Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

■ 2 lUAPLO 1963. SZEPTEMBER 19 •NäP-ä- iVlÄi-NAP-Ä’lviAi* NAP -A* iviÄi’NAi : .........>•. * *v: j ■ A szeptemberi Jelenkor Ötvenezer forint jutalom Szerelő — kölcsönben Sok szó esik mostanában az őszi munkákról: a beta­karításról és a vetésről. Ennyi csapadék után min­denkinek mindent meg kell tennie ahhoz, hogy minél előbb földbe kerülhessen a mag. Ma már elértük, hogy lényegében az emberre csak a betakarítás jut, a vetést, a talajelőkészítést elvégzik a gépek. A termelőszövet­kezeti és gépállomási gépek. . A gépek azonban gyakran meghibásodnak. A gépállomásokon kevés a szerelő, mert a szerelők egy része átment a terme­lőszövetkezetekbe. Ott is dolgoznak, dolgozgatnak, de ezeknek a szerelőknek több hasznát vennék a gépállo­másokon, ahol jobb munka- körülmények mellett, állan­dó munkát is biztosíthatná­nak nekik. Es ha állandóan foglalkoztatva lennének: nem lenne annyi kijavítat- lan tsz- és gépállomási trak­tor, gyorsabban ki lehetne javítani a meghibásodott gé­peket. Ebből indultak ki a cser­tői termelőszövetkezet ve­zetői és úgy határoztak: a vetés idejére egy szerelőt átadnak a szigetvári gépál­lomásnak azzal a kikötéssel, hogy a tsz-gépeinek javítá­sát ő végezze el. Ha nem tölti ki a munkaidejét, más gépeket is javíthat. Ez pe­dig nagy segítség a gépállo­másnak. Bizonyára több olyan ter­melőszövetkezet van a me­gyében, mint a csertői Kos­suth. Vannak kihasználat­lan szerelők, akik sokat tudnának segíteni átmeneti­leg a gépállomásokon. He­lyes lenne, ha a termelőszö­vetkezetek alaposan meg­vizsgálnák: szükségük van-e ,á, szerelőkre, ki tudják-e '■‘tölteni a munkaidejüket? '-fia nem, akkor követhetnék r'ä"csertöiek példáját. Köl­csön adhatnák szerelőjüket a vetés, a betakarítás ide­jére. így kevesebb lenne a gépállás, gyorsabban men­ne a munka. Megjelent a standokon a Jelenkor szeptemberi száma. A szépirodalmi rész Csorba Győző finom mívű verseivel indul (Hozzád mindenkiért, Alsóbélatelep 1963, Idéző, Két hang, E rózsa, e rózsa). Pá- kolitz István: Jel, Menekülő, Notesz és Fonák című verseit közli az új Jelenkor. András Endre, Vámosi Pál, Sik Mi­hály, Győri D. Balázs és Pol­gár István egy-egy verssel jelentkezik a folyóiratban. Pál Az évtized legnagyobb gom­batermését „szüretelik” az idei őszön a baranyai erdők­ben. Az idős gombázók em­lékezete szerint legutoljára 1953-ban volt ilyen sok ebből az erdei „melléktermék”-ből. A pécsi gombapiacon valósá­gos dömping alakult ki. A legutóbbi piaci napon például 176 gombaárust számláltak össze, akik mintegy huszonöt mázsát kínáltak megvételre. Ekkora felhozatalra még nem volt példa a városban és ter­mészetesen a szokottnál ala­csonyabbak is az árak. A „gombadömping” egy hó­napja kezdődött és azóta kö­rülbelül három vagonnyi ter­més került piacra. A pécsi asszonyok hatvanhatféle gom­ba között válogathatnak most, s különösen sók van a var­gányából, valamint a szekfű- és a rókagombából. A rekor­dot egy Mohács környéki er­dőben szedett pöffeteg-gomba „állította fel”. Átmérője 57 centiméter volt, háromszorosa a szokásos nagyságnak. A harminc-negyven centiméteres pöffeteg-gombák az idén nem is tartoznak a ritkaságok kö­zé. Az esővel és meleggel vál­takozó időjárás persze kedve­zett a mérges gombáknak is. A gyilkos galóca például ed­dig soha nem látott mennyi­ségben lepte el az erdőket. Jellemző, hogy egy Siklós-kör­nyéki erdőben mindössze két négyzetméternyi területen 17 gyilkos galócát találtak. A gombákat nem ismerő embe­rek közül az utóbbi hetekben számosán kaptak mérgezést, amit szerencsére kihevertek. József két Ausztriában kelte­zett versét adja közre a szep­temberi szám, (A Hochal- penstrassén, Két angolkóros fenyőt nevelget). A szépprózai írások között két novellát olvashatunk. Vár- konyi Mihály Doktor H. című írását és Bohuniczky Szefi „Vallomás”-át. A Zeppelin­orrú címmel részletet közöl a Jelenkor Hunyady József A Nyalka Tetű vendégei című regényéből. Mészöly Miklós Tóth József vasasi bányász azonban a sajátkezűleg sze­dett gombáktól —, amelyekről később kiderült, hogy gyilkos galócák — olyan súlyos mér­gezést kapott, hogy belehalt. Tegnap délután három óra­kor került sor a Dunántúli Napló Szerkesztőségében a Dunántúli Napló, az Állami Áruház, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és az Ál­lami Biztosító közös nyári rejtvényversenye fődíjainak kisorsolására. A sorsolási bizottság tagjai Nyúl Sándor, a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat osz­tályvezetője, Wunderlich Jó- zsefné, az Állami Áruház üz­letvezetője, dr. Gengely Lász­ló, a Pécsi Közlekedési Vál­lalat jogásza, dr. Aszódi Pál, a KISZÖV jogügyi előadója és Kurucz Pál, a Dunántúli Napló helyettes szerkesztője voltak. A sorsolási bizottság ellenőrizte a helyes megfejtők névsorát, majd a nyeremé­nyek sorsolása következett. A „Lehel” hűtőszekrényt Balatoni Endre, a Pécs II. posta dolgo­zója, a „Carmen” televíziót Tikos Jánosné Pécs, Liszt Fe­renc u. 10. szám alatt lakó háziasszony, a két személyre szóló tíznapos harkányi be­utalójegyet Öry Irén, a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozó­burleszk-tragédiájának, a Mis­kolcon bemutatott „Ablak- mosó”-nak első részét közli a lap. A Horizont ismét szociográ­fiával jelentkezik, Gyenis Jó­zsef Hóból 1963 című írásával. A Vita rovatban Lantos Fe­renc és Imre Farkas szól hoz­zá a korszerű művészetről folytatott vitához. Gazdag, változatos a Jegy­zet anyaga. Csorba Győző nyílt levelét közli az ötven éves Weöres Sándorhoz, Ter- sánszky Józsi Jenő az Otthon körről elevenít fel néhány em­léket, Sós Endre az Osvát Er­nő hagyományról, Csányi László a modern rím esztéti­kájáról írt tanulmányt. A Széljegyzet ismét érdekes, em­lítésre méltó problémákkal foglalkozó írásokat közöl. A szeptemberi Jelenkor Bencze László és Tilles Béla rajzait közli. I ja, az egyszemélyes, tíznapos harkányi beutalót Mezővári Antalné Pécs, Tolbuhin út 57. szám alatti lakos, a hatna­pos külföldi társasutazást vagy Doxa karórát Koncz Eszter, véméndi lakos nyer­ték. A nyereménytárgyak meg­vásárlására jogosító utalvá­nyok és a harkányi beutalók a Dunántúli Napló titkársá­gán vehetők át. A harkányi beutalók szeptemberre érvé­nyesek, ezért sürgős átvételü­ket javasoljuk. Az őszi kenyérgabona ve­tésterv teljesítése érdekében a földművelésügyi minisztérium ötvenezer forint jutalmazási keretet biztosított Baranya megyének. A jutalmait a me­gye három legjobb eredményt elérő termelőszövetkezete kap ja. A feltételek a követke­zők:* A tsz őszi kenyérgabona vetéstervének 105 százalékra való teljesítése, a vetés októ­ber 20-ig való befejezése. Kü­lön figyelembe veszik azt is, hogy a vetés csak géppel tör­ténhet és csak tisztított _ és csávázott vetőmag vethető, — ezen kívül a talajelőkészítés, a vetés minősége, műtrágyá­zás és a megyei tanács intéz­kedési tervében előírt agro­— SZÉLESVÁSZNÚ mozi nyílt az elmúlt napokban Himeshá- zán. Ez Baranya megyében a nyolcadik falusi szélesvásznú mozi. Eddig Pécsváradon, Boly­ban, Dunafalván, Hosszúhetény- ben, Siklóson, Nagyharsányban és Harkányban működött szé­lesvásznú mozi. — KÍSÉRLETKÉPPEN egy negyven holdas napraforgó-táb­lán alkalmazták a Szent lőrinci Tangazdaságban az egyik leg­újabb gyomírtószert, az A— 1114-et. A vegyszer kitünően be­vált, a napraforgót egyszer sem kellett kapálni, mégis teljesen gyomtalan maradt és a termés is igen jó, holdanként közel 10 mázsa. — A GYERMEK jogait tár­gyaló varsói ENSZ-konferenciá- ról tart ismertetőt a kon­ferencián résztvevő dr. Papp Tibor, az Állam- és Jogtudo­mányi Egyetem tanára szeptem­ber 25-én, szerdán délután 5 órakor a városi nőtanács Szé­chenyi téri helyiségében. — AZ ÉV eddig eltelt nyolc hónapjában az AKÖV tüzelő­anyag-szállító részlege 60 száza­lékkal több tüzelőt hordott ki a lakosságnak, mint az elmúlt év azonos időszakában. technikád feltételek _ pontos betartása is beleszámít a ver­senybe. A jutalom kiérdamléséhez szükséges a mélyszántás no­vember 20-ig történő befeje­zése is. A három legjobb eredményt elért tsz között a következő­képpen osztják meg a jutal­mat: Az első helyezett huszon­öt, a második tizenöt, a har­madik tízezer forintot kap. A jutalom összegének húsz százalékát a tsz elnöke és agronómusa kapják, nyolcvan százalék tárgyjutalom a tsz részére. Az eredmények ér­tékelésére november végén ke­rül sor. *--------------------— A tv műsora szeptember 19-én, csütörtökön: 16.25: Séta Harkovban. Helyszi -i közvetítés a szovjet televízió műsora. — 17.45: Hűek. — 17. o: Sündisznócska zenekara. Tele­vízió-bábjáték. — 18.20: Falusi dolgokról. — 18.35: Nagy pilla­natok — nagy felfedezések. A csend két világa. — 19.05: Tele­sport. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: Szép álmokat, gyerekek! — 19.55: Mai vendégünk... — 20.10: A jövő hét műsora. — 20.20: Amig az utolsó vendég el­megy. Angol film. 14 éven felü­lieknek. — 21.30: Bemutatkozás. — 22.10: Hírek, a TV-híradó is­métlése. — FRANCIA újságíró érkezett megyénkbe a mai napon, a Kül­ügyminisztérium vendégeként. A neves francia újságíró meg­tekinti a Pécsi Nemzeti Színhá­zat és többek között felkeresi a Pécsi Porcelángyárat is. — Ásatásokat kezdtek az elmúlt héten a szigetvári vár területén. Már az ásatás kezde­tén igen értékes leletre, régi építkezések alapfalaira bukkan­tak a föld alatt. — CIGÁNYÖVÖD A kezdte meg működését Sásdon. A kicsik reggel 8-tól délig vannak óvo­dában, ahol térítésmentes ebé­det is kapnak. — AZ ARRA rászoruló csalá­dok gyermekeinek iskolai költ­ségeihez 6300 forinttal járult hozzá Komló város Tanácsa a közelmúltban. — NEM ADTA MEG az el­sőbbséget az utána jövő motor- kerékpárosnak Szabó István vajszlói lakos, aki a napokban taposókerélcpárral fordult ki mcllékútról a főútra. Az össze­ütközés következtében a motor- kerékpáros súlyos koponyaalapi sérülést szenvedett. A balesetért a taposókerékpáros okolható. Karambol a Rét utcában Súlyos közlekedési baleset történt tegnap délután fél 2 óra­kor a Rét utca és a József Attila utca kereszteződésénél. Kovács Ernő pécsváradi lakos az általa vezetett EM 57-81 forgalmi rend­számú motorkerékpárral a Rét utcában közlekedett, a József At­tila utca irányában. Az elsőbbségi jog meg nem adása miatt az útkereszteződésnél nekiment a Horváth László pécsi lakos által vezeteit és a Pécsi Ruhaipari Vállalat tulajdonát képező AC 80-85 forgalmi rendszámú Warszava személygépkocsinak. A baleset következtében Kovács Ernő súlyosan megsérült. Pótutasa, Kulcsár Ilona pécsi lakos könntyebb sérüléseket szenvedett. A figyelmet­len motorvezetőt a mentők a pécsi idegklinikára szállították, pót­utasa az I. számú sebészeti klinikára került. Az összeütközés kö­vetkeztében a motorkerékpárban és a gépkocsiban keletkezett anyagi kár értéke meghaladja a hatezer forintot. „Gombadömping“ Baranyában Kisorsollak a nagy nyári relvényverseny IsnyeroKónyelt EGY SERGEANT CHEF, AKI NEM POLITIZÁL A marseillei kikötőben is­merkedtünk meg monsieur Harsányival, a francia had­sereg nyugalmazott altisztjé­vel. Éppen az egyik kis asz- faltrajzoló „művészetében” gyö nyörködtünk. amikor hozzánk lépett egy alacsony, őszes ha­jú vizslatekintetű férfi. — Maguk magyarok, nem? — kérdezte és szemme’.látha- tóan igen megörült a találko­zásnak. — Mikor jöttek? Privátok? Könnyen kiengedték magu­kat? Igaz, hogy amnesztia van? — kérdezte gyors egy­másutánban. Egyszerre annyi mindent meg akart tudni Magyaror­szágról. hogy alig győzünk fe­Í elgetni kérdéseire. Kérés nél­kül felajánlotta, hogy íelka­lauzol bennünket a város köz­pontjában égbemagasodó Not­re Dame de la Garde kated- rálishoz, ahonnan káprázatos kilátás nyílik Marseille-ra. Ut közben elmesélte, hogy a má­sodik világháború után került a francia hadseregbe, ahol megszerezte a legmagasabb ai tiszti rendfokozatot. Szolgála­ti ideje nemrég telt le, nyug­díjazták és most ügynököskö- déssel foglalkozik. Nős, csa­ládja van — gyerekei már nem is tudnak magyarul. — Nem érez honvágyat? — kérdeztük tőle, amikor újra az itthoni dolgokra fordította a szót. Mielőtt válaszolt volna, be­nyúlt a belső zsebébe, kivet­te a'z irattárcáját. — Nekem ez a hazám, — válaszolta és a tárcában la­puló ötvenfrankosra muta­tott. — Én nem politizálok, nekem mindegy, hogy kit kell szolgálnom, — tette még hoz­zá. — Különben is már meg sem ismerném Miskolcot Egy­szer, egyetlen egyszer azért még el akarok menni ma­gukhoz, de amúgy már csak anyám köt Magyarországhoz. Pár pillanatra kellemetlen csend szakadt közénk. Min­ket megdöbbentett ez a nyers őszinteség, őt pedig szemmel- láthatóan az bosszantotta, hogy miért is járt el a szája. Mindettől eltekintve kész­séges útikalauznak bizonyult. Arra van Algéria, — mu­tatott a tenger homályba ve­sző víztükrére. — Ott most kutyavilág van. — Most is, vagy csak a há­ború alatt? — Nem volt az háború, — vágta rá szigorúan — nem tudnak az arabok háborúzni. Pár perc alatt kiderült, hogy a mi „nem politizáló” ser­geant chefünk, sokkal job­ban tájékozott az algériai ügyekben, sokkal precízebben ismeri Franciaország gyarma­ti politikájának árnyalatait is, mint mi. — A feketék — mondotta, — és ezalatt a nemrégiben fel szabadult, de gazdaságg még mindig francia érdek­szférához tartozó új afrikai néger államokat értette — a feketék azok egészen mások. Van eszük, ők adják a munka erőt, mi tőkét. Nem is hagy­juk ott őket. Amióta Sidi bel Abbes meg szűnt a légió fővárosa lenni, megnőtt a marseiüe-i légióstá­maszpont jelentősége. Uj is­merősünk a reguláris hadse­reg tagja volt, de — amint mondotta — általában együtt harcolt a légióval Algériában, Vietnamban is. — Úgy hallottuk, hogy fel­oszlatják a légiót. Elnevette magát. — Miért oszlatnák fel? Egy­re több francia fiatal jelent­kezik légionistának. Azt mond ják, most igen sok légióst kül denek Tahitiba. A tábornok ott robbantja fel a követke­ző atombombát... Amikor Franciaországban jártunk, már megszületett az atomcsend-megállapodás, — érthető, hogy az állt az érdek lődés középpontjában. A francia sajtó, még a kormány hoz közelálló lapok is kény­telenek voltak pozitív megállá pításokat tenni, kihangsú­lyozva az atomfegyverkezés óriási terheit. Ebben az évben például egy milliárd 253 millió frankkal költenek többet katonai ki­adásokra, mint az elmúlt esz­tendőben. Ennek 35 százalékát — 84 milliárd frankot — ki­zárólag az atomütőerő megte­remtésére fordítják. Nem csoda ezek után, hogy egyre több szó esik az állam- háztartás deficitjéről, az adók ról, az infláció jelenségeiről, És nemcsak beszélnek róla. Az új frank megjelenése óta — amely minden túlzás nélkül komoly fegyvertény volt, — az árak fokozatosan, de permanensen emelkednek. 1958-hoz képest, a nagykeres­kedelmi árak 17,7. a kiskeres­kedelmi árak pedig 24 szá­zalékkal magasabbak. Az áremelkedés mértéke az idei nyáron volt a legnagyobb. Ta­valy júniushoz képest idén 17 százalékkal magasabbak a fogyasztói árak és ez felszívta a tavaszi sztrájkok által ki­harcolt nominál béremelkedés felét. Az élelmiszer- és ital- árak 5,5, az iparcikkek 3,3, a szolgáltatások ára 9,2 száza­lékkal emelkedett. Júliusban ismételten megemelték a ke­nyér, szén árát, a vasúti és hajózási díjakat. A lakbérek emelkedési indexe az 1956-os évhez viszonyítva — ez év jú­liusában 211 volt. A lakbérre egyébként Fran­ciaországban az átlagos jöve­delem húsz-huszonöt százalé­kát költik. Marseille-i isme­rősünk például két szoba összkomfortos lakásának havi bére fejében 260 frankot fi­zet. Ez akkor is sok, ha hoz­zászámítjuk a jövedelmekhez, hogy négy gyerek után 360 frank családipótlékot kap az államtól, sőt a lakbér egy bi­zonyos részét is visszatérí­tik a család nagysága ará­nyában. A francia minisztertanács az utóbbi időben többször is foglalkozott az árak emelke­désével, és hathatós intézke­déseket helyezett kilátásba a költségvetési egyensúly visz szaáliítása érdekében. Az alap vető módszerben már nagy gyakorlatuk van: mindig a fogyasztó, mindig a kisember fizeti meg a deficitet, mind kevesebbet hárítanak az ipar­mágnásokra, a nagybirtokosra és az államra, természetesen *"**£ ’"» as államháztartásra, Amikor például az iparcikkek ára a villany, vasúti díjszabás megemelkedett, a francia pa­rasztok szívós kampányt in­dítottak a mezőgazdasági árak — a hús, tej — állami felvásár lási árának emeléséért. A kor­mány végül is engedni kény­szerült — 6 százalékkal fel­emelte a felvásárlási árakat, de egyúttal felemelték az el­adási árakat is. Voltaképpen tehát megtorpedózták a bé­rek korábbi emelkedését. Mindezzel nem azt aka­rom bizonyítani, hogy akár a munkás. vagy a parasztság nyomorog Franciaországban. Gazdasági helyzetük világ­piaci értelemben is stabil. — Prosperitás van, meglehető­sen jól élnek a kisemberek is. Franciaországot nem kel­lett újjáépíteni. A legutóbbi időkig hatalmas gyarmatbiro­dalommal rendelkezett, ma is jelentős befolyást gyakorol egykori gyarmataira, és jól kihasználja a Közös Piacban elfoglalt központi helyéről származó előnyöket. A tendenciákat azonban fel lehet és fel is kell ismernie mindenkinek, aki véleményt akar mondani Franciaország­ról. Az általában egészséges­nek mondható szervezetben újra jelentkeznek a betegség jelei. Sötétedni kezdett már, ami­kor búcsút vettünk önkéntes útikalauzunktól. A kikötő fényárban ragyogó sziluettje csak egy helyen tört meg, ott, ahol az idegenlégiósok lak­tanyájának komor épület­tömbje sötétlett. Annyira azonban nem volt sötét, hogy ablakaiban ne lehetett volna felismerni a város felé irányí­tott golyószárók fémes csillo­gását. Következik: ŐFELSÉGE, A ROHAMRENDŐR 4 Ez is Franciaország: Aszfaltfestő k»sí”' marscill: : kikötőben*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents