Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-13 / 188. szám
AUGUSZTUS n. niAPLÖ Amikor elszabadul a pokol Száz mázsa robbanóanyag a gyújtózsinór végén Megremeg a föld Gesztenyés környékén Ű'abb dr. Doktor Sándorra vonatkozó dokumentumok kerültek elő I A BÄNYAUDVAR felé tartunk, kísérőnk a vállalat igazgatója. Amíg az üzem területén végig ballagunk, szemléltetően elénk tárul a kőterme- lés minden mozzanata. A sorrend fordított: felhalmozott készletek, kővel rakott csilleszerelvények, osztályozó, tisztító, kanalas rakodógép, hosz- szú, szerteágazó transzportőrök, s végül a bényaudvar őt- ven—-hatvan méter magasba nyúló falakkal; A bányaudvar bejáratánál egy bőrsapkás ember piros színű villanyvezetéket göngyöl. Az igazgató rákérdez: — Laci, mi újság? — Megy minden •— válaszolja és göngyöli tovább a vezetéket; A lejtős ötön közeledünk a bápyaíalhoz. Nem messzire a robbantás színhelyétől kis házacska áll, amelyből vastag vezetékek nyúlnak a raktár- épület felé. * — Nem veszélyezteti a robbantás? — intek a ház felé. — Eddig huszonegy nagykamrás robbantást végeztünk, de nincs azon egyetlen repedés se — mondja az igazgató, — mégis a Gesztenyés minket vádol két ház rongálódása miatt. Ma is telefonáltak, hogy rajtunk a felelősség ... Egyébként perben állunk velük. Mi hivatkozunk arra, hegy betartjuk a műszaki előírásokat. A házakat építették gyengén, nem alapoztak megfelelően. Ha a nobban- tás lenne az okozója, akkor a többi házzal is baj lenne, sőt a közelebbiekkel mégin- kább.., Nem mondom, cifra egy per lesz ebből, csak legyen bíró, aki igazságot tud tenni az ügyben. A BANYAUDVARON csak egy ember tartózkodik, Büte Sándor lőmester. Fején bányászsapka. felsőtestén vállas trikó. A kamra előtt ő az *úr”, az igazgató is tőle kérdi, hogy közelebb mehetünk-e a kamrákhoz; — Lehet Nincs még rákötve — mutat a kőfal irányába. Különösebb érdekességet nem látni, csupán egy vágat szerű bejárat vonalai tűnnek fel. A bányafalon kék és piros színű vezetékek kígyóznak. Az igazgató leguggol és a földön rajzolatja a kamrák helyzetét, közben magyaráz: — Tizennégy métert hajtottunk egyenesen, majd kétfelé ágazva jobbra harminc métert és balra tizenkilencet öt kamrát építettünk, abban helyeztünk el 7500 kilogramm robbanóanyagot — Felemelkedik és a kőfalra mutatva folytatja. — A tetőn tizenöt függőleges lyuk van, ezen kívül még huszonnyolc talplyuk. Summa-summárum tízezer kilogramm robbanóanyag lesz begyújtva. Nézem a magas kőfalat. Jobboldalon kiugró kőtömb, úgynevezett „lóger”. amelyet, egy régebbi robbantás hagyott ott. — Jó lenne, ha most az te lepottyanna — kémleli a lőmester. — Reméljük nem lesz sok a „batár”. (Egy darabban lévő nagyobb kőtömbök.) — Mennyi követ vár a robbantástól? — kérdem a lömes- tert. \ — Attól COS» hogyan síkéről. Akkor jó lesz, ha ennéd tovább nem zuhan — mutat a lába elé. Körülbelül harminc méterre vagyunk a faltól. Visszatérünk a „főhadiszállásra”, ahol Téry László technikus irányítja az egész robbantási műveletet — Egyet lehet fújná! — kiált a kürtösnek; Hosszan nyúlik a kürt hangja. Az őrök. sorra jeleznek és elindulnak hátrafelé az erdőbe. — Lajos, a fővezetéket mérjék le! — hangzik az újabb utasítás. Figyelik az éllenállésmérőt, és jelentik, hogy minden rendben, a műszer nyolcat mutat Téry külön elmagyarázza a 200-as robbantógépre mutatva, hogy azzal helyezik feszültség alá az egész vezetéket, a kapcsolásra izzásba kerül a gyutacs izzószála, amely a köréje elhelyezett gyúelegyet begyújtja, az pedig a töltést, és készen is van a robbanás. A robbantásvezető szól, hogy lemennek a kamrához bekötni a vezetékeket és öt perc múlva robbantanak. Közben megszólal az iroda felől a gyári sziréna hangja. Hátranézek, s látom, hogy az erdő szélén — ott, ahonnan jól lehet látni — legalább százan állnak. Felnőttek, gyermekek, az üzem dolgozói és más kíváncsiskodók. A „vezérkar” mellett maradok, ott, ahol a robbantógép van. Téry kiadja a parancsot; — Tűzjel! Három rövidet kürtölj! A fiú szájához emeli a sárgaréz kürtöt, és fújja háromszor egymásután. A körülöttem lévők a házikó túlsó felére húzódnak, és intenek, hogy én is lépjek oda. Mind feszülten figyel, és testük ugrásra kész. Nem tudom elképzelni, miért, hiszen távol vagyunk a kamrától, a robbanás színhelyétől. Az üzemvezető magyarázza, hogy kifúvás te lehetséges, a akkor a repülő kődarabkák idáig hullanak. Erre fel én te ugrásra kész állapotban figyelem a további eseményeket, nincsen kedvem lyukas fejjel távozni; ŐRI A.Sí dörrenés, megremeg a föld alattunk; Füstös porfelhő száll a magasba, és omlik a part. csörög a kemény andezit. Sikerűit a robbantás. — Fontos, hogy a láb kijött — mondja egy idősebb kőbányász mellettem. Később tudom meg, hogy a láb az az T-alakú kamrákat jelenti. Negyedóráig ácsor- gunk a házikó mellett, amikor a kürtös lefújja a készültséget. A vezetők lemennek a bányaudvarra és elvégzik a becslést. — Százezer tonna! —* az egyöntetű megállapítás. Gazdagh István j A dr. Doktor Sándor szeI mélyével kapcsolatos kutatá- ; sok során a közelmúltban i újabb értékes, írásos doku- j meritumok kerültek elő. így többek között rátaláltak Doktor Sándor orvosi könyvére, amely érdekes diagnosztikai leírásokon kívül tartalmazza naplójának 1941-ben írt töredékeit és utal egy Kun Bélához írt levelére is. Tartalmazza továbbá Doktor Sándornak több orvosi vonatkozású dolgozatát, fordítását, jegyzetét. Kaposvárról — több más érdekes lelettel — a Pécsi Munkásmozgalmi Múzeum birtokába került egy röpcédula, amelyen Doktor Sándor forradalmi tevékenysége ellen uszítanak az ott uralomra került ellenforradalmárok. Doktor Sándor Budapesten élő lányai összegyűjtötték a neves marxista tudós több érdekes politikai és orvostudományi jellegű kéziratát, az Megvádolták a lovak Vasárnap Bér einenden Petrovics Márk (Old 47. azalatt! lakos) Balogh Emil tulajdonát képező lovasko- csit hajtotta, A lovak az egyik kanyarnál megijedtek s a kocsit a benne ülő 4 személlyel együtt az árokba fordították. A baleset következtében Balogh Emil olyan szerencsétlenül esett az árokba, hogy agyrázkódást szenvedett. Balogh Emilt a mentők a pécsi idegklinlkara szállították. Járási borhét Harkányban Járási borhetet rendez a siklósi járási tanács mezőgazdasági osztálya augusztus 17—27-ig a harkányi parkban. A borhéten bemutatják a Siklós-Villányi Állami Gazdaság, a siklósi, a vil- lánykövesdi, a villányi termelőszövetkezetek legjobb borait, a járás területén működő tsz-tagok díjnyertes borait. Országúti tragédiák Halálon végű mulatósán Dunansekenőn — Két halálon balenet tisenkét óra alatt A TEJESKOCSI a dunaszekcsői halászcsárdánál találkozott a Moszkviccsal. Tulajdonosa és utasai a csárdában mulattak. Egész este egy nóta járta, hogy ... „mi lett a sok nóta vége, kivitték a temetőbe”. Szomorú nóta a boros hangulatban. A társaság, négy férfi, a Mohácsi Farost- lemezgyár dolgozói, Bárdos Miklós pincéjében iszogattak — délután. Itt halászlé volt, aztán irány Dunaszekcső. Erősen beesteledett, amikor Ma- hos Zoltán, a kocsi vezetője és Könyves László otthagyta a társaságot. Azt mondták — várjanak, nemsokára visszajönnek. Bárdos és a társaság negyedik tagja, Mály Ferenc záróra után gyalog elindultak VIDRALESEN A halászházat csak a domb tetejéről veszi észre az érkező. Odasimul a halastavat sze gélyező nádashoz, a bujazöld növényzethez. Nagy, kiugró tor náca van és apró kertje, amelyet övig érő kerítéssel fontak körbe. A kiskapu tetején tábla: A kutya harap! Ide se kívánkozik az idegen. Inkább a halászmester éket hívja, és lopva kémlel szét a tájon, nehogy valamelyik bokorból nadrágon ragadja a harapós állat. Az első szóra jön a hátlász- mester felesége — védeni az idegent. Az ura gyalog ment be Görösgallra a fizetéséért, addig a feleség vigyázza a halastavat. Nemcsak együtt él a férjével ezen az istenhátame- getti helyen, ahol a vásáros- béci betyár még ma is búvóhelyet találhatna, hanem jól ismeri a halászat minden fortélyát is. ,— A vidrafogás érdekelne — mondom és az asszony szakavatott magyarázattal szolgál. — A viidra nagyon óvatos jószág, ezt már elmondta az uram egy újságírónak a múltkor, amikor azt a nagy vidrát fogta. Csuda nagy jószág volt, méter 52 centi a fejétől le egészen a farkáig. Ilyet még én se láttam. Itt lógott sokáig a gangon, szárogatta az uram a borit. Hát azt nagyon ügyesen meglőtte. . — Éppen lehalászás volt és leeresztették a vizet. Az uram puskával őrizte a tavat és este bejött, de nem sokáig nyugodott, ment újra, mert féltette a halat a vidráktól. Azok nagyon sokat megesznek, némelyik még másfél kilót is naponta, olyankor többet is, mert csak bemocskoli és otthagyja. Csak pusztít... Mikor kiment, még sötét volt és egy szer csak hallja, hogy jön valami, gondolja, ez lesz az. És amikor a vidra felért a dombhátra, egyik kezében meggyúj tóttá a zseblámpát, a másikban meg a sörétessel célzott. A fénybe a vidra belenézett és megtorpant, addig az uram lött. Nagyon szépen meglőtte. Pontosan a pofájába. Mondták is Pécsen, hogy ez szép lövést kapott. — Amikor hazahozta, hát felhőit engemet is, hogy „gyere, segítsed megnyúzni frissi- be”. Hát segítettem, innen tudom, miként lőtte meg azt a nagy vidrát. Akkor kint járt még az igazgató is, meg mások is, idegenek, akiknek ezt így mind elmesélte az uram. Marsiné erős asszony, megszí tt a a nap a bőrét és megedzette izmait a munka. Ha az ő kezében van a puska, istenemre, 6 is ugyanígy meglövi... nem remegett volna a karja. Célzok rá, hogy hol tanyáznak a vidrák. Elmutat át Somogyba. — Onnan jönnek a patosfai tavakról, ott nagyon sok van. Csak a nyomukból tudjuk, mert nyomuk az van bőven ... Szóval Patosf áról... oda is elmegyünk egy kis vidralesre. Marsi József halászcimborája itt Tamás János. Éppen a halászinassal kémlelték a halakat a 26 holdas tó felső végében. Gyönyörű a víz. Sima tűk vére kirajzolódnak a pontyok Ívben görbülő hátai, amint í planktonoznak a víz színén. Az \ tán le-lecsapnák a mélyebb j vízre, ha egy harcsa megzavar ■ ja őket. De a vidrától még jobban j félnek. — Az a sikér vízben beúszik — magyarázza Tamás — és a mély víz felé hajtja a halakat. Már messziről látja az ember, hol hajt. Néha 6—7 percig is elvan a viz alatt és izmos far•- kával gyorsan úszik. Amikor elfogyott a levegője, csak kidugja az orrát a vízből, szippant egyet és megy a víz alá újra. Ha meg elkapott egy halat, feljön a víz színére és csak a hál, meg a vidra orra látszik, amint a partnak úszik. — Fogják valamivel? — Inkább csapdával De az nehéz munka. Kikeressük a vidra járását. A teste szélességinek megfelelő sáros nyomot hagy a parton <=> és oda tesszük a csapdát, és messziről állítjuk fel, nehogy a vidra szagot kapjon. Aztán a saját nyomunkat is elmossuk friss vízzel. Még így is csak négyöt nap múlva lép bele a csapdába. A nagy pusztításai miatt lövik, csapdát állítanak neki. de még így is csak néhányat sikerét elfogni. Bőre értékes, kétszáz forintért megveszik. Vándorol is, ha nem is nagy körzetben, de innen Patosfáról — Somogybái — átlátogat a baranyai Szentmiklós pusztai tóra, Marsiékhoz. Mint az a 152 centi hosszú, legalább tíz esztendős, pettyes hátú rekorder vidra, amelyiknek a ha- lászmestemé szerint olyan szép ősz tarkója volt, akár egy meglett korú, deresedő férfinek. Hiszen az is volt, vidraférfi a javából... Mohács felé. Alik hagyták el Dunaszekcsőt, az egyik kanyarban találkoztak a Moszkviccsal — ócskavasnak való állapotban. A VIZSGALAT a következőket állapította meg: Mahos Zoltán, a farostlemezgyár technikusa — 27 éves, családos ember, kétéves kis fia maradt árván — nagy sebességgel hajtott Mohács felé. Legalább százzal vette a kanyart és kisodródott a baloldalra, átugrotta az árkot és ütközött a kerékvetőnek a kocsi jobb hátsó kereke. Ezt még észlelte Mahos és hogy elkerülje a jobboldali árkot, balra kapta a kormányt. Sikerült is kivennie a kocsit a jobboldali borulásból,, de a nagy lendülettől az első kerekek megemelkedtek és így a kocsi kormányozhatatlan maradt. Átvágott a túlsó oldalra, átugrotta az árkot és szinte a levegőben röpülve vágódott az útszéli kiserdő fáinak. A kocsi Mahos oldalán levő ajtóval érte el a fát. Az ajtó kiszakadt, a gépkocsivezető kiesett a kocsiból, de már nem volt élet benne. Utasa — Könnyes László — fejsérülést szenvedett és elvesztette eszméletét. így talált rá — másodszor immárom — a Moszkvicsra a tejeskocsi. Látták, hogy Ma- hosban már nincs élet, így a roncsok közül Könyves Lászlót húzták ki és vitték kórházba, majd a Pécsi Idegkli- nikára A HELYSZÍN leírhatatlan. Tizenöt méteres körzetben üvegszilánkok. alkatrészdarabok, a mentőláda Is messze röpült a kocsitól. Az ajtót a nagy sebesség felpréselte a fára, a kocsi teljes felborulását csak a sűrű erdő akadályozta meg. A száguldó kocsi Kössön háztartási gépére karbantartási szerződést! Csekély havidíjért, minden hibát megjavítunk! I/áttoltuk tn&zépép, ceHhtfupa, • ft&cvzívófréft, padíá- Ueféttyip, idttoHpfrítilec és KíUanp- tuaUelp sztezódéses {awlá&át. Baranya megyei Villamosipa ri és Gépjavító KSZ Pécs, Heim Pál u. 5. Telefon: 15-23. nyomai el-eftthmek a hom<K kon, a fűben. Látszik, hogy némelykor a levegőben röpültek — a tragédia elkerülhetetlen volt Es újra a szomorú kötelesség: Értesíteni a hozzátartozókat, a feleséget. A fiatal- asszony védekezett a megmásíthatatlan ellen. — Nem igaz! Nem! Nem hiszem el! Aztán összetört — és sokáig ápolták. Mahos kétéves kisgyermeke reggel apját kereste. Az italozó cimborák ezt nem hallották, mi hallottuk, amikor a csöppség a nagymama karján kereste apukáját — hiába! Es itt vetődik fel egy gondolat: minden bűncselekménynél felelősségre vonják azokat is, akik segédkeztek elkövetésénél. Az orgazdát is a vádlottak padjára ültetik. A gyilkosságban a bűnrészeseket is elítélik. Csupán a közlekedési baleseteknél hiányzik az együtt italozók felelősségre vonása. Pedig ma már mindenki tudja, hogy ittasan tilos vezetni. A társaság kocsival ment a pincébe, Dunaszek- csőre. Együtt ittak és tudták, hogy nem alusznak a csárdánál — még hosszú út van előttük. Mohácsig. Nem akadályozták meg az ittas vezetést és bekövetkezett a tragédia. Helyes lenne talán kiegészíteni az idevonatkozó jogszabályokat és felelősségre vonni azokat is, akik szinte átsegítik mulatozó kedvükkel, sokszor vagánykodó biztatásukkal társukat a másvilágra. BEÉRKEZÉSKOR újabb halálos baleset vár. Báli János váraljai lakos személygépkocsijával Harkányba tartott. Szálán ta után az Eszterág pusztai útkereszteződésnél kerülni akarta Szemelyácz Mihály 57 éves szalántai lakost. Szemelyácz minden jelzés és körültekintés nélkül befordult az előzésben levő személykocsi előtt és az elütötte. Az idős embert kórházba szállították, ahol belehalt sérüléseibe A halálos baleset | oka: Szemelyácz nem né- • zett körül befordulás előtt... Tizenkét óra alatt két ha- j láleset és egy súlyos sérülés | a baranyai országutakon. Egy apát hiába vár már a feleség, a gyereke — drága kiruccanás, drága halászlé volt... ■ Gáldonyi Bcla í életének különböző szakaszaiban írt — politikai állásfoglalását és orvostudományos kutatásának eredményeit közlő — leveleit. Doktor Sándor életére vonatkozó kutatásokat végeztek az idén nyáron Jugoszláviában is, ahol a fehér terror ellen menekülő Doktor Sándor — 1921—1941 között — húsz évet töltött emigrációban. A napvilágra került adatok szerint Doktor Sándor az illegális Jugoszláv Kommunista Párt tagjaként j folytatta munkásmozgalmi tevékenységét. Orvosi jövedelméből a vajdasági illegális pártszervezetet rendszeresen nagy összegekkel támogatta, a j párt sejtjeiben tanító-nevelő munkát végzett és sok cikket írt a párt legális, féllegális j kiadványaiba. Résztvállalt il- | ! legális röpiratok szövegezésé- i ben, ezek kiadási költségeinek j fedezésében, valamint terjesz- I tésében. 1
