Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-20 / 220. szám
f IMS. SZEPTEMBER M MAPI« 5 PÁLYAVÁLASZTÁS Kapkodhatja a fejét az ember, ha giccs-nézőbe indul! — Olyan ez. mint a filmek egyik kamera-trükkje: egykedvűen, tempósan halad a tekintet, mindenről tudomást vesz, de aztán ugrik egyet és premier plánban, hirtelen felnagyítva ott áll a megnézésre érdemes, a szemlélődésben fontos szerepet játszó és feltűnő látvány. Ezúttal a giocs. Hi a giccs? Az értelmező szótár ezt mondja róla: „(Az irodalom, a művészet, az iparművészet terén) ízléstelenségre valló, olcsó hatású, külsőséges, elcsépelt eszközökkel létrehozott alkotás.” A szótár egy Babits idézetet is mellékel: „Ha giccs nek azt nevezzük, ami köny- nyen előállítható és olcsó sikert ígér, akkor ma nincs a naturalista regénynél biztosabb giccs az irodaiamban.” Es a giccs árad, hömpölyög, képtelenség megfékezni iramát. A vásárok • szentképei, hattyúk, téli képek, a szarvasok vagy őzikék, a gipsz törpék, a díszpámák, hímzett, festett és öntött virágok vidáman tobzódnak. Az emberek egy része megvásárolja, a másik része ebből él, a hanma dik pedig azt mondja, hogy irtsuk ki! A giccs már nagyon régi ízlés-romboló eszköz, és eddig csupán elvi síkop harcoltak ellene. Az eredmény: az irodalom és a zene területén sikerült visszaszorítani. Miért éppen ezen a két területen? Azért, mert az irodalom és a zene megszűnt magánvállalkozás lenni, állami könyvkiadók, lektorok, szakemberek ügyelnek az alkotások megfelelő színvonalára. És a képzőművészet? Hiszen van Képző- művészeti Alap! Nem harcos eszköz a giccs elleni küzdelemben, mert egyrészt nem az a célja, másrészt hatásköre sincs arra, hogy felelősségre vonja a vásárok „maszek” festőit. És mégegy indok: festéket, vásznat, meg egy-két ecsetet sokkal olcsóbban beszerezhet valaki, minthogy könyvet vagy kottát adjon ki a saját költségén. A giccs-gyórtők két táborra oszlanak.- Az egyik a maszek, akitől egy- egy vásári „tárlat” alkalmából senki sem kérdi meg. hogy „Ember, mivégre.:.?”, egyedül a helypénzes némi zaklatja egyszer kilyuggatott kis bi- létával, a másik giccs-képvi- selő pedig a hivatásos; Festőművészként tartják nyilván különböző papírok, műterme, szakszerű felszerelése, oikor- nyás aláírása van. Ezek ellen szinte képtelenség harcolni. Országos hírre tett szert például a tihanyi és budapesti műteremmel rendel kező Kós Hutás Gergely. Próbálja csak meg valaki leírni a nevét az újságban és a gics- csel kapcsolatba hozni! Azonnal sajtópert indít ellene, és elképesztő az. hogy ezeket a sajtó-pereket sorra megnyeri. Itt a bíróság is éppoly^ tehetetlen, mint a Képzőművészeti Alap. De akkor ki har colján ellenük és hogyan? Ma I radjon annyiban a dolog, hogy várjuk meg, míg minden em- | bér különbséget tud tenni a giccs és a művészi között? Addig már azért sem várhatunk, mert a giccs-kereskede- lem már súrolja a bűntény határát. Erről a Képcsarnok Vállalat falujáró eladói tudnak rengeteget mondani. A kimeríthetetlen adat-tárból csak egy példa: nagy álmél- kodással fogadták egy kis baranyai faluban a Képcsarnok autóját, és amikor az eladók kiszálltak és képeket kezdtek emlegetni, felháborodva szabadkoztak, hogy ők kifizették pár napja annak az embernek a képeket. Milyen képeket? És kinek? Erre a két kérdésre elmondták, hogy járt itt egy ember, azt mondta ő a Képcsarnoktól van és képeket ad éL ök vettek és ki is fizették. Azt hiszem, azt már felesleges elmondani, hogy egy giccs-mester tett kísérleteket arra, hogy vállalkozását fellendítse és a Képcsarnok neve alatt túladott egy csomó mázolmányán — tegyük hozzá, busás haszonnal. Nem egyedi eset, számtalanszor előfordul az ilyen visz- szaélés. A csodálatos az, hogy ezeket a hamisítókat képtelenség lefülelni: köd előttük, köd utánuk. É6 jól élnek. A giccs elleni harc egyik hiányossága, hogy nem harcolunk az „alkotók” ellen. A giccset. mint fogalmat vettük célpontnak — és bízunk az emberekben; A Képcsarnok ügynökei is mindent meg próbálnak: beviszik a falusi lakásokba a képet, odarakják a giccs mellé, elmagyarázzák, hogy miért sekéVyes a giccs, mennyivel szebb, esztétiku- sabb egy eredeti, művészi alkotás. De ezt a harcot, ilyen formában a Képcsarnok sem győzheti: képtelenség minden kis falu. minden lakójának külön előadást tartani, külön meggyőzni. És ezt a munkát akkor ne is falun kezdjék, hanem mindjárt a városban, járjanak csak végig egy új lakótelepet és elképesztő tapasztalatot szereznek; hiába város, hiába jól kereső emberek, hiába gyönyörű lakás — a giccs hódít Harcoljunk eszmei síkon is, hiszen a Képcsarnok eladói, a népművelés dolgozói sokat segíthetnek. De amíg lépten-nyo mon találkozunk a tömény giccsel, gyártják, eladják — addig ez a küzdelem egyoldalú marad, reménytelenül egyoldalú. Egy giccs-vita alkalmából hangzott el a következő példázat: „Itt Pécsbányán élt egy bazárárus, akinél mindent lehetett kapni, többek között okulárét is, kisebbet, nagyobbat, különböző erős lencsékkel. Mikor valaki vásárolt, sorra próbálta őket, a tulajdonos meg egy könyvlapot tolt a válogató elé. aztán ha látta a betűket, megvette a szemüveget. Egyszer egy fiatalember feltűnően sokáig válogatott a szemüvegekben, már az egész készlet a pulton sorakozott, még mindig nem találta meg az igazit. — Amikor a bazáros azt mondta, hogy nincs több, akkor az igényes vásárig az aktatáskájával odacsapott egyet az okuláré-hateiazra, és addig ütötte, míg mind össze nem tört. Ezt kellene csinálni a giccsel is, összetépni, széttörni minden vásári árus portékáját;;;!” — fejezte be a példálódzást a művészet-kedvelő ember. így természetesen tűi radikális ez az „okuláré • filozófia.” Az viszont nem ártana, ha egy-egy vásár alkalmával néhány hivatalos ember is megjelenne a helypénzes nénin kívül, és érdeklődne a giccsárusok küldetése iránt. Az eszmei és gyakorlati harcot egyidőben kell folytatni, ugyanakkor biztosítani kell a szükséges gices-mentes utánpótlást is művészi munkákból elfogadható áron. S. Nagy Gabriella Iskoláink a már végrehaj tott vagy a végrehajtásra ke-' rülő reformokon keresztül egyre inkább az „élet iskolája” szerepét töltik be. Idejében felkészítik a tanulóifjúságot az1 életre, a tanulás különösen a felsőbb osztályokban egyre inkább céltudatos lesz, eszköze a későbbi életpálya megválasztásának. A helyes életpálya megválasztásának határozottsága általános iskolai korban még alig-alig alakul ki, középiskolás korban is számtalanszor változik, s ebből következik, hogy a tanulók gyakorlati élet re nevelése az eddiginél több céltudatosságot, segítőszándékú irányítást és befolyásolást kíván meg a pedagógusoktól és a szülőktől. Eme kívánalom fontosságát igazolják a Pécsi Pályaválasztási Tanács 1962—63. évi tapasztalatai is. A Pécsi Pályaválasztási Tanács munkája — bár az elmúlt évre kitűzött feladatot nagyjában és egészében teljesítette — mégis bizonyos tekintetben hiányos voát. A tanács működésének eredményei közé soroljuk elsősorban azt, hogy egyáltalán létrejött. Van tehát egy ilyen szerv, amely az ifjúság egyik legnagyobb problémájának, a pályaválasztásnak megoldásához segítséget adhat. Sokra értékeljük, hogy módunkban volt az érdekelt fiatalok, a pedagógusok és főleg a szülők előtt ilyen témájú felvilágosító előadásokat tartani, és különösen, hogy kielégítő tartalmú pályaválasztási és továbbtanulási helyi tájékoztatókat adtunk ki az iskolák és az iskolát befejező tanuló- ifjúság részére. Sajnos, a tanács meglehetősen későn, szinte csak az első félév végén kezdte meg tényleges működését és ezért i pályaválasztást segítő munka is elmaradt az előirány- sottól. Az elmúlt tanévben jgyanis ez a munka elsősorÉvadnyitó a Mecsek Művészegyüttesnél Nyolc vidéki szereplés — Tv-bemutató — Bővül a népi zenekar Szerdán este a Városi Művelődési Házban tartotta évadnyitó összejövetelét a Mecsek Művészegyüttes tánckara. Baló Istvánnak, a Művelődési Ház igazgatójának megnyitója után Simon Antal koreográfus, az együttes művészeti vezetője értékelte az elmúlt évadot. Elmondotta, hogy sikerekben gazdag volt ez az évad. Huszonnégy alkalommal szerepeltek közönség előt$, megtekintették műsorukat finn és dán vendégek, valamint Lipcséből is felkeresték az együttest. Agrigentóban erős nejn- zetközi mezőnyben sikerült a második helyezést elérniök, idehaza pedig az együttes művészi fejlődésében jelentett sikeres előrelépést a tavaszi táncdráma-bemutató. Ezeknek az új utakat járó bemutatóknak biztató sikere és1 visszhangja volt, ami lehetőséget nyújt további bemutatókra. Az utánpótlás együttese sikeres tv-szereplésen vett részt. Az egységes stílus biztosítása az elmúlt évadban is fontos feladatot jelentett a táncosoknak, amit azonban még nem minden esetben sikerült megvalósítani. Eredményes volt a repertoár bővítése a balett és karaktertánc bevezetésével. Baráti, kollektív szellem uralkodott a tagok között, amit közös múzeum- és színházlátogatás, irodalmi esteken való részvétel, házi kiállítás rendezése tett változatossá. Legfőbb, ma is fennálló problémaként Simon Antal a megfelelő próbahelyiség ■ hiányát említette meg. A városi balettiskolával közösen használt terem csak az esti órákban áll Nagyüzem a silóföldeken A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai üzemegységében egyszerre négy silókombájn takarítja bt % termést. rendelkezésükre, és nincs megoldva és értékes kosztümök elhelyezése sem. Az új évad már az együttes tízéves fennállásának megünneplésére való felkészülés jegyében indul. Három kategóriában folynak idén a próbák: az együttes törzsgárdáját kitevő régi táncosokra, a 14—18 évesek tánckarára és végül az utánpótlásra, az úttörőkre egyaránt komoly művészi fel adat vár. Az együttes célja továbbra is új folklor-műso- rok bemutatása. Többéves távlatban olyan .modern felfogású folklór tánckompozíciók előadására készülnek, melyek a mai követelményeknek megfelelnek. Ezáltal néptáncaink gyöngyszemei új színben kerülnének a közönség elé. Ilyen felfogásban készül az Ostor, Évszakok, Szőlőérés, Hosszú- hetényi-szvit, Végtelen menet, Kádár Kata. Különösen érdekesnek ígérkezik a Bartók Béla: Szabadban című sorozatára készülő koreográfiá. Az együttes ebben az évadban nyolc vidéki Szereplésre készül, ezepkívül részt kívánnak venni az Országos Táncfesztiválon. A kicsinyek már novemberben ismét a televízió kamerái elé lépnek, új zenés-táncos népijátékuk címe A malomnak nincsen köve. A sikeres munkák érdekében tervbevették a népi zenekar kibővítését, ugyanakkor kísérletet tesznek a táncdrámák zenéjét kisebb létszámú zenekarra komponálni. Munkájukat elméleti képzéssel, táncfilmsorozat vetítésével, a modern táncokkal és a színpadi mozgással való közelebbi ismerkedéssel, valamint mozgalmas klubélettel egészítik ki. A Mecsek Művészegyüttes tánckarának tagsága lelkesedéssel fogadta a programot és a hozzászólások is azt igazolták, hogy őszintén érdekli mindannyiukat az együttes twábbi sikeres működése; ban csak a végzős osztályokra korlátozódott. Milyen feladatok hárulnak ez évben ránk az elmúlt- évi tapasztalatok nyomán? Mindenekelőtt is további odaadó, lelkes segítő munkát kérünk a Pályaválasztási Tanács tagjai részéről. Legyenek összekötő-kapocs az iskolák és a Pályaválasztási Tanács vezetősége között. Saját elkép zeléseikkel, javaslataikkal segítsék a tanács és az iskolák munkáját, idejében jelezzék, ha valamely területen nehézség van, vagy hatékony eredmény nyel kecsegtető tapasztalatról szereznek tudomást. Szeretnénk, ha ez évben is a patro- nálásukra kijelölt iskolákban az első félévben egy általános jellegű, a második félévben pedig már a tényleges lehetőségek birtokában konkrétan segítő-felvilágosító, illetve tájékoztató előadásokat tartanának. Szeretnénk, ha ez a munkájuk nemcsak a végzős osztályokra, hanem értelem szerinti formában legalább az általános iskolák VII., illetve a középiskolák III. osztályos tanulóira is kiterjedne. A pályaválasztási — továbbtanulási és elhelyezkedési — lehetőségekről készített országos és helyi tájékoztató füzeteket az elmúlt év gyakorlatához hasonlóan rendelkezésükre fogjuk bocsátani. A pályaválasztással kapcsolatos munkában a legfontosabb szerep a pedagógusokra hárul. Iskoláink igazgatói az előző évinél hatékonyabban tartsák kezükben az irányítást, gondoskodjanak róla, hogy az osztályfőnöki órák ilyen témájú előadásai valóban segítsenek a tanulóknak, s ha mód juk van rá, a kritikus időszakban (március—április) az ilyen témájú osztályfőnöki órák számát növeljék is. A gyakorlati foglalkozások színvonala ma már egyetlen iskolában sem múlik a felszerelések hiányán. A továbbiakban tehát a gyakorlati foglalkozást végzőkön nyugszik az, hogy a tanulók milyen mértékben szeretik a meg a fizikai munkát és ezen keresztül milyen indítékot kapnak későbbi pályaválasztási elhatározásukhoz. Iskoláink igazgatói ügyeljenek arra is, hogy a tanulmányi kirándulások, az üzem- látogatások. nem utolsósorban pedig az iskolai KISZ-, úttörő- és szakköri foglalkozások is vegyék ki részüket a felvilágosító és tanácsadási munkából. Talán nem felesleges, ha ismételten kiemelem különösen a szakköri foglal kozásokban rejlő igen nagy lehetőségeket. Az osztályfőnököknek nem szabad sajnálniok idejüket egy-egy kritikus eset megoldásánál, mert ennek elmaradása a fiatalokban nemcsak egyéni, hanem társadalmi méretű csalódásokhoz is vezet' hét. Ismertessék és használják fel a már rendelkezésük re álló és az ezután kiadásra kerülő tájékoztató füzeteket. Ne forduljon elő olyan .eset, amire volt példa az elmúlt iskolaév végén, hogy megjelent a Pályaválasztási Tanács titkáránál jónéhány szülő és gyermek, akik nem is hallottak a helyi lehetőségeket ismertető tájékoztató füzetről. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is lehetővé tesszük, hogy az iskolákban üzemi szakemberek szakmai ismertető előadásokat tartsanak. Javasoljuk, hogy ahol ilyen igény merül fel, éljenek ezzel a lehetőséggel. Használjanak ki továbbá minden olyan propaganda lehetőséget (kiállítás, ankét, üzemi kapcsolat, stb.), amely ezt a munkát eredményesen előbbre- viszl. Nem felesleges, ha az iskolákkal kapcsolatban még egy jelenségre kitérünk, bár ennek megváltoztatása a szülők feladata is. Ugyanis egyhelyben állás, illetve visszaesés következett be az érettségizett tanulók által kötött ipari tanuló szerződések számában, és igen sok szakmában betöltetlen helyek maradtak még a pótfelvételek meghirdetése után is. Ezt a helytelen szemléletet, a fizikai munka lebecsülését feltétlenül meg kell változtatni. A szülők nagy része hajlamos arra* hogy mihelyt gyermeke belép az iskolába, a neveléssel kapcsolatos minden feladatot a pedagógusokra hárítson. A mindenre fogékony fiatalokra ugyanis környezetük nagyon erős befolyással lehet, s ha az egynevezőjű irányítás helyett a gyermek mást hall otthon, mint az iskolában, a választás még bizonytalanabbá válik, esetleg az ifjú pá- lyát-választó teljesen irreális képet alkot magának az általános lehetőségekről. Támaszkodunk ebben a munkában a szülők nagy élettapasztalatára, társadalmi öntudatára a gyakorlati élet tárgyilagos ismertetésén keresztül. Sokan biztosan a maguk tapasztalatából is tudják, hogy nem csak egy szakma van a világon, az emberek azonos képességekkel több szakmára is alkalmasak. A szülők ismerik elsősorban gyermekeik képességeit, hajlamait, s a gyermek kel szembeni tárgyilagos ismeretkomplexum és irányítás biztosan megóvja a gyermeket a későbbi, esetleg súlyos csalódásoktól. Vannak olyan fiatalok, akik ben viszonylag korán kialakul valamely konkrét szakmában a hivatásérzet, vagy valamely szakma későbbi elsajátításához a különleges tehetség, vagy igen erős vonzalom. Az ilyen esetekben nyilván a célirányos továbbtanulási irányítás, a tehetség, a szakmai szeretet továbbfejlesztéseken* hogy a szülők feladata legyen. A házi munkákba való módszeres bevonás, a szülők szakmai ismertetése, a termelő- munka megbecsülésére való nevelés biztosan egészséges életszemléletet eredményez. Végül, de n«n utolsó sorban a legérdekeltebbek, MalomszereHS és Gépgyártó Vállalat változó, vidéki munkahelyre azonnal alkalmaz lakatos, villanyszerelő és mázoló szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Soroksári út 48. Munkaügyi osztály. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. a tanulók feladatáról néhány szót. Rendszerünk» mindenki számára nagy lehetőségeket kínál a továbbtanulás és a pályaválasztás terén. Rajtuk múlik, hogy a lehetőségekkel éljenek, és hogy az általuk kitűzött cél elérésének előfeltételeként iskolai munkájukat a legjobban végezzék. Tekintsék az iskolai tanulmányokat, gyakorlati foglalkozásokat a későbbi életpálya emelőjének és igyekezzenek ott hasznosítani magukat, ahol rájuk az adott időben a népgazdaságnak legnagyobb szüksége van. Az életszínvonal alakulása következtében ma már : mindinkább csökken azoknak a száma, akiknél létkérdés, hogy iskolai tanulmányaikat megszakítva dolgozni menjenek, vagy iskoláik elvégzése után szakmai képzettség megszerzése nélkül, a mielőbbi önálló kereset elérése érdekében kapcsolódjanak be a termelésbe. Valamilyen szakmai képzettség elérése minimális cél kell hogy legyen számukra. Nem szabad, hogy meg- hasonlás következzen be akkor, ha egy-egy főiskolai felvétel nem sikerül, mert további lehetőségek maradnak részükre a levelező és esti tagozaton a különféle szak- középiskolákban és főiskolákon is. Azt várjuk, hogy saját maguk is segítsék kialakítani és érvényesülni azt az egészséges szemléletet, amely a pályaválasztáshoz feltétlenül szükséges. Ügy vélem, ha a pályaválasztást elősegítő munkákban valamennyi érdekelt jól végzi a ráháruló feladatokat, közös erőfeszítéseink a pályát-vá- lasztó fiatalok javára mindig +öbb eredménnyel járnak. Vörös Károly a Pécsi Pályaválasztási Tanács titkán^ A giccs és környéke
