Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-19 / 219. szám
I9«3. SZEPTEMBER 19. ItlAPLÖ 3 Elkészült a tervezet a sellyei járás megszüntetésére A siklósij pécsi és szigetvári járáshoz csatolják a községeket A felsőbb szerveik éveik óta foglalkoznak a sellyei járás fejlesztésének problémájával. Volt már nem egy terv, elképzelés például a járás iparosítására' is, de ezek a tervek, elképzelések . megvaió- síIhatatlannak bizonyultak. A megyének ez a területe iparosítás szempontjából nem előnyös, messze fekszik a nyersanyagforrásoktól Mint járási székhely — úgyszólván semmi hagyomány nyal, történelmileg kialakult; vonzási körrel nem rendelkezik. Amikor 1950. június 1-én létrejött a szentlőrinci és szigetvári járás mintegy 25 községéből — később a megszűnt villányi járásiból is hozzácsaptak 14 községet — alapos is elemző munka nem előzte neg ennek az átszervezésnek zárható előnyeit. Mert hiába volt a járási tanács Sellyén, i történelmileg kialakult vonási kör továbbra is Szigetvár, siklós maradt. A lakosság szigetváron és Siklóson kereste terményeinek a piacot, izekben a községekben szegezte be javarészét szükségétéinek. A járás székhelye :özlekedés szempontjából sem eküdt előnyös helyen, a torossá® nem egyszer bosszantott, hogy ügyes-bajos dol- íaivail a messze fekvő járási zékhelyre kell eléggé körül- nényes utón utaznia; A járás lakóinak száma az 960. évi népszámlálás sae- int 27.421 veit. Azóta állandóan csökken, 1962-ben pél- lául 752 ember hagyta el a árast. Községei általában ala- sony népességüek: 26 község an a járásban 500 főn aluli kékszámmal, s mindössze 7 özsóg 1000 lakoson felüli. Az llarrúgazgatás elaprózodottsá- a is sürgetően felvetette a onferét intézkedés szükségeségét A kisebb helyi tanások nem voltak alkalmasak sokrétű feladat elvégzésére, lakosságnak olyan ügyek dl ítézéséért is a járási tamá- sot kellett felkeresnie, ámeneket egy nagyobb felkészült éggel rendelkező helyi közégi tanács is elvégezhet; Ezek a körülmények nem soligálták a járás gazdasági, ulturális színvonalának emel edését. Az áldatlan állapot íegkövetelte olyan tervek kilúgozását, amelyek szerint a iirás, illetve ez a terület is nbban beilleszkedhet az egész tegye, az egész ország vér- eringésébe. Felvetődött az ültetve létrehozott járás meg tüntetésének gondolata. Milyen előnyök ármazhatmafc a sellyei járás áamigazgatási átszervezéséül Az átszervezéssel megszü- k a járási központ felé esterségeseo terelt .Yarns’’ és a községek ismét a ár történelmileg kialakult inzási pontokhoz — Siklós, : igét vár — kerülnek köze- 3b. Mivel például Sellyén iparosítást nem volt cél- =rű megvalósítani — újabb íz- és lakóépületek építésem volt lehetséges. Az ítési kapacitás alig-alig bír- a legfontosabb objektumok építését is, — képtelen volt Idául Sellyén újabb kultu- ’ is objektumok létesítésére, sz, létesült gimnázium, de v újabb középiskola is szűk >es lenne, jelentősen ernel- a terület kulturális szín- nalát. Az államigazgatás je ilegi járási szervének épükben például kitűnően élvezhető lenne egy közép- o!a. \z átszervezéssel javítani ictne a helyi, a községi tarsok munkájának színvona- . Ezek a megerősödött tapsok képesek lennének an feladatok elvégzésére amelyek most a járási ta- ;s hatáskörébe tartoznak. A osság csak örülne annak, »y ügyes-bajos dolgát a yi tanácson intézhetné ed* nem kellene fölöslegesen utazgatnia. A járási tanács mint ennek a területnek irányító szerve, — a terület adottságai miatt nem volt képes megfelelő munkaerőgazdálkodásra sem. Tény az, hogy a mezőgazdaság fokozott gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, illetve annak irányítását nem tudta megoldani nem volt képes biztosítani a járások között legkisebb számú lakosságának ipari foglalkoztatását is. Nem voltak olyan lehetőségei, hogy a téli „mezőgazdasági holtszezon”- ban a jelentkező munkaerőfeleslegnek megfelelő elfoglaltságot, kereseti lehetőséget biztosítson. Egy nagyobb területtel, több lehetőséggel ren delkező államigazgatási szerv már jobban tud gazdálkodni a munkaerővel A körültekintő és elemző munka nem tévesztette azt sem szem elől, hogy az átszervezéssel együtt javítani kell a Siklós, illetve Szigetvár felé a közlekedést is. Kétségtelen, hogy a megyének ez a része — különösen az Ormánság — évszázadokig a legelmaradottabb volt Az elmaradottság felszámolására nem egy hasznosnak bizonyult intézkedés történt, de mint az idő bebizonyította — ezen á területen egy önálló járás ma már nem életképes. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a gazdasági egészségügyi kulturális feladatokban bekövetkezett változás magával hozza, bogy a megye területi beosztását is ezen feladatokkal és az általános fejlődés követelményeivel kell összhangba hozni Egy átszervezés még a várható előnyei mellett sem jár kisebb zökkenők nélkül. Az illetékes szervek dolgoznak azon, hogy — ha az átszervezés valóra válik — a legkisebb nehézségeket is jól, megnyugtató módon kiküszöböljék. Szükség vah minden dolgos kézre. A felsőbb szervek körültekintő tanulmányozással mérlegelik a személyi problémákat is — és a jelenlegi apparátus szakembereinek, hozzáértő dolgozóinak megfelelő munkaikört biztosítanak tudásukhoz, rátermettségükhöz képest. Nem a problémák fokozását, hanem azok megoldását szolgálja a tervezet —1 s ez az adott gazdasági egységnek, illetve majd az újabb területi egységnek csak előnyére válhat. Amikor a tervezet a sellyei járás községeit a szigetvári, a siklósi és a pécsi járáshoz kívánja csatolni — alaposan megvizsgálták ennek előnyét mind a lakosság mind a terület fejlődése szempontjából. A sellyei járás lakossága az átszervezéssel még jobban bekapcsolódik a megye életébe. Egy-egy terület fejlődését nem az dönti el, hogy a járási tanács — jelen esetben — Sellyén székel-e, vagy történetesen Siklóson. A cél; összhangba hozni az állam- igazgatást és a gazdasági egységet, mert csak ez biztosíthatja ennek a területnek is jövőjét, fejlődésének gyorsabb ütemét. A sellyei járás megszüntetésének tervét jóváhagyás végett az Elnöki Tanácshoz terjesztik fel. Garay Ferenc Napokon belül dönteni kell! Párthatározat a tanulásról —- Lehetőség, mellyel kevesen élnek A megyei párt-végrehajtó bizottság már egy júniusi határozatában kimondta, hogy az alap és a szakmai műveltség fejlesztése érdekében tömegmozgalmat kell indítani. A párt- és tömegszervezetek a hatáskörükbe tartozó funkcionáriusok, aktivisták műveltségi szintjét megvizsgálták, s párhuzamosan bizonyos agitációt is kifejtettek a továbbtanulás érdekében. A párttagság képzésében komoly eredményeket értünk el. A pártvezetőségi tagok közül például 425-nek van középiskolai és 209-nek egyetemi, illetve főiskolai végzettsége. Középiskolákban jelenleg 227-en tanulnak, a felső- oktatási intézményekben pedig 46-an. A párttitkárok közül 104-nek van középiskolai végzettsége, 88 most tanul középiskolában, a főiskolát, egyetemet 66-an végezték el. A beiskolázások végső határidejétől már csak napok választanak el bennünket, s a tanulásra, továbbtanulásra jelentkezők szá ma kevés. Sokan valószínűleg vállatvannak e sorok olvasásakor, mindván, hogy mindig van valamilyen kampány, s az újságírók most már arra is mozgósítanak, hogy a hideg idő beköszöntésével az ing fölé húzzunk pulóvert. A tanulás érdekében indított tömegmozgalmat azonban nem lehet egy joviális mosollyal vagy kéklegyintéssel elintézni, mert az életünkről életszínvonalunkról van szó. A kételkedőknek néhány számadat- A megyében 177 tsz-elnök közül nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával 44 ember, 120 üzemegységvezető közül 68-an nerri végezték el az általános iskolát. A siklósi járásból jelentjük: A tsz-pártszervezetek felkészültek az őszi mezőgazdasági munkákra Az elmúlt hét elején a siklósi járási pártbizottság tanácskozásra hívta egybe a termelőszövetkezetek elnökeit, agronómusait, párttitkárait és a községi tanácsok elnökeit, hogy megvitassa velük az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat A tanácskozáson szó esett arról, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek miben (nyújtsanak segítséget a tsz-vezető- ségeknek. Az értekezlet nyomán beszélgettünk el három termelőszövetkezet titkárával. * A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben éppen közös párt- és tsz vezetőségi ülést tartottak, amikor odaérkeztünk. A szünetben beszélgettünk Boda Dezső párttitkárral. — Hétszáz holdon kell elvetni kenyérgabonát, 500 holdon árpát és 60 holdon takarmánykeveréket az ősszel. Az a tervünk, hogy a vetés 48 százalékával október 5-ig végezzünk. Természetesen ez komoly munka. Tíz erőgépet biztosít a szövetkezet, melyeket két műszakban fogunk üzemeltetni. A pártszervezet összehívja a traktorosokat és külön elbeszélgetünk velük arról, hogy milyen nagy munka vár rájuk. Kérjük őket a kétműszakos munkára, a kitűzött határidők betartására. Az üzemegységvezetőkön keresztül kezdeményezzük a vetőbrigádok létrehozását is. A betakarítás időbeni elvégzése megköveteli, hogy minden munkaerőt, beleértve a bedolgozó családtagokat is, igénybe vegyünk. Ezért kérjük a nőtanács segítségét is, hogy a nagy munkára mozgósítsák az asszonyokat. Szeptember 20- ra összehívtuk a pártszervezet j taggyűlését és minden üzemegységben dolgozó párttagunknak pártmegbízatásként adjuk, hogy segítsék az üzemvezetőket a munkaszervezésben. A pártvezetőség állandóan figyelemmel kíséri majd a munkák menetét, hogy ami kor szükséges, gyors segítséget tudjunk adni a tsz vezetőségének. Tolnai István, a kémest Kö zös Ut Termelőszövetkezet párttitkára a taggyűlésre készült, amikor meglátogattuk. — Pártszervezetünk vezetősége a napokban tűzte napirendre az őszi munkák kérdését Úgy határoztunk, hogy a taggyűlésre meghívjuk valamennyi tömegszervezet vezetőjét, hogy ők is megismerkedjenek a feladatokkal és segítsék azok sikeres elvégzését. Első feladatunk a betakarítás jó megszervezése. Erre az időjárás is figyelmeztet, mert ha továbbra is nagy lesz az esőzés, az esetleges belvíz miatt nem tudjuk behordani a földekről a termékeket a Dráva mellől. A munka gyorsításán túl készenlétbe helyeztük a szükséggórékat is. A vetés sikeres elvégzésére versenyt hirdetünk a traktoros brigádok között. Eddig közel hétszáz holdon készítettük elő a talajt a vetésre. Ha kedvező lesz az időjárás, október 15 és 20 között befejezhetjük annak az 1167 holdnak az elvetését, mely őszi terveink között szerepel. * A kovácshidai Egyetértés Termelőszövetkezethez 5 község tartozik. Kovács János párttitkárt Drávacsepelyben ta láltuk meg, ahol a tanácskirendeltségen éppen az őszi munkák elvégzéséről tárgyalt. — A közeli napokban ül össze a pártvezetőség megbeszélni a feladatokat, melyet minden üzemegységünkben a pártcsoportok vitája követ majd. Szeretnénk mindenkivel I megértetni, hogy a jó termés- ' eredmények az őszi munkák 1 jó és időbeni elvégzésétől is függnek. Tehát nem egyszerű szervező munka vár a párt- szervezetre, hanem politikai felvilágosítást és meggyőzést is kell folytatnunk. Különösen áll ez a betakarításra. Ott kell először végeznünk vele, ahol az őszi vetést meg akarjuk kezdeni M- E. 2201 pártvezetőségi tagból nincs általános iskolai végzettsége 688-nak, 220 községi tanácselnökből 44-nek hiányzik az általános iskolai végzettsége, s 237 nőtanács-elnök- ből csak 132 végezte el az általános iskolát. A 132-ből jelenleg egy végzi, s tanulásra csak 15 jelentkezett. A jelentkezések száma más területen is alacsony, úgy tűnik, valamilyen okból húzódnak a tanulástól, s ez helytelen. Helytelen, mert a vezetés színvonalát állandóan emelni kell, s a színvonal további emelése a megfelelő szakmai, politikai műveltség hiányában lehetetlen. A felsorolt területeken mindenütt lehetséges, megbízható, a szocializmus építéséhez hű emberek dolgoznak, s mivel komoly rutinnal rendelkeznek, munkájukat is jól végzik. Hiányos iskolai végzettségük azonban lehetetlenné teszi, hogy egy bizonyos fokon túl képesek legyenek a magasabb vezetés irányelveit helyesen alkalmazni a gyakorlatban, hogy a bonyolult politikai kérdésekben is tisztán lássanak, s biztosan határozottan foglalhassanak állást, általában lehetetlenné teszi, hogy a vezetés színvonala tovább javuljon. Kis tudással egyébként egyre nehezebb lesz a szocializmus ügyét szolgálni, hiszen az alapvető feladatok megoldásán, az alapok lerakásán már túl vagyunk, s községi szinten az új perspektívákkal lehetőségekkel együtt új problémák is jelentkeznek. Ahogy ma négy elemivel senki sem lehet főmérnök, bármilyen nagy is a szakmai tudása, úgy, párhuzamosan egyre nehezebb lesz a járási és falusi tömegszervezetekben, vagy a termelőszövetkezetekben elismert, megalapozott tudás nélkül elvégezni a munkát. „Persze, jönnek a fiatalok, s mi, akik végigharcoltuk a legnehezebb időket, félreállhatunk” — mondják és gondolják sokan. Aki így, ilyen rezignáltsággal fogadja a párt új, értékes határozatát, téved, és akaratlanul is demagóg lesz. Igaz, hogy jönnek a fiatalok, pontosabban, a fiatalok is megjelentek a porondon, s az is igaz, hogy elég biztos tudással s főleg hibátlan iskolai végbizonyítványokkal, nagy akarással és tervekkel érkeznek Ennek örülünk, és ez így helyes, egészséges . .. De nem a konkurrencia miatt kell tanulni, hanem azért, mert a munka ellátásához egyre nagyobb tudásra van szükség, s a tanulás megkövetelése egyébként is lenini tétel, melyet a világon még soha, senki nem vont kétségbe. A párt a hiányos, bizonytalan szakmai tudás miatt nem akarja elveszíteni megbízható, régi harcosait, s többek között ezért mozgósít a tanulás érdekében, ezért kéri a tömegszervezetekben dolgozó aktivistákat, a tanácselnököket és tsz-elnököket, hogy vegyenek könyvet a kezükbe, győzzék le a nehézkességi erőket, az időt, a fáradtságot, kedvetlenséget, s ezzel egyúttal mutassanak példát azoknak is, akik nem a közélet előterében mozognak, azoknak, akiktől tételesen nem lehet megkövetelni a továbbtanulást, vagy a tudás minimumait, de jó lenne, ha az egész nép műveltségi szintjéhez hozzájárulnának legalább az általános iskola elvégzésével- Mert bizony még akadnak analfabéták, s a félanalfabétáknak pedig ijesztően nagy a száma. Nagyon sokan élnek még a megyében, akik éppen csak a nevüket tudják leírni, de az olvasásig, könyvek tanulmányozásáig még nem jutottak el A párt határozata tehát szükségszerűen született, s pontosan ezért minden politikailag képzett embernek támogatnia kell. Nagyon jó, lenne, ha a községekben dol-í gozó vezetők mindezt átéreznék, s pártmunkáshoz méltó komolysággal fogadnák a tanulás lehetőségét, részt vennének benne és mozgósítanának másokat is. Néhány napig még lehet jelentkezni a dolgozók általános iskolájába, a technikumok és gimnáziumok esti és levelező tagozataira. Kár lenne elveszteni ezt a tanévet! A „Liliom“ bemutatója Zalaegerszegen Zalaegerszegen, az új színházi évad első eseményeként a Pécsi Nemzeti Színház együttese bemutatta Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját. A pécsi színház vendégszerepléséről elismerően ír a Zalai Hírlap: „A rendező Nógrádi Róbert munkáját dicséri, hogy nagy súlyt helyezett azoknak a részeknek a kidolgozására, amelyek a hősök jellemébe engednek bepillantást.” Elismerően szól a kritikus a szereplők teljesítményéről is. r Átszervezési jubileum a Bőrgyárban Hit mutat a marhabőrkikészítő egy éve? — Új krőmeserző épül 60 millió forint a gyár bővítésére Az utóbbi évékben jelentősen csokiként a pécsi Bőrgyárban a sertésbőrkikészítós aránya a marhabőrökhöz képest, és ezért szükségessé váltak már tavaly bizonyos átszervezések. Az átszervezés arra irányult, hogy központi kikészítő műhelyt alakítsanak ki ahol szaHaigszerűen folyik a termelés, és ahol nagyteljesítményű gépeket ámítanak munkába. A marhabőrfcikészí- tő műhelyt új helyre telepítették. Itt jelenleg naponta 1500 bőrt készítenek ki. — Ugyanebben az épületiben kapott helyet a fes bókkonyha, amelynek évi forgalma meghaladja a 10 millió forintot. Az új üzemrész, ültetve az átszervezés kapcsán új helyre telepített marhabox részleg októberben ünnepli első évfordulóját Mit hozott ez az egy év a részleg munkájában? Elsősorban új, nagyteljesítményű gépeket kaptak. Itt kapcsoltak először össze két festélkszórógépet, amelynek termelékenysége magasabb, — mint kulén-külön a régieké. Három nagyteljesítményű hidraulikus gépet is munkába ál látottak, ezeket Csehszlovákiából kaptáik. A gépek teljesítménye 60 százalékkal nagyobb, mint az eddigieké. — Működik már az új csiszológép is, amely a porelszívást tudja jobban megoldani, mint elődje. Angliából importálták a portalanítóigépet, amely szin tén nagyteljesítményű. Ugyancsak Angliából származik a plüsölőgép is, amely még nem dolgozik ugyan, de ha munkába áll, sok kézi. munkát lehet vele megtakarítani. Számítani lelhet azonban még további gépek érkezésére. Az országban először szerelnek fel a Bőrgyárban egy teljesen modem festéköntőt, amelyet nyugatról hoznak be. Várják a szárítóberendezést, még egy portatonítót és hidraulikát is. A mintegy 3 millió forint értékű géppel ez az üzemrész a gépesítésben nagyon „erős” lesz. Meg lehet ol dani az eddigi három műszak helyett főleg a nők érdekében a drót műszakos termelésit, hiszen az új gépek kapacitása olyan nagy, hogy a termeiéi csökkenéséről beszélni sem lehel Sokat jelent az is, hogy az új üzemrészben nemcsak a gépeket sikerült összefogni, hanem a szellemi kapacitást, az irányítást, amely egységesítve komolyabb eredmények elérését teszi lehetővé. A marhabox részleg „átállítása” azonban csak az első lépés a Bőrgyárban az átszervezés útján. Még a második ötéves tervben új krómcserzőműhely épül majd a harmadik ötéves tervben újabb üzemrészek korszerűsödnek. A gyár termelése me® növekszik, Egyelőre az új marbabőrkikészítőből az üveges szárítóba elég messzire köll vinni a bőröket és ez a termelékenységben károsan mutatkozik, de az átszervezés kapcsán ez is megoldódik. A gyár szép perspektíva előtt áll, a korszerű gépi termelés egészségesebb ■ munka- körülmények kialakítását, nagyobb termelékenységet tesz lehetőiül I 1
