Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

ivaplA 1963. SZEPTEMBER a .P*-*á*ívíáí* MAP - A* iviÁI* NAP-A MA Aki beteg... Különös esemény szemtanúi voltak a betegek szeptember 12-én a Városi Rendelő Inté­zetben. Berkes Gyula 22 éves fiatalember látszólag békésen üldögélt a felülvizsgálatra vá­ró betegek gyűrűjében. Sej­tette, hogy keresőképesnek nyilvánítják, t hiszen már au­gusztus 18-tól táppénzt kapott, s mint a városban tett hosszú sétái bizonyítják, egészen jól érezte magát. G-nével, az asz- szisztensnóvel többször talál­kozott a városban, néha este is „összefutottak”, amikor igazán nem volt engedélye a kijárásra. S éppen G-né szólí­totta be a beteget a felülvizs­gáló orvoshoz. — Ügy látom, rendbejött. Keresőképesnek nyilvánítjuk! közölte vele az orvos. — Rög­tön kiadjuk a papírjait és visszautazhat Budapestre. Tes­sék kiülni addig a folyosóra, az asszisztensnő majd megke­resi. A „beteg” fiatalember nyil­vánvalónak tartotta: G-né „be­árulta” őt az orvosnál, s en­nek köszönheti most, hogy dolgozni küldték. A rendelő­ben közben pecsétet tettek a táppénz kifizetéséhez szüksé­ges papírra, aláírták, s G-né már vitte is, hogy Berkes Gyula eltávozhasson. — Pfuj te piszok, mocsok dög! — ugrott a mit sem sejtő asszisztensnőnek Berkes és fenyegetésekkel, otromba sér­tésekkel támadt rá. G-né pe­dig csak állt meglepetten, s még akkor sem tudott meg­szólalni, amikor Berkes Gyula arculköpte. G-né hangtalanul tűrte a sértéseket, azután sem tett mást, mint feljegyzést írt a VRI igazgatójának, dr. Kóbor Józsefnek. A rendelőintézet vezetői nyil­ván orvosolják a beosztottju­kon esett sérelmet, de mi sem hagyjuk szó nélkül, hogy egy olyan ember, aki az államtól betegsége idején anyagi támo­gatást kap, akinek felgyógyu­lása érdekében lehetővé teszik a vidéki tartózkodást is, ilyen botrányosan viselkedjék. Re­méljük, hogy a Városi Ren­delő Intézet és a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetői megtalálják a módját, hogy értesítsék az esetről a Csepel ,7as- és Fémműveket, mint Berkes Gyula munkálta­tóját, az SZTK-n keresztül pe­dig táppénzelvonással is figyel­meztetik a botrányhőst ar- i;a, hogy aki beteg, annak -beteg módjára kell viselked­nie. HARSANYI marta Négyszáz új gépkocsivezető nyolc hónap alatt A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Pécsi Autóköz­lekedési Tanintézete eddig már 400 jelentkezőt képezett ki hivatásos gépkocsivezető­nek, de még mindig sok az ér­deklődő. Ezért ismét indít az intézet tanfolyamot. A múlt szerdán például gépkocsi elő­adói tanfolyam kezdődött, amelyen 32 személy vesz részt. A másik tanfolyam csütörtökön indult, 64-en je­lentkeztek hivatásos gépjár­művezetőnek. — Nagy * népszerűségnek örvend ez a tanfolyam. Bi­zonyításul elmondhatom, hogy Baranya megyében nincs hiány gépjárművezetőkben, utánpótlás, tartalék is van — tájékoztat Litványi Tibor, az intézet igazgatója. — Egy másik tanfolyamunkat, a kö­zépfokú segédlevél szerzőt is sokan kedvelik, ugyanis a se­gédlevél megszerzője szak­munkássá lesz. Ezt a tanfolya­mot a Pécsi Közlekedési Vál­lalatnál is beindítottuk, így a városi autóbuszokat na­gyobb szakképzettségű sofőrök vezetik majd. — Mint minden évben, az idén is sorra kerül a tanfo­lyam-mentes vizsga. Szeptem­ber 8-án tartottuk az elsőt. Akik ezen a vizsgán nem sze­rezték meg a jogosítványt, azok a múlt hétfőtől Siklóson sajátíthatják el a vezetést. Er­re a vándortanfolyamra azért van szükség, hogy a Siklóson és a környező községekben la­kó jelentkezőknek ne kelljen minden foglalkozásra Pécsre utazniok, időt és pénzt taka­rítanak meg. Ilyen tanfolya­mot már Komlón, Bolyban és Siklóson rendeztünk a hivatá­sos gépkocsivezetőknek. Az oktatási terveket most készítik az intézet munkatár­sai. E szerint tizenhét közép­fokú tanfolyam kezdődik Pé­csett. Vele párhuzamosan megindul a felsőfokú garázs­mesteri tanfolyam is. mely egy évig tart. Az első foglal­kozásra szeptember közepén került sor. — Már néhány hónapja hallani arról, hogy megszigo­rítják a vizsgákat. Ez igaz — folytatja az igazgató. — A Minisztertanács foglalkozott a közbiztonság helyzetével, va­lamint a gépkocsivezetők vizs­gáztatásával. Megállapította, hogy a balesetek számottevő részéért a gépjárművezetők felelősek, mert vagy nem ve­szik komolyan munkájukat, vagy pedig nincs meg a szük­séges tudásuk. Ezen úgy kí­ván változtatni, hogy felkérte a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumot, dolgozzon ki terveket, javaslatokat a vizs­gák megszigorítására. Ezen dolgozunk mi is. A tervekből valóban kitűnik, hogy a vizs­gák színvonala jelentősen emelkedik. Ezután nem az el­méleti, hanem a gyakorlati felkészülés lesz a döntő, vagy­is a vizsgázó nemcsak elfújja a tételt, hanem bemutatja, hogy érti is azt, amit elmon­dott. — Eddig lezárt útszakaszo­kon tartottuk meg a vizsgá­kat. Most már a napi forga­lomban mutatják meg a vizs­gázók, mit tudnak. Ez az új intézkedés még ebben az év­ben életbe lép­Tolvajokat ítélt el a pécsi járásbíróság Lopás miatt 1962 júniusá­ban a pécsi járásbíróság öt hónapi börtönre és pénzbün­tetésre ítélte K. J. 17 éves pé­csi lakost, de az ítélet végre­hajtását feltételesen felfüggesz tette. Alig telt el egy év, K. J. ismét a vádlottak padjára ke­rült társával, H. G. 16 éves pécsi fiatalkorúval együtt. Két 230 tonnás szovjet kazán Az ÉM. Gyárkémény-, Ka-! zán-, Kemenceépítő, Hő- és ' Hangszigetelő Vállalat (Buda­pest), a Pécsi Hőerőműben két 230 tonnás szovjet kazánt épít. A két kazánnak csak a falazási munkálatai 8 millió forintba kerülnek. A vállalat eddig már nyolc 60 tonnás magyar gőzkazánt épített a Pécsi Hőerőmű ré­szére. A szovjet kazánok tel­jesen új technológiával és elő­regyártott panelekből készül­nek az eddigi falazott kazá­nokkal szemben. A szerelési és állítási munkákat a Magyar Hajó- és Darugyár készíti öt szovjet szakember irányításá­val. Az első kazánt 1964 augusz­tusában kívánják üzembe he­lyezni, a második elkészítésére pedig 1965-ben kerül majd sor. A két fiatal „kalandjai" az idén júniusban kezdődtek Bel- várdgyulán, ahol a szövetke­zet boltjába tört be K. J. In­nen jelentős összegű készpén­zen kívül inget, zoknit, csoko­ládét vitt el. Néhány nap múlva — most már társával, H. G-vel együtt indultak el Harkányba, ahol a szőlőhe­gyen több pincét és présházat törtek fel. Kökényben a ve­gyesboltból loptak ruhaneműt, töményszeszt és édességet. Kálmáncsán is a boltba és a kocsmába törtek be, ahonnan többek között 3 ezer forintot is elvittek. Innen Inadra akar­tak menni, ezért a vasútállo­máson elemeitek két kerék­párt, és a boltban lopott pén­zen ruhaneműket és szeszes­italt vásároltak. A Pécsi Járásbíróság két év és hat hónap szabadságvesz­tésre ítélte K. J.-t, míg a társ­tettes H. G. másfél évi bör­tönbüntetést kapott. — A PÉCSI Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat közli a fo­gyasztó közönséggel, hogy a babatej-árusítás végett vasár­napi napokon nyitvataríott bolt­egységei utolsó ízben “ szeptem­ber 15-én tartottak nyitva. Ezt követőleg kérik a fogyasztókat, hogy vasárnapi babatej-szükség- letUket is szombati napokon vi­gyék cl abból a boltból, ahol rendesen hétköznap is vásárolni szoktak. — TBC Gondozó Intézet szű­rőállomása (Pécs, Rózsa Ferenc u. 13.) közli, hogy szombat ki­vételével, naponta 8 órától 13 óráig, kedden és csütörtökön pedig délután 17 órától 19 óráig is végez szűrővizsgálatokat. Eredménykiadás napon a, szom­bat kivételével, Iá—15 óráig. — TALÁLTAK egy karórát és egy kerékpárt. Igazolt tulajdo­nosa átveheti a siklósi rendőr- kapitányságon. Gyümölcskombinát Danitzpusztán A Pécsi Állami Gazdaság gyömölcskertészetének fejlő­dése, az új telepítésű őszi- barackosok termőre fordu­lása hatalmas terméstöbb­lettel járt s a válogatást, csomagolást kézi erővel na­gyon nehéz lett volna meg­oldani. Éppen ezért szerel­tek be az idén Danitz-pusz- tán egy manipulációs gép­sort, amely válogatja és osztályozza a gyümölcsöt. Ilyen gép jelenleg csak öt van az országban, a Szent­gotthárdi Kaszagyár és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyár készíti. A tv műsora szeptember 21-én, szombaton 16.55: Országos felnőtt úszóbaj­nokság. Közvetítés a nemzeti sportuszodából. Riporter: Gallov Rezső és Szőnyi János. — 18.10: Hírek. — 18.20: Filmműsor ki­csinyeknek: 1. Ha süt a napocs­ka. 2. Ugyetlenke. Lengyel rajz­filmek. 3. Zsuzsi írni tanul. Csehszlovák rajzfilm. — 18.50: Őszi körkép a földekről. — 19.00: TV-magazin. — 18.30: TV- híradó. — 13.45: Szép álmokat, gyerekek! — 19.55: Hétről hétre. — 20.05: Halló, itt túlvilág. Vi­dám zenés szellemidézés. — 21.05: Maupassant novellái. Csa­ládi gyász. Magyarul beszélő francia film. 14 éven felüliek­nek! —- 21.30: Nemzetközi tánc­verseny. Közvetítés a nürnbergi Meistersönger Hallóból. Az Eu- rovízió műsora. — 22.45: Hírek, a TV-híradó ismétlése. — TÖBB, mint száz orvost avatnak ma délelőtt 10 órakor a Pécsi Orvostudományi Egye­tem aulájában. — GÓLYABÁLT tartanak ma este a Pécsi Orvostudományi Egyetem 48-as téri Balassa Já­nos Kollégiumában. A bál előtt humoros műsorral szórakoztatja a résztvevőket a kultúrbrigád. — ÜJT1PUSÜ idei őszi cipő­kollekcióját szeptember 25-én mutatja be a kereskedelemnek a Pécsi Kossuth Cipész KT5Z. A kollekció között szerepel töb­bek között magas sarkú, mű­szőrmés bundacipő is, amely már novemberben kapható lesz a pécsi üzletekben. — A NÉGY alsó-dunántúli me­gye szakszervezeti bizottságai­nak propagandistái részére szeptember 23-án, hétfőn a pos­tás szakszervezet központi ve­zetősége egésznapos konferen­ciát tart az 1963—64-es szakszer­vezeti politikai iskolák mintegy nyolc előadásának témaköréből. Tanácstagok fogadóórái I. kerület Szeptember 23-án 4 órakor: Aszalós Árpádné, Ságvári E. u. 3. Szeptember 24-én 4 órakor: Pán­cél Ferencné, Frankel Leó u. 13., dr. Rajczi Péterné, Csillag u. 3. 6 órakor: Antal Ferenc, Puskin Művelődési Ház. Szeptember 25-én 5 órakor: Ló- ga Antal meszes! MSZMP helyi­ség. 6 órakor: Bernáth Sándorné szabolcsfalusi MSZMP helyiség, Kalmár Kálmánné Kokszmű kul­túrotthon, Pozsgay Pál, November 7 u. 19. Szeptember 26-án 7 órakor: Bá- tai Sándor, Vasas n. Petőfi kultúrotthon. Szeptember 28-án, 5 órakor: Horváth József újhegyi munkás­klub. U. Kerület * Szeptember 25-én, • órakor: Gyulás Józsefné, Damyi József, Botos Károly kertvárosi munkás­klub, dr. Sánta Jánosné Leőwey Gimnázium. Szeptember 26-án, 6 órakor: Nógrádi Róbert, Nemzeti Színház igazgatói iroda. Szeptember 27-én, 6 órakor: Tancsik Lajos, Ágoston téri is­kola. in. Kerület Szeptember 25-én, 4 órakor: Balatonyi Dezső, Málna el 14. 5 órakor: Szegedi Ferenc, Rácváros tanácskirendeltség. Szeptember 26-án, 5 órakor: ifj. Solymosi Béla, Uj-Mecsekalja, általános iskola. RENOIR — MATISSE — PICASSO Az első valódi Picasso ké­pet, hét évvel ezelőtt Lenin- grádban az Ermitázs állandó Kiállításán láttam, ugyancsak egy mostanihoz hasonló tu­ristacsoport tagjaként. Az Ermitázs beosztása bizonyos mértékig ragaszkodik a kro­nologikus sorrendhez. Ezért a modern festészet remekmű­veit a sorban utoljára, a ki­járathoz közeli termekben he­lyezték el. Tizian, Murillo, Rafael. Rembrandt, Repin i+án fokozatosan jutottunk Gaguinen. Matisse-on. Ma- neten át Picassoig, akinek isaknem valamennyi alkotói korszaka képviselve volt né­hány képpel. Egyik-másik _uti társam már a francia im­presszionisták képei láttán kü iőnböző megjegyzést tett . a ,.kidolgoz?.tian'ágról”. a „túl­zott nagyvonalúságról”, a mű- 0*04, a technika . állítólagos hiányáról és egyebekről. Ez csak fokozódott, amint to­vábbhaladtunk a legmoder­nebb — irányzatok képvise­lőinek termei felé. Aztán Pi­casso következett, és szégyen ide vagy oda — de meg kell vallanom, hogy a csoport több sége nem valami elismerően nyilatkozott Picasso bizarr eredetiségű remek képeiről. Különösen az első pillanatok ban, mikor még nem is tud­ták, hogy Picasso képeket lát­nak. Nevének hallatára aztán már enyhébben fogalmaztak, maguk is érezték, hogy Pi- cassót mégsem lehet egy kéz­legyintéssel elintézni — de ál­lítom, hogy többet vártak, egé­szen másnak gondolták Pi­casso művészetét, mint ami­lyennek a valóságban bizo­nyult. . Valahogy így járt ez a mos­tani csoportunk is. A kéthe­tes út során eléggé gazdag képzőművészeti programot ál­lítottak össze számunkra, — melynek során eredetiben is megismerkedhettünk egész sor — immár világhírű mo­dem francia festő műveivel. A sort a villefranche-i Coc­teau kápolna nyitotta meg. Ezt a kis Nizza közelében el­terülő halászfalut korábban — ahogyan mondani szokták —■ sehol sem jegyezték. Odaté­vedt azonban egysaer Jean Cocteau és annyira jól érez­te magát, hogy hálából, fres­kókkal díszítette fel a község kis kápolnáját. Fekete-fehér kontraszttal a végtelenségig leegyszerűsített vonalakkal rajzolta meg a Golgota tör­ténetét, valami egészen mo­dem és eredeti nézőpontba ál lítva a legendabeli Krisztus alakját. A kápolna két oldal­falát diszítő freskók mai emberek mindennapi é’etét, a gyereknevelést, a családi ösz- szetartást jelképezik. S?:ntén egészen egyszerű, mondhatni profán kifeiezé'móddal. Az öregedő Matisse élete utolsó *^aöiM<* Vance ben töl­tötte. Ő is egy egészen erede­ti elképzelésű, magatervezte kápolnát hagyott az utókor­ra. Ha lehet ő még közelebb transzponálta a Pieta legenda­körét, a mai hétköznapi élet­hez, mint Cocteau. Freskói­naik minden felesleges rész­letet elhagyó leegyszerűsített kifejezésmódja groteszkül mo­dern képszerkesztése tipikus példája annak, hogy az igazi művész a legelcsépeltebb té­mát is újra meg újra frissé, eredetivé tudja varázsolni. Renoir öregkorát szintén a Cote d’ Azur verőfénye szé­pítette meg. Villájában, ahová az öregedő nagy festő vissza­húzódott a világtól, nemrégi­ben múzeumot rendeztek be. Ott tudtam meg, hogy Renoir legszebb képeit bénulásos be­tegsége után, a kézfejéhez kö­tött ecsettel festette meg. Al­kotó géniusza legyőzte a be­tegséget. Kiérdemelve az utó­kor csodálatát, múzeumá kert­jében pompázó mandarinfák között, pompás szép fehér­márványból készült női "akt hirdeti Renoir kongeniális mű vészetét. Felesége ifjúkori szépségét őrzi, immár a mű­vészeti örökkévalóság szá­mára. A kiállítási termekben egymás mellett látható efiyik híres képe az Olvasó nő és a kén ma is élő — 95 éves mo­delljének fényképe. Hát bi­zony a szépséges Mgie. Bruno némileg megváltozott azóta. Biot nevét szintén egy kor­szakalkotó nagy francia fes­tő Fernand Leger miatt kap­ta szárnyra a világhírnév. A Leger múzeum végre nem­csak töredékét, de a nagy mű­vész életművének teljes ke­resztmetszetét bemutatja a ha talmas 50 négyzetméternyi üvegmozaiktól kezdve az 1941-ben festett antifasiszta előjelű békesa'smbján. a mo­dem technika diadalmas elő­retörését megsejtő és előre­vetítő munkástémájú tablóin, a sztálingrádi csata döbbene­dern formavételű, dús színe­zésű kerámiáig. Leger képei előtt ismét nagy vita indult. Tőle is — mint később Val- laiursben, Antibesben — Pi­casso képektől a közérthető­séget, a kifejezésmód ab­szurd, a természetestől, a meg szokottól homlokegyenest el­ütő voltát kérték számon a vitatkozók. Leger képei elkép­zelései. művészi kifejezésmód­ja valóban meghökkenti a né­zőt. Tárlatvezetőnk szerint egy dolog őt külön sohasem érdekelte, csak az összefüg­gések. Gondolatait, képzeletét teljesen szabadjára engedte és volt bátorsága, hogv a való­ságtól teljesen elvonatkozó el­képzeléseit úgy öntse formá­ba, ahogyan jónak és művé­szinek látta. A vita eldöntése — amelyet egyébként a mű- vészettörténet már rég eldön­tött — egy Leger képet adok a mai folytatás illusztráció­jaként, azt a képet, amely a két évvel ezelőtti moszkvai Leger-kiállításon szintén a: vi­ták középpontjában állt. A Cote d’ Azur derűs szép világa hallatlan termékenység­re ösztönözte Picasso alkotó zsenijét is, aki hosszú időt töltött ott, és ma is vissza­visszatér a Riviéra kies vi­dékére. Az Antibesi múzeum­ban csaknem száz Picasso ke­rámia-edényt őriznek, Vail- laursben ő is freskóval díszí­tett fel egy használaton kívü­li bolthajtásos pincét. A há­ború és béke — Picasso örök témája talán egyetlen művé­ben sem jelenik meg olyan döbbenetes víziókban. mint ott. Az atom- és baktérium­háború torz apokaliptikus lo­vasával az emberi észt és tu­dást állítja szembe, a freskó másik részén a béke derűjét ábrázolva lenyűgöző nyílt­sággal és művészi érővel fo- «a’mazza meg a művésze* cél­ját: az emberi élet­ért és humánumért... Az ember csak később a nap- vüáeaál csóválja meg a fejet a freskó megoldására emlé­kezve, például arra, hogy a Picasso a tengerből kifogott halakat kalitkába zárja, s há­lóba pedig madarakat fest... Nem szerepelt a program­ban, dehát nem lehet úgy eljönni Párizsból, hogy a Louvre, az impresszionisták múzeuma után meg ne néz­zük a Modern Művészetek Múzeumát. Hagyjuk a szür­realistákat, kubistákat, hagy­juk még Salvatore Dalit is, csupán azokról ejtsünk . né­hány szót, akik a művészet egészen új útjaira léptek. — Gruber például üvegfal mö­gött, különböző fényhatá­sokat idéz elő egy szerkezet segítségével — és Les prim- temps círften lényegében egy mikroszkonikus képet avat művészetté. Maiina „művé­szete” egész apparátust igé­nyel: egymáshoz, egymás mel­lé hegesztett vaspálcák, fém­gombok, nokedliszaggatósze- rű tárcsák forognak egy ref­lektor előtt — és az egészet egy tejüveg lemezen át kell nézni, így egy önmagát is­métlő fényeffektust kapunk, — modern művészet címen, „ötletes” megoldásnak szá­mít a fatuskóba belevágott rozsdásodó fejsze mint „mű­tárgy” csakúgy, mint az a hasz nálaton kívüli hegesztő-appa­rátus — amelyet csupán az különböztet meg az igaziaktól, hogy katalogizálva van és „ott felejtője” művésznek tartja magát. Lehet, hogy maradi vagyok, de nekem a Mona Lisa job­ban tetszett. Következik: DÜHÖS FIATALOK Leger egyik legjellegzetesebb mü ve, amelyre csak a „kontraszt1’ kedvéért festette rá Maas kéjét, % \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents