer tart nyitva, estefelé. Té­len 5-től 7-ig, nyáron fél 6-tól S-i0. — Nálam ez vált be — mondja Kozmáné. — Szerdán filmelőadás van, sokan eljön­nek, benéznek, s ha már itt vannak, elvisznek egy-egy ér­tékes könyvet, szombaton meg szívesen elsétálnak’ hogy va­sárnap legyen mit olvasni. Én 1959-ben vettem át a könyv­iárat 70 olvasóval és egy cso­mó elavult könyvvel. Gyorsan kiselejteztük a régieket és fel­eskettük, Jelenleg 1200 kö­v v v •// v v v'v v v v v v w v v v v ww V »r? ww v w ? áUtas a „Ufyáhtyi/áws'*

Next

/
Thumbnails
Contents