Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
1963. AUGUSZTUS 1. niAPLd 5 Húszéves a Dunántúli Tudományos Intézet Dr, Ruzsás Lajos kandidátus nyilatkozata Megkezdődött az új vadászati év A vadgazdálkodásban — a naptári időszámítástól eltérően — augusztus 1-én kezdődik az „új esztendő’’. A legutóbbi vadállomány-becslések alapján a vadgazdálkodási szakemberek megállapították, hogy az idei vadászati év vadterítéke előreláthatólag nem marad el lénylegesen az elmúlt évekétől sem számban, sem minőségben. A vadászat menetrendjében nem lesz lényeges változás. Az erdős vidékeken nemrég kezdődött meg a selejtező őzbak-vadászat. amely egy-két héttel átnyúlik az új évadba. Augusztus 1-én indul országszerte a vadkacsa vadászat. A legutóbbi évek kímélő intézkedései révén a vadkacsa-állomány jelenleg jobb, mint az utóbbi években bármikor volt. Különösen a hortobágyi tavak, a rizsföldek és az öntözött rétek ígérnek gazdag zsákmányt. A fogolyvadászat szeptember első vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart, de a kilövési engedélyeket megyénként, szigorú területi elbírálás alapján adják ki. A szarvasbőgés, az évad legnagyobb vadászati eseménye, ugyancsak szeptemberben kezdődik. Erre az alkalomra máris nagy számú külföldi vadászvendég jelentette be ér kezését. Fácánkakasra október másod’' vasárnapjától január első vasárnapjáig oz-.bad vadászni. A nyúlvadászatok október utolsó vasárnapján kezdődnek és január utolsó vasárnapján érnek véget. Ez érv októberében ünnepük a Dunántúli Tudományos Intézet megalakulásának 20. éves jubileumát. Kérésünkre dr. Ruzsás Lajos kandidátus, az intézet tudományos munkatársa nyilatkozott az intézet megalakulásának körülményeiről, 20 éves munkájáról, valamint terveikről. A horthysta állam nem segített A megalakulás körülményeiről szólva, dr. Ruzsás Lajos történelmi viszapillantással kezdte mondanivalóját. A 30- as évek fasiszta Németországa politikai, gazdasági és kulturális támadást intézett a kelet-európai országok ellen. A kulturális támadást a német tudományos intézetek vezették. Kiadványaik világosan elárulták, hogy nemcsak Ausztriát, Csehszlovákiát kívánják bekebelezni, hamnem a Dunántúlra is szemet vetettek. Természetes, a nemzet haladó erői szembeszálltak a német hódító törekvésekkel. A Dunántúlon is kiéleződött a harc. Jogi-politikai vonalon a Pécsett működő Kisebbségi Intézet, gazdasági téren a Vasi Szemle, irodalmi fronton a Sorsunk című folyóirat küzdött — ha nem is hibátlanul — a hitleri tervek ellen. Mind ez azonban nem volt elég. Szükségessé vált egy dunántúli jellegű tudományos intézet létrehozása is. A horthysta kormányok nem támogatták vagy egyenesen ellenezték az intézet megalakításának gondolatát. Hó- man Bálint, a Kállay-kor- mány kultuszminisztere például 1942-ben elvetette a tervet. A megalakításnak azonban olyan erős visszhangja támadt, hogy a következő kultuszminiszter már kénytelen volt hozzájárulni az intézet felállításához, amelynek szervezésére Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanárt bízták meg, aki abban az időben a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán tanított. Támogatni azonban nem támogatták a munkájában. Szabó Pál Zoltán — miután látta, hogy magára maradt — a Dunántúl társadalmához fordult Felkereste Győr-Moson, Fejér, Esztergom, Tolna és Baranya megyéket és más helyeket Ennek eredményeként az előbbi megyék, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Mohács és Pécs városok vagy azonnali pénzügyi támogatást Ígértek, vagy pedig kilátásba helyezték, hogy 1944-es költségvetésükből meghatározott összeget juttatnak erre a célra, így, a Dunántúl társadalmának összefogásával született meg a Dunántúli Tudományos Intézet. Hivatalosan 1943 május 1-én, gyakorlatilag 1943 októberében kezdte meg a munkáját Szabó Pál Zoltán vezetésével. A horthysta kultuszminisztérium, amely korábban még 15 tudományos kutató alkalmazását Ígérte, s 150 ezer pengő évi költségvetési összeget helyezett kilátásba 1944-ben már csak 3 >'zer pengőt adott. Ez az ösz- -zeg még az igazgató, illetve “'abics András és Hegedűs ' ajos tudományos kutatók 'gvanis az igazgatón kívül -k 2 tudományos kutatót al- ' maztak a tervbe vett 15 ’vett), tehát a 3 ember évi késére sem volt elegendő, llemző, hogy az intézet a ne utca egyik közönséges cóházában, a Pécsi Tanfel- . yelőségtől és magánosoktól Pécsi Építő és Tatarozó V., Pécs, Déryné u. 35. ács, tetőfedő és bádogos i IPARI TANULÓKAT, valamint férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz. kapott bútorokkal kezdte meg működését és alig rendelkezett könyvekkel. Tájkutatás 5 tudományágban Ma 720 ezer forint évi költségvetés, 14 ezer kötetes könyvtár, külön Kulich Gyula utcai épületrész biztosítja a munkát. Jelenleg 9 tudományos kutató, 5 kutatási segéderő dolgozik az intézetben, ezenkívül mintegy 50 külső munkatárs serénykedik az intézet mellett, jelentős számban Somogy, Tolna, Zala és Vas megyékből. A kilenc tudományos kutató 5 alapvető tudományágban tevékenykedik. Az 5 tudományágból kettőt a természettudományok (fizikai földrajz, klimatológia), hármat pedig a társadalomtudományok (ipar, bányászat és mezőgazdaságtörténelem, tárgyi néprajz, gazdaság-földrajz) alkotnak. A fent megnevezett 9 tudományos kutató közül dr. Szabó Pál Zoltán kandidátus és Lovász György a fizikai földrajzzal, dr. Kolta János a gazdaság-földrajzzal, dr. Si- mor Ferenc kandidátus a klimatológiával, dr. Babies András kandidátus bányászattörténettel, dr. Ruzsás Lajos kandidátus és dr. Mérei Klára kandidátus mezőgazdaság-történettel, Király István ipartörténettel, Andrásfalvy Bertalan pedig tárgyi néprajzzal foglalkozik. A Dunántúli Tudományos Intézet még 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia vezetése alá került, mely elvileg korábban is irányította, pénzügyi tekintetben azonban még nem volt a felettese. Ezzel a Dunántúl tudományos kutatása akadémiai kutatási területté vált, s elismerést kapott a területi kutatás elve. A tudomány termelőerővé vált Nem váüakozhatunk arra, hogy ilyen rövid cikk keretében képet adjunk az intézet közel két évtizedes munkásságáról. Csak a legfontosabbakat emeljük ki. A fizikai földrajz kutatói közreműködtek Pécs vízellátásának megoldásában, szakvéleményt adtak Pécs, Siklós, Mohács, Sellye vízellátási, iparfejlesztési terveinek kidolgozásához. Az ő javaslatukra kezdődött meg a harkányi fáradt melegvíz kertészeti hasznosítása. Igen sok tsz az intézet által javasolt helyen fúrt majorkutakat. A klimatológiai részleg létrehozta a Misinatetőn felállított obszervatóriumot, s most azzal foglalkozik, hogy kimutassa Baranya megye kistájainak éghajlatát. Mindez rendkívül hasznos lesz a mezőgazdaság számára. A gazdaság-földrajz kutatója felmérte a megye munkaerőszükségeltét, javaslatot tett a rendelkezésre álló munkaerő elosztására. Ez a további iparosításhoz és a belterjesedé mezőgazdasághoz szükséges. Elkészítette Baranya megye körzetesítési községközpontjainak tervét is, amit a megyei tanács már elfogadott. Az intézet történész munkatársai feldolgozták a pécsi, komlói feketeszén-bányászat történetét, a Pécsi Porcelángyár történetét, a baranyai szegényparasztság mozgalmait az 1905-ös orosz forradalom idején, a baranyai parasztság 17Íl-től 1848- ig folytatott nagybirtok-ellenes küzdelmeit, a Magyar Tanácsköztársaság történetét Baranyában és így tovább. Feldolgozásra került Pécs ne- t héz sorsa a török uralom j alatt, gyűjteményes kötet ké- J szült a felszabadulás utáni I fejlődésünkről stb. A fentiek! csak a 20 év baranyai vonat- j kozású főbb munkáit tartalmazzák, márpedig az intézet — dunántúli jellegének megfelelően — az egész Dunántúlra kiterjedő tudományos kutatást folytat. Ami az intézet perspektíváit illeti, évről évre nőni fog a tudományos kutatók száma. Az intézet a későbbiekben is hozzájárul a tudományok elméleti fejlődéséhez , és megkeresi, kimunkálja annak gyakorlati vonatkozásait a távlati népgazdasági tervezéshez — fejezte be nyilatkozatát dr. Ruzsás Lajos. M. L. A pécsi Malomipari és Terményforgaimi Vállalat több hónapon át tartó kér- vényezés, kilincselés után gépkocsit kapott. Egy vadonatúj Moszkvicsot. Aztán megjött az értesítés: mehetnek érte, átvehetik a Csepel Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat fővárosi telepén. A vállalat gépkocsi- vezetője fel is utazott és még aznap hazahozta a „vadonatúj” kocsit. S miután még egy vállalat életében is esemény az új kocsi, illőnek találtuk, hogy meginterjúvoljuk a vezetőjét. Annyi bizonyos, hogy nem mindennapi interjú volt. Mégsem tartjuk be a kérdezz — felelek formulával járó szabályokat, „ömlesztve” tálaljuk olvasóink elé a lényeget: ilyen manapság egy autóvásár, ilyen ma egy autóvásár-telep. Képzeljünk magunk elé egy bekerített hatalmas telepet, ahol szépen besorolva drága importkocsik várnak a leendő gazdára. Aztán ez a „gazda” egy szép napon megjelenik a telepen, megsímogatja ,.szíve felett” a vásárlási utalványt és végigmustrálja a glédába állított portékát. Azaz, csak végigmustrálná, mert már az első pillanatban zavarba jön. Hirtelen az az érzése támad, mintha az Ecseri úti ócskás telepre tévedt volna. Köröskörül ütött-kopott, rozsdamarta Skodák, Moszkvicsok vesztegelnek, mintha nem is vevőre, hanem valami kotrógépre várnának, amely amerikai mintára megadja számukra a „végtisztességet”. Tétovázva hívja a telep megbízottját. Az jön is, széles geszAutóvásár tussal végigkaszál a kocsisoron. — Az ott az öné! Az az almazöld Moszkvics. A gépkocsivezetőt rettegés fogja el, mert akárhogy meresztgeti a szemét, ő valami seszínű ócskaságot lát az imént mutatott Moszkvics helyén. Szorongása érthető, hiszen amikor elindult erre az útra, nem tapasztalt magán semmiféle színvakságot, és most itt van ni. Ügylátszik, bekövetkezett az. amitől minden gépkocsivezető retteg: színvak gépkocsivezetőtől előbb- utóbb elveszik a jogosítványt. De még fel sem ocsúdott, amikor bekövetkezett a másik meglepetés. A megbízott - vagy minek is titulálja — odalépett a jelzett kocsihoz, kinyitotta az ajtaját, és egy gyors mozdulattal kivette, majd a zsebébe süllyesztette a gépkocsi kezelési utasítását. Nem is hagyta, hogy az átvevő tiltakozzék. — Maga kapott ilyet a központban, ez a miénk marad. Kapott ellenben egy „hiba-listát”, amelyen a következők voltak feltüntetve: A lámpakeret gumija rope-., a kürt nem szól, a kipufogó tömítése kifúj, a krómozás meghibásodott stb. stb... — A helyreállítás költségeit az AUTOKER megtéríti. A gépkocsi átvevője és leendő vezetője persze mégis tiltakozott. Viszakövetel- te az elorzott kezelési utasítást, közben felsorolt még jónéhány hibát, amit kapásból megállapított, vagyis, ami nem szerepelt a „hiba-listán”. Egyszóval „inkorrekt” módon viselkedett, és uram bocsá, olyat is mondott, hogy nem hajlandó átvenni a kocsit. — Rendben van, uram, a kocsi marad — reccsent rá a „megbízott”- és már hátat is fordított volna, de szerencsére „megszeppent” a gépkocsivezető. A PÉCSI RADIO 1963. aug. 1-1, csütörtöki műsora a 333,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor;- Falusi hétköznapok ... összeállítás. A Vukica Mitrovics-együttes műsorából. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonnal útközben ... Hegy- szentmárton. ETERNA-hanglemezekröl... A „tapasztalt” feleség. — Rövid, humoros történet. Könnyűzene. 18.00: Uj felvételeinkből. A pécsi MÁV fúvószenekar játszik, vezényel: Báli János. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.40: Legenda a szölőfürtröl. Orsi Ferenc rádiójátéka (ismétlés). 19.35: Könnyűzene. 19.55: Műsorismertetéa. 30.00: Műsorzárás. MOZI: Park: A lány és az államügyész (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! — Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: Bálvány (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Robinson-család (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Vásárcsarnok, Napjaink Jupiteré, 3. sz. sporthíradó, 15 000 kilométer a Szovjetunió felett. (11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Isten őszi csillaga (5 és 7 órakor). — jj, jó ne tessék megsértődni, elviszem úgy, ahogy van. Amikor aztán az „új kocsival” hazafelé tartott, igazán bőséges ideje volt arra, I hogy elgondolkozzék a vi- I Iá" gyarlóságán. Többek között arra gondolt, miér ss nem kérte el attól a .,íel- vágós megbízottól” azt az ieazolást is, amit ők kaptak kézhez a kocsik eredeti átvételekor. Vajon kaptak-e mellé ők is hibalistát. Aztán arra is gondolt, hogyan lehetséges, hogy az új géo- kocsik hét-nyolc hónap óta százával rostokolhatnak az isten szabad ege alatt, kitéve jégnek, fagynak, kánikulának. Nem fért a fejébe az a „nyegleség” sem, ahogyan a vásárlókkal, az átvevőkkel bánnak ezen a telepen. Aztán jobb híján átadta a gondot az újságírónak, írjon meg mindent, hátha lesz foganatja. ■ — ás — Készül az új évad hangverseny-programja Most állítják össze a jövő évi hangversenyműsort az Országos Filharmónia pécsi kirendeltségón, A hagyományos „A” Egyetemi, „B”, „C”, középiskolai és általános iskolai bérleteket adják ki ismét. A jövő évi programban neves külföldi művészeket hallgathat meg a pécsi közönség: szólóestet ad Dino Ciaiji fiatal olasz zongoraművész, aki 1961- ben a Liszt—Bartók nemzetközi zongoraverseny második helyezettje volt. A vendégek között ismét üdvözölhetjük Lamibertp Gardelü karmester, Rudolf Keerer, Viktor Merzsa- nov és Nadja Vujcsics zongoraművészeket, Manfred Herfer hegedűművészt és Konstantin Iljev karmestert. Áramszünet — Áramszünet lesz auguszLus 1-én 10—13 óráig: Boda, Kővágó- tottös, Bakonya, Boda tsz, Tor- | tyogó 4, 5, 6-os kutak területén nagyfeszültségű építési munkák I miatt. Fekete Gyémánt (Gyárváros): Monte Christo grófja I—II. (5 órakor, szélesvásznú, dupla helyár* ral). Istenkút: Előzés (7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Robinson-család (fél 6 és háromnegyed 8 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Ez is szerelem (7 órakor, szélesvásznú). — Csak 18 éven felülieknek! Május 1. (Vasas II.): Déryné (7 órakor). Kossuth (Mohács): Előzés (6 és 8 órakor). Mohács Kertmozi: Az arany- ember (8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): A sárga cipő története (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Huszárkisasszony (fél 9 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. li. Telefon: ♦ 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. lO. s?. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi post a hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12.— Ft* Indexszám: 25.054 ROCCO ÉS TÁRSA! meg a pettyes kendő — Ez is bőrkesztyű? — Nem, ebben a legfinomabb német nylon csipkekesztyű van, a másik sorban pedig ugyancsak különleges csehszlovák áru. — Hát az ott a sarokban? — Az kérem a valuta-nyakkendő! _7 9 ? — Ja, nem tetszik érteni ugye? Hát azért keresztelték el a vevők, az olcsó, le mosható nylon nyak kendőket, mert Cseh Szlovákiában nagyon keresik és sokmindent lehet érte cserélni. Szóval valutanyakkendő! De ezt nem kell beleírni az újságba! — A világért se! Aztán mégis beleírtam. Kell az árunak a propaganda. Azt mondják a kereskedők. és semmi kivetni való - nincs abban, hogy hol milyen nyakkendőt szeretnek a férfiak. A beszélgetés egyébként kedden délelőtt hang zott el a Megyeri út 78. sz. házban, a Dél-Dunántúli RÖ- VIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat telepén. Egy levéllel a kezünkben kerestük fel a két szobát, ami ennek az épületnek a földszintjén helyezkedik el. A levél arról tájékoztatott, hogy a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat — s ebből csak egy van, az is Budapesten — állandó mintaszobát nyit Pécsett. Két helyiségben kap otthont a mintaterem, s vele együtt ideköltözik közel száz pécsi és baranyai divatáru üzlet vezetőjének a gondja is! Hiszen eddig ügynökök járták a vidéket, s csak esetenként nyílott alkalom egy-egy árubemutató megrendezésére. S most? — Ezentúl hetente négy nap, vagyis hét főn, kedden, szerdán és csütörtökön nyitva tart ez az állandó mintaterem — feleli Lippai Gyulá- né, aki a vezetője lesz ennek a ... minek is? — Hónalj-raktárnak? Tetszik tudni, a központi áruházunkban minden meg található, de szükség van az ilyen kis raktárakra is, mint ez a mintaterem lesz. ahol az árukészlet kisebb, a nagyraktámák elférne a „hóna alatt”. — S mennyi ez a „kisebb?” — Mintegy másfélkét millió forint értékű áru lesz itt. — Hónaljnak mindenesetre eléig szép. S hány óra hosszat tart majd nyitva? — Az említett napokon reggel nyolc órától délután négyig. Külön érdekessége, hogy nemcsak megrendelni jöhetnek ide a boltok vezetői. hanem egyes cikkeket mindjárt el is vihetnek. Hiszen a divatáruból nem nehéz összeszedni öt száz forint értéket. Ugyanis ennyi a ren delések alsó határa. De tessék szétnézni, mi minden van itt! Valóbap ritka divatcikkek várakoznak arra, hogy kicsomagolják. Hatalmas fehér dobozokban nyakkendők, rajtuk felirat: Rocco. De nemcsak az ilyen „ola'sz filmes” márkában található ez a szép férficikk, hanem ott állnak a testvérei is, garmadában, meg sem lehet számolni hányféle nyakkendő várja itt a rendelést. A sok ízléses és ritkán kapható holmi között mégis a pinos- pettyes kendőnek örülnek majd legjobban a megyében, különösen falun. Hiszen ez a kendő régóta hiánycikk volt, s a falusi lányok és asszonyok kapkodnak utána. A férfiaknak is lesz örömük, mert végre itt van a fűzős fecske úszónadrág, eddig csak gumisat árultak a legtöbb helyen. — S mikor nyitnak? — Augusztus elsején. Attól kezdve tehát várjuk a kereskedőket, hogy elhozzák a vevőik igényét. Azt persze meg kell mondani, hogy az áruházak tovább ra is a központi raktárban rendélhetik meg az árut. Csak a kisebb boltokat szolgálja majd ez a bemutatóterem, ahol a vezetőnek nem éri meg Budapestre utaz ni azért a viszonylag kevés értékű divatcikkért. amit a vevője kér. Tehát elsősorban a földművesszövetkezeti kereskedelem célját szolgáljuk. A segítség megéri, mert eddig két hét is bele tellett, amíg megérkezett a megrendelt áru. S ezentúl elegendő lesz két- három nap, s már megkapja a vevő a legdivatosabb, legritkább holmit is! (Földessr) SZÍNHÁZ I (Mm
