Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

AUGUSZTUS 84. NAPLÓ 5 Háromezer középiskolás a megyében Tíz űi körzet létesül — Szakközépiskola nyílt Bolyban Közeleg szeptember elseje, kezdődik a tanítás. Mit hoz a rövidesen meginduló tanév, idén mennyivel tanul több gye rek, mint az elmúlt évben, hány új tanerő kezdi a mun­kát? A kérdésekkel Kutas An­tal elvtársat kerestük fel, a megyei tanács középiskolai tanulmányi felügyelőjét, — Hol épült új iskolát — ÁLtalános iskola a megyé­ben csak egy: Komlón, Kos- suth-bányán egy tanári lakás­sal ellátott két tantermes is­kola. Az új iskola kettős fel­adatot kíván megvalósítani. Az egyik: a helybeli gyerekéknek ne kelljen busszal bejárni Komlóra, a másik: a környék cigány lakóinak tanulását biz­tosítsa. — Sok községben folyik ösz- szevont tanítás: az V—VI., VII— Vin. osztályok — sok helyen mind a négy felső tagozati osz­tály — egy tanteremben, egy pedagógus vezetésével tanulnak. Ennek a problémának megoldá­sára történt-e valami? — Igen. A körzetesítés. Ez azt jelenti, hogy a kisebb községekben, aihol összevontan tanítottak, ott megszűnik a felső tagozat, a gyerekek a szomszédos község iskolájába járnak be busszal vagy vonat­tal. A körzetesítés előkészíté­sét az AKÖV-vel karöltve haj­tottuk végre, így a legjobb közlekedési és időbeli takaré­koskodást biztosítani tudtuk. Szeptemberben tizenhat községben szűnik meg a felső tagozat, és tíz körzet létesül. Például a drávakeresztúri és markóci felsőtagozatosok szep­tembertől Drávátokra járnak be, a drávapalkonyai, gordl- sai, mattyi gyerekek Dráva- szabólcsra. Ez a körzetesítés 330 gyereket érint, ennyivel többen lesznek idén bejárók, — A* országoshoz viszonyítva milyen • körzetesítés belyzete? — Lemaradás mutatkozik. Az országos százalék szám 86, Baranyában csak 76. Ez a tíz százalék így nem mond sokat, de azt jelenti, hogy a megyé­ben 18 ezer gyerek tanul még összevont osztályokban. Ennek oka elsősorban a megye fal­vainak viszonylagos kis lélek- s zárna. Problémát jelent az is, hagy a központi helységek is­koláiban nincs elég tanterem, és probléma a közlekedés is- Számos községünket nem köt össze sem vasút; sem busz­járat. — Az általános Iskolai oktatás rendszerének megoldása csak körzetesítéssel történik? —• Nem. A másik — és jobb nak tűnő — megoldás az ál­talános iskolai diákotthonok létrehozása. Kettő már műkö­dik Baranyában: Ibafán és Bolyban. Somogyhárságyan is létesül egy. Ezekben a diák­otthonokban bentlakással biz­tosítani tudják a tanulás za­vartalan menetét, az ellenőr­zést, és a fárasztó utazástól megkímélik a gyerekeket. Az . ilyen in temá tusok építése len­ne a jövő útja: — a megye gimnáziumaiban milyen változás történik? — Uj középiskola, létesült Bolyban. Jellege mezőgazda- sági szakközépiskola. Baranyá­ban az első szakközépiskola. Az általános iskola épületében kap helyet 1965-ig, míg fel­épül a középiskola épülete. A szakközépiskolát két első osz­tállyal indítjuk, 40j-40 tanuló­val. Az egyik osztály mező­gazdasági gépszerelő tagozat, csak fiúk részére. A másik osztály vegyes lesz, állatte­nyésztő és tejgazdasági szak. A gépszerelő tagozatnak a bó- lyl gépállomás, az állatte­nyésztői szaknak az állami gazdaság biztosít gyakorlatot és oktatót. — Számítani lehet arra, hogy az érdeklődés feltűnően megnö­vekedik az új középiskola iránt. Az igényeket milyen módon tud ják kielégíteni? — Az érdeklődés már most, a kezdés előtt is nagy volt: százötvenen felül jelentkeztek a bólyi szakközépiskolába. A 20 vidéki tanulónak tudtunk bentlakást biztosítani. Szep­temberben megkezdődik az oktatás még két szakközépis­kolai osztályban. Az egyik osztály a mohácsi gimnázium keretén belül dolgozik, ez ön­tözéses növénytermesztői szak. A másik a komlói gimnázium mellett kap helyet, közgazda- sági szakközépiskolai osztály, negyven tanulóval. A jövőre vonatkozóan pedig: az 1964— 65. tanévben Sellyén, Siklóson, Pécsv áradon és Szigetváron indulnak hasonló szakközép- iskolák, melyek az érettségi bizonyítvány mellé szakmun­kás-képzést is adnak. — Megyei »biten mennyi a felvételt nyert tanulóit a/ama? — Aki továbbtanulásra je­lentkezett, mind fel tudtuk venni. Nem mindenkit oda, ahova akart, de a továbbta­nulást minden jelentkezőnek biztosítani tudtuk. Sokan meg­próbáltak az új bólyi közép­iskolába bejutni, amikor ez nem sikerült, jelentkeztek a mohácsi gimnáziumba., ahol fel tudtuk őket venni. — Evenként mennyivel növek­szik a meaye középiskolásainak száma? — 1957-ben, amikor én a megyei tanácsihoz kerültem, a megyében 930 gyerek volt gimnazista. Idén az első osz­tályosak száma 1040. Tavaly 2100 megyei középiskolás volt, idén majdnem eléri számuk a háromezret. — Hány új pedagógust kap a megye? — Gimnáziumainkba mind­össze négy pedagógust. Na­gyon nehéz az egyetemről pe­dagógust szerezni. Ha az egye­temen azt mondom, hogy Pécsvárad, vagy sellyei gim­názium, azt sem tudják, hol van. Az egyetemeken ilyen szempontból csak a bara­nyaiakra lehet számítani, de idén kevés végzett A Pécsi Tanárképző Főiskoláról 40 ta­nár került ki a megye közsé­geibe. Ezen kívül még tizen­kilenc tanító helyezkedett el a megyében. Képesítés nélküli tanár 33 és képesítés nélküli tanító is 33 kezdi meg a mun­kát szeptemberben. — fejezte be a tájékoztatást Kutas An­tal elvtárs. S. Nagy Gabriella Vlagyimir Durov és engedelmes állatai A Moszkva Nagycirkusz Pécsett vendégszerepei 186500 baranyai dolgozó részesül a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban 47 millió forintot fizettek ki fél év alatt táppénzre — Meggyorsult a nyugdíjügyek intézése Népi demokráciánk egyik legnagyobb vívmánya, hogy az életet biztonságossá tette. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy felszámoltuk a munkanélküliséget, hanem ab­ban is, hogy a lakosság túl­nyomó többsége részesül a társadalombiztosítás szolgál­tatásaiban. Baranya megyében az első fél évben 186 500 volt az összes biztosításba bevon­tak száma, 5 és fél ezerrel több mint 1962-ben. Milyen szolgáltatásokban ré szesülnek a biztosítottak? Az év első felében 47 millió 448 ezer forint táp­pénzt fizettek ki, 4 millió fo­rinttal többet, mint tavaly a második félévben. A terhessé­gi, illetve szülési szabadságok idejére járó juttatás fél év alatt két millió forintos emel­kedést mutat. A szülési sza­badságok meghosszabbításával az e célra fordított összeg az 5 millió forintot meghaladja. Gyógyszerekre az SZTK az év első felében 22 millió forintot költött. Csupán szemüveget fél év alatt 11.829-en vettek. Külön érdemes foglalkozni az idős és beteg dolgozóknak nyújtott szolgáltatások né­hány adatával. Ez év első felé­ben összesen 5070 nyugdíjigény érkezett be a szilikózis átcse­rélést kérő igényekkel együtt. Szilikózis átcserélés! igény 1466 volt. Az igények közül az alközpontnál elintéztek 4702-őt. A nyugdíjügyeket ál­talában a megállapító határo­zatoknál 23 nap, az elutasító határozatoknál 27 nap alatt el­intézték. A szilikózis átcserélé- si ügyek közül eddig 1292-t intéztek el, az átcserélések kö­vetkeztében a régi és új nyug­díjak összege közötti különb­ség átlagosan 470 forint, ösz- szesen 349 728 forint. Voltak azonban olyan esetek is, ami­kor a két nyugdíj közti külön­bözet majdnem 1000 forintot ért el. Az idős dolgozók nyugdíjazásánál a munka gyors végzését nehezíti a sok­féle nyilvántartás. A felszaba­dulástól kezdve a dolgozókat munkáltatók szerint tartatták nyilván. Ez igen megnehezí­tette az ügyek gyors elintézé­sét, mert a számtalan átszer­vezés, összevonás, megszűnés szinte káoszt teremtett a mun­káltatóknál. Sok esetben az igénybejelentő dolgozó nem is tudja munkáltatóját megne­vezni. E problémát most meg­oldották. A Baranya megyei alközpont ugyanis áttért a sze­mély szerinti nyilvántartásra. Így csak a biztosított nevére, személyi adataira van szükség, s minden munkaviszonyát könnyen gyorsan meg lehet találni. Munkáltatók szerint mintegy 880 ezer tétel van, amit át kell dolgozni a jelenlegi rendszer­nek megfelelő formára. Ebből eddig mintegy 600 ezer tételt dolgoztak fel. E munkát túlnyc mórészt társadalmi munkában végzik el. A feldolgozásban az alközpont dolgozóin kivül diákok is részt vettek s ezzel jelentős segítséget adtak. Mun­kájukat az alközpont 12 ezer forinttal jutalmazta. A segélyezések gyorsabb el­intézését teszik lehetővé újabb kifizetőhelyek. Az első fél év­ben az üzemi kifizetőhelyek száma 160-ra emelkedett a múflt évi 137-ről. Az üzemi ki- fizetőhelyekhez ma már 94 ezer dolgozó tartozik. A dol­gozók zöme tehát a szolgáltatá­sokat munkahelyén kapja meg, s nem kell hosszas után­járással időt vesztenie ahhoz hogy az őt megillető juttatás­hoz hozzájusson. Az alközpontban főleg a nyugdíjügyeket intézik. A nyugdíjügyeket ugyanis csat előkészíteni lehet az üzemek' 9598000 utas negyedév alatt A minap tartotta a második negyedév értékelését a Pécsi Közlekedési Vállalat forgalmi szakszolgálata. A beszámoló­ból kitűnt, hogy ebben az idő szakban a tervezett 9 300 000 utas helyett 9 598 000 utast szál lítottak a vállalat autóbuszai. A buszok 1 451 000 kilométert tettek meg, mindössze 17 000 kilométerrel kevesebbet a ter­vezettnél. Ez azért történt meg, mert könnyen hibásod- tak a kocsik és naponta 14 ko­csi is állt anyaghiány miatt, ami az országosan jelentkező kedvezőtlen ellátás következ­ménye. Egy másik adat sze­rint a kocsikat átlagosan 53.1 százalékra használták M, ami igen jó arány. A beszámolót a dolgozók el­fogadták és javaslatokkal gaz­dagították. Zalai László mű­helyfőnök például bejelentette, hogy a forgalmi és a szakszol­gálati dolgozók szabadnapo­kon bejárnak, hogy a karban­tartóknak; segítsenek. ben. De az előkészítéssel is csökken az ügyek elintézési ideje. A megye területén 63 nyugdíjelőkészítő albizottság működik. Augusztustól kezd­ve további 27 üzemben hoznak létre hasonló bizottságokat. A nyugdíjelőkészitő albizottsá­gok ez év első felében 372 ügyet készítettek elő és terjesz tettek be az alközponthoz. Az előkészített ügyekben a nyug­díjak megállapítási ideje 16 nap. Az igényeket természete­sen az alközpontban bírálják el. /jz alközpont 1881 esetben végzett ellenőrzést a munkál­tatóknál. Ezek az ellenőrzések a biztosítottak érdekében tör­ténnek s nem egy esetben sújt­ják a munkáltatókat a helyte­len adatszolgáltatás miatt. A megnövekedett feladatok meg­oldására 35 üzemben hozta lét­re az alközpont a társadalmi ellenőrzést. Az SZTK munkájáról közöltünk néhány adatot az alközpont félévi beszámolója alapján. E pár adatból is vi­lágosan láthatjuk, hogy álla­munk milyen nagy lehetősége­ket nyújt a dolgozóknak a társadalombiztosítással. A jut­tatások ma már elválaszthatat lan részét képezik mindenna­pi életünknek, nagy segítséget jelentenek társadalmunk min­den tagja részére. szólt az elefánthoz, s nz ele­fánt beállította az órát. Úgy láttam akadtak a keze alatt nyakasabb vagy talán butább állatok is, de azokat sem vette, azokhoz is szépen beszélt, szeretettel... Az álla­tokat megkérte, s jutalmul cukrot, halat, kenyeret, almát rakosgatott a szájukba, így az állatok nem érezték, hogy kényszer hatása alatt csele­kednek. Durov nagyon szere­ti az állatokat, s különös alakja, mely leginkább talán egyes Gogol-hősökre hasonlít, nem félelmetesnek, hanem titokzatosnak, mágikusnak hatott a porondon. Durov nagyon sokat tud az állatok­ról, s a jelek szerint kitűnő pedagógus is. A kengurut megtanította bokszolni, a fó­kákat labdázni, tapsolni, vi­selkedni, a fehér egereket és a macskát repülni. Szinte az idomttás csodáiként hatnak az egerek, amikor önként kiug- ranak a repülőgépből, s apró kis ejtőernyőikkel a porond­ra ereszkednek. S a fókák, amikor a kötelező mutatvá­nyokon kívül játszanak a lab­dával, kupakokkal, szinte a saját szórakozásukra zsonglőr mutatványokat végeznek. Du­rov megtanította a fókákat játszani. Érdemes megfigyelni, hogy a kenguruval nem Durov mérkőzik a ringben, hiszen a legkisebb tetlegesség megront­hatná a viszonyukat, hanem egy másik artista, akire a kenguru érezhetően nehezteli is, és minden erejével igye­kezett kiütni, ha „kézzel” nem * A A A A A A A A A A A A A A > ment, hát az egyszerűbbség kedvéért két lábbal bele is rúgott, mint egyes dél-ameri­kai futballisták, amikor el­vesztették a fejüket. Ugyancsak élményként ha-? tott Durov „vadászálom” cí­mű mutatványa, amikor a puskalövései után a galam­bok beleszálltak a tarisznyád jába, a róka készségesen be­ügetett a hátizsákjába. Nem ijedtek meg a lövéstől, tud­ták, hogy az egész játék, s együtt játszottak Durovval és a Moszkva Nagycirkusz többi tagjával. Durov 370 állat idomíté- sát mutatta be, 370 állatot, külön egyéniséget nem lehet terrorizálni, nem lehet mindre összpontosítani, nem lehet urai kodni felettük, hiszen az em­beri energiák is végesek, de a szeretet nem véges. Durov ar­cán nincsenek sebhelyek, így feltehetőleg soha nem támad­ták meg az állatad. S végezetül engedjék meg, hogy mégegyszer beszéljek Durov fókáiról. Évszázadokig nem sejtettük, hogy a fóka intelligens állat, s a gömbér­zéke fejlettebb, mint a leg­rutinosabb futballistáké. Du­rov fókái „fejelnek”, labdáz­nak, kitűnően egyensúlyoznak, labdával a fejükön körbe sé­tálják a porondot, s a lab­da még véletlenül sem esik le a fejükről. Mindezt köny- nyedén, játékosan végzik, mozgásukban az erőlködésnek a nyomát sem lehet felfedez­ni. Durov és állatai megérde­melték a vastapsot. Bertha Bulcsu Harsány trombita- szó fogad, amikor be­érünk a táborba. Lenn a völgyben, alig köpajításnyira, a Balaton tükre csillog, a háttérben pedig Keszthely tornyai in­tegetnek. Megérkez­tünk Balatonberénv- be, a megyei tanács gyermeküdülőjébe. Alig halkul el a trombitaszó, a leve­gő megtelik a futó lábak dobajával. Vagy százötven isko­láskorú fiú bukkan elő a szélrózsa min­den irányából. Sora- kozás, zajongás, a ta­nárok csitító közbe­szólásai, majd ebéd és térzene. A rezes­banda harsogó üte­mei idecsalogatják a környékbélieket. A zenekart gyűrű fog­ja körül, még a fe­hérruhás szakácsinék is előkerülnek vala­honnan és táncolni kezdenek. Tökéletes az idill. Ki hinné, hogy az összekovácsolódott- nak látszó gyerekse­reg egy hete még nem ismerte egy­mást? Jelentéktelennek tű­nő, mosolyogtaió ap­róságok alakították ki o kollektitát. Amikor ideértek, az egyik gyerek ijedten elkiáltotta magát, „Micsoda nagy víz, ki mer ebben megfü- rödni?!” A másik sürgönypóznanak ncz te a vitorlás árbóc- rúdját, és nem értet­te, mit keres az a hajón, a harmadik meg úgy örvendezett a kiflinek, mintha a legislegritkább déli­gyümölcs lett volna. Kiderült, hogy a me­gye elzárt falvában élő gyerek még so­hasem evett kiflit. A legnagyobb feltűnést a bakúcai postás fia, Pál Jani keltette, aki egy óvatlan pillanat­ban kiszökött a tá­borból, és hatalmas féldinnyét vett ma- ■ gá'nak. Nagyobb volt a dinnye mint a feje, s amikor enni kezd­te, úgy tűnt, mintha a dinnyének két lába nőtt volna. Bár a fiúk megle­pő részletességgel ér­deklődnek szüleikhez írt leveleikben ott­hon hagyott bará­taik, kiskutyáik iránt, örökké vidám arcuk elkomolyodik, ha szép temberről és az isko­láról esik szó. Szoro­san körülállnak, s miközben az „újság­író bácsi” furcsa írá­sát kritizálják, a fel­nőttek módján kifej­tik, sehogy sincs az jól. Mert mi van most? Tíz hónap ta­nulás, két hónap szü­net, ebből két hét balatoni nyaralás. És mi kellesne? Két hó­nap tanulás, tízhóna­pos szünet és egész nyár a Balatonon. Ez lenne az ígaz^ Vlagyimir Durov és hatalmas elefántja. Vlagyimir Durov ért az ál­latok nyelvén... Hogy én ezt honnan tudom? Láttam már néhány Ido­márt, artistát, akik uralkod­tak a porondon, korbáccsal és ösztökével rendet tartottak. A porondot vasráccsal vették körűi, hogy a fenevadak, ha megvadulnak, ne árthassanak a közönségnek. Legutóbb egy különös csehszlovák fiút lát­tam, aki medvékkel és orosz­lánokkal lépett fel, s nagy sebhelyek sötétlettek az ar­cán, s a mellkasán Is. Nagyon bátor fiú volt a cseh, hiszen a medve szájába tette a fejét estéről estére, s a medve nem Toppantotta szét a fejét... Hogy miért? Azért, mert na­gyon félt a csehszlovák fiú­tól, mert az erősebb volt s kegyetlenebb is. Csak szemébe nézett a medvéinek, s azok remegtek. Olyan volt, mint egy hipnotizőr, a nézésével is parancsolt. Aztán, ha mégsem értettek belőle a medvék, hát meggyőzte' őket... Durov teljesen más. — Légy szíves Rézike, ál­lítsd be a cirkusz óráját — Utolsó napok a Balatonon

Next

/
Thumbnails
Contents