Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

1963. AUGUSZTUS 28. RJAßWfLO 5 illiK IsváthO ll,''\ fűi Uii/UfidÁ/ \ií> Budapesten jártak az öregek A Tüzér utcai Szociális Otthon gondozottjainak kel­lemes kirándulásokban volt részük az utóbbi időkben. Az egyik napon nyolcvanad ma­gunkkal autóbuszra szálltunk, és egésznapos kirándulásra mentünk Harkányba és a siklósi várba. Még felejthetetlenebb szá­munkra 10 napos budapesti kirándulásunk. Jártunk a Margitszigeten, megnéztük az állatkertet, szórakoztunk a Vidámparkban és láttuk a Fővárosi Nagycirkusz remek előadását is. Jakabffy Gáborné gondozott. Mikor javítják a löck János utcát? 1957-ben felmérték a Bocik Janos utcát azzal az ígéret­tel. hogy ősszel csatornázzák e új útburkolatot kapunk. Azóta nem történt ebben az i /ben intézkedés, utcánk teljesen elromlott. Sok be­te” lakik ebben az utcában, akik számára szinte teljesen járhatatlanná vált az úttest, mert fokozott baleseti ve­szélyt rejt magában. Az ő ér­dekükben is kérjük az ille­tékeseket, intézkedjenek ügyünkben, s javítsák meg utcánkat. Dalos János és 95 aláírás, a Böck János utca lakói. Drága festés A DÉDÁSZ a szászvári új­telei) házainak tetején lévő ú. n. tetőtartókat korrózió-gátló festékkel vonta be. Megfigyel­tem, hogy egy ilyen tartót egy ember öt perc alatt fest be, miközben ecsetjét háromszor mártja a festékes tégelybe. A felhasznált anyag és a ráfor­dított munka értéke a leg­magasabb órabért és a legjobb minőségű festéket véve ala­pul, nem hiszem, hogy egy­két forintnál többe kerülne. Nagy volt a megrökönyödé­sem, amikor látom, hogy a DÉD ASZ dolgozója 25 forintot számláz. Először azt hittem, tévedés, de fizetni kellett 25 forintot. Miért volt ilyen drá­ga? HÍDVÉGI JANOS Szászvár, Mező Imre u. 16. Árvíz a Köztársaság tér környékén A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság nagyösszegű beruházással a Köztársaság téteti a Pécsi Közúti Igazgatóság, a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részére monumentális, mo­dern székházakat építtetett. Naponta a két székházba 100—200 dolgozó jár dolgozni. Esős időben a munkahelyet megközelíteni úgyszólván lehetetlen, ugyanis a Semmelweis utca csatornázat­lansága miatt a Köztársaság teret 20—25 cm magasságban víz önti el, így úgyszólván a dolgozóknak csónakot kellene használ­ni munkahelyük megközelítésére. Így történt augusztus 14-én, valamint 16-án reggel is, amikor a kora reggeli esőzés következ­tében a munkába igyekvő dolgozók cipőjüket levetve voltak kénytelenek megközelíteni munkahelyüket. Ezt meg lehet tenni a nyári hónapokban, de vajon mi fog történni az ősz vagy a tél fo­lyamán, amikor olyan hideg lesz minden esőzés alkalmával, hogy a cipő levetése megfázást idézhet elő. Hasonló a helyzet az óvodába igyekvő gyermekek terén is. A szülők, akik gyermekeiket óvodába viszik, gyakran sírva ké­rik meg a gépkocsivezetőket, hogy gépkocsival vigyék át a vízen a gyermekeket, vagy pedig igen nagy kerülővel lehet az óvodát megközelíteni, mivel a Semmelweis "utcában szinte teljesen lehe­tetlen a víztengeren átkelni esőzés után. Hasonló a helyzet a na­gyobb gyermekeknél is, akik egyedül mennek óvodába, kiszolgál­tatva a felnőttek jóindulatának, hogy átemelik-e őket. Tudomásunk szerint bölcsőde és napközi otthonos iskola is épült a Köztársaság téren, a meglevő létesítmények közelében és felvetődik a kérdés, vajon mi fog történni télen és tavasszal hóolvadások alkalmával a bölcsődébe siető szülőkkel és az óvo­dába menő gyerekekkel, nem beszélve a fentiekben említett 100 —120 dolgozóval. Kérjük a tanács vezetőit, hogy szánjanak rá csak egy félóra időt és fáradságot, egy esős 8 óra körüli reggelen és nézzék meg a levetett cipőben és vízben közlekedő dolgozókat és gye­rekeket, s akkor biztosan meg fogják érteni a tanács illetékes vezetői, hogy sürgősen csatornázni kell a Semmelweis utcát és re idézni a Köztársaság tér vízlevezetését, mely problémát mind­három vállalat dolgozói sürgősen kérnek elintézni. Pécsi Közúti Üzemi V. dolgozói: 30 aláírás KPM Pécsi Közúti Igazg. dolgozói: 22 aláírás Dél-dunántúli Vízügyi lg. dolgozói: 34 aláírás Mikor jutok hozzá a pénzemhez? A sérülések gyorsabb gyógyulásáért Szükséges egy traumatológiai kórház létesítése — Nő a balesetek, a sérülések száma A tél folyamán a városi ta­nács építési osztályának ren­dezésében a Baranyá megyei tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Zsolnay Vilmos utcai telephelyén légoltalmi tovább­képző tanfolyamot tartottak. A tanfolyam idején megbízás Üzenet levelekre „Hidasi furcsaságok” jeligé­re: Kérjük, hogy panaszukat névaláírással közöljék a szer­kesztőséggel, ebben az esetben a megyei vendéglátóipari vál­lalat segítségével ki tudjuk vizsgálni. Egy új-mecsekaljal nagyma­mának: Javasoljuk, hogy pa­naszával forduljon a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalathoz. Levelét nem közölhetjük, mert azt nem írta alá. Szőke Dezső, Szentkatalin: Betegségére a legközelebbi körzeti orvostól szakszerű fel­világosítást kaphat. Mivel problémája egyéni, az újság­ban nem áll módunkban meg­válaszolni. Kerekes Imre, Komló: A ju­talékos alkalmazottat is álta­lában be kell jelenteni az SZTK-nak, de lehetnek ez alól kivételek. Az ön esetében a munkaviszonya pontosabb isme­retére lenne szükség, hogy ér- dembeni választ adhassunk. Egy kerékpártnlajdonos keservei Két hónapja jelent meg az üzletekben az SR 26-os típusú kerékpár. E jármű többek kö­zött arról nevezetes, hogy bowden-fék oldja meg a las­sítás, illetve megállás problé­máját. Ez eddig jó is lenne. Csakhogy e fékrendszerben található kb. 5 cm hosszúságú gumidarab — ami viszont a kereskedelemben nem talál­ható — sem a kis-, sem a nagykereskedelmi vállalatok­nál. Ezzel szemben rohamo­san kopik, különösen a dom­bokon lefelé jövet. Van egy barkácsoló megol­dás: a hagyományos kézifék­gumit faragja ki az ember megfelelő alakúra. De mi lesz, ha az is elfogy, mert abból sincs sok. Tegyük el aludni a maga nemében drága jármű­vet? Jó lenne, ha az illetékesek a segítségünkre lennének a megoldás megkeresésében! Egy SR 26. kerékpár- tulajdonos. alapján a helyiségek takarí­tását és fűtését láttam el a beígért bérezés ellenében. Személyi adataimat már 1962. decemberében felvették azzal, hogy a munkáért járó bért számfejthessék. Azóta nyolc hónap is eltellett, az előadók meg is kapták illetményüket, de sajnos én, még a mai na­pig sem tudtam megkapni a körülbelül 90—100 forint já­randóságomat, holott több Íz­ben személyesen és telefonon sürgettem az ügy rendezését, ígéretet kaptam többször is, a béremet azonban egyszer sem. Szegedi István Komló-Kenderföld Sem az agyén, sem a kö­zösség szempontjából nem közömbös, hogy a sérült be­teg milyen hosszú idő után nyeri vissza egészségét s gyó­gyulása után ismét 100 szá­zalékos munkaképességgel rendelkezik-e? Tény az, hogy az ipari és a közúti balesetek száma világviszonylatban nő. Pécsett és Baranyában az ösz- szes ipari balesetek száma az elmúlt évtizedben megközelí­tően 10 százalékkal szaporo­dott. Igen jelentős mértékben nő ezen kívül a közúti bal­es«^ következtében magsé- rültek száma s ennek csök­kenésére aligha lehet számí­tani. Ezeknek a sérülteknek megfelelő gyógyítása, utókeze­lése pedig számos olyan prob­lémát vet fel, amellyel szük­ségszerűen foglalkozni kell. A sérültek nagy részét ré­gebben Pécsett az I. sz. Se­bészeti Klinika vette fel, majd az Idegfc'.inika és a II. sz. Se­bészeti Klinika is bekapcsoló­dott a gyógyításba. Néhány év alatt a klinikák betegfongaly ma. csaknem kétszeresére, a traumás betegek gyógyítására fordított ápolási napok szá­ma még ennél is magasabbra emelkedett. A hiányzó ágy­igényt a megyei és a kom­lói kórház biztosította. Mi a jelenlegi helyzet a traumás betegekkel kapcso­latban? Nagyon megszaporodott az oíyam esetek száma, ahol a sérülés után nem megfelelően gyógyult meg a beteg és újra kórházba kellett utalni. Ez év első negyedében például egyes csontsérülésekből a már ke­zeltek közül ugyanannyit vet­tek fel ismét mint a friss sé­rültekből. Adódik ez pedig ab bői, bcisv a traumás betegek megfelelő gyógyításához, utó­kezeléséhez kevés az áigylét- szám, a klinika felvenni nem tudja — s nem egyszer am­bulanter kénytelen kezelni azc kát a betegeket is, akik klini­kai kezelésre szorulnának. A beteg otthoni helytelen keze­lésének következménye: a tö­rés rosszul gyógyul. A rosz- szul gyógyult töréssel a beteg ismét a klinikára megy, — kéri felvételét. A közben tör­tént friss sérüléseket pedig ágylétszám hiány miatt a kli­nika ellátni nem tudja, te­hát bejáró betegként kezeli, aminek következménye nem egyszer ismét a törések rossz gyógyulása, amikor a beteg ismét jelentkezik a klinikán. A gyógyulási idő tehát meg­kétszereződik. A traumás betegek meg­felelő gyógyításához az lenne szükséges, hogy a gyógyulási idő végéig egyazon klinika ügyeljen rá. lássa el. Ennek előnyét bi­zonyítja a Prágában a balese­ti kórház rehabilitációs osz­tályán végzett számítás. A statisztikai adatok összesíté­séből kitűnt, hogy azoknál a sérülteknél, akik nem a kór­házban töltötték végiig gyó­gyulási idejüket — a munka- képtelenség időtartama 34 hét volt általában, azok pe­dig akik a klinikán nyertek rehabilitációs kezelést mind­össze T5,5 héti» voltak mun­kaképtelenek. A helyi ta­pasztalatok és az említett ad.a tok igazolják, hogy Pécsett is szükséges egy traumatoilógiai kórház létesítése, mert a me­gye traumatológiai ellátott­sága válságos helyzetbe ju­tott: a rendelkezésre álló intézeti ágyak száma kevés, a megfelelő és korszerű szak­mai és felszerelésben! hiá­nyosság sokszor szövődményes gyógyuláshoz vezet. Ez pedig újbóli műtéti beavatkozás szükségességét követeli. Nő a táppénzesek száma, nő a gyó­gyulási idő. Főrendező a szövetkezet Újfajta lakodalom Csikóstöttösön Nem tudom, hogy mit szól majd ehhez a riporthoz Reis Dénesné, odahaza Dombóvá­ron, haragszik-e a konkuren­ciára, vagy éppen örül a ké­nyelemnek. Csikóstöttös vidé­kén ugyanis eddig ő volt a la­kodalmi konyhák uralkodója, őt hívták meg, hogy irányítsa a rokonok és szomszédok sütő­főző seregét. S ez az írás most tulajdonképpen az ő trónfosztását adja hírül. Mi­vel Csikóstöttösön „rendha­gyó” lagzit ültek szombaton este. Lakzinak ugyanis lakzi volt, szép menyaszonnyal — o sző­kefürtű Magyari Katalin sze­mélyében, jóvágású vőlegény­nyel, Bánfalvi Imrével, aztán jóképességű násznéppel, lévén ilyenkor nagy szükség az evő-, ivó- és táncképesség emberi erényeire. Mégis elhagyta ez a menyegző a falusi lakodal­mak szokásos rendjét. Ennek, bizonyítására azonban nem elég a szombat esti dinom- dánom tudósítása. Vissza kell nyúlni a lakodalom előtti he­tekbe, hogy mi történt akkor. Azazhogy mi nem történt. ÉM. Komlói All. Építő­ipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz ipari- tanulók oktatására KÖZPONTI FŰTÉSSZERE­LŐ, VASBETONSZERELŐ SZAKMUNKÁST a szekszárdi munkahe­lyünkre. Felvilágosítás a vállalat központjában, Komló, Kossuth L. u. 13. szám alatt, a munkaügyi osztályon. Hát először is a rokonság nem hordta az asztalokat és a hosszú lócákat a vendégse­reg számára. Néma csend ült a kondérok táján is, a lakzi előtti bográcssikálásnak nyo­ma veszett. A sodrófák is pi­hentek, eltűnt az egyhetes tésztagyúrás, sütés-főzés iz­galma. Ehelyett egy szervezett ven­déglátóipari gárda szállta meg a lakzi környékét, mindössze egy nappal a nagy esemény előtt. Azt mondták, szombat este a csikóstöttösiek, hogy akkor lepte el a sásdi járás vidékét egy ilyen szervezet, beolajozott apparátus, mikor telev.zió-filmet vettek fel. S a hasonlattal élve a „főrende­ző’-' ezúttal Pesti József volt, a .Mágocs és Vidéke Földmű­vesszövetkezet kereskedelmi és vendéglátóipari osztályve­zetője. A „stáb” pedig: 3 szakképzett szakácsnő és 6 hivatásos pincér. Az ő munkájuk nyomán az­tán egy „úri” lakodalom képe bontakozott ki a faluban. A megszokott viaszosvászon vagy papír helyett, hófehér abroszon állt, no, nem a cse­réptányér és az alumínium kanál, hanem dupla teríték, alpakka készlettel. Mellette élőzöld díszítés, aztán „torkon­ként” két talpas pohár, külön a bornak, külön a sörnek. Az ötfogásos vacsorát fehérzakós pincérek kínálták minden egyes vendégnek, kétszer-há- rornszor minden fogást. S ha valaki sajnálná az örömszülőket ekkora költség miatt, az ne fáradjon a saj­nálattal. A mesterien elkészí­tett, dús öt fogás fejenként 65 forintba került, méghozzá nem is kiadagolva, hanem kinek- kinek a befogadóképessége szerint szolgálták fel. Ejfél után repeta volt ugyanilyen gazdag vacsorából, természe­tesen frissen elkészítve. Az­tán egész éjjel hideg büfé, a finomságok halmazával. A boldog pár szüleinek közel háromezer forinttal került ke­vesebbe a 160 fős lakzi, mint­ha saját maguk állították vol­na elő. Nem szólva a sok gondról, meg az időről, amit mind megtakarítottak. De nem is ezért kérem Reis Dénesnét, hogy ne haragud­jon a konkurenciára. Hanem az alábbi kis történetért: Megyek az asztal felé, hoz­zálátni a dús vacsorához. Hát nem ellállja az utamat egy harcsabajszú öreg. Rettentő zavarban nézi a dupla teríté­ket, meg a csillogó talpas po­harakat, ott a zölddíszes fe­hér abroszon. Aztán megránt­ja a nadrágot, odatelepszik nagy hegyesen az asztalhoz és olyan akarattal fogja el a kést-villát, olyan „etikettesen”, hogy menten a noteszomba kanyarintom: a mágocsi föld­művesszövetkezet nemcsak ügyes vendéglátó ellátást, ha­nem kiváló népnevelő munkát is végez. S ezért illeti meg a legnagyobb dicséret. Persze, a két-három ezres megtakarítás is valami. Igaz, az italt még nem is számol­ták, mert azt ki-ki a képes­ségei szerint fogyasztotta, a végszámla tehát emiatt még egy kicsit bizonytalan volt, mikor a vacsora után elkö­szöntünk. Annyi azonban bi­zonyos, hogy ezen az estén Csikóstöttösön némi fegyver- szünet állt be az alkoholizmus elleni küzdelemben. (Földessy) Nagy gyakorlattal ren­delkező GÉPÉSZ-TECHNIKUST, valamint több férfi mun­kaerőt gépkezelői mun­kakörben azonnalra al­kalmaz a Patyolat Váll. Jelentkezés: Szabadság u. 13. sz. alatt. Az adott körülmények elle­nére a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikái jelentős munkát végeznek a baleseti sérültek utókezelésében. Csak példának említem: a II- sz. Sebészeti Klinikán ahol ke­vés, mindössze 20 ágy á.i ren­delkezésre a traumás oe-te- gek gyógyításához — bevezet­ték a physiköfcherápiás keze­lést, gyógytornáztatást, mun- katherápiát. A munkatheráp.a keretében lakatosműhelyt i-en deztek be, ahol a betegek kü­lönböző. a gyógyulásukhoz el­engedhetetlenül szükséges moz gáist végezhetnek. Az .elért eredmények láttán az utó­kezelésre járók száma rövid idő alatt jelentősen meg­nőtt. sikerült a gyógyulási szövődményeket a legutóbbi időben a minimálisra csök- kenteniök. Ez az eredmény természetesen csak azokra a betegekre vonatkozik, aikik a sérülésüktől a gyógyulásukig a klinika kezelésében lehet­nek. Ez a szám pedig vajmi ^kevés. Kevés, mert összesen 20 ágy áll rendelkezésükre a traumás betegek gyógyítá­sára. De nemcsak férőhely problémájuk van. A gyógytor- náztatásra — ami a gyógyulás hoz elengedhetetlenül szüksé­ges — sem rendelkeznek meg felelő helyiséggel. Nyáron még hagyj án, egy kis udvar rendelkezésükre áll. Télen azonban nincs tornatermük. Lehetne! Egy üvegtetőn mú­lik. A négy fal határolta bel­ső udvar alkalmas lenne tor­naterem kiképzésére, csak egy üvegtetőt kellene föléje emelni. Nincs rá keret. Azaz van, de csak 20 ezer forint. Az üvegtető és a linóleumoad- ló valamivel többe kerülne. Ha az egyetem gazdasági hi­vatala még egyszer megvizsgál ná a lehetőséget — talán „ki­szorítaná” azt a szükséges pénzt. Tudom, pénzt előte­remteni nem könnyű, de eset­leg valami utat-módot lehet­ne találni ennek a létesít­ménynek megépítésére. Nem lenne kárbaveszett beruházás, az emberek gyorsabb gyógyu­lásában térülne meg. Újabb műszerek is érkeztek a ohysi- kotherápiás kezelés elvégzé­séhez. De helyiség hiányá­ban nem tudják ezeket a mű szereket hol felállítani. Nem nagy helyiségek kellenének... Nem új gondolat egy Trau­matológiai Kórház létesíté­se. Az emberek egészségének védelme a sérülések gyor­sabb gyóegyítása teszi ezt szükségessé. Egészségügyi el­látás területén Pécs a lehető­ségek figyelembe vételével nem panaszkodhat. Több száz milliós beruházással épül az új egyetemi városrész — a korszerű klinikák egész so­rával. De a traumatológiai kórház létesítése — ami szervesen hozzátartozik a gyógyítás ja­vításához — bár mind több szó esik róla, a „szó”-nál to­vább még nem jutott. A bal­eseti utókezelés elégtelensége pedig csak tovább növeli a rokkantak, a csökkent munka képességűek számát. Még csak halovány elképzelések vannak arra, hogy az új egyetemi városrészben kapna helyet a traumatológia is. — Nem csak „helyet”, hanem önálló intézetet követel en­nek a: problémának a meg­oldásai Garay Ferenc DUNÁNTÚLI napló <V Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. relefon: 15-32. 15-33: 17 óra után: 60-11, Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Naplő Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. u. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— FI. Indexszám; 25.051 KÖZI: Park: Tücsök (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Jó idő- esetén az utolsó előadás a Kert­- moziban. ■ Petőfi: A hetedik esküdt (fél 5,- háromnegyed 7 és 9 órakor, szé­- lesvásznú). Kossuth: Köszönöm doktor bá- . esi (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, J szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Dal a Birzaváról, 16. sz. világhíradó, Puszta télen, Európa- bajnokság Moszkvában, Légiposta. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők Kultúrotthona: Kés a . vízben (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros):- Bing-bing fegyház foglya (7 óra­- kor). , Rákóczi (Mecsekalja): Éjféli í mise (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): A levegő . kalózai (6 és 8 órakor, széles- 1 vásznú). Jó Idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Zrínyi (Szigetvár): Az utolsó lehetőség (fél 9 órakor). 1 Táncsics (Siklós): Halászlegény- frakkban (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Boly): Francia kandalló mellett (7 órakor, szé­lesvásznú). A PÉCSI RADIO 1963. aug. 28-i, szerdai műsom a 223,8 m középhullámon: 17.00: Tudósítás a Pécsi Dózsa- Dorog NB I-es bajnoki labda­rúgó-mérkőzés első félidejéről, ,A második .’élidőről szerb— aorvát és néniét nyelvű műso­runk közben adunk tájékozta- ást). 17.05: Szerb—horvát nyelvű műsor: Zsárko Milánovics zenekara ját­Munka közben. — Jegyzet. Hírek. Érdekelni fogja hallgatóinkat. Hanglemeztárunk újdonságai. 17.35: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene, lemezről, szalagról... 18.05: Kedvenceink énekelnek. 18.35: Akik közreműködnek .. . — Riportösszeállítás. (Ebben a mű­sorunkban azokról lesz szó, akiknek neve, tette csak ritkán kerül a nyilvánosság elé.). 18.55: Zenei emlékek. — Egyveleg. Hans-Georg Schütz és szólistái játszanak. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Operettmelódiák. 19.45: A közvélemény és a Pécsi Nemzeti Színház. Tallózás a vé­leménykutatás lapjai között. « 9.55: Műsorismertetés. 3.00: MŰBttSiÁiráSe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents