Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

4 HiaplO' 1963. AUGUSZTUS 1. 1 Mesterséges holdat lőttek fel a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1963. augusztus 6-án fellőtték a Koz­mosz—19. mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén tudo­mányos berendezéseket helyeztek el. Ezeknek az a feladatuk, hogy a TASZSZ által 1962. március 16-án nyilvánosságra ho­zott programnak megfelelően folytassák a kozmikus térség felkutatását. A szputnyik pályájának adatai a következők: Kezdeti keringési idő 92.2 perc; — A Föld felszínétől való legnagyobb távolsága (opugeum) 519 kilométer; A Föld felszínétől való legkisebb távolsága (verigeum) 270 kilométer. A pályának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 49 fok. A tudományos berendezéseken kívül a szpuínyikon a következő készülékeket helyezték el; 90,022‘ megaherzen dolgozó rádió; A pályaelemek pontos mérését szolgáló rádiórendszer; A készülékek és a tudományos berendezések munkájára vonatkozó adatoknak a Földre való továbbítását szolgáló rádióelemetrikus rendszer. A mesterséges holdon elhelyezett berendezések normálisan működnek. A beérkező adatokat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Invázió Haltában Paul Verna nyilatkozata AZ A BIZONYOS PLUSZ Santa Domingo Dominika. Duvalier haiti diktátor el­lenfeleinek 250—500 főnyi fegyveres csoportja hétfőn es­te partraszállt Haitiban, Fort Liberté partjainál, s előre­nyomult az ország második legnagyobb városa: Cap Hai­tian felé. . Fort Liberté Haiti főváro­sától, Port an Prince-től 120 kilométernyire északra, a domiiinikai határtól pedig 8 kilométernyire nyugatra fek­szik. Az irtváziós egységet Leon Cantave tábornok vezeti. Min­den jel arra mutat, hogy a támadás résztvevői huzamo­sabb ideje emigrációba kény­szerült elemek. Megállapít­ható. hogy a szervezkedés köz­Kádár eívtárs beszéde a nagygyűlésen (Folytatás a 3. oldalról.) a viszonyainkat —, hogy ezek­ben az országokban jelenleg olcsóbban, nagyobb tömegben és jobb minőségben jutnak a dolgozók iparcikkhez, miint nálunk. Ezen a fontos terüle­ten is adott a feladat: el kell tüntetnünk, a múlt öröksé­gét, és úgy kell dolgoznunk, hogy néhány év múlva ol­csóbb, több és jobb nr/iősé- gű iparcikket gyártsunk, mint a tőkés országok. Teljesen világos azonban, hogy az iparcikkeket olyan szériában, olyan minőségben és olyan olcsón, ahogy art ezt céljaink megkövetelik, mi csak a nemzetközi együttműködés keretében tudjuk — és fogjuk is biztosítani. Csak a termelés specializálásával, kooperálás- sal, szoros nemzetközi együtt­működéssel juthatunk előre. örvendetes, hogy Központi Bizottságunk és kormányunk jóváhagyta a KGST ülésén résztvett küldöttségünk állás- foglalását. Mi a mindszoro- sabb — két-, három-, hét-, nyolcoldalú, vagy még több oldalú — együttműködés hí­vei vagyunk. A mi embereink nek, akik a KGST szerveiben dolgoznak,. az a feladatuk, hogy ezt a nemzetközi össze­fogást és együttműködést — ami meggyőződésünk szerint a szocializmus ügyének leg­jobb internacionalista szolgá­lata, s egyben népünk jóléte megteremtésének legrövidebb útja, — jól képviseljék és szolgálják. (Taps.). Itt is csat­lakozom ahhpz, amit Hrus­csov elvtárs a magyar—szov­jet barátsági gyűlésen a Kremlben mondott, hogy ne­künk az egész világ dolgozó embereit meg kell győznünk igazságunkról, azokat is, akik a fejükkel gondolkoznak, s azokat is, akiknek inkább a gyomrukon át jut el tudatuk­ba az igazság. Ez utóbbiakat a gyomrukon keresztül fogjuk meggyőzni arról, hogy igenis a kommunizmus a jövő társa­dalma. Ez a társadalom a leg­igazságosabb, a legjobb, az egyedüli igaz. szabad emberi társadalom, amely biztosíthat­ja az embereknek a békét és a jólétet is, mégpedig olyan fokon, amilyet ember koráb­ban sohasem látott. (Taps.). Ez a mi szocialista, kommu­nista célunk. Ami népünk harcát illeti, az utóbbi években nagyon sok kérdést tisztáztunk, s pozí­ciónk, állásfoglalásunk, útunk világos. Népünk rengeteget tanult politikailag, támogatja pártunk állásfoglalását, poli­tikáját, támogatja terveinket, mégpedig nemcsak szóval, ha­nem munkával is. Ezen a vi­lágos, egyenes úton kell to­vább mennünk, s nagyon so­kat kell foglalkoznunk a leg­forradalmibb cselekedettel, a gyakorlati tettel, a szocialista építés feladataival. Népünk szerencséjének tartjuk, hogy a Szovjetunióval, a szocialista országok népeivel, a Nemzet­közi Kommunista és Munkás- mozgalom osztagaival, az em­beriség minden józanul gon­dolkozó fiával, a béke ügye mellett álló emberekkel együtt haladunk ezen az úton. Elvtársak! A Központi Bi­zottság határozata szilárd elvi helytállásra, gyakorlati építő tevékenységre, új erőfeszítés­re hív fel mindenkit. A mun­ka néha bosszúsággal, néha méreggel is jár, de mégis a munka adja meg a legna­gyobb elégtételt, az hozza meg az eredményeket, amelyek nyomán jobb és szebb lesz népünk élete. Haladjunk to­vább az eddigi úton, mert ez a szocializmus teljes felépítés- sétnek útja, amely a kommu­nizmushoz, a békéhez, a jólét­hez, a magyar nép, a nemzet felvirágzásához és boldogulá­sához vezet. (Hosszantartó taps.). pontja a Dominikai Köztár-, saságban volt. A partraszállás idején a tá­madók különösebb ellenállás­ba nem ütköztek. A Port au Prince-i rádió azonban még ] hétfőn éjjel is a kormány ke- ; zén volt, s felhívásokban for-' dúlt a lakossághoz: tömörül- ] jön egységfrontba a támadók] ellen. Santo Domingóban, ’ Domi­nika fővárosában nyilatkoza­tot tett Paul Verna, száműze­tésben élő haiti diplomata. Azt állította, hogy Haiti pol-1 gári lakossága rokonszenvez ] a kormány megdöntéséért harcoló fegyveresekkel. Az NBC-rádióállomás jelen- tése szerint az elmúlt hetek- ] ben Duvalier, diktátor hadse- regének számos tagja megszö- I kött. __ Cantave^ tábornok, a felke­lők vezetője, Haiti hadsere- j gének egykori vezérkari főnö- < ke, Duvalier esküdt ellenfele, 1 I hat éve él száműzetésben. ] Nemrég egy sajtónyilatkozat- ban azt mondotta, hogy min- ; dent megtesz a Duvalier-dik- tatúra megdöntésére, de nem célja átvenni az elnöki tisz- tét. Dominikai részről hivatalo-! son cáfolják, hogy a mostani, akció az ország területéről! indult volna ki. Jellemző fej-í lemény azonban, hogy Bosch < elnök hétfőn éj jel. kijelentette: Haiti fegyveresek lépték át a dominikai határt. Ez arra utal, hogy Dominika még nem adta fel a közvetlen in-< vázió ötletét. Hír szerint Vic- ] tor Vinas-Roman, a fegyveres í erők minisztere a határövezet be utazott, hogy „biztonsági < intézkedéseket” tegyen. Varsóiak a pécsi szabadegyetemen gyakorlott központifűtés­szerelőt felvesz a Pécsi Porcelángyár Karbantartó kőműves mellé segédmunkást keresünk azonnali belépés­re, állandó munkára. Fize­tés : Megállapodás szerint. Pécs-Szekszárdi TÜZÉP V. A KORABELI RUHÁKBAN feszengő „kuruc” vitézeknek most aztán nagy keletje van, lengyelek, németek csodálják őket, a hölgyek még a ruhák anyagát is megtapasztalják, s autogramot kémek a műba­jusz alatt mosolygó barátsá­gos természetű kurúcoktól- labancoktól, akik a felvételek szünetében együtt ácsorognak a siklósi vár udvarán. A TIT Nyári Szabadegyetemének hallgatói programszerűen is­merkednek a Magyar Televí­zió munkájával, s a legjobb­kor, mert Siklóson most az­tán igazán mozgalmas óimét forgatnak, örsi: A Tenkes kapitánya című játékfilmjét. Minden csoda három napig tart — tartja a régi magyar közmondás, hát a siklósi cso­da a lengyel hölgyeknek há­rom fertály óráig, a magya­roknak tálán háromszor öt percig, vagy még addig sem, s .-j csodák felfedezésére in­dulnak a várban. így aztán mire külföldi vendégeink ele­gendő Szabó Gyula, Zenthe Ferenc és Péter Gizi auto­grammal szerelik fel magu­kat a Nógrádi Szénbányászati Tröszt munkatársai már bent ülnek a vár-presszóban és in­kább a Tenkes alji borokkal kötnek barátságot. Bahács András vájár, de Szerémi Sándor lőmester és Molnár Gyula üzemvezető is először vesznek részt a TIT pécsi szabadegyetemén, s a hangulatuk kitűnő. Az üzem jutalomból a legjobb munká­sait küldte el a jóhírű pécsi szabadegyetemre. A munká­sok örömmel és kis gyanak­vással jöttek, mivel egy nyá­ri szabadegyetemről a legtöbb ember fogalmai végesek. Ta­kács József elvtárs, a TIT Baranya megyei titkára így foglalja össze a kéthetes nyá­ri szabadegyetem célját, je­lentőségét: — Az idei nyári szabadj egyetemünket a béke és ba­rátság jegyében rendeztük meg. Nyolcvan hallgatónk van, közöttük 40 lengyel és 5 német. Célja az aktív pihenés megteremtése. A pihenés szü­neteiben művelődési lehető­ségeket biztosítunk, melyek­nek szervezett formái az elő­adások, kirándulások, az or­szág és főleg a megye kultu­rális helyzetének megismerte­tése. EZ A PROGRAM vajon mennyire vonzó? — Az első kellemes megle­petésünk az ismerkedési est volt, a második a kitűnő szer­vezés, a jó és közérthető elő­adások. Mondhatom, ilyen jól régen éreztük magunkat — vallja, szinte egyszerre Balhács András vájár és a nógrádiak mind. Teleöntik a poharamat, és figyelmeztetnek: — Elvtárs, a borról egy kü­lön fejezetet írjon,.. Kitűnőek a pécsi borok. — Ekkor már Horváth János bácsi is moso­lyog, aki pécsi lévén, egyen­gette az utakat a MároVics- pincéig. — Nem ismertük a szabad- egyetemet, de kitűnő talál­mány, ha visszamegyünk a tröszthöz, javasolni fogjuk, hogy ezután minden évben küldjék el a legjobb dolgozó­kat. Egyszóval csak jót tudunk mondani... Az üveg kiürül, mire a ku- rucnézőből megérkeznek a lengyelek. Barbara Koszewska biológussal és Zablocka Maria Teresa, biológussal a tolmács segítségével igyekszem szót- érteni, de nagyon nehéz, mert a jókedv már a tetőfokára há­gott. — Ne üljön a sarokra, mert hét évig nem talál szerelmes lányt —■ figyelmeztetnek ne­vetve, aztán azonnal meghív­nak Varsóba. 'Tolmács, mon­dom feljebb, de rosszul, mert Balogh Lajos villamosmérnök maga is hallgató, s mivel ki­tünően beszél lengyelül, fel­csapott önkéntes tolmácsnak. A tolmácsügy tehát nem ép­pen megoldott, ' jövőben a szervezésnél erre is kell majd gondolni! A lengyel hölgyek így vé­lekednek. — A magyarok rendkívül kedvesek, nálunk nem ilyen barátságosak az emberek... — Ezt nem írhatom meg — szabadkozom, a hölgyek azon­ban közük, hogy értesüléseik nem éppen alkalmiak, mert az emberek viszonyát, szemé­lyes dolgaikat, életkörülmé­nyeiket igyekeznek tudomá­nyosan tanulmányozni. — De hogyan kerüllek négy < vénén éppen a pécsi szabad- \ egyetemre? Balogh Lajostól és Takács < Józseftől megtudem, hogy! Tamowból 25-en jöttek, ahol ] a Lengyel—Magyar Baráti i Társaság elnöke Lipóczy Nor- í bért, magyar származású mér- j nők, s ugyancsak sokan jöttek j a varsói egyetem magyar1 nyelv szakáról, ahol a magyar < tanszékét Csapiáros István í professzor vezeti. Lengyel j barátaink érdeklődése így ért­hető. PÉCSNEK azonban nemásak) Lengyelországban jó a hírne­ve, hanem itthon is. Dr. Háhn ! Aladár főorvos Debrecenből [ érkezett, mivel egy ügyvéd j barátja évek óta a pécsi sza­badegyetemet dicséri. S a va- < lóság? — Kedvezőbb, mint elkép- < Zeitem, úgy érzem magam, mintha egy kellemes fürdőbe! kerültem volna, mely megsza- j badított minden gondomtól. ] — mondja dr. Háhn, s a fele- < sége rábólint. Bertha Bulcsu < Ez nagyon lényeges kér- S dés. > Kétújfalun kigyulladt a I tsz sertésólja. A sertések bent voltak. A gondozo í azonnal riasztott és hozzá­> látott a tűz oltásához. Nem ! birt maga a tűzzel. De azéri < próbálkozott. Amikor nem í ment másként, bement a í lángok közé és kihozta a j sertéseket. Lehetett volna ( arra kötelezni, hogy bemen-, jen a lángok közé? Ilyen törvény nincs. Ö mégis be­ment. összeégette magét, de kimentette az állatokat. Egyszerűen azért, mert fe­lelősséget érzett az állato­kért, a tsz vagyonáért. Ez is plusz. De itt van egy másik eset is. A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban idén nyáron kigyulladt a gabonatábla. A két traktoros nem ijedt meg, nem szaladt el. Gépre pat­tantak és körülszántották a területet. így is elpusztult körülbelül húsz holdnak a termése, de ha ők nem ad­ják ezt a pluszt, ha ülnek a gépre, nem szántják körül a tüzet, a kár nagyobb lett volna. Ez is plusz. Szalántán az elnök azt magyarázta: milyen szép eredményeket értek el. Van olyan állásuk is, ahol 53 kilót is híztak egy hónap alatt a marhák. Olyan pedig nincs, ahol ne lett volna több egy kilónál a napi súlygyarapodás. És ez nem a plusz takarmány eredmé­nye. Megkérdeztem az egyik gondozót: hogyan ér­ték el ezt az eredményt. O szerényen csak ennyit mon­dott: nemcsak odalökték a takarmányt. Mert az állat­nak nemcsak takarmányra, szeretette, jó gondozásra is szüksége van. És ők meg­adták ezt is nekik. Ezt a pluszt, ami a bevételkor ■ is pluszként mutatkozik majd. A siklósi járási pártbizott­ságon biztattak: írjáim már meg a villányi tsz kombáj- nosának, Perzsa elvtárs­nak az esetét. Perzsa Jenőt jól ismerem. írtam is már róla. Volt, amikor éjszaka is traktoron találtam. Jó mun­kájáért kitüntették, volt már országos első is a kom- bájnosok versenyében. Most a tsz-ben dolgozik. Hol kom­bájnon, hol traktoron. Ha a lelkiismeretességet mintázni lehetne, akkor róla javasol­nám megmintázni. Most a nyáron nagyon szorított a munka. Tudta ezt Perzsa elvtárs is. A vezetők nem kérték, ő mégis megtette azt, ami csak tellett tőle. Volt, hogy negyvenkét órát ült egyhuzamban a gépen az ét­kezési időket leszámítva. A pénzért tette? Azért is? De nemcsak azért. Azért is, hogy mindennel időben ké­szen legyen a termelőszövet­kezet. Ez volt az ő plusza, a negyvenkét óra. De itt van egy másik kombájnos eset is. Mackó Lajos, a Szocialis­ta Munka Hőse ismét kom­bájnra ült az idén. Kisegítő­be ment a siklósnagyfalusi termelőszövetkezetbe. Azt mondják: ő is mérgelődött, ha elromlott a gépe, de nem várta a szerelőkocsit. Leg­alábbis nem tétlenül várta. Mindjárt hozzákezdett a gép javításához. Volt eset„ mire kijött a szerelőkocsi, az ő kombájnja már ment. Ez is plusz volt. Meg az a Következő eset is. Nyilván­való, ha ő otthogyta a bá- 'nyát az aratás idejére azért is ment, hogy keressen. De uemcsaK a pénzért ment. A vezetők féltek egy kicsit, amikor megkérték; arassa már le azt a táblát, amelyen pillangós van az árpa ár­nyékában. .De, hogy ne ta­possák agyon a területet, hordja ki a szalmát a kom­bájnnal a tábla szélére. Mackó bár kevesebbet kere­sett, de olyan munkát vég­zett, mintha duplán fizettek volna neki ezért. Ez is plusz. Van más példa is. A bog- dásai termelőszövetkezet agronómusa idős ember. Egyszer már nyugdíjba ment. Nem is tudott otthon maradni, meg látta azt is, hogy rá még szükség van a mezőgazdaságban, hát mun­kát vállalt ismét. Pedig meg tudott volna élni a nyug­díjból annál is inkább, mert a vele együtt élő lá­nysí is jó állásban van. De ő nem tudott nyugodni. Es hogy a múlt évben ez a gyenge termelőszövetkezet lábra kapott, abban neki is része van. Dencsházán mesélték el a következőt. Méghozzá a legilletékesebb, az öntöző­gépkezelő, akivel az eset megtörtént. A dencsháziak megválasztották elnöküknek a rózsafai tsz elnökét. Háttá József elvtársat. Háttá Jó­zsef pluszt vállalt. Igaz, hogy ezért fizetnek, de mé­giscsak plusz. Az eset, amiről szó lesz, egy szombati napon történt. Háttá József azt mondta az öntözőgépkeeelőnek; ..Hol­nap, vasárnap is öntözni kell ám. Délelőtt is, meg délután is.” Ezzel el is ment. Másnap, vasárnap délellőtt kiment a gépkezelő. Beindította a motort. % gyö­nyörködött a szivárványosan hulló vízben. Egyszercsak motorberregést hall. Leáll mögötte a motor és odaszól neki Háttá József: „Jól van. így kell. Délután is öntözni kell ám.” És elment. Délután megint kiment öntözni. Megint megjött Háttá. Mosolygott; Az öntözőgépkezelő mér­gelődött még délelőtt: miért ellenőrzik őt, nem hisznek neki talán, de később meg­nyugodott. Megnyugodott, mert látta, Háttá József nemcsak parancsolni tud, hanem ha kell, még a va­sárnapját is feláldozza a kö­zös érdekében. Példák ezek. Olyan pél­dák, amelyek a^t a bizo­nyos pluszt mutatják. Ezek a pluszok egyre szaporod­nak, bizonyítva, hogy az em­berek ma már megértették, a plusz jövedelem, a na­gyobb jövedelem ilyen apró, emberi dolgoktól is függ. S zalai János TSZ-MENZA Érdekes kezdemé­nyezés bontakozott ki Baksán. A hely­beli tsz, a járási ta­nács és általános is­kola közbenjárására vállalta, hogy napi 4 forint 50-ért ebédet ad a körzeti iskola gyermekeinek. A tsz ezen kívül meghatá­rozott nagyságú föld- parcellát bocsát az iskola rendelkezésére gyakorlati foglalko­zás céljára, illetve anyagi támogatásban részesíti az iskola nyúl- és galambte­nyésztő szakkörét. A háromféle segít ség közül az ebéd a legjelentősebb. Nem­csak azért, mert a napi 4 forint 50 igen méltányos összeg a gyermekes szülők számára, hanem egy kicsit a jövő ígérete is. A falusi iskolák körzetesítésével ugyanis előtérbe ke­rülnek az ebédgon­dok (a második-har­madik faluból bejáró gyerekeknek délben főtt ételt kell adni), s az ilyen gondok megoldásának ez a legjárhatóbb útja. Van ugyan egy má­sik út is, az iskola napközi, ahol ugyan­csak főznek a gyere­kek számára. Ez azonban az állami támogatás útja, a baksai pedig az an­nál fejlettelj társa­dalmi kezdeménye­zésé, Nyilván, hogy az utóbbi magasabb- rendű az előbbinél, ezért feltétlen támo­gatást érdemel. Az iskola napkö­zis menza már azért sem jelenthet megol­dást, mert költséges, következésképp álla­munknak nincs ereje arra, hogy a gomba módra szaporodó körzeti iskolákat ki­főzdével és étkezdé­vel felszerelje, kezelő személyzetét fenn­tartsa. Ezt csak hosz- szabb távon lehetne megvalósítani. A baksai példa a kissé nehézkes ' és lassú állami támo­gatás helyett a gyors társadalmi segítsé­get helyezte előtér­be, és kijelölte az irányt is. amely felé a jövőben haladnunk kell, Ezért úgy üd­vözöljük a döntésü­ket, ahogy a jövőt sejtető születő újnak kijár. Nagyon hasz­nos lenne, ha a töb­bi körzeti iskolával bíró községek is kö­vetnék a példájukat. Hasznos lenne már azért is, mert nem idegen, hanem a sa­ját gyerekeiknek ad­nának ebédet, hiszen a tsz-körzétek meg az iskolai körzetek lényegében egybe vágnak, mint aho­gyan egybeesnek Baksán is. S ki főz- . ne a gyerekeknek, ha nem az a termelő- szövetkezet, amelynél az iskolások szülei dolgoznak? » X»

Next

/
Thumbnails
Contents