Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

4

IVlAPIÖ

ms. augusztus n. ?

„Ha per, úgymond, hadd legyen per../*

Amikor tanúnak citálják a szamarat — Már nincs ügyvéd, aki elvállalja

értesítése: korábbi per

iratai jelenleg a Legfelsőbb Bíróságnál vannak, azok jelenleg nem szerelhetők”. Most a lep'.elsőbb bírák Is megtudják majd, milyen az a magyarok istene...

Az úi beadványon 120 forint értékű illetékbélyeg! (Eddig 560 forint.) Ha írásom címéül Arany János A fülemüle című versének sorát idéztem, akkor hadd folytassam e versből vett másik idézettel:

„De hol is akadna ügyvéd,

Ki a fülemile füttyét

Mai napság felvállalja7”

S Sz. Jánosné minden iróniától meintesen új beadványának elején ezt Írja: „Férjemmel együtt felkerestem több ügyvédet, hogy ezen peremben képviseljen, de mind egybehangzóan nem vállalta. Így hát magam indulok el keresetemmel.” Riadtan menekülnek már az ügyvédek, ha Sz Jánosné a láthatáron megjelenik.

A bíróság nem menekülhet el előle.

Beadványában az egyik szomszédhoz írt levelének másolatát is csatolta: „Ismétlem, ha a határ közöttünk a jelenlegi állapot szerint marad, annak nincs akadálya, hogy a szomszéd úr felé hajló faágakat levágja, bár nem hiszem. hogy árnyékot vetne, mely esetleg ártana.” Perben van az összes szomszédokkal, zaklatja őket és mindezek után így ír az egyik szomszédjának: „Meg kell őriznünk mi öregek a két szomszéd közötti mindenkori békességet.” Hát ezt a „békességet" nagyon pofoncsapta Sz. Jánosné.

Mér, rajzol, centiz mindenki, akinek földje szomszédos Sz. Jánosnéével. Az összes szomszéd hiteles papírok után szalad, amivel igazolják, hogy a föld az övék, s annyit használnak s nem többet, mint amennyit a telekkönyv mutat. Az összes szomszéd esténként asztalhoz ül és körmölik az igazukat, s az írásokat 10 forintos illetékbélyegekkel a bírósághoz küldik. Már nemcsak Sz. Jánosné fizet» fizetnek a szomszédok is!

A bíróság földmérőt küld a szomszédok földjére. Sz. Já- nosnénak eszébe jutott még egy érv s azt 10 oldalon, apró. gyöngybetűs szép írással pótlólag megküldi a bíróságnak. A bírák már elsápadnak ha apró, gyöngybetűs, szép írással írt levelet tesznek eléjük. Most már a bírák is írnak Sz. Jánosnénak: „Felhívja a járásbíróság felperes figyelmét, hogy a bíróságnak feladata a peres felek vitáinak eldöntése, melyben bizonyító-1 kok adják az alapot, nem pe- I

dig az egyik fél minden másnap érkező saját beadványa, ezért szükségtelen, hogy felperes hosszú és felesleges beadványok küldözgetésével vegye el a pert intéző tanácsvezető idejét."

1962 július 13. — tárgyalás. Bíró, ülnökök» stb... és 11 idézett fél! Pro és kontra, estébe nyúló viták, majd ítélet: „A megyei bíróság nem ad helyt felperes keresetének ... felperest kötelezi a bíróság, hogy a szakértő részére 200 forint szakértői díjat fizesse W., A pereket elvesztette» s ismét fizethet. (Eddig 760? fo. int)

De Sz. Jánosnét nem olyan, fából faragták, hogy csak úgy ukmukfukk abbahagyja, amit elkezdett. 1962 augusztus 3. — Sz. Jánosné perújítási kérelemmel fordul a bírósághoz a 7 szomszéd ellen indított perében. Megérkezik az apró, gyöngybetűs, szép írással irt «dig 40 oldalas kérelem, amely ben a többek között ezek oí-, vashatók: „ ... mert az ósz-a szes peremben tárgyaló bírák* összefogásszerüen mind elfogultak voltak.., mert a perben szereplő megtévedt ügyvédek. mérnökök is, elfogult a bíró úr, annak barátai, kollégái ... a perek tele vannak hamis mérnöki vázrajzzal, hamis alperesi, illetve ügyvédi adattal, hamis tanúvallomásokkal...” Nincs a földön igaz ember Sz. Jánosné szerint Senkisem mond valót csak 6. Lassan már nemcsak ügyvéd, de bíró sem akad, aki „felvállalja” az ügyet.

De az ügyet mégis tárgyalni kell — ez a törvény. Már tárgyalták, de nem fejezték be 1963 június: újabb 34 oldalas levelet hoz a posta, Sz. Jánosáénak ismét eszébe jutott egy érv, apró, gyöngybetűs, szép írással írt kérvény...

HA MAJD az ítélet elhangzik, ki tudja, mit talál ki ismét Sz. Jánosné. Nem kell félteni, ha több mint 3 éve pert perre veszít s még mindig nem unta meg!

„Milyen szép dolog, hogy ' már ma

Nem történik ttyes lármái

Össze a szomszéd se zördSX,

A rokonság

Csupa jóság,

Magyar ember fél a pör- tül..*

De még a bíróság épülete is „elsápad”, ha a postás hozza az apró, gyöngy betűs, szép írással írt újabb kérvényt.

Lesz, erre a nyakamat teszem...

Mert Sz. Jánosnét nem olyan

fából faragták, hogy csak úgy ukmukfukk abbahagyja, amit elkezdett,

Garay Ferenc

Először íe azt kel elmondanunk, hogy nagyon csodálatos dolog történt ugyanis a Kragulecet beutalták a Balatonra üdülni. Nem ez a csodálatos, hanem az, hogy a Krcgulec levelet irt nekünk a Balatonról. A levél így kezdőd, hogy „Hogy a roseb”! Azt hiszem az lesz a leg- jőb, ha ismertetyük a teljes levelet, amejjet a Kragulec irt. íme, hát ezt irta:

„Jiogy a roseb! Belétek is meg a Balatonba is. Nem azért mert mindeggyik bő betűvel kezdőd, hanem azár, mert biztos vagyok bene, hogy bene van a kezeitek eben az ügyben. It lakok ugyannis Siófog ée Balatonszéplag között. Tegnap a feleségemmel elmentünk a Hableány éterembe, valamit fogyasztani. Fogyaztottunk is a feleségem 1-gy én pedig 2-kilót. Biztos vagyok bene, hogy ü béreltétek fel azt a 140 centis pincért, akinek a markába kerültüng. Sajnosénak a pincérnek a testmagasságával egyenes arányban ál az udvariasága minek következtében azt kelet neki mondanom, hogy: „Idefigyejjen maga egy negyed zsiráf, mér nem megy maga árkuzba, otan nagy péndzért mutogathatná magát, mint a világ legkisebb és legudvariatlanabb pincérét”. JVIaga nem fog engem so- kájjig szidni — mondta erre a pincér és kihozta a rendelt halászlét. És igaza lett. Ától kezdve nem szituk a pincért, mert kelet az energia a halászlére. Száz halászlé! Egy roseb. Meg vagyok győződve diznó banda, hogy a szakács is a ti emberetek. Mert ha nekem lene diznóm az akikor gülönb moslékot ene mint ami eben a HABLEÁNY-bann halázlé címén 16 forintér megetetek volna velünk, ha megetük volna. Ez a halászlé sárga volt. Sok sárgát láttam már de sárga halászlét még nem. És a ize olyan volt, hogy megértettem, hogy sárga. Ez egy őszinte becsületes halászlé, legalább nem tagaggya le, hogy 6 mijen. Az- armyát annak a takácsnak!

És disznó banda aszúszem azt fett intéztétek el, hogy ne lehesen kapni iten tojást meg paradicsomot, mert köztudomású, hogy a Balaton melet minden van, miért épen én nem kaptam. Épen ezér, ha hazamegyek szétcsaplak beneteket.”

Hit kedves zerkesztö bácsi ezt irta ez a Kragvttec. Asztszi hogy mink direkte azért elutaztunk a Balatonra, hogy őneki borsot törgy&k az óra alá. Hát tévedés! Helyesírás-Tudósi becstíletzavunkra kijelentjük, hogy az a HABLE ANY-beli pincér nem a mi felzólitásunkra udvariatlan, hanem eredetileg zületésénél és képeségeinél fogva és bizonyára direkte tízért ment pincérnek, mert otan a pokróc modorát elsőosztályuan gyümölcsöztetheti. Másrészt kijelentjük, hogy a szakácshoz sincsen sémi közünk a ha láziét a saját zakáilára főzi olyannak amilyen. Ezenkívül a tojáshoz és a paradicsomhoz sincsen sémi közünk.

Egyelőre a Pancákal együt azt tanulmányozuk, hogy milyen köveket, milyen elrendezésben és menyit raknak a pécsi kirakatokba a kirakatrendező bácsik. Edig Dttna- kamcsot, baralfőt, mangánt és vegyes zúzalékot láttunk! A Pancák azt Is megfejtette, hogy miért raknak a kirakatokba követ. Nyilván azér, monta a Pancák, mart így jobban Iá dk, hogy a kövekhőz képest mijen szép az ára és a vevő nagy ob örömei vásárol. Vagypedig akad egy olyan marha is aki a követ akargya megverő, mert asA- szi, hogy ez a pécsi koh-i-naar.

Tiszteletei: Flajbáa

Javítják a toronyórát

Pécs városi Tanács házának tornya m agasan a város többi épülete fölé emelkedik. Eddig az emberek megnézték nemcsak szépségéért, kecsességéért, hanem ezért is, mert órája a pontos időt mutatta. Néhány héttel ezelőtt azonban hol késett, hol sietett, s nemcsak 10—15 percet, hanem fél. süt egy órát is.

— A több mnirít 40 éves óra régi szerkezetű, elavult csapágyait újra kell hegesztenó, fogaskerekeit ki kell javítaná. — mondta Takács Árpád, a tanácsház gondnoka. — Az órát a Nádor Szálló halijában lévő elektromos óra

hajtja. Ha a Nádor

óra impulzusai lias- súbbodnak vagy gyorsulnak, úgy las sulnak. Illetve gyorsulnak a városházi toronyóra fogaskerekei, ezáltal késük» vagy siet az óra. A Finommechanikai Vállalat embere* már egy hónapja javítják. Hogy med dig tart, sajnos nem tudjuk.

munkaidő után jártunk ott)

de a kontárkodás az tény.

Az történt, hogy Dirják György, Türdér utcai lakos kérésére Pásztiék elvállalták a festést. Jó néhány napot dolgoztak a szobákon — szerintük mindig csak munkaidő után.

— Mit kaptak érte?

— Pénzt — semmit, csak kaját, öt liter bort és cementlapokat ...

Viszont a szabálysértési hatóságtól kaptak nyolcszáz forint büntetést fejenként és a megbízót ia büntették, amiért törvénytelenül vette igénybe a kontárokat *

A hatóság — nagyon helyesen — megbünteti az ilyen maszekollókat de azért azt is látni kell, hogy a kontárkodásnak bizonyos piaca van. Az állami vállalatok, szövetkezetek vagy nem vállalják el a munkát (nincs kapacitás, nincs anyag — mondják!) vagy csak későn, olyankor, amikor az illetőnek az már nem megfelelő. Kénytelen igénybe venni a kontárokat, így nemcsak az az egyedüli megoldás, hogy ellenőrizzük és megbüntetjük a kontárokat, hanem biztosítani kell a lakosság igényeinek gyors, pontos, minőségi és lehetőleg nem méregdrága kielégítését.

Enélkül a büntetésnek nem lesz és nem is lehet foganatja...

Gáldonyi Béla

legalább 1600 forint értékű kontármunkát találtak nála.

Itt a jegyzőkönyv mellé mintát is vettek a kontárkodásra felhasznált anyagokból. Ezek szolgáltak tárgyi bizo- nyífékul a tárgyalásnál, amelyen 1500 forintra büntették meg a női szabót.

Nem messze innen — a 43 szám alatt — Kovács László- né kontárkodott. Itt is akadt tárgyi bizonyíték bőven, legalább 1200 forint értékű. így aztán ennyi lett a birság. végösszege U.

A következő kontárkodásnak három szereplője is van. Pászti József és két társa szobafestést vállalt munkaidő után — maszek alapon. Rájöttek — és ebben segédkeztek a. maszekotok is. Ugyanis feltűnt az Építőipari Szövetkezetnek — ahol a három festő dolgozott —, hogy gyakran hiányoznak a munkahelyükről. Csak nem másutt használják fel munkaerő feleslegüket?! És a gyanú egyre érlelődött, míg végre ellenőrzés lett belőle.

— Éppen befejezték a maszek munkát, amikor rájuk i nyitottunk — mondja a szabálysértési előadó. — Azt nem tudtuk bizonyítani, hogy munkaidő alatt dolgoztak, mi is

— Erdős? Erdős? — Ismerem, de én avval nem csináltatok semmit — mondja Huszár és reménykedik, hogy megússza a dolgot

— Akkor hát jegyzőkönyvbe vesszük, hogy nem dolgoztat vele — és az előadó már sző- vegezné is a hivatalos papírt, amikor Huszár mégiscsak emlékezik, hogy „megbízást adtam nyolc pár női szandál elkészítésére”. Vagyis bedolgozót alkalmaz. Magániparos — állami alkalmazottat tart Törvénytelen dolog, ezért büntetés jár.

A büntetést pedig könnyű kiszámítani. Nyolc pár szandál darabonként negyven forint, az összesen 320 forintos kontárkodás. Ennyi pénzbüntetés kinéz Erdősnek, de nem ússza meg Huszár sem, mert a törvény szerint: „kisiparos az iparát csak saját személyében gyakorolhatja”.

*

A Szőlő utcában egyszerre két női szabó is lebukott Kova csls Lászlónét a Szőlő utca 24 alatt az egyik kontárellenőr jelentette fel. Az előadó pedig helyszínen ellenőrizte a jelentés valódiságát. Igaz volt. Kovacsisné akkor is varrt, vagyis tettenérték. Iparengedélye nincs, mégis

Eldugott kis ház a Kazinczy

utcában a 3/1 alatt Csöpp udvar, az is tele zölddel és sok ajtó, ami mögött nem éppen egészséges lakások bújnak meg. Az egyik szoba- konyhás lakásban él Erdős Gyula, a Pécsi Vegyesipari Vállalat cipésze A látogatás most hivatalos: feljelentés érkezett ellene, hogy kontárko- dik. Tóth Miklós, a II. kerületi tanács szabálysértési előadója a helyszínen vizsgálja meg a feljelentés valódiságát Tettenérés után jegyzőkönyvez és kitűzi a tárgyalást, ítéletet hoz és megbírságolja a vétkest.

De hol vagyunk még ettől! *

Erdősné fogad és mutatja a

parányi műhelyt ahol a férje maszekot

— Nincs ebben semmi törvénytelen — mondja és a férje is erősíti, aki időközben előkerüL — Huszár Antal vásározó cipész kisiparos részére készítek a szabadságom alatt néhány női szandált ö adja az anyagot én pedig párját negyven forintért elkészítem. Egy kis zsebpénz ez, de nem szabálytalan.

Csupán — kontárkodás —. Mert Erdősnek nincs iparengedélye, ő munkakönyves alkalmazottja egy vállalatnak. Nem vállalhat ilyen rendszeres ipari munkát. A jegyzőkönyvet aláírja és a szabálysértési előadó siet a kisiparoshoz ...

KONTÁROK.

perest a megyei bíróság kötelezi a fellebbezési eljárás megfizetésére is.”

Ejnye, nem lesz ez már sok a jóból? A felperes által 1000 ! forintra taksált perérték —

I ami a valójában az 500 forintot sem igen éri el — immár perköltséggel, illetékbélyegekkel a perértekjnek közel a felére rúg. S ezt mind a felperesnek ikell fizetni.

De nem oda Buda! —* mondja a felperes, és nem nyugszik. Az a fránya 12 négyszögöl az én jussom még akkor is, ha nem ismerik el! Utána megyek én az igazságomnak, mert az az igazság, amit én mondok és állítok, s nem az, amit a földmérők meg a bíróság firkál.

1961. január 25-én újra asztalhoz ül. és apró, gyöngybetűs, szép írással most már nem néhány sort, h,1nem kerek 10 oldalt sűrű sorokkal tele ír, közölvén: „Elveszett perem perújítását kérem, mert I .. .ügyvédem nem képvisel engem odaadóan...” Sőt:

„... aztán a földmérő mérnök által készített vázrajzon a vitatott terület még rosszabbul, mint fordítva van berajzolva ...” Még egyszer elolvasom, de nem értem, mert elképzelni sem tudom, mit jelenthet az, hogy >,még rosz- szabbul, mint fordítva* A kérvény hátán az 50 forintos illetékbélyeg (Ezzel együtt eddig 300 forint!) A kérvény mellett egy papír csatolva, amelyben egy másik ügyvéd jelentkezik a felperes védelmében. A papíron 10 forintos bélyeg. (Eddig 310 forint)

De erre már újra fr az alperes is. „Kérem nevezett perújitási kérelmét mint alap- talc\nt elutasítani* — ez az írás lényege. Indok: mert kérelmét a törvényben meghatározott 3 hónap után terjesztette elő, men semmi új tényt nem tartalmaz.

Újabb tárgyalás 1961. Január 26-án. Bíró, ülnökök, jegyzőkönyvvezető, felperes, alperes, ügyvédek — meg a drága idő. ítélet: „A járásbíróság a perújitási kérelmet elutasítja, és kötelezi a per- újítő felperest az alperes ügyvédje kezéhez 110 forintot fizessen meg." (Eddig tehát 420 forint!)

Eddig lenne az a bizonyos tengeri kígyó, de most jön a hosszabbítása. A felperes nem nyugszik bele a perújítási kérelem elutasításába; hanem ; fellebbez! „A perújítást elrendelni kérő beadványom elutasítása ellen fellebbezéssel élek* — írja újabb apró, < gyöngyhetűs, szép írással és indokait mintegy tíz sűrűn teleírt oldalon tárja a bíróság elé A kérelem hátán a 20 forintos illetékbélyeg. (Eddig 440 forint!) Később eszébe jut, hogy még nem írt le mindent, apró, gyöngyhetűs, szép írással irt újabb 5 oldalt hoz a posta.

Tárgyalás 1961 április 12-én, majd berekesztve, folytatva ismét 1961 április 25-én, ahol

pécsi járásbíróság ítéletét a megyei bíróság helybenhagyja’’. kötelezi a perújító felperest, hogy a perújított alperes kezéhez 45 forint fellebbezési eljárási költséget fizessen meg. (Eddig 485 forint.) S a végítélet: „Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs*

Vége, kész. ez a téma be van fejezve — gondolhatná valaki, aki belenyugodna az igazságba és a „tovább nincs”- be.

DE SZ. JÁNOSNÉT nem

olyan fából faragták, hogy csak úgy ukmukfukk abbahagyja, amit elkezdett. Most jön csak a java! Most jön az igazi pereskedés! S immár nem egyetlen szomszédja ellen, hantim 1962 augusztusában mind a 7 déli szomszédját beperli azzal, hogy biztosan azok is elcsíptek valamennyi földet — összesen mintegy 60 négyszögölet, mint írja — az övéből. A beadvány egy kiló. rajzok, vázlatok, kérelmek, nyilatkozatok, apró, gyengybetűs, szép írással, mindössze csekély 45 sűrűn írt oldal. Az ”új ügy” elején a bíróság iktatójának kis

AZ ÜGY, amely immár a tengeri kígyót is megszégyenítő hosszúságúra inőtt, egy egészen egyszerű, szinte mindennapi esetből adódott. Kezdődött azzal, hogy Sz. Jánosné és két rokona az elhalt fivér után mintegy 4200 négyszögöl földet — részben szőlőt — örökölt. A hagyatékot az örökösök arjnak rendje és módja szerint háromfelé osztották.

Sz. Jánosné azonban amikor az örökölt földet jobbról is, balról is alaposabban megnézte, rádöbbenni vélt, hogy az ő földrészéből a déli szomszéd már az elhalt fivér idejében is 12 négyszögölet, jogtalanul birtokolt. Ha a fivér nem törődött véle, majd most ő rendibe teszi ezt az ügyet, és nem hagyja a 12 négyszögöl föld hasznát — egy szilvafa és egy mandulafa van rajta — másnak. Asztalhoz ült, és apró, gyöngybetűs írással kérvényt kanyart tott~ a

pécsi járásibírósághoz, amelyben kérte: a 12 négyszögöl földet is az 6 nevére írják, mert az a cudar déli szomszéd már eddig is évtizedekig húzta abból jogtalanul a hasznot. Rövid, néhány soros kérvény volt csupán, alatta a dátum: 1960. május 17. A per- érié k: 1000 forint.

Az ügy elkezdődött immár 3 éi\e, s ma sincs nyugvóponton. A pár grammnyi kérvény az éveik során 5 kiló® akta- halmazyá dagadt...

A KÉVtVÉNY tehát megérkezett a bíróságra, iktatták, szignálták» sorra került. Ki gondolta volna ekkor még, hogy ez ae ártatlannak látszó akta annyi bosszúságot okoz majd évek során mindenkinek, akinek csak valami köze is lesz hozzá.

Igen ám, de a dSl szomszéd — az alperes — i» tudomást szerzett a dologról, .J^Ogy az ő földjéből 12 négyszögölet az új örökös el akar perelni, ő is sietett egy bead- ' “vényt Imi, amelyben tanúkkal állítja a maiga igazát Sőt,, újainak hívja még a szamarat is, írván: A szamarak hosszú éveken keresztül ezen a 12 négyszögölön legeltek, és már az én jogelődöm is — tudva, hogy a földrész az övé — tüskés dróttal elkerítette. Miért tette volna, ha nem az övé. Én pedig tőle vettem a földet* Váltig hangoztatja, hogy a 12 négyszögöl az övé, s ahhoz semmi köze a hirtelen lett örökösnek, a felperesnek. De. hogy biztos legyen a dolgában, a Mérnöki Munkaközösséggel felméreti a földjét. Beadványában írja: „A terület a mérés alapján az én ingatlanomhoz tartozik, tehát a felperes keresete jogalappal nem bír*

A bíróság annak rendje szerint kitűzi a tárgyalást, és igazságügyi szakértőt is küld a helyszínre. Az igazságügyi szakértő pedig „lekontrollálta a földmérési munkaközösség felmérését és azt helyesnek találta”. A pécsi járásbíróság ennek alapján „felperes keresetét elutasítja” és intézkedik, hogy a felperes fizessen alperesnek 15 napon belül 100 forint perköltséget.

Gondolni, hogy ezek után a „ne haragudjon szomszéd, de azt hittem. hogy...” bocsá- natkérésnek beillő magyarázkodás következik. De Sz. Jánosnét nem olyan fából faragták ... Fellebbez! „Téves az elsőfokú bíróság ítélete, ténymegállapítása, kérem keresetemnek helyt adni, s az alperest kötelezni, hogy az eddig felmerült összes perköltségei nekem fizesse meg* X fellebbezés mellett fényképek arról, hogy hol is legelt az a bizonyos szamár.

De erre már ír az alperes is. térképpel — maga rajzolta — igazolja, hol is emelték azt a drótkerítést a szamár miatt.

i960 június 20-án tárgyalja a fellebbezést a pécsi megyei bíróság. Bíró, ülnökök,__ jegyzőkönyvvezető, tanúk, ügyvédek és képviseltjeik töltik a drága időt — pro és kontra folyik a vita. Végül döntés: yÁz adapta Ionul fellebbező fel-